Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-25 / 267. szám

32 OLDAL * ARA 4 DINAR Poltarina plaćana u gotovomf B A G S M E G Y E I N A P L Ó XXVIII. évfolyam. Szubotica, 1927. VASARNAP, szeptember 25. 267. szám Talefon: Kiadóhivatal 8—88 Szerkesztőség s—10. 8—52, 370. _ Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály. Szubotica Megjelenik mindennap reggel, Onnep után és hétfőn la. Előfizetési ár negyedévre 165 din. jrmaj j0vln trg. 3. (Minerva palota) Gazdaság, kultúra, aztán politika! Ne essék most szó ehelyütt a ma­gyar párt választási agitációjának sajnálatosan szenvedélyes utójáté­káról, a szombori és noviszadi ku­darc okairól és semmi olyan kérdés­ről, amely körül az ellentéteket mé­lyítő polémia fejlődhetne ki. Vegyük tudomásul mint befejezett tényt, hogy a magyar pártnak csak két képviselőt sikerült a parlamentbe be­juttatnia és a napi politika szempont­jainak kikapcsolásával igyekezzünk behatolni annak a problémának mé­lyébe, hogy miként tehetne szert a jugoszláviai magyarság arra az im­pozánsul kompakt egységre, amely az ország német kisebbségét össze­fűzi. Mint a nemzetiségi fegyelmezett­ség csodálatos példájáról beszélnek az egész Vajdaságban arról a minta­szerű összetartásról, amellyel a sze­­kicsi németek országos vezérük uta­sítását követték. Kraft kiadta a di­rektívát. hogy a szuboticai kerület­ben a németek a radikális párt kor­mánycsoportjának listájára szavaz­zanak és minden épkézláb szekicsi német úgy alávetette' magát a ren­delkezésnek, mintha az szeniirás lett volna. Mi az oka ennek a szinte he­roikus engedelmességnek és mive! magyarázható, hogy ehhez képest a magyarság tömegei és a magyar párt szervezetei között meglehetősen laza a kötelék. A magyar és német kisebbség helyzetének összehasonlításából min­denekelőtt az a megállapítás adódik, hogy a vajdasági németek kisebb­ségi küzdelmének évszázados gyö­kerei vannak, vezéreik gyakorlottak a szervezésben és tömegeik edzettek a fegyelemben, mig a magyar kisebb­ség mindkét vonatkozásban az ujoncállapot kezdetlegességei között hánykolódik. Szabad-e azonban eb­ből a párhuzamból azt a következ­tetést levonni, hogy a kisebbségi sorba szakadt magyarságnak is év­századokig kell várnia, mig beleéli magát a háború által teremtett uj helyzete követelményeibe? Az idő kétségtelenül sok nehéz feladatot ki­érlel a megoldásra, de nem teszi tárgytalanná azt a nemes akaratot és elszánást, amely szüntelenül mun­kál az egyén és a közösség sorsának megjavításán. Nézzük hát, mi a tulaj­donképpeni alapja a német kisebb­ség szervezettségének, hogy felisme­réséből okulást mentsünk. A vajdasági németek szervezetei elsősorban gazdasági és kulturális jellegűek. A Kulturbund: hatalmas gyüjíőmedence, amely a német ki­sebbség minden erőtényezőjét egy­befoglalja. Nincs az a németlakta falu vagy tanya, ahova a Kulturbund működése ki ne terjedne s nincs az a német paraszt, aki a maga organi­zációjának jótékony hatását gazda­sági szükségletei fedezésében és kul­turális igényei kielégítésében in con­creto ne érzékelné. Olvasmányai megválogatásában, gyermekei isko­láztatásában, a vetőmag beszerzésé­ben, a talaj meliorizációjában, a faj­­nemesitésben: minden gondjában, amit az élet ráró, ott találja maga mellett a német paraszt a vezetőket, akik útmutatással és segítséggel lát­ják el. A kézzelfogható gyakorlati előnyök megbecsülése a német szer­vezettség minden jelszónál szilár­dabb fundamentuma és a német nem­zetiségi szolidaritás maradandó talp­köve. Ez a józan és céltudatos gaz­dasági és kulturális együttműködés válik aztán a politikai célkitűzések energiaforrásává s innen van az, hogy a vezérek, akik olyan nagy­szerű fogékonyságot tanúsítanak^né­pük közjóléte iránt, minTmtSÄffut te­kintélyek tudiák tömegeiket felvo­nultatni a politika Mars-mezején. A viszonyok úgy alakultak, hogy a magyarság a kisebbségi szervez­kedés tekintetében előbb a politikai mozzanatokat domborította ki s a gazdasági és kulturális tennivalókat nagyrészt csak jelzik a pártpro­gramba beillesztett követelések. Úgy véljük, ennek az apriorisztikus poli­tizálásnak velejárója, hogy a ma­gyar párt vezérei nem tudtak eddig igazán közelférkőzni a magyarság széles Tétegeihez, amelyek ilyen mó­don más pártok agitációjának is a befolyása alá kerültek. A magyarság politikai egységén főleg az a körül­mény vágott réseket, hogy a magyar párt a gazdasági és kulturális kérdé­seket mindössze megpendítette be­szédekben. deklarációkban és pro­gramnyilatkozatokban. de tényleges munkát, gyakorlati tevékenységet ilyen irányban alig végzett s igy a magyar nép könnyen hajlott más pártok szociális és gazdasági tartal­mú Ígéreteinek bizakodó mérlegelé­sére. Az 1925-iki és a mostani választá­sok legfőbb tanulsága tehát a ma­gyarság számára, hogy a szervezke­dés súlypontját át kell vinni a gazda­sági és kulturális területre. Mint ér­tesülünk, egy névtelen Írott felhívás kering a Vajdaságban az add to­vább láncán és ez az úgynevezett lánclevél átok szankciójával köti a magyarok lelkére, hogy ne iszákos­kodjanak, ne adjanak rossz példát gyermekeiknek, ne cifrálkodianak,' ápolják egészségüket, csak egészsé-i ges magyar lányt vegyenek felesé­gül, dolgozzanak szorgalmasan és takarékoskodjanak. Az ilyen propa­gandát lényegében csak helyeselni lehet, de nincs szükség sem a titok­zatos formára, sem a felhívás egyik kitételéből kiütköző vallási színezet­re. Leginkább pedig az a fontos, hogy a mozgalom ne merüljön ki eszmei tanácsok osztogatásában, ha­nem valóságos gazdasági és kultu­rális akciókat eredményezzen. A magyar kisebbség vezetőire vár az a szerep, liovy népük gazdasági és kulturális boldogulásának feltéte­leit a politikai eseményektől függet­lenül is, szívós munkával megteremt­sék és csak ha ezt a missziójukat be­töltötték, számíthatnak a vajdasági magyar nép olyan osztatlan politikai egységére, amilyennel a német párt eldicsckcdhetik. Kompromisszumot akarnak létrehozni a Pasics-frakció és a kormány csoport között Stanoievics^ Áca két óra hosszat tárgyalt Vukicsevics Veíja miniszterelnökkel A demokrata-pártban is akció indult meg a pártegység biztosítására A radikálisok kedvezően fogadták a Radics-párítal való együttműködés tervét Beogradból jelentik: A Bácsmegyei Napló pénteki híradása a radikálisoknak a Radics-párttal tervezett újabb együtt­működéséről politikai körökben nagy fi­gyelmet keltett, annál is inkább, mert a tervről hasonló információt közölt beo­­gradi tudósítás alapján a Radics-párthoz közelálló Jutarnji List is. Radikális kö­rökben megerősítették a hirt, hogy ilyen irányban akció folyik, azonban az erre vonatkozó megbeszélések még csak az előkészítés stádiumában vannak. Általá­ban radikális körök ezt a kombinációt kedvezően fogadják, mert megvalósulá­sától a párt pozíciójának megerősödését várják. A Radics-párt részéről még nem hang­zottak el nyilatkozatok erre nézve. Ra­dies Pavle szombaton Bacsinics Rude társaságában Reogradba érkezett, de az újságírók kérdései elől mereven elzár­kózott. Ellenzéki körök nem tartják valószínű­nek, hogy a terv sikerül. Szerintük Radlcs István olyan határozottan leszögezte magát Davidovics poli­tikájához, hogy ilyen lépést most már nem lehet elvárni tőle. A radikálisok viszont arra mutatnak rá. hogy már több Ízben dolgoztak együtt Radiccsal és Radicsnak Is kellemesebb az együtt­működés a -radikálisokkal, mint a Pribicsevics-párttal. Politikai körök nagy érdeklődéssel kisé­rik az akció további fejlődését. A szlovén néppárt nem fuzionál A szlovének nem nagy lelkesedéssel néznek a Radiccsal való együttműködés elé. Most már világos, hogy a klerikáli­sok nem akarják feladni eddigi pártszer­vezeteiket és a radikálisokkal való szö­vetkezésük lazább keretek közt fog ki­alakulni, mint azt a radikálisok eleinte óhajtották. Jellemző erre nézve a szlovén néppárt hivatalos lapjának, a Slovenec­­nek közlése, amely szerint a párt kitart a párt autonómiája és programja mellett és a fúzió hírét koholtnak minűsiti. A lap szerint a szlovén néppárt és a radikáli­sok közt csak parlamenti együttműkö­désről van szó. A szlovén néppártnak ez a magatartása már a radikálisok és Ra­­dics-párt együttműködésére vonatkozó kombinációra vezethető vissza. Akció a radikális párt egy­ségének megóvására A helyzet egyébként most már a kép­viselői klubokban fog kialakulni és ezért nagy érdeklődéssel kísérik a klubülések előkészületeit. A radikálisok között újból akció in­dult meg a pártegység megóvására. Sztanojevics Áca szombaton dél­előtt meglátogatta Vukicsevics Ve- 1 ja miniszterelnököt és több, mint két óra hosszat tárgyalt vele. Tekintettel Sztanojevics és Petrovics Nasztáz előzetes tárgyalásaira, Szta­nojevics Áca látogatásának nagy jelen­tőséget tulajdonítanak. Azt hiszik, hogy megkísérlik kompromisszumot lét­rehozni a Pasics-frakció és a kor­mánycsoport között. A centrum tovább szetvezkedik, de a legnagyobb csendben. Arra számit, hogy ismét erős csoportot fog alkotni a klub­ban, bár nem valószínű, hogy a dolgok mai állása mellett a helyzetre nagyobb befolyást gyakorolhatna. A demokraták nem híznak a demokratikus blokk meg­alakulásában A demokrata pártban Davidovics és Marinkovlcs csoport­ja mellett kezd kialakulni egy har­madik csoport, amely a pártegy­ség mindenáron való megóvását tűzte ki céljául. Ennek a csoportnak a tagjai azt állít­ják, hogy az övék a többség és remélik, hogy sikerülni fog nekik a pártszakadást' mindenkép megakadályozni, bárki részó-' röl is jelentkeznék ilyen törekvés. Úgy, vélik, hogy Marinkovics nem fogja Davidovics akcióját kontrakarirozni, mert az ő számára is kellemesebb Da­vidovics kormányában vezetni a kül-1 ügyeket, mint Vukicsevics kormányában.] Ennek a csoportnak tagjai egyébként nem biznak a demokratikus blokk megalakulásában és inkább hajlan­dók a radikálisokkal való együtt­működésre, azonban az eddigieknél kedvezőbb fel-’ tételek mellett. A vajdasági demokrata képvselök is konferen­ciára gyűlnek össze A vajdasági radikális képviselők kon­ferenciájának hirére a vajdasági de­mokrata képviselők körében is felmerült az az eszme, hogy konferenciát tartsa­nak és megbeszéljék a vajdasági kér­­désekben követendő politikájukat. Kü­lönösen erősen érdekli őket a községi választások kérdése és aggodalommal, tárgyalják azt a hirt, hogy radikális kö­rökben akció indult meg a vajdasági községi választások módját megállapító szabályrendelet módosítására. Attól tar­tanak, hogy a községi tisztviselők, kü­lönösen a jegyzők választásánál vissza akarják állítani a magyarországi hár­mas jelölési rendszert, aput a demokra­ták elleneznek. Azt még nem lehetett megállapítani, hogy ennek az aggodalom­nak van-e alapja. T

Next

/
Thumbnails
Contents