Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-16 / 288. szám

26. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1927. október 16 Kokottok, zsebmetszok, gyilkosok] és kokaincsempészek között az éj­szakai Montmartreon A párisi rendőrség razziát tartott a boulevar­­dokon és a mulatókban Paris, október hó. Este fél tjz óra van. A Boulevard Ca­pacities fényes kirakatai előtt nagy tő' meg áosorog, a kávéházak terraszai zsú­folva vannak és a kocsiuton autó autó hátán szorong. A villanyreklámok úgy cikáznak, akár az üstökösök, vörös.lila, kék és sárga tüzek villannak fel a hori­zonton és a felhők bíborban úsznak Pa­ris fölött, mint véres párnák, amelyek között most oltottak ki egy emberi éle­tet. Nem lehet lefesteni. Nem lehet leírni. Látni kell. Szabad szemmel. Az opera felől rendőresapat fordul be. Biztos valami parádés felvonulás. A já­rókelők kíváncsian nézik. Hirtelen síp­jelek harsannak fel, izgatott szaladgá­lás és a detektívek tele tüdőből ordítják: —• Fel a kezekkel! Razzia van. Még lélegzethez sem ju­tok, máris körülvesznek: — Igazolja magút! Aztán, hogy felmutatom ujságiróiga­­zonyitványomat, udvariasan tiszteleg­tek: — Bocsánat, hogy molesztáltuk. . Percek alatt százakkal végeznek. A gyűrűből senki sem szabadulhat. Akinél nincs igazolvány, könyörtelenül elcipe­lik. Az éjszakát a rendőrségen fogja töl­teni. A boulevardokon végigfut a ria­dalom: — Razzia! Akiknek nem tiszta a lelkiismeretűk, igyekeznek eltűnni a mellékuccákban. Be mindenütt rendőrkarokba futnak és a következő pillanatban már motozzák is a zsebeit: —r Á. kokain! A fickónak csinos, diszkrét karperecc­­ket húznak 3 kezére és úgy sétálnak a legközelebbi őrszoba felé a kövér dctek­­tiwel, mint két jóbarát, cimborák, akik valami éjszakai kirucoanásra készülőd­nek. Lázas, filmszerű, drámai jelenetek. Az ősz gavallér, aki vastag sziv^rr^j, fj. szájában etjyeleg égy estélyi ’ ruhás hölggyel a terraszon, indulatosan kiál­tozni kezd: •— Kikérem magamnak, Iwgy molesz­táljanak! Ám a zsarunak nem imponál a szmo­king, az illatos szivar és az ősz hajfür­tök, vállonragadja tiszteletlenül, míg kol­légái villámsebesen kutatják át a virgonc !.agg tárcáját. Aztán a detektív csendesen odasugja a fülébe, mintha gyónna: — Na, öregem, maga szépen velünk jön! Csend, különben nyomban leszedem a parókáját! — és fenyegető mozdulatot tesz a bűbájos dendy tarkója felé. Különös és bámulatos a-francia rend­őrök határozott biztonsága, amellyel fel­ismerik a maguk emberét. Ritkán téved­nek. Igaz viszont, hogy a párisi rendőr a rendőrakadémián tanulja a mestersé­gét, három évig kell neki ujonckodni, hogy magára ölthesse a kék uniformist. De ezek aztán rendőrök a javából. Nem érzelegnek, nem haboznak, minden raf­inériával szemben vértezve vannak. Ön­kéntelenül is arra kellett gondolnom: milyen zseniális betörő lehetne egy pá­risi rendőrből, ha letévedne az erény és becsület ösvényéről! Ám a tökéletes ido­­mitás, amelyben részesültek, kizárja az ilyen meglepetéseket. A boulevard Rochechouarton és a Montmartreon biciklis rendőrök operál­tak. Ennél brutálisabb attakot egy civili­zált ország civilizált fővárosában el sem tudok képzelni. Mintha hadakkal lett vol­na dolguk. Fel a kezekkel! — bömbölte az őr­­vezetö és a mulatós csoport, amely a Sucre Coeur melletti kis Cistróból lépett ki, dermedten nézett össze. Azt hitték, hogy rabfőtámadás készül. Az egyik fia­talember gyanútlanul a belső zsebébe nyúlt, hogy igazoló iratokat vegyen elő. A következő pillanatban lesuhintott a fejére egy gumibot. — Senki se moccanjon! Attól féltek ugyanis, hogy a revolve­rét kapja elő. Szegény fiúnak nem is volt revolvere.Ám ebben a veszélyes ke­rületben soha sem lehet tudni... Az iga­zoltatást masuk, a rendőrök végezték clyképen, hogy végigtapogatták a delik­vens zsebeit, kivették az okmányait és ha rendben találták, böpsánaíkérések kö­zött szélnek eresztették az illetőt, de ha valami gyanúsnak látszott! Vonszolták az őrszobába. Ott majd kiderül másnap­ra: igazán amerikai szaldmiklrdly-e a fickó, avagy szélhámos? Addig pedig be kell neki érni a Ritz selyemágya he­lyett egy rongyos pricese] Legkönnyebben a hők szabadultak- Ha egy férfi kijelentette: — A társaságomhoz tartozik! — nyomban békében hagyták. Keritők, kokottok, négerek, kínaiak, japánok, tolvajok, liasielmetszők, min­iéle náció gyűlt össze a rendőrök ke­zén. Mint mikor egy üveg aludtejet lefö­löznek. A nagyvárost mocsár krémje, az éjszakai Páris elitje egyrakásen. Az ujj­lenyomatuk megtalálható minden bűn­ügyi nyilvántartóban. Nézni is rossz volt őket, kínosan hatott rám az a tudat, hogy ezek az emberek loptak, csaltak, raboltak, hogy pelleng.' c vannak ál­lítva és én itt ácsorgók viliik szemközt »(átkozó arccal, akár az Üliatkertben a krokodilus ketrece elett. A tSzöke tehdiuAiez cimzett lebuj­bán épen a hagyományos apacstáncot mutatták be álapacsok a kiváncsi an­goloknak. (Ezeknek is örökre el fog ---------------- ..... ii.nn-mnrTTa --ÍJTT' múlni a kíváncsiságuk párisi specialitá­sok iránt.) Amikor a rendőrség betop­pant a vérfagyasztó fel a kezekkel! — üvöltéssel, az angolok röhögni kezdtek, mert azt gondolták, hogy ez Is az att­rakcióhoz tartozik. —Jaj de jó pofák! —. diilöngtek jobb­­ra-balra és csak akkor ocsúdtak fel, p. mikor letcpcfték őket a rendőrök. A kék foltok: souvenir a Paris. Mig az apacsok és az apaesimitáto­­rok egyforma drukkal bújtak össze. El­végre az apaesimitátornak is nyoma:, ja egyet-más a lelkiösmeretít. A sarokban füstös, pisgkps ssztal kö­rűi, nők mulatoznak. Megannyi kis árva. Fiu-lányok és lány-fiuk. betegek, fakók, ideg-romok. A rendőrök úgy terelték őket előre, akár egy nyájat. A montmar­­trei báránykák. Valamennyien sértődött arcot vágtak. Az egyik lompos, agyon­­strapáit kokoít hisztérikusan üvöltözni kezdett: — Engedjetek el! Disznók! És pssze-vissza harapta a rendőr ke­zét, mint egy veszett. Nem lehetett vele bírni. — A szeretőm egy rendőrfőnök — vi­osargatta a fogait — majd ad'az nektek! Mindannyi ^okat felakasztanak! Megbolondult. Levetette magát a föld­re, sirt, rúgott, harapott. Végül is hátra­­csavarták a karját, bogy most már a fájdalomtól félőrülten ordítozott az éj­szakába, amely vörösen izz.ott körö'kö­­riil, mint egy gyulladásos szeme. És a kis kokottot szinte keresztrefeszitve. így vonszolták le a hegyről, a templom mel­lől, mélyben Jézus igéit prédikálják és amelynek tövében kis szurtos, istentelen kocsmák forralják a jókedvet és a bűnt. Tamäß István Windaus göttingeni egyetemi tanár a vitaminkutatás:.terén elért legutóbbi jelen­tős-sikere az általános érdeklődést újból erre az érdekes problémára fordította. n< A tudományos világ 1910-ig- azon az állásponton volt, hogy fehérjéből szí-n­­iiydrátból, zsírból, sókból és vizből álló táplálék a szervezet fenntartásához. tö­kéletesen elegendő. Csak a következő években ismerték fej, hogy még más anyagok is elkerülhetetlenül szüksége­sek. E sajátságos anyagokat Funk 1912- ben vitaminoknak nevezte. A vitammku­­tatás terén már régóta vannak értékes megfigyelések, amelyeket agyonhallgat­tak. Lunin pl. már 1881-ben felismerte, hogy a tej az ismert alkotórészein kívül még más az élethez fontos anyagokat is tartalmaz. Stepp 1909-ben tette azt a fontos megfigyelést, hogy az alkohol ke­nyérből és tejből egy olyan alkotórészt von el, amely nélkül egerek nem marad­nak életben. Ha a kivonatot megkapják, semmi változást sem matatnak. Azután röviddel Hopkins állapította meg, hogy patkányok, amelyeket mesterséges ele­dellel táplálnak, csak akkor nőnek, ha bi­zonyos kis mennyiségű tejet is kapnak. A fontos vitaininprpbiéma feltárása főleg c két kutató érdeme. A kutatásra első­sorban bizonyos betegségek adtak okot. amelyek vitaminhiány következtében ke­letkeznek. Ezen betegségeket ayitamino­­slsohnak nevezik. A vitaminokat, mivel kémiai összetételük ismeretlen, aszerint osztályozzák, hogy az egyes vitaminok hiánya milyen betegséget idéz elő. Az A-vitamin hiánya xerophtalmiát, a szem fertőzéses megbetegedését okozza. Xerophtalmiánál a könny mirigyek műkö­dése megszűnik, azután baktérium-inyá zió következik, amely teljes vaksághoz vezethet. A gyógyításához A-yiíapijjitar­­talmu anyagok szolgálnak. Az A-vitamin zsírokban oldódik, legbővebben a csuka­májolaj. azután vaj, tej, tojássárgája és ’émciy főzelék tartalmazza. A B-vitamin hiányának a Keletázsiá­­ban és Brazíliában gyakran előforduló beriberi a következménye. A rizs vita­mintartalma a héjjában van és ha ezt eltávolítják, a vitaminok természetesen veszendőbe, mennek- A modern, rizsbán. tológépek bevezetése Japánban a beribe­ri'.esetek rendkívüli elszhporódásút okoz­ta. Érdekes, hogy a betegség a nasyvá­­:rosokou-'kivül-dőleg: a-vüsuthálózat men-: lén terjedt el, ahol azelőtt ismeretlen volt, azpz ott, ahová hántolt rizs került. A beriberinek a táplálkozással való ösz­­■szeíiiggését mindezen tények 'dacára nem ismerték fel, hanem iníekciós betegség­nek tartották. A beriberi: polyneuritis, az idegek megbetegedése, amely több formában lép fel. Erős snlyveszteség ssivgyengeség, a peripher idegek és iz­mok általános sorvadása szokott a szimptómája lenni. Előre nem haladott stádiumban e betegség B-vitaminna gyógyítható. A B-vitamin legnagyobb mértékben az élesztőben van, jó forrása a borsó, bab, hüvelyesek, a gabonasze­me külső része és csirája, a dió és a bel­ső, állati szervek. A fekete kenyér is tartalmaz B-vitamint és ezenkívül a gyo morsav mennyiségére jobban hat, mint a fehér kenyér, amelyben vitamin nincs. A C-vitamin hiánya skorbutot okoz, a mely a sarkutazók és azelőtt a tengeré­szek félelmetes betegsége volt. Skorbut­­nál a bőr halvány, száraz lesz, a foghus meglazul, a bőr alatt vérzések keletkez­nek, a lábban és az ágyék tájékán fáj dalmak lépnek fel, amelyeket sokszor té­­esen rhemnatikusoknak tartanak. A há­ború alatt sok skorbut-esef fordult elő. Gyógyulást csak a C-vitamin hozhat, amelyet böv-gn tartalmaz a narancs, cit­rom, répa, kel, uborka, spenót, kisebb mértékben a tej és a csírázó gabona. Qverinekkliszttel vagy kondenzált tejjel táplált gyermekek a 6—18 hónap között gyakran megbetegszenek skorbútban, a mélyet Barlow-kórnak neveznek. Érde­kes, hogy Kramer osztrák katonaorvos már J720»ban, amikor a Magyarországon tartózkodó seregnél rettenetes skorbut lépett fel, a betegség teljesen helyes gyógymódját ismertette. Főleg a P-viipmin hiánya okozza a? egész világon elterjedt rachltist, amely nem más, mint a növésben levő csont tö­­"etlen elmeszesedése. Nem a csontok növése, hanem az azokban végbemenő csontlerakodás akadályozódik meg. A D-vitamin specifikus hatása abban áll, hogy a csontszövet képessé lesz a mész magához való vonására. A D-vitamin a növényi és állati szövetekben a napfény­ben levő ultraviola sugarak hatása alatt reletkezik. Ezért alkalmazzák a rachitis­­nél az uitraibolyasugarakat bőven tartal­mazó kvarefényt. Közönséges ablaküve­gen c.z ultraibolya sugarak nem hatolnak át. Újabban, főleg Angliában, kórházak­ban speciális ablaküveget használnak, a mely az ultraibolya sugarakat átengedi. A felnőtteknek a rachitishez hasonló ipegtctcgecjésc az osteomalacia, amely a csontoknak rendszerint fiatal anyáknál clöfoj-duló megpuhulásábau áll. Kezdet­leges stádiumban a D-vitamin gyógyu­lást hoz. A D-vitamin az A-\itaminnal együtt fordul elő (csukamájolajban és vajban. Az utolsó ismert vitamin az E-vitamin a nemzőkápes.ségrű van befolyással. Több kutató egybehangzóan megállapí­totta, hogy a sexuális-vitamin hiánya úgy hím- mint nőstény patkányoknál nemzőképtelenséget idéz elő. Az E-vita­­ifiin főleg a gabonaszemek csirájában, zöld főzelékben és gyümölcsökben van. Az összes ismert vitaminok együtte* sen paradicsomban, spenótban, kelben és salátában vannak. A felsorolt betegségek a vitaminhiány szélső esetei, amelyeken kívül még más* lappangó zavarokat is okozhatnak. Igen érdekesek Euji-Maki japán tudós kísérle­tei, Patkányok A-vitamin hiányában ve­se-, hólyag- és epe-köveket kapnak. A kövek A-vitamin adagolása után eltűn­nek, amit I'uji-Maki Röntgen-felvételek­kel állapított inog. Általában az a vélemény uralkodik, hogy a vitaminok főzés utján hatásukat aivesztik. Ez azonban több körülmény­től függ. A következő szabály bizonyult ..u A vitaminok stabilitása nem annyira a hő magasságától, mint inkább a melegítés tartalmától függ, úgy hogy egy alacsonyabb temperatura hosszabb időn keresztül ártalmasabb, mint egy rö­vid ideig tartó magasabb hőfokú melegí­tés. Ezenkívül némely anyagban a vita­minok bizonyos védőszövettel vannak El­látva, amely ellentállóbbá teszi őket. Mi­vel a mi hosszú főzési és sütési procedú­ráink a vitaminok legnagyobb részét ha­tástalanná .-teszik, a nyers gyümölcs és főzelék bő fogyasztása okvetlenül szük­séges. Valamennyi vitamin jelenlétét egy anyagban csak állatkísérlettel lehet meg­állapítani. E módszer meglehetősen hosz­­szadalmas és az eredménye nem mindig egyöntetű. A kutatás legnagyobb akadá­lya, hogy a vitaminok csak rendkívül kis mennyiségben fordulnak elő, amelyeknek kimutatása kémiai utón eddig még nem sikerült. Polli felfedezése, ’hogy a D-vitu­’in egy fizikai módszerrel (absorptiós spektrum) felismerhető, fontos haladást jelentett. E módszer, mely a sokszor he­vekig tartó állatkísérlet helyett egy óra alatt felvilágosítást nyújt, Windaus kí­sérleteit igen elősegítette. Windaus is­merte fel, hogy egy a cholesterinbgn elő­forduló anyag az ultaryiola sugarak ha­tása ajatt a rachitis ellen hatásossá vá- Cholesterin az állati zsírokban, ve­sében, vérben és ideganyagban van. A hatásos anyagot, amely nem más, miiit a D-vitamin, tisztán előállítani nem sike­rűit. Windaus gyanította, hogy ez a rej­telmes anyag ergostprin lesz. Az ergos­­terinhö! és cholesterlnből mesterségesen előállított keverék az előbbivel tényleg mindenben megegyezett. Ergortc, 1 iből, amelyre ultraibolya sugarak hatottak, még egy gramm mil’iomodrcsze is a patkány rachitisénél hatásosnak bizo­nyult. György tanár a göttingerii klini­kán ezzel az anyaggal végzett rachitikus gyerekeken kísérleteket, amelyek kivétel nélkül jó eredményt mutattak. A vitaminkérdés legfontosabb problé­mája rna a kémiai megismerésük. Mi­után ebben az irányban az első lépés, amely rendszerint a legnehezebb szokott lenni, már megtörtént, remélhetjük, hogy e fontos probléma megoldása nincs messze. Bieyle-swaeterek s gyermekek és felnőitek részére 3 legnagyobb választékban angol puüowerak és mellénye' Kjein Jenéi Uilelelben Kovisad, Vel.-öacskprek és Senta mm...mi il il II "I IM III! I I I > ....... ................... Nem a magas hatok, hanem a tartós me­legítés ieszi tőnkre a táplálék vitaminját ;\ vüatn'.iűuiaíás í z'öV) pro';!ám : mi a vitaminok v$gyi p> « f» > o 03sf,e..pvc.c r Irtai Đr. Rácsai Andor vs yés?márn8k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents