Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-30 / 302. szám
1 Poítarina pfaSena o gafdirom! Lapunk mai száma (a Habostorta moDékiette! együtt) 48 oldat — Ara 4 dinár BÁCSMECYE1 NAPLÓ «XVIII, évfolyam. Szubotica. 1927. VASARNAP, oktőbar 30, 30?, szám Telefon: Kiadóhivatal 8—SS Szerkesztőség 5—10. 8—52, 370. , _ Szerkesztőség, kiadóbivataf és könyvosztály, Szubotica Megjelenik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn Is. Előfizetési ár negyedévre 165 din. ZmaJ Jovln trg. 3. (Minerva palotai Konkoly a búzában Més egy vasárnap és a Vajdaság népe felvonul az urnák elé, hogy bizalmának letéteményeseit bejuttassa a községi önkormányzatokba. A különböző pártok, vagyis inkább csoportok — mert hiszen az országos pártokon kívül mindenféle egyéb ad hoc alakulatok vesznek részt a községi választásokban — igyekeznek az utolsó hét agitációs lehetőségeit -kiaknázni, hogy esélyeiket feljavítsák. Összejövetelek és népgyülések zajlanak, polémiák pattognak, érvek sorakoznak, sőt itt-ott felharsan a fajokat egymás ellen uszító nacionalizmus trombitaszava is, amely azokat tüzeli előnyomulásra, akik a néppel való kapcsolat hiányát honmentő jelszavak rikitószinü virágaival bokrétázzák fel. Ha a nacionalizmust a legutóbbi kilenc év tanulságainak világításába helyezzük, kiderül, hogy nálunk a Vajdaságban a bajok legnagyobb részének kutforrása a nacionalista türelmetlenség volt. A szabadságjogok ha nem is intézményes, de a gyakorlatban mégis érvényesülő korlátozása, a gazdasági és kulturális fejlődés visszavetése, a horribilis adók kirovása és drákói behajtása elsősorban arra a körülményre vezethető viszsza, hogy a nacionalizmus a Vajdaságot — lakosságának nemzetiségi megosztottságára való tekintettel — még mindig paeifikálandó területnek iparkodik feltüntetni, ahol bizonyos atrocitások is a nemzeti szempont salvus conductusát élvezhetik. A Vajdaságra nehezedő igazságtalanságok az országrészek nacionalista osztályozásából eredtek, viszont az injuriák ellen felhördülő panaszokat olyan módon próbálták diszkreditálni, hogy az orvoslásukra irányuló mozgalmaknak államellenes tendenciát imputáltak. Ez az állapot érzékenyen sújtotta magát a vajdasági szlávságot is, amely aggodalommal látta, hogy mezőgazdasági, ipari és kulturális téren egyaránt a legnagyobb aktivitásra hivatott sziikebb hazája lassanként passzív vidékké devasztálődik. így fejlődött ki a Vajdaságban szerbek, bunyevácok, magyarok, németek és tótok szolidáris együttműködése a közösen viselt nyomasztó terhek enyhítése és az itteni viszonyok szanálása érdekében. A teherhiróképesség tulíeszitése és a jogrendet sértő közigazgatási anomáliák elha rapózása elleni defenzíva szükségessége áthidalja a nemzetiségi különbségeket és az idenőtt. minden , idegszálával, érzésével és életérdekével ebben a talajban gyökerező népet olyan sorsközösségbe fűzi össze, amelyről hatástalanul pattannak vissza az ellentéteket szító soviniszta izgatás mérgezett nyilai. Amikor a kormány kiirta a Vajdaságban a községi választásokat^jegyszersmindenkorra leszámolt azzal az ellenvetéssel, mintha a nemzetiségeknek a községi önkormányzatokban való részvétele a Vajdaság nemzeti jellegét csorbíthatná. Ma már a legszélsőbb nacionalizmus sem helyezkedik arra az álláspontra, hogy a Vajdaságot ki kell rekeszteni a községi autonómiából. Azok azonban, akik a nacionalizmusból nem a tiszta hazafiáágot teszik magukévá, hanem jogcímet merítenek arra, hogy másokkal, különösen a nemzeti kisebbségekkel. szemben hatalmaskodjanak, a községi választások alkalmát is megragadják a bizalmatlanság és gyanakvás szellemének propagálására. Úgy ragaszkodnak ők ehhez az egyéni előnyöket gyümölcsöző tőkéhez, mint betétes a takarékkönyvéhez. Azt hiszik,i hogy a hazára vigyáznak,./^ ésaiekedeteik inkább a R^jíKi^icmMk Jeltésére vallanak. Az íközvScménve tisztában van vrS^)ihazafiság alkotó munkában, a konszolidáció ügyének előmozdításában és nem koholt veszélyek elhárításában nyilvánul. A Vajdaságnak, de az országnak sincs szüksége az olyan nacionalizmusra, amelynek főelve, hogy mindenki gyanús, aki él és amely az államérdeket egy virágzó országrész elnyomorításával szolgálja. A községi választások k'irása annak a jele, hogy a kormány lehetővé akarja tennf a Vajdaság talprnállitását. ami végeredményben a jugoszláv nemzeti erők produktivitását öregbíti. Ha a Vajdaság visszakapja mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi és kulturális fejlődése feltételeit, ez nagy lépést jelent az egész ország szanálása -felé. A nemes értelemben vett nacionalizmus nem szakítja ki a Vajdaság boldogulásának követelményeit az állam egyetemes érdekeinek összefüggéséből és a Vajdaság népfajainak az az ambíciójuk, hogy á községi önkormányzatok keretében végzett munkájukkal ezt a pozitív hazafiságot igazolják. A két kormányzÓDÚrt vajdasági képviselőinek sikerült a Vajdaság jogos törekvéseit bekapcsoltok a kormányzati tényezők érdeklődésébe. A radikális és a demokrata vajdasági képviselők külön-küíö/i és együtt állandóan tanácskoznak az itteni közigazgatás kérdéseiről s ha egyelőre csak az állások arányos felosztása körül forognak is a megbeszélések, mindenesetre figyelemreméltó haladás, hogy a vajdasági problémák előléptek az országos politika feladatainak rangsorában. Volt idő, amikor például a vajdasági radikális képviselők akciói hajótörést szenvedtek azon a felfogáson, hogy egy országos párt fegyelme és egysége meglazul, ha vidékek speciális érdekképviselete szerint csoportokra tagolódik. Most a vajdasági igények szószólói illetékes helyen meghallgatásra találnak, ami annak az örvendetes belátásnak tulajdonítható, hogy a Vajdaság konstruktiv értékei az ország kára nélkül nem hanyagolhatok el. A Vajdaságot nem lehet főbbé dbánás dolgában corpus separptumnak tekinteni és amikor ez a községi autonómia megvalósulásával olyan impozánsul demonstrálódik, egyszeR- smind kifejezésre jut a kormányzatnak az az intenciója is, hogy ezt az országrészt k von ja a nacioná- * lista túlzók bénító gyámkodása alól. A jelölőlisták túlnyomó része azt tanúsítja, hogy a vajdasági községek polgárságát az önkormányzatokban nem faji célok, hanem a községi gazdálkodáshoz fűződő közös érdekek kultusza irányítja és semmi jogosultságuk nincs azoknak a skrupjulusoknak. amelyekkel egyesek konkolyt hintenek a megértés búzájába. A minisztereinek válaszolt a parlamentben a horvát parasztpárt vátlindiíványára Vukicsevics Velja megcáfolta a vádinditvány á lltása-t — Radies a demokratákat is támadta és élesen összetűzött Mariakovics Voja kik ügyminiszterrel Péntekig elnapolták a parlamentet Beogradból jelentik: A parlament szombati üiését teljesen kitöltötte a Vukicsevics miniszterelnök ellen benyújtott vádinditvány tárgyalása. Őfelsége szombaton délután visszaérkezett Topójáról Beogradba. és úgy látszik a királyi család most huzamosabb ideig Beograc’ban marad. A pénzügyminiszter lemondása körüli izgalmak már elültek, egyes verziók szerint azonban Markovics Bogdán dr. csak feltételesen egyezett bele abba, hogy lemondásának ügyét elhalasszák. A parlament munkaprogramját erősen megzavarta a Radicsék által váratlanul benyújtott vádinditvány, annál is inkább, mert a vitára több mint negyven szónok jelentkezett és igy az több napot is igénybe vehet. A kormány eredetileg el akarta napolni a parlamentet a jövő hét péntekjéig. többek közt azért is, mert kedden katholikus ünnep van, arnely miatt a klerikálisok legalább két napi szünetet kérnek Emellett a választások miatt a vajdasági képviselők is parlamenti szünetet kivári • nak, hogy részt vehessenek az agitációban. A kormány ezekre való tekintettel a vádinditvány feletti vitának ínég a szombati ülésen való befejezését kívánja, de az ellenzék ebbe nem megy bele és ezért a kormány azt javasolja, hogy szakítsák félbe a parlament üléseit és a pénteki napon folytassák, viszont kéri, hogy az ellenzék garantálja, hogV a vitát pénteken be is fejezi. Ebben az ügyben a parlament ni elnöke öszszehivta a pártvezérek kollégiumát. A parlament elnöksége a pártvezérek javaslatát elfogadta és belement az ii'és elnapolásába azzal, hogy a pénteki ülésen föltétlenül befejezik a vádinditvány fölötti vitát. A parlament szombati ülése egyébként, bár meglehetős izgalmas lefolyású volt. nem liozott különösebb politikai szenzációkat, de feljegyzésre méltó az az incidens, amely Rcdics István és Marlnhovics Voja külügyminiszter között játszódott le. A Parlament ülése A parlament szombati ülésén a napirend előtt az elnök bejelentette, hogy Budiszavljevics Szrdján PribicsevicS- párti képviselő törvényjavaslatot nyújtott ne az 1876-ik évi horvátországi községi törvény tudósítására vonatkozólag és erre sürgőséget kért. Budiszavljevics rövid oeszédben megindokolta a sürgősséget. A javaslat egy szakaszból áll, amely szerint a községi bírót a községi képviselőtestület választja Vukicsevics miniszterelnök-belügyminiszter kijelentette, bogy a sürgősséget elfogadja és a többség is megszavazta A miniszterelnök védőbeszéde Vukie’sc'-ics miniszterelnök állt ezután szólásra, hogy előadja védekezését a Radics-párt vádinditványával szemben. — Válaszképp a vádlnditványra — mondotta a miniszterelnök — elég, na elolvassuk az igazolóbizottság jelentését, amely szerint a bizottság az összes mandátumokat. három kivételével, igazolta. A vádinditvány egyetlen konkrét tényt sem sorol íel azonkívül, amit az igazoló- L'izottságban már előadtak. A jelentésből megállapítható, hogy huszonöt kerületben egyáltalán nem volt panasz a választások ellen, harminc választókerületben voltak panaszok, amelyekről azonban az igazolóbizottság megállapította, hogy nem bizonyítottak. Maga az a tény, hogy huszonöt választókerületben egyáltalában nem voltak panaszok, a többi harminc kerületben pedig alaptalan panaszok voltak, a választások tisztaságát bizonyítja. Kokanovics Cséda: Radojevics Ante nem igy gondolkodik. Budiszavljevics Szrdján: Es sok más radikális sem. Vukicsevics: Egészen természetes, hogy a belügyminiszternek az egész országban ugyanígy politikát kell folytatnia, mégis azt állítják, hogy különösképpen Boszniában befolyásolták a csendőrök a választókat. A csendőrök nemcsak Boszniában, hanem Délszerbiában is befolyással voltak a választások eredményére. (Nagy zaj.) Miért emelik akkor ki különösen Boszniát? Világos, hogy csak azért, hogy valamit mondhassanak. A be nem igazolt példák, alaptalan állítások nem fogadhatók el a vádak alapjául. Csalc sommásan.állítják, hogy a* tengerparti, zagrebi és oszijeki tartományokban több mint kétszáz községi képviselőtestületet feloszlattak. Miért nem sorolják fel, hogy melyeket? Predavec: Mondja azt, hogy nem igaz. Vukicsevics: Még ha lettek volna is ilyen esetek, illett volna azokat felsorolni. Szememre vetik, hegy a választásokon mért nem állítottam azt, hogy na
