Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-30 / 302. szám

2* oldal

öACSMKGYfia NAPLÓ

.1927. október 30

a kormány szeptember 11-ikén nem kat>f többséget, szeptember 12-ikén megbukik. Ha ezt mondtam volna, becsaptam volna a népet. A kormány pozitív tć' nyék birtokában volt és tpáfta, hogy óriási többsége van, ami most a parla mentben manifesztálódik-'is. (Taps és helyeslés a radikálisokérészéröl.)

Kovácsevics Dragjtin (Radics-pJtti). Golyólopással!

Vafdcsevics miniszterelnök: A két kormánypárt százkilencven mandátumot kapott és később ehhez csatlakozott húsz szlovén néppárti képviselő is. Ez olyan szám, amely biztos és szolid többséget képez.'.. Én azt mondtam, hogy a radikálisok veszíteni fognak a

választásokon, de a kormánytöbbség nem fog megrendülni.

Rrnyevlcs Juraj (Radics-párti): És mit mondott Davidovics az ön nyilatkozatáról?

Több hang a radikálisok oldaláról: Kérdezze meg öt!

Vukicsevics ezután azzal az áHitással foglalkozott, hogy egy gyűlésen azt mondta volna: aki nem szavaz a kormányra, vessen magára a következményekért. Ezer meg ezer tanú előtt, sok gyűlésen beszélt, kifejtette programját, felsorolta, mit fognak dolgozni...

Radics István: Nem igaz.

Vukicsevics: Igaz.

Radics: Nem igaz, be fogom bizonyítani, hogy nem igaz.

Vukicsevics: Menjen el azokra a helyekre, járjon utána és meg fog róla győződni.

Radics: Már tíz olyan állítás van a beszédében, ami nem igaz.

Vnkicsevics: És természetes, hogy azt mondtam a választóknak, hogy aki nem szavaz a kormányra, vessen magára a következményekért.

Drljevtcs Szekula (Radics-párti): Mit Jelent az, hogy mindenki magára vessen?

Marinkovics külügyminiszter: Azt Jelenti, hogy mindenki felel azért, amit tesz.

Radics: Á, ön is sorra fog kerülni, csak egy kicsit máskép és kötik rét ebben.

Marinkovics: Kicsit máskép? Ez szépen van mondva. !'

Radics: Elárulta a vezérét s most a népet és az államot is el akarja árulni. Védi Vukicsevics Velját, ön az a rossz szellem, aki őt tartja. Maga a második Nikics!

Marinkovics Voja: Csak ön beszéljen az árulásról. Ez nagyon jó!

Vukicsevics miniszterelnök végül azt fejtegette, hogy a minisztereknek is joguk van agitálni és beszédét a következő szavakkal fejezte be:

— Ezekkel már válaszoltam is a vádiratra és amint Radics István azzal fejezte be a vádinditványt, hogy az jogosult, én kijelentem, hogy az teljesen jogosulatlan. (Taps és helyeslés a jobboldalon.)

Radics István beszéde

Radics István kapott ezután szót.

— Jogosulatlan a miniszterelnöknek az a kifogása — mondotta Radics — hogy a vádindiivány nem sorolja fel egyenként az összes bizonyítékokat a tanuk neveit stb. A miniszterelnök azt állítja hogy semmi uj sincs a vádinditványban Valóban nincs. Mi nem akarunk újságokat és szenzációkat közölni, ellenben erősen hangsúlyozzuk, hogy az igazolóbizottság húsz egyhangú határozatot hozott, amely szerint húsz választókerület ben az összes tisztviselőket, főispánokat, főszo'gabirákat, akik a választási törvény ellen vétettek, bíróság elé kell állítani. A miniszterelnöknek az az érve hogy huszonöt kerületből nem is adtak te panaszokat, szintén nem állja meg a helyét, hiszen csak azért nem történt ez meg, mert úgyis tudják, mi ezeknek a panaszoknak a sorsa. A radikálisok és a demokraták között nincs valódi különbség. Ezek szerb pártok, amelyeknek török állaniideáljuk van: uralkodni, parancsolni akarnak, csak a hatalomról beszélnek, nem pedig a

kötelességekről, arról, mi az

Halvány fogalmuk nincs európai állam.

Radics ezután támadta a községi komeszár-rendszert, majd a csendőrség ellen kelt ki élesen:

— Azt állítják, hogy Tomics tábornok, a csendőrség főparancsnoka hat hónappal ezelőtt titkos köriratot küldött szét a

csendőrségnek a Radics-párt ellen. Mindezekért nem Szerbia a hibás, még csak nem is a radikális kormány a maga egészében. Azonban meg lehet állapítani, kik a bűnösök és azokat le kell operálni a radikális párt testéről. Az alkotmányt nem hajtják végre. Az alkotmány kategorikusan kinyilvánította a házi küszöb szentségét, a községi és tartományi önkormányzat, valamint a választások szabadságát. Ezt előírja az alkotmány, azt azonban nem részletezi például úgy, hogy Szokolovcin szabadoknak kell lenni a választásoknak, vagy hogy például a szombori kerületben nem szabad golyócskákat lopni, ha a kormány jelöltjének ellenjelöltje Trifkovics Márkó, vagy ha a kormány jelöltje a világ legjobb jogásza, dr. Szubotics.

Radics ezután azt állította, hogy Vukicsevics Velja klubja régebben a Radicspárt vezetőivel tárgyalásokat folytatott, hogy belépjenek a nemzeti parasztklubba. Ezért különösen Trbics Vaszilije lelkesült. Radics végül kijelentette, hogy a miniszterelnök ugylátszik nem is értette meg a vádinditványt és követelte, hogy a parlament hozzon olyan döntést, amilyet az egész közvélemény vár tőle. (Nagy taps az ellenzéken.)

A szuboticai jelölés

Budiszavljevics Szrdján PHbicsevicspárti több mint egy órás beszédben támasztja alá a vádinditványt. Mint a választási visszaélések egyik példáját említi fel, hogy amikor a radikális párt kerületi bizottsága Radonics Jovánt jelölte listavezetőnek, akkor Rajics Szvetiszláv a B. B. B. ügyosztály főnöke leutazott Szuboticára és keresztülvitte, hogy dr. Szubotics Dusán igazságügyminisztert jelöljék. Ezért nem Rajics Szvetiszláv felelős, hanem az, aki őt lekiildte. Budiszavljevics beszéde után az ülést negyed kettőkor félbeszakították és délután négy órakor folytatták.

A délutáni ülésen Saulics Novica földmivespárti a montenegrói választásokról, utána dr. Suté] horvát parasztpárti a boszniai választási metódusokról beszélt. Mindkettejük beszédét a radikálisok idegességgel hallgatták és spkszor közbeszólással szakították félbe.

Boskovics Dusán délbánáti független demokrata szólalt fel ezután. Szerinte rengeteg visszaélés volt a választásokon. Délbánátban felcserélték a közigazgatási tisztviselőket, mindenki agitált a hivatalos jelöltek érdekében, még RnTcs Szvetiszláv BBB osztályfőnök, sőt MUassinovics Bránkó államügyész is. Most a községi választások előtt ismét üldözések vannak, Jarkovácon sok embert tartóztattak le politkai okokból. Bírálja a pénzügyminiszter adórcndcicttervczetét, amely adókönnyítéseket hoz, de nem a Vajdaságnak, mert itt tovább is fenntartják a jövedelemadót, csak más formában Ez azt is jelenti, hogy szó sincs még ?z adóegységes'térről. Beszédét a Vajdaság bajainak hangoztatásával fejezte be és követese a minisztere'nök vád alá helyezését.

Az elnök az ülést péntekre halasztotta.

Az ellenzéki pártvezére";

interpellációja a külügyminiszterhez

Radics István, Jovanovics Joca és Pri- L'.csevics interpellációjukat terjesztették be Marinkovics Voja külügyminiszterhez. Az interpelláció többek közt a kővetkezőket tartalmazza:

— Az 1927—28. költségvetés tárgyalása óta, a mai napig a külügyminiszter egyetlen lényeges szavát sem hallotta a parlament. Azóta az európai politikában sok fontos esemény történt, amelyek befolyást gyakoroltak államunk nemzetközi helyzetére. Számos komoly esemény jelentősen csökkentette az éllam tekintélyét és kilátásait a szomszédokhoz való viszony tekintetében. A tiranai paktum, Olaszország vádjai az állítólagos hadikészületek miatt, az olasz-román barátsági paktum, az albán diplomáciai viszony megszakítása, a Görögországgal való tárgyalások megszakadása, végül a Bulgáriához való viszony kiélesedése, az emigráns-kérdés, valamint a déiszerbiai merényletek miatt: azt mutatják, hogy a legnyugodtabb és a leggondtalanabb embereknek is aggodniok kell.

— Olaszországnak azt a politikáját, amelynek célja a mi elszigetelésünk és amely a kisantant felbomlasztására irányul, semmiféle ellenpolitikával nem ellensúlyoztuk. Régi szövetségeseink és barátaink között senkit sem látunk, aki teljesen mellénk állna, aki mostani nehéz helyzetünkben segítségünkre lenne. Mindenkinek tudnia kell, hogy országunk kritikus napokat él át és súlyos órák következhetnek. Ezt a gondot súlyosbítja az az aggodalom, hogy az ország magára maradhat a legnagyobb ellenségeinek szövetségével szemben. Ez és a békeszerződések revíziójára irányuló külföldi mozgalom, valamint sok egyéb jelenség ad nekünk jogot, hogy a házszabályok 71. pontja értelmében interpellációt intézzünk a miniszter úrhoz és felhívjuk, hogy a parlament előtt adjon felvilágosítást:

1. általános külpolitikai helyzetünkről:

2. szomszédainkhoz való viszonyunkról általában és külön viszonyainkról Görögországhoz, Albániához és Olaszországhoz;

3. azokról az eseményekről, amelyek a Bulgáriához való viszonyunk kiélesedésére vezettek és mindenről, ami ezzel összefüggésben van;

4. azokról a rendszabályokról, amelyekét a kormány foganatosított, hogy nemzetközi helyzetünk . javuljon, amit különösen Olaszország politikája veszélyeztet; • \

lehet

Noviszadról jelentik: Sok panasz érkezett az utóbbi időben a noviszadi kereskedelmi és iparkamarához arról, hogy a pénzügyi hatóságok a cégjegyzett kereskedők és iparosok számára előirt illetéket követelik azoktól a kisipa osoktó! és kiskereskedőktől is, akik nem jegyeztették be cégüket, mert erre a törvény nem is kötelezi őket. Rendszerint súlyos birsaggal is sújtják ezeket a kisiparosokat késedelmes fizetés, vagy nemfizetés címén.

Polgármester Ls képviselő

Az .gazo’óbizottság szombaton tárgyalás alá vette azoknak a képviselőknek beadványát, akik egyúttal községi elnö-1' kök (polgármesterek, községi bírák). A beadványában a képviselők azt. kérték, hogy megmaradhassanak községi elnöki állásukban. Ilyen képviselők körülbelül huszonötén vannak éí a beadványt tizenöten írták alá, köztük Kjdmanudi Koszta közoktatásügyi miniszter, Beograd polgármestere, Cvetkovics Dragisa* nid, Szebics Jóca vel.kogradistei községi elnök. Eddig az volt a gyakorlat, hogy községi elnök nem lehet egyúttal képvselő is és ezért Kumanudinak, amikor Beograd polgármesterévé választották, le kellett mondania mandátumáról.

A szombati ülésen az igazolóbizottság egyhangúlag kimondta, hogy a községi elnök lehet képviselő, megállapítván, hogy az alkotmány nem sorolja tel a képviselőséget kizáró okok között a községi elnökséget.

SSÜSESBBHWaTM”—--------------------------------------Jag’ía'anui bírságolják a nsm cág|egyzatt kisiparosokat és keresksddket

A kamara ezzel kapcsolatban a beogradi adóvezérigazgatósághoz sürgős beadványt intézett, amelyben utál a Vajdaságban most is érvényes 1884 évi ipartörvény XVil. szakaszára, valamint az 1885. évi kereskedelmi törvény XXXVII. szakaszára, amelynek rendelkezései szerint csak azok az iparos és kereskedő vállalatok kötelesek cégjegyzésre, amelyeknek terjedelme a kisüzem méreteit meghaladja.

Letartóztatták az alibunári adóhivatal valamennyi tisztviselőjét

A tiz hivatalnokot visszaélésekkel vádolj k

Pancsevóról jelentik: Az alibunári adóhivatalban történt visszaélések ügyében . megindított vizsgálatnak újabb szenzációs fejleményei vannak.

A pancsevói ügyészség utasítására, mint ismeretes, még má.his havában letartóztatták Singer Hugót, az alibunári adóhivatal főnökét, aki több mint százezer dinárt sikkasztott el az adóhivatal pénztárából. Singer letartóztatását követte Makszimovics Radoszláv pancsevói pénzügyigazgató őrizetbevétele, akit azonban a vádtanács pár nap múlva szabadlábra helyezett. Makszimovicsot időközben a pénzügyminiszter Pancsevóról áthelyezte Pozsarevácra, ahol pár hónapig tartózkodott, amikor a pancsevói törvényszék vizsgálóbírója újból elrendelte letartóztatását. A pénzügyigazgatót Pancsevón tartóztatta le Knezsevics Milos detektív, ahova Makszimnvics családja meglátogatása vé gett jött át Pozsarevácról. A vádtanács ezúttal jóváhagyta Makszimovics letnr tóztatását, aki Singerrel együtt ma is a pancsevói ügyészség fogházának lakója.

A vizsgálatot az alibunári adóhivatalban történt sikkasztások és visszaélések ügyében tovább folytatta Miiashiovics Brankó államiigyész. A vizsgálat során egyre több visszaélést fedeztek föl, amelyekben az adóhivatal valamennyi tisztviselője részesnek mutatkozott, ezért az ügyészség elrendelte mind a tiz alkalmazott, névszer int:

Gyorgyevics Vladimír adóhivatalnok, Gyorgyevics Nikola, Petroyics Drag'sa, Hoffmann József hivatalnokok, Pesics Konstantin, Popovics Bozs;dár, Cvetkovics Alekszander, VukanoviCs Simeon napidijasok és Dimitrijevici Vladi nir tisztviselő letartóztatását. A hivatalnokokat a csendőrség beszállította a pancsevói ügyészség fogházába.

Pesics Konstantst azzal vádolja az ügyészség, hogy 1925-ben Singer adófőnök rábeszélésére kiment a községekbe, ahol adóhivatalnoknak adva ki magát, átvizsgálta a községek adókönyveit és a munkájáért napidijat követelt. Szelencén 1000, Handl án 1000, Alibunáron 1500, Slovacska-Alekszandrovacon Ő00, Szveti-Mihajlon 1500, Kordinben 1350 dinárt vett föl napidij címén és ezt a pénzt Singer Hugo adófőnökkel megosztotta.

A többi adóhivatali tisztviselő ellen az a vád, hogy Singer Hugo utasítására, mint adóvégrehajtók jelentek meg a községekben. Ha az adókat végreluitás utján hajtják be, a feleknek két százalékos végrehajtási költséget szoktak fölszámítani, ezt az összeget a végrehajtók kötelesek az adőpénzekkel együtt a közpénztárba beszolgáltatni. Az alibunári tisztviselők azonban, a vád szerint, a behajtott végrehajtási dijakat nem szolgáltatták be az adóhivatal pénztárába, hanem megtartották és megosztoztak rajta Singer Hugóval. A Végrehajtásokat végző adétisziviselök ilyen módon közel százezer dinárral károsították meg az államot. A noviszadi tartományi pénzügyigazgatóság, mikor értesült az alibunári végreh,vtőnzabadcsapatok manőveréből, elrendelte, hogy a jogtalanul felvett végrehajtási illetékeket a községek kötelesek megfizetni. Milasinovics pancsevói államügyész a pénzügyigazgatóság rendelete alapján rendelte el az alibunári adóhivatal tisztviselőinek letartóztatását.

A gyanúsítottak azzal védekeznek, hogy 1925-ben a községi pénztárak anynyira kiürültek, hogy a községek az adóhivataltól végrehajtókat kértek azzal az ígérettel, hogy a munkáért honoráriumot fizetnek. A végrehajtást elvégezték és a községektől elfogadták azt, amit nekik önként, saját jószántukból kifizettek, állami pénzeket tehát jogtalanul nem tulajdonítottak el. A tisztviselők a letartóztatás ellen felebbeztek.