Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-30 / 272. szám

1927. szeptember 30 BÄCSMEGYE3 NAPLÓ 3. oldal HfiPRŰL NRPRR —»MT®—■ Francia hírek. A francia telefoniigyi miniszter magához rendeltette az újság­írókat, akiknek a telefonszolgálat javu­lásáról tartott előadást. Alig kezdte meg beszédét, Íróasztalán csörömpölt a telefon. — Halló... halló — szólt a tölcsérbe. — Nem én vagyok az... Dehogy... Szó sincs róla... Téves... A miniszter letette a kagylót, folytat­ta beszédét az újságíróknak, akik ösz­­szenéztek. Csak néhány mondatot mondhatott a miniszter, újra csörömpölt a telefon. — Halló... halló. Ismét tévedés... Tessék?... Nem az a szám beszél. Újra nekidurálta magát s beszélt, de most már a mondat közepén szakították félbe. Dühösen a telefonh z ugrott: — Halló... Központ beszél?... Mit csönget folyton ide?... Nem tudja, hogy ez a miniszter telefonja?... A miniszter zavartan nézett az újság­írókra, akik csak mosolyogtak, de mint­hogy jóneveltek voltak, nem nevettek. A miniszter fújt egyet. Beszédét befe­jezte. * Sport és irodalom. Párisban ma a leg­népszerűbb sport az auto meg a rugby, melyet természetesen csak a férfiak gyakorolnak. A kirándulást nevetséges­nek, unalmasnak tartják. Évente egyszer elszórakoznak a box­­mérkőzéseken, mikor is a pompásan öl­­tázöttt urhölgyek főképp azon mulatnak, hogy a mérkőzők milyen vastag gorom­baságokat vagdosnak egymás fejéhez, hamisítatlan csibésznyelven. De a sportújságok rendkívül népsze­rűek. A párisiak leginkább olvasni sze­retik a labdarúgások beszámolóit, néz­ni, mint izzadnak mások, de maguk nem igen vesznek részt a fárasztó tested­zésbe. Minthogy a sporttudósitásokat ennyi­re kedvelik, pár évvel ezelőtt azt hitték, hogy nagy keletje lesz a kellő szakérte­lemmel irt ilyen irányú elbeszéléseknek, regényeknek. Annak idején több ilyen irodalmi munka jelent meg, mely futó­versenyeket, bajnoki viadalokat irt le, de azóta a kiadók nyakán maradt, senki sem olvassa. Most azok az Írók, akik a közönség szeszélyének akarnak hízelegni, más fo­gáshoz folyamodtak. Marcel Berger például egy regényt jelentetett meg »Negyven fokos láz« címen. Itt teljesen sportszerűen leírja a fehér vértestecs­— Nézd csak Irénke — fordul az apa leányához — a Bodrinak valami baja van? — Honnan gondolod ezt apa? — Egészen biztos vagyok benne, mert nem vonit, amikor énekelsz... # — Hét csók — nem csók. Newyork­­ból jelentik: Los Angelesben egy Lav­­rence Wilson nevű kereskedő válóke­resetet adott be a felesége ellen. Kere­setében elpanaszolja, hogy felesége, akit ő nagyon szeret — csak hétszer egy év­ben hajlandó őt — megcsókolni. Elpana­szolja a szerencsétlen férj, hogy meg­próbálta arányosan felosztani ezt a hét alkalmat, minthogy azonban sem az év hónapjainak, sem heteinek száma héttel nem osztható, ez sehogysem sikerült neki. Mialatt a válóper folyt, az egyes lapok az üggyel kapcsolatban körkér­dést intéztek a los angelesi hölgyekhez, hogy vájjon ők is az ilyen »racionali­zált« házasélet hivei-e, vagy sem? A beérkezett válaszok igen érdekesek vol­tak. A hölgyek 90%-a a csókok számá­nak teljes korlátlansága mellett szava­zott. Talán ezt is figyelembe vette a bí­róság, amikor az asszony hibájából mondotta ki a válást. Wilsonné azonban jól járt, mert Ítélethirdetés után töme­gesen kapott leveleket ismeretlen urak­tól, akik mind feleségül akarják venni, annyira helyesnek találják magatartását. * Halálraítéltek utolsó szórakozásai. A new-yorki Sing-Sing fegyházban kér­dést intéztek a fogházigazgatóhoz, hogy mit miveinek a halálraítéltek utolsó óráikban. A legfurcsább válaszokat kap­ták. A halálraítéltek zöme az utolsó éjsza­kán kártyázik, sakkozik, cigarettázik, vagy iszik. Sokan Írnak. Legtöbben ver­seket Egynémelyikük hosszan, kedvte­léssel borotválkozik, vagy fényesíti ci­pőjét. Egy bizonyos James Cassidy azzal rövidítette meg éjszakáját, hogy a ki­végzés reggeléig nagy gonddal és sze­retettel egy meztelen nőt rajzolt cellá­ja falára. Marta Place, aki meggyilkolta tulaj­don leányát, gyászr.uhát kívánt a kivég­zésére s minthogy a gyászruha nem simult eléggé termetéhez, ernyedetlenül dolgozott egész éjjel, mert méltó mó­don akart megjelenni a vesztőhelyen, kifogástalan kívánt lenni, mikor a vil­lamos székbe ül. Waren-Welve fogorvos, aki megmér­gezte feleségét és anyósát, hogy kezébe kaparintsa vagyonukat, bölcseleti költe­ményeket irt. Ezeket zárt borítékban át­adta annak a papnak, aki lekisérte utolsó útjára, megkérvén őt, hogy min­den estre tegye közzé. Egy japáni, Schibuja Yugira, egész éj­szakáját azzal töltötte, hogy élclapokat olvasott. A börtönőr gyakran hallotta, amint fökacag és szivéből nevet a vic­ceken. Az amerikai élclap ezt a körülményt reklámul föl is használta. Még a halálraítélteket is megnevette» ti! Tessék sürgősen előfizetni!... Az angol flotta földközi tengeri gyakorlata demonstráció Olaszország ellen Anglia meg akarja őrizni földközi tengeri hegemóniáját Londonból jelentik: Az angol flotta ezidei földközi tengeri hadgyakorlatá­nak nagy politikai jelentőséget tulajdo­nítanak. A flotta felvonulása demonstráció az olasz flottaépitési program ellen és Anglia Földközi­tengeri hegemóniája mellett. A flottagyakorlatok sokkal hosszabb ideig tartanak, mint az előbbi években és a gyakorlatokon résztvevő angol ha­jók előreláthatólag csak október végén térnek vissza a báziskikötőkbe. A demonstrációval Anglia figyel­meztetni akarja Olaszországot; hogy Egyiptom felé irányuló Im­perializmusát Londonban nem né­zik jó szemmel. A flotta parancsnoka Sir Roger Keys. Létrejött a megegyezés a sombori radikális-párt két frakciója között Az elvi megállapodás kész, még csak személyi kérdéseket kell tisztázni egymással Szomborból jelentik: A két radikális frakció kibékülési tárgyalásai gyors iramban haladnak a teljes eredmény felé. Hivatalos kommünikét ugyan még nem adtak ki a tárgyalások befejezésé­ről, de az már nyílt titok, hogy a tárgya­lások első része teljes eredménnyel járt és elvileg teljesen megegyezett a két frakció az egyesülés kérdésében. Most már csak a személyi rész perfektuáiása van hátra, amelyekben még nincs teljes egyetértés a két csoport között. A kor­­mánytámögató radikálisok ugyanis több ekszponált Pasics-csoportbeli politikus­nak a pártélettöl való visszavonulását követelik, egyeseket pedig nem akäfftäk' felvenni az újonnan szervezendő párt- >. klubba. A tárgyaló felek azonban remé­lik, hogy ezen a ponton is sikerülni fog az ellentéteket kiküszöbölni és Szombor­­ban ismét létre jöhet az egységes radi­kális párt. A községi választások iránt a szom­­bori lakosság minden rétegében nagy ér­deklődés nyilvánul meg és az egyes cso­portok sűrűn tartanak megbeszéléseket, hogy megállapítsák, miként vegyenek részt a választási küzdelemben. Az első nyilvános értekezletet a szombori zsidó vallásu polgárok tartják csütörtökön este nyolc órakor a Lloydban, hogy megbe­széljék, kiket jelöljenek maguk közül a Városi közgyűlésbe és hogy önálló listá­ival, vegyék-e fel a küzdelmet, vagy vala­melyik jártcsoporttal kössenek paktu­mot. A magánalkalmazottak és köztiszt­viselők vasárnap délelőtt tíz órakor tar­tanak nyilvános konferenciát a Szloboda szálló nagytermében, hogy állást foglal­janak a választásokon való magatartá­sukról és hogy megejtsék jelöléseiket. A szombori választókerülethez tartozó községekben is élénk tárgyalások foly­nak az egyes pártok helyi vezetői között paktumos listák létrehozására. Valószínű, hogy minden községben legfeljebb csak két-három lista fog egymással szemben állani a választásokon, de lesznek olyan községek is, ahol egyhangú választások lesznek, mert az összes pártok egy lis« fában állapodnak meg. Az önkormányzat kibővítését követelték a tartományi kiküldöttek konferenciáján Krsztics Vászó, a beogradi tartományi választmány elnöke külföldi kölcsön felvételét javasolta Beogradból jelentik: A tartományok kiküldöttei csütörtökön folytatták kon­ferenciájukat. Az értekezleten a kor­mány tagjai nem jelentek meg, hanem az egyes minisztériumokat osztályfő­nökök képviselték. A konferencia elnöke, Tosics pénzügyi osztályfőnök felhívta a delegátusok figyelmét a pénzügyminisz­ter által kidolgozott elaborátumra, amely felsorolja azokat az ügyeket, amelyeket az állam hatásköréből a tartományok­hoz kell átutalni. Kijelentette, hogy a jegyzék nem teljes, mert egyes minisz­tériumok, mint az építésügyi miniszté­rium, az egészségügyi és a földmivelési, nem küldték be időre javaslataikat, il­letve azt válaszolták a pénzügyminisz­ternek, hogy semmit sem utalnak át a tartományokhoz. Az elnöki megnyitó után megkezdő­dött a vita, amelyben először Predavec szólalt fel és kifogásolta, hogy a pénz­ügyminiszter nem jött el a konferenciá­ra. Dragovics, a koszovói tartomány kiküldöttje szerint nem teljesen vilá­gos, hogy a kormány milyen ügyeket akar átutalni a tartományokhoz és úgy látszik, hogy minimumra akarják redu­kálni a tartományok hatáskörét. Külö­nösen olyan objektumok átutalásától tartózkodnak, amelyek hasznot hajta­nak. Krsztics Vásza, a beogradi tartomá­nyi választmány elnöke azt vitatta, hogy a tartományok hatásköre ponto­san körül van írva, tehát csak _ arról lehet tanácskozni, hogy a tartományok milyen pénzügyi erőkkel lássák el a rájuk bízott hatáskört. A tartományok szívesen vesznek át az államtól akár­milyen munkát. Javasolja, hogy a pénz­ügyminiszter kössön le a tartományok számára külföldi kölcsönt, hogy a tar­tományok feladataiknak megfelelhesse­nek. Netlacsen, a ljubljanai tartomány de­legátusa szerint a tartományoknak szé­lesebb hatáskört kell biztosítani. A ter­vezet hibás, mert kétféle apparátust te­remt, államit és önkormányzatit. Köve­teli, hogy azokat az ügyeket, amelye­ket az önkormányzat hatáskörébe utal­nak, kizárólag az önkormányzat intéz­ze. Leszkoval maribori kiküldött gaz­dasági iskolák felállítását követelte és javasolta, hogy a községek felett a já­rási, a járások felett a tartományi ön­­kormányzat gyakorolja a felügyeletet. A politikai hatóságok csak olyan irány­ban ügyeljenek az önkormányzatok mű­ködésére, hogy azoknak döntése legá­lis-e és nem sért-e más jogokat. Ezután Predavec, a zagrebi tarto­mány elnökhelyettese mondott hosszú beszédet. Támadta a pénzügyminiszter javaslatát, amely ugyan kezdetnek elég szép, de véleménye szerint ennél sok­kal többet kellene tenni. Sorra veszi reszortok szerint a javaslatot és egész sor olyan ügyet hoz fel, amelyeket mind át kellene utalni a tartományokhoz. Ilye­nek a munkástözsde,_ a belső telepítés, vásárok engedélyezése, ipariskolák fel­állítása és fentartdsa. Kifogásolta, hogy, a közoktatási minisztérium semmit sem akar átengedni, pedig az iskolaépítés és fentartás az önkormányzatok hatás­körébe tartoznék és az erre felvett költ­ségvetési hitelt a tartományok között kellene felosztani. Ezután az analfabe­tizmus leküzdéséről beszélt, majd ki­fogásolta, hogy nem biztosítanak elég jövedelmet a tartományoknak és csak a borfogyasztási adót és két kisebb adót engedtek át a tartományoknak, holott az összes fogyasztási adókat, a forgalmi adót és a rendkívüli pótadót át kellene engedni a kerületi tartományok részére. Avics, a sumadijai tartcmánygyülés elnöke a tartományi hatáskör kibőví­tését követelte, Sőt javasolta, hogy hív­ják fel a kormányt, hogy sürgősen ké­szítsen törvényjavaslatot a tartományi, hatáskör kibővítéséről és ezáltal te­remtse meg a valódi önkormányzatot. Cepelics oszijeki delegátus csatlakozott Predavec és Netlacsen javaslataihoz és követelte, hogy Lipik-fürdőt adják át az oszijeki tartománynak. A délelőtti ülés negyedegykor ért vé­get. A délutáni ülésen a delegátusok elv-' ben megállapodtak abban, hogy nem ellenzik az egyes ügyeknek az állami hatáskörből a tartományokhoz való át-, utalását. A részletes vitát péntekéit folytatják. T

Next

/
Thumbnails
Contents