Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-25 / 267. szám
2. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. szeptember 25 Térdet eltakarn i ! A becskereki gimnáziumban megreformálták a diákleányok szoknyáját Becskerekről jelentik: A becskereki gimnázium leánynövendékei között nagy izgalmat kelt az az iskolai rendelet, amelyet Szubotin Szlávkó igazgató adott ki és amelynek betartását a tanárikar legszigorúbban ellenőrzi. Nem kevesebbről van szó, mint a diáklányok ruházatának megreformálásáról, oly. módon, amely érthetővé is teszi a nagymértékben megnyilvánult riadalmat Az igazgató rendelete megtiltja, hogy akár az alsóbbosztályu, akár a felsőbbosztályú diáklányok térden felüli szoknyái hordjanak, sőt az is példás büntetést von maga után, ha a szoknya épen csak térdig ér. A rendelet centiméternyi pontossággal állapítja meg a szoknya hosszúságát. Az alsó négy osztályba járó lányok szoknyája térden alul ötcentiméternyire, a felsőbb osztályba járó lányoké pedig térden alul tiz centiméternyire kell, hogy leérjen. Ezek után nem marad más hátra, mint a jelenlegi szoknyácskákat eltenni későbbre. Majd ha már kinőnek az iskolai pádból, nagy lány, vagy asszony korukban nyugodtan viselhetik. Elitélték a porosz sorsjegy csalókat Böhm főjegyző kétévi és háromhavi fegyházat, Schleienstein főtitkár másfélévi fegyhá at kapott Berlinből jelentik: A berlini esküdtszék pénteken ítélkezett az utóbbi évek egyik legnagyobb botránypörében, a melynek vádlottjai a porosz állami sorsjegyiroda két képviselője: Böhm főjegyző és Schleienstein főtitkár voltak. ; Az ügyészség a két vádlottat hivatali sikkasztással, csalással és okirathamisitással vádolta. Böhm és Schleienstein a vádirat szerint a szerencsekerék körül végrehajtott manipulációval két nagyobb főnyereményt akart megszerezni. Az egyik százezer, a másik húszezer márkás nyeremény volt. A porosz államjövedék nem szenvedett kárt. mert a jogosulatlanul szerzett nyereményeket idejében sikerült lefoglalni. A bíróság Böhmöt két évi és három havi, Schleiensteint másfélévi fegyházra Ítélte. Átengedik az a tartományoknak Nagyarányú intézkedések a rák, a tuberkolózis és a vérbaj leküzdésére Az egészségügyi miniszter nyila tkozata A legutóbbi sebészkongresszuson nagy lelkesedést keltett a közegészségügyi minisztérium delegátusának az a bejelentése, hogy a beogradi és a zagrebi kórház egy-egy gram rádiumot fognak kapni a rákbetegek kezelése céljára. Dr. Szavics Alekszandar közegészségügyi miniszter nyilatkozott egy ujságiró előtt a rák és a többi népbetegségek elleni küzdelemről és megerősítette azt a hirt, hogy nemsokára megérkezik Csehszlovákiából a megrendelt rádium, aminek árát felerészben az idei, felerészben a jövő évi költségvetésből fedezik. Hozzátette, hogy az ország területén több rákgyógyitó állomást fognak felállítani. Elmondotta a miniszter, hogy kölcsönt keres, amelyből Délszerbiában, ahol a legrosszabbak az egészségügyi viszonyok, kórházakat szándékozik építeni. Húszmillió dinárt fog felvenni a minisztérium tüdőbetegszanatóriumok létesítésére, úgyhogy többé nem kell majd Svájcba menni a tuberkulózus betegeknek. Az országban számos olyan kedvező fekvésű hely van, ahol minden természeti, klimatikus feltétel megvan a tuberkulózis gyógyitására és csak a megfelelő modern gyógyintézetek hiányzanak. Egyelőre négy szanatórium építését vették tervbe, ezenkívül tüdővész-kórházak céljára is fedezetet teremt a minisztérium. Folytatni akarja a minisztérium a vérbaj leküzdésére irányuló harcot is. Mostg küldik szét az orvos-specialistákat mindazokra a helyekre, ahol ez a betegség nagy mértékben dúl. A miniszter a napokban szabályrendeletet dolgozott ki az egészségügyi szolgálatról és a járványos betegségek leküzdéséről. Jelentős reform készül az állami gyógyfürdőkkel kapcsolatban is. A gyógyfürdőket az állam át fogja engedni bizonyos feltételek mellett a tartományoknak, a hires Vrnyacska-Banját pedig egy erős pénzcsoportnak szeretnék bérbeadni. Ilyen módon remélik elérni a fürdők felvirágoztatását. A már meglévő gyógyfürdőkön kívül az országban sok gyógyforrás kiaknázatlanul maradt, ezek tanulmányozásával 'most egy jeles szaktudóst bíztak meg. Németország választott biróság elé viszi a háborús felelősség kérdését Stresemann megvédte Hindenburgot és azonosította magát a tannenbergi beszéddel Párisból jelentik: A Matin Stresemann nyilatkozatát közli, melyben a német külügyminiszter megvédi Hindenburgot a francia sajtó támadásaival szemben. — Amit Hindenburg a tannenbergi emlék tövében egykori harcos bajtársainak mondott, nem egyéb, mint amit az egész birodalom lakossága tud és érez. A tannenbergi beszéd különben — és ezt német felelős államférfiak százszor és százszor elmondták — abban csúcsosodott ki, hogy elfogulatlan és pártatlan választott biróság elé kell vinni a háborús vétkesség vádját és véleményem szerint Németországnak e követelése elől nem lehet kitérni. A német népnek ez a legfőbb kívánsága nem áll ellentétben azzal a békepolitikával, amelyet renditheteílenül tovább kívánunk folytatni. A nyilatkozat Franciaországban óriási feltűnést keltett. Vasas—OSKV 6:2 (3:1) Szép számú közönség nézte végig a budapesti proficsapat játékát, amely minden tekintetben megfelelt a várakozásnak. A Vasas pompás játékkal lepte meg a közönséget, különösen a második félidőben, amikor a csatársor brilliáns technikáját a legnagyobb mértékben érvényre juttatta. Az OSKV várakozáson felül jól szerepelt és csatársorának sikerült többször áttörni a Vasas védelmet. Csupán Markovics durva játéka rontott a játék szépségén. Mezőnyjátékkal indult a mérkőzés, de a Vasas hamarosan akcióba lépett és csatárai ügyesen kihasználták a gólhelyzeteket. A gólokat Szentmiklóssy (3) Himmer (2) és Jelinek lőtték. Az OSKV mindkét gólját Ilija révén szerezte meg az egyiket tizenegyesből. Nikolics biró jó volt. Nem lehet kiközösíteni a magyar sorsközösségből magyar embert Hetvenkedő, elhamarkodott, jogosulatlan éz jogtalan határozatok veszélyeztetik a magyar egységet A jugoszláviai magyar pártot senki magyar bántani, támadni nem akarja. A választások alatt is, a választások óta is becéző szeretettel takargatja mindenki azokat a hibákat, mulasztásokat, baklövéseket, amelyeket esetleg észlel a párt vezetésében, még a szervezési és taktikai hibák fölött is mindenki szemet huny. Nem pártpolitikából, hanem magyar érdekből. A kritikával is várni kell addig, amig ez a magyar érdek várakozást parancsol. A magyar párt jelenlegi vezetői vállalták, hogy az ő képességük, tudásuk, taktikájuk és politikájuk jobbá teszi a jugoszláviai magyarság sorsát. Az elkövetkezendőkért övék a felelősség. Minden magyar embernek az az óhajtása, hogy azok, akik magukban erőt és hivatottságot éreztek a jugoszláviai magyarság vezetésére, sikerrel dolgozzanak s megvalósítsák, amire vállalkoztak. Csak ott és akkor lehet az intő szót felemelni, amikor ezt a magyarság érdeke követeli. ' Tiltakozni kell az ellen, ami most mind gyakrabban kezd ismétlődni, hogy egyesek ezt a közös érdek parancsolta várakozást kihasználják és jogot arrogálnak maguknak arra, hogy bárki magyart is kizárjanak a magyar sors és magyar lélekközösségből, mert a magyarság boldogulását más utón keresi, mint azok, akik most könnyelműen Ítélkeznek. Kisebbségi párt nem csinálhat pártdiktaturát. Mi szóról-szóra aláírjuk azt, amit a Hírlap mai számában ir. hogy a magyar párt minden magyarnak védelmi szerve és hogy a magyar párt sérelmet, mely bárhol bármely magyar embert ér, orvosolni köteles. Hogyan egyeztethető össze azzal, hogy magukat magyar pártiaknak nevező urak egyeseket ki akarnak rekeszteni ebből a védelmi szervezetből^ s hogy e magyarok magyarokat megbélyegeznek azért, mert más taktikát követnek, mint azt, amelyről ugyancsak a pártlap állapítja most meg, hogy nem volt egészen helyes? A magyar párt szombori szervezete azzal bélyegezte meg Zwirsics Károlyt, Szombor egyik érdemes polgárát, hogy kizárta a magyar pártból. Zwirsics Károly jó magyarnak érzi magát, akinek határozott érdemei vannak a magyarság körül. Legutóbb ö rendezte meg Szomborban az országos ma;yar dalos ünnepet, ami bátor és hasznos cselekedet volt s mindenesetre olyasmi, amit tisztelni tartoznának azok, akik cselekedetekkel még nem igen mutatták meg, hogy magyarok. Ezenkívül Zwirsics, mint ő maga állítja, soha nem volt tagja a magyar pártnak, oda be nem lépett, tisztséget nem vállalt. Neki tehát a Hírlap cikke szerint is joga volt, hogy ott agitáljon, ahol neki tetszett, viszont azoknak, akik képzelt hatalmukban őt kiátkozták, nem volt joguk őt, mint gonosz, kivetni való magyart megbélyegezni. Nem lett volna joguk akkor sem, ha Zwirsics Károly tagja lett volna a magyar pártnak, mert, mint a Hírlap is írja, a magyar párt minden magyar védelmi szervezete, amely csak a magyarság, a magyar ügy árulóit közösítheti ki soraiból. S azzal még nem magyarságát tagadja meg va laki, ha a szombori szavazókerület egyik jelöltjét nem tartja méltónak s nem tartja alkalmasnak, hogy a nemzetgyűlésen a jugoszláviai magyarságot képviselje. A kiátkozással, kiközösítéssel kissé fukarabban, de főleg óvatosabban és okosabban kellene bánni, s rábízni a jugoszláviai magvar népre, hogy az sújtsa ezzel azokat, akiket sor sa és jövője árulóinak tart. Mi jól tudjuk s mindenki tudja, hogy Szomborban nem azzal a párttal kötött naktumot a magyar párt, amelynek Szubotics Dusán igazságiigyminiszter volt a lisztavezetője. (Csak mellékesen ismételjük, hogy nem szabadulhatunk attól az érzéstől, hogy azért nem, mert az egyéni érvényesülési vágv túlságosan türelmetlen volt. S zárjel közé foglalva regisztráljuk azt a tényt is, amit mi szintén előre megmondottunk, hogy a másik paktum révén nem is Jutott a szombori kerületben magyar képviselő a parlamentbe.) Szuboticán azonban Szubotics Dusán liszté ja köré csoportosultak a magyar párt vezérei is. Lehet-e tehát a magyarság kiközösítésre méltó árulója Szomborban az. akit Szuboticán a magyar párt hozsannázva dicsérne? Gonosz s a magvar sorsközösségböl kivetendő-e az, aki a magyarság érdekét úgy véli szolgálni, hogy a noviszadi kerületben Sztankovics Szvetiszláv minisztert támogatja, csakúgy, mint a bánáti magyarok, akik szintén Sztankovics Szvetiszláv mellett foglaltak állást? Ezekkel a kérdésekkel senki nem akar zavart kelteni. Csak arra akar rámutatni, hogy a taktikai ellentétek miatt senkinek sincs joga megbélyegző Ítéletet hozni és rést ütni a magyar egységen, amely meg van a taktikai ellentétek dacára is. A kizárásokat, megbélyegzéseket az a mentalitás határozza el. amely most megismétlődő hetvcnkedésekkel teszi kockára azt a szimpátiát, amit a magyar iigy és a jugoszláviai magyarság kálváriája megérdemel. Parasztruhát kapnak a Radics-párt képviselői Zagrebból jelentik: A horvát parasztklub csütörtöki ülésén igen érdekes vita folyt a Radics-párti képviselők egymásközti érintkezéséről és niás külsőségekről. Radics István javaslatára elhatározta a klub, hogy a képviselők egymást tegezni tartoznak korra és foglalkozásra való különbség nélkül, hogy igy külsőleg is kifejezzék, hogy mint parasztképviselők testvérek egymás kő-’ zött. Javasolták, hogy a parasztpárt képviselői diszüléseken és más ünnepélyes alkalmakkor az általuk képviselt vidék népviseletében vagy történelmi viseletében jelenjenek meg. A nem-paraszt képviselők is parasztruhában tartoznak megjelenni és tetszés szerint kiválaszthatják egy-egy vidék népviseletét. A javaslatot elfogadták és most parlamenti körökben nagy érdeklődéssel várják az eddig tipikusan úri horvát képviselőknek, mint dr. Krajacsnak, Kosutics Ágostonnak, Svegel bárónak parasztruhában való debüjét Gyerünk, fürdeni! Délelőtt megnéztem a hőmérőt és letörültem a homlokomról a súlyos izzadtság csöppeket, a naftalinból előkerestem nyugalmazott fürdődresszemet és vártain a palicsi villamost. Mialatt a kocsira vártam, arra gondoltam, hogy szégyen ide, szégyen oda, én csendesen meg fogok fürdeni a palicsi tóban, mert tavaly júliusban tiz fokkal hidegebb volt és mégis ezren lubickoltunk a hüs vízben. Az idén nem panaszkodhatunk. Szeptember 24-ikén nyári meleg van és a fürdőzők lassan-lassan kezdenek viszszaszállingózni a palicsi homokra. Kirobogtam a strandra. A villamoson a kalauz már elsejtette velem, hogy nem én leszek ott az egyetlen ember, mert az előző villamoson már egész csomó hölgy ment ki fürdeni. Annál jobb, gondoltam — és valóban — a strandon egész szép társaságot találtam. A kabinosék már beköltöztek a városba, sőt már azt is hirdetik, hogy azok az urak és hölgyek, akik még nem vették át fürdődresszüket, haladéktalanul vegyék út. A fürdővendégek intim kis elit csoportja nem jött zavarba. Egy drótszállal kinyitottak néhány kabint és szabályszerűen levetkőztek. Délelőtt tizenegy óra felé valóban olyan nagy a meleg, hogy megfázás veszélye nélkül lehet fürdeni. A viz nem őrjítően meleg, de kellemes, a levegő tiszta, a homok langyos. Lehetünk _ harminc-negyvenen. Több a nő, mint a férfi és összebarátkozunk. Csendesen beszélgetve napfürdözünk. Ezen nincs semmi csodálatos. Tavaly boldogok voltunk, ha kánikulában ilyen idő volt a fürdésre és ha elgondoljuk, hogy tavaly ilyenkor teljes gőzzel működtek már a fakereskedők... Tizenkét óra felé a viz teljesen élvezhető és utána a meleg homokba temetkezve észre sem veszi az ember, hogy szeptember van, hogy kopaszodnak a fák és hogy reggel köd fekszik a vizen. Ilyen időjárás melleit újból el lehetne kezdeni a türdöszezónt. Másutt ilyenkor már javában áll a színház s a hangverseny szezon... Ne hagyjuk magunkat. Nálunk legyen legalább fürdőszezon ... Buterok mélyen ’eszilli'ott érákon ERDÉLYI ANTAL iakásberendezési vállalata Su'jotic-, Szudarevié ulica 4. (Klein Géza mellett)
