Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-09 / 281. szám
iá. őragi 1927. október 9 BÄCSMEGYEI NAPLÓ : • ...... i KÖNYVEK (Kosztolányi Dezső: Tintaleves papír■ '• galuskával. Érett bölcseség enyhén fanyar ez és Kosztolányi Írásai után az a zamat marad meg, arni a kesernyés gyümölcsök édes utóize. Kosztolányi elérkezett a legnemesebb, legtisztább szemlélet, a tökéletességig leszűrt formák biztonságos magasságába s ö ma a magyar lírának az az értéke, akit érdemes újból felfedezni, mint zajos pincében a csendes, kincses óbort. 'Húsz év előtt — Ó, kisdiák. ki andalogva ballag S nyakkendője egy vékony sárga szallag« — az 'uj magyar poézis hangos hőskorában megtalálta már Kosztolinyi a képek és lelkek, színek és mérgek csodás zsubor;gásu alchimiáját s azóta legújabb könyvéig, a nyelv remek művésze, prózán és versen át, egyenes Ívben szárnyalt fel a csúcsig. A »Tintaleves, papirgaluskával« a Magyar Könyvtár sorozatában jelent meg, ára; öt dinár, < Quasimodo: Drága kicsi lány. ^ Van valami kedves merészség abban a gesztusban, amellyel egy ifjú ember felbátorodik a nyilvánosság elé friss szerelmének költészetével. Szerelmes verseket ad Quasimodo, egyszerűen csak szerelmes verseket s a • nyomdafesték napfényére az jogosítja fel ezeket a szerelemről s csupán a szerelem kedvéért született írásokat, hogy szelíden muzsikáló csendeshangu lira fellengzésnélküli megszólalásai, á recitativ egyszerű tisztaságú formájában, amely néha még idegen szuggesztióval koloncos, de ritkán siklik túlzásokba. A desperáltság kártékony megnyilvánulásait őszintén adja és kertelés nélkül leplezi le azt az önzőmagát, aki fittyet hány a holnap világáénak és Sapho sugalmazására hallgatva él a mában. L’amour pour Tárnom: ennek a fiatalságnak a szerelem sem .ad heviilést és lendületet magasabb célok felé. Élt itt egyszer Qut&unodQ .aki ,a toll csatáit vívta tebetséggeÉ.és,dalán jogos a .vafakozás: mire fogja,, még köJtgpi. az utód az örökséget. Ä könyv Ízléses, címlapját Herzl Rózsi iparmüvésznő tervezte.'' Upton Sinclair: »Az Egyesült Államok Elnökei. Az Universum berlini könyvkiadó vállalat kiadásában a napokban jelent meg 'Upton Sinclairnak, a hírneves amerikai szocialista írónak legújabb regénye, mely metsző gúnnyal tárgyalja a washingtoni Fehér Ház belső kulissza titkait Tözsgyökeres amerikai szokás, hogy az Egyesült Államok elnöke az aktuális politikai eseménjfekről nyilatkozatok és interjúk formájában adja meg a maga véleményét. Sinclair »elnöke« ezeket a kinyilatkoztatásokat akként formálja, hogy titkárai és ezeknek alkalmazottai révzn készen, szájába rágva kapja meg azokat a regényben. Végső folton egy egyszerű kis manikűrös leány az, ki mint a »nép gyermeke« a közvéleménynek maga 1» alkatója, sugalja a mindenható titkárnak és a Fehér Ház urának a maga véleményét. A »hatalmas« elnök — végső eredményben az amerikai trösztök és kartellek engedelmes bábja — éppen azzal biz tositja a maga pozícióját, hogy soha sem tesz mást és soha sem nyilatkozik másként, mint ahogy a tulajdonképeni urak és parancsolok akarják. Upton Sinclair ennek az ellentmondásokon felépült világnak minden vis'ásságát művészi biztonsággal igyekszik pellengére állítani. Anélkül,, hogy sekélycs agitációs érvekhez, vagy közhelyekhez nyulpa, bemutatja az olyasónak a dollárok világát olyan mesteri erővel, hogy teljesen beleéljük magunkat a nekünk idegen világba A magyar olvasónak még külön pikantériával szolgál a könyv, mert részletesen ismerteti a gróf Károlyi. M illír v amerikai beutazásának és az e körül felmerült bonyodalmaknak összes, kulisszatitkait A könvy utóhangjaként Gerhard Pohl irt érdekes életrajzot a most ötven éves Upton Sinclair küzdelmes és sikerekben gazdag működéséről. Korunk uj száma. Erdély legelőkelőbb szemléiének a *Koru/i/í«-nak uj száma most jelent meg a' szokott nívós és gazdag tartalommal. Földessy Gyula »Az uj és a régi« cimmel irt a két ellentétes fogalmat érdekesen megvilágító cikket, GuillermoArgóié »Muzsika« cimmel közöl érdekes, újszerű írást, Forgó Pál az Uj építészet problémáiról és eredményeiről értekezik. A lap közli Nadass József »Rokoni látogatás« cimü elbeszélését és Leonhard Frank »A polgár« cimü regényének második folytatását, valamint Turnovsky Sándor »A logokrácia« cimü cikkét, amely az antivizmust tárgyalja, végül Ludwig von Bertalunify »A fejlődéstan mai állása« cimmel értekezik a fejlődés elméletéről. A Kulturkrónika rovaiban Gömöri Jenő »Korunk szellemi vására« címen irt cikket, ezenkívül érdekes filozófiai, szociológiai és irodalmi cikkek váltakoznak úgy ebben a rovatban, mint a gazdag Szemle-rovatban. a Könyvszemlében és a Hozzászólásbban. A Korunk negyedévi előfizetési ára 60 dinár. A legjobb német M . képes revü. A mai olvasók Ízlésének a legjobban a változatos tartalma mindennel ioglal-Berlin, október hó. A s?ezón teljes gőzzel megindult és a nagy mozikban egymásután jönnek ki az úgynevezett téli slágerek. Ezek a téli slágerek abban különböznek a nyári filmektől; hogy nem nyáron, hanem őszszel kerülnek a publikum elé, de kevés kivétellel éppoly rosszak, mintha Julius elseje lenne. A legnagyobb csalódás Kari Gruncnak »Am raude der Welt« cimü filmje. Grime rendezte annakidején a Caligari-1 és a »Scherben« cimü igen kitűnő filmet, éppen ezprt sokat vártak uj darabjától, anjiuek maga irta a manuseriptját is. A darab azonban egy egész bárgyuság. Hogy a felelősség ezért mennyire terheli Grünet, az egyelőre még tisztázatlan, a rendező ugyanis nyílt levelet tett közzé a lapokban, amelyben tiltakozik a film előadása ellen azon a cimen, hogy az Ufa vezetősége a kész filmet kihagyásokkal úgy megváltoztatta, hogy a »megvágás« után rá sem lehet ismerni az eredetire. A film ugyanis —Grune állítása szerint — pacifista tendenciájú volt és minthogy az Via legutóbb egy jobboldali sajtóérdekeltség kezébe került, politikai -okokból meghamisították a kész filmet. A rendező kártérítésért bepörölte az Ufát. A Caligari írója, Carl May/-* is kihozott égy uj filmet, a »Berlin«-t. A film alcíme: A nagyváros szimfóniája. A másfélórás darabban nem játszanak színészek és nincs meséje. az egész nem más, mint fotografiasorozat a nagyváros életének egy napjáról, kora hajnaltól késő éjszakáig. A kísérlet természetes, éppoly elszigetelt jelenség marad, mint a Caligari, de nagyon érdekes. Kár. hogy sok minden kimaradt a nagyváros életéből — például a nagyáruházak — és túlzott helyet foglal el az éjjeli élet, A filmet Walter Ruttmann rendezte, aki két évvel ezelőtt csúnyán megbukott egy experimentumával: csinált egy dadaista filmet, amiben vonalak, pontok, síkok mozgatásával próbált dinamikai hatásokat kihozni — egy órán keresztül. Most nagy sikere van. kozó úgynevezett revü-lapok felelnek meg, amelyekben érdekes képek, cikkek, novellák, riportok és szingazdag rovatok váltakoznak. A tömeg-ízlést az utóbbi időben erősen megszaporodott ilyen revük szolgálják, azonban kevés ezek között a lapok között a valóban ötletesen szerkesztett, nívós folyóirat. A revük és magazinok tömegéből feltűnően kiemelkedik egy berlini folyóirat, a »Scherls Magaziin, amely a legjobb ilyen lapok egyike. Egy-egy száma valóságos kötet, tele mélynyomásu, művészi fényképekkel, amelyek részben az aktuális eseményekről számolnak be, részben csak gyönyörködtetni akarnak. A »Scherls Magazin« irodalmi része a legnívósabb, a modern irodalom legnevesebb képviselőitől közöl minden szám novellákat és hosszabb elbeszéléseket, ezenkívül a tanító és szórakoztató cikkek és az érdekes rovatok teszik mindenki számára érdekessé a lapot. Az ötletesen szerkesztett német revü Jugoszláviában is kapható. Roppantul megbukott egy amerikai nágyíilm, ? »Vándorcirkusz«; a premieren kifütyülték. Pedig: tucaiprodukció, de még mindig jobb, mint a német filmek héttizede. A berlini közönség azonban soviniszta, és egészségtelenül pártolja a hazai ipart. A »Vándorcirkusz« tuiajdonképen rossz cim, mert a darabban egy városligeti mutatványosbódéról van szó, még pedig a pesti lizsó egyik látványosságáról. Ez a filmből nem derül ki, csak a díszletek magyar felirataiból: »Kimenet«, »Bemenet«, »Itt látható a nőtestii pók« és »Itt mérnek bort literbe, de nem mérnek hiteibe.« Furcsán hat egy amerikai filmben ... A Terra megfilmesítette a »Trilby«-t, Du Maurier és Potter hires, regényből irt színdarabját. A francia írók nevét elsiilyesztették, régi jó kalóz-szokás szerint a filmgyár igazgatója, Max Glass szerepel mint szerző a szuilapokon. Erre fel a darab címét is megváltoztatták »ávengális-ra. A címszerepet Paul Wegener játssza, sok rutinnal és diabolikus erővel. Anita Dorris, a női főszereplő nem fog olyan karriert csinálni a vásznon, mint a színpadon csinált Varsányi Irén, aki »Trilby« szerepében tűnt fel annakidején. , Megfilmesítették Richard Von híres limonádé-regényét, la »Alpentragsedie« -t is Lucy Doraine-nal a főszerepben. Már láttam egy pár vígjátékot, ami szomorúan végződött — a filmgyárra nézve. Ez azonban az első tragédia, amely »happy end«-del fejeződik be. Lubitsch azért rendez Amerikában csak vígjátékokat, mert nem hajlandó a drámát az obiigát jó végződéssel befejezni, ami pedig ott kötelező. Erre — noha a német közönség egyáltalán nem követeli meg a happy endet — a német filmgyárak vadul utánozzák az amerikaiakat és a vi- 1 ág minden kincséért sem mernének egv drámát drámaian befejezni. Ez még hagyján. De annyi intelligencia nincs bennük, hogy legalább a címben ne neveznék tragédiának a darabot, ami házassággal végződik. (Vagy, hogy ez a tragédia?) Lucy, Dorainc végjeJeszpkott l a folytonos szájrágásról, ettől eltekint^ ve azonban éppúgy nem tud játszani^ mint azelőtt. Nagy és megérdemelt sikere van ».4 kaméliás hölgy«-nek, amit, ugylátszik’ Suboticán hamarabb mulattak be, min.) Berlinben.* Norma Talmadge. amellettj hogy bankigazgatói teendői erősen le\ foglalják, tud időt szakítani magánalj arra, hogy elmélyedjen egy-egy filmbe, Fred Nibló jó rendező, kár, hogy nenj merte emancipálni magát a divatfióbo l alól és modernizálta Dumas drámáját. »^ kaméliás hölgy« igen hatásos 'ziiszé, a problémája ma már elavult és ezt a modern miliő erősen aláhúzza. Az idejét múlta konfliktust meg kell hagyni ab, ban a korban, amelyben természetes volt; máskülönben anakronizmusként hat. ; Ne beszéljünk az uj Harry Liedtke-darabról, »Der rollende Kugel« a citne^ Propaganda-darab Montecarlo-mk. Li» edtke sose volt valami nagy színész, r'^ már a kedvessége is kezd elkopni. És) öregszik, öregszik. A »Schöne, blaue Donau« folytatásául megcsinálta a Defu a »Der tanzende Wi-! en«-t Lya MarU-val a főszerepben. Tipi-, kus filmoperett, Ferenc József a menny» országban, amerikai milliomos, akit ^ valcer visszavonz szülővárosába Becsbe, egy kis Romeo és Julia megheurigésit-j ve, Grinzing, Práter, kupléénekes íiak^ ker-dallal, — mein Liebchen, was willst Du noch mer? A film decemberben fogj kijönni, nagy sikere lesz: a férfi íősze-, replő, Ben Lyon igen-jóképü fiú. A német’ filmnek nincs egyetlen rendes szerel-i mes-szinésze, Hollywoodból hozatták Lyont, de már vissza is ment. Sebaj, itt maradt — Bruno Kästner... .. ***■. (-) ŐSZI DIVAT +.< Miután a hazánkban dúló demokratikus szellemmel ellenkezik az, hogy csak a nagyságos asszonyok őszi divatjáról történjék beszámolás, elindultam, hogy néhány elvtársnöm otthonában közvetlen tapásztaiatöt szerezzek az Idei őszí divatról. Mosóné asszony. Nagy gőzben fogadott és a kezei erősen raftoltak voltaké Az arca szintén dúsan redőzött, a szcmek szegleteinél egészen önálló apró, plinékkel. A homloka keresztbe volt hól-j faltnizva. Amikor beléptem, épen a gyerekeit szedte ráncba. A gyerekek ugyanis uj divatot akartak behonositani mosóaszszöhyéknáí. Az ozsonna kérést. Mosóné asszony azonban egy energikusnő és kijelentette, hogy abból ugyan nem esznek és egy — nyaklevessel cgyszersmindenkorra letiltotta ezt a »flancolást.« Tanitóué asszony épen egy káposztáról fejtegette le a penészszürke köpönyeget, amikor leviziteltem nála, hogy •mustrát vegyek az őszi divatjáról. Krumpli, káposzta, sárgarépa elegáns ! ionyádt,árnyalatokban a rothadás mo! dern színében pompázott tanitóné aszszony ölében, mint egy kubista csendélet. Lágy finom háttér volt a tanitóné öltözéke ehhez a Csendélethez. — Eredeti a ruhája tanitóné asszony — mondtam —‘ és elindultam megkeresni rajta az alapszíneket. — A színek? Már kimentek — mondta. — A divatból? — kérdeztem ijedten. —- Nem, a ruhámból — mondta tani'tó-I né asszony, mire én is kimentém ... j Hadiözvegy: profeszionátus foltozó, ! vagyis fehérnemüjavitó intézet nagyban és kicsinyben. A foltok nagyban, a jövedelem kicsiben. Hadiözvegy-stil ruhát visel. A folytonossági hiányok művészi kreációja ez a ruha. mert amíg az anyagban megszün! nek a folytonossági hiányok áz .alatt a ) minta foltrói-foltra ugrándozik, mint a I ió a sakktáblán. Egy fejetlen Tutankha! men úgy bele vesz egy széles vörös csikj ba, mint hajdani őse a Vörös tengerbe, j A színek vígan lobognak a foltokon, mint a nemzeti zászlók és hirdetik az I anyag, szín és forma kisantantjáf a ha' diözvegy szoknyájának területén. Hadiözvegy viselet. Nemzeti viselet. És j minden nemzet megtalálja' a maga íolt! ját. És hadiözvegyeit. P. Gergely Boiiska BLAZSFK FERENC: VALLOMÁS Testem fáradt gép, mely reggel elindul, Hog yestig kiszabott robotját rója. Testem gép, melynek, Te vagy a rugója Lelkem bus, reszkető csillag az éjben, Körülted kering s fényét tőled kapja. Lelkem csillag, melynek Te vagy a Napja Szivem templom, vágyam benne a tömjén Mely hozzád stall, mint szent, esdeklő [zsoltár Szivem templom, melyben Te vagy az loltár E három együtt: egy szomorú élet. Melynek célját és értelmét Te adtad S mely összeomlik nélküled, miattad... FILM A „Trilby“ filmen Tragédia happy end-del — Pacifista dráma, amit a gyár utólag meghamisított — Berlin a főszereplője egy filmnek, amiben nem játszanak színészek
