Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-22 / 264. szám
A KÖZGAZDASÁGI BÁCSMEGYEI NAPLÓ ÁLLANDÓ HETI MELLÉKLETE Gazdasági programot kell adni a magyar kisebbségnek Hogyan védekezett a vajdasági szerb n :p q. gazdasági letörés ellen a háború előtti Magjarországon ? A kisebbségek gazdasági politikájának alapja legelső sorban, hogy ismerjék azokat a gazdasági körülményeket, a me-. lyekben más kisebbségek éltek vagy élnek s azokat a meggondolásokat, ebből folyó intézményeket, amelyekkel ezek a kisebbségek iparkodtak a meglevő viszonyokkal szemben alkalmazni, hogy gazdasági létüket fenntartsák és fejlesszék. Természetes, hogy kétszeresen fontos annak — a hajdan kisebbségi sorban élő nép — gazdasági Szervezeteinek ismerete, amely ugyanazon a földön élt kisebbségi sorsban, amelyen ma mi élünk. A jugoszláviai kisebbségi magyarságnak ma még egyáltalában nincs gazdasági programja, nincsenek gazdasági célkitűzései és egy komoly reális kisebbségi gazdasági politikának még csak kontúrjai sincsenek meg. Pedig ennek a sok sebből vérző vajdasági magyarságnak, amelyet a kivándorlás állandóan tizedel sokkal égetőbb szüksége lenne egy egészséges gazdasági programra, mint akármilyen szépen hangzó és zengzetes politikai jelszóra. A politikai megszervezéssel és programadással legalább is paraieli kellene haladnia a gazdasági célkitűzésnek és szervezésnek. A vajdasági szerbség kisebbségi gazdasági programjának ismerete már félig-meddig meg is adja az alapot, hogyan keil elindulni egy vajdasági magyar kisebbségi gazdasági politika megkonstruálásához. Ezért nem lesz felesleges munka, ha alább megismertetjük a vajdasági szerbség háború előtti gazdasági helyzetét és gazdasági intézményeit. A vajdasági szerbség gazdasági koncepciója a háború előtti évtizedekben ebben a jelszóban knlminálódott: »Ne eiesszük ki kezünkből a földet«. Es ennek a jelszónak volt is eredménye. A mig az ötvenes-hatvanas években egyre több szerb gazda ment tönkre, adta cl földjét és vagy béres lett a nagybirtokokon vagy kivándorolt, addig a nyolcvanas évektől . kezdve az a folyamat megállóit, a német gazdák már nem tudtak venni szerb földeket, sőt lassanként a szerbség kezdte visszaszerezni főfdállományát. Mivel érte ezt el a szerbség? Kétségtelen, hogy része volt ebben annak a felvilágosító munkának is, a melyet egyes lelkes szerb intellektuellck, de különösen a noviszadi Matica folytatott, de sokkal inkább köszönhette cigi a szerb földmives nép a földmives szövetkezeteknek. A szerb földmives népet az uzsora hitel szorongatta, amelyért a szerb gazda a közvetítő dijával együtt igen gyakran fizetett 30—40 százalékot is. Meg kellett oldani — írja Markovics Vladiszláv a szerb nemzeti kongresszus választmányi tagja a Matica Szrpszkában irt ismertető cikkében — a kisgazda hitelének kérdését. Amire nem képes egy kisbirtok, azt megteheti több kisblrtok közösen, egymást támogatva úgy, hogy valamennyien jótállanak minden egyesért. Ez alapon megoldották a kisgazda hitelének kérdését. 1897-ben keletkeztek az első szerb földmivelő szövetkezetek. A kisgazda a kölcsönös felelősség alapján olcsó hiteihez Jutott és ennek segítségével megszerezhette a modernebb gazdálkodáshoz szükséges tőkebefektetést. A szövetkezetek kevés a kiadása, mert a tagok ingyen végzik a teendőket, úgyhogy a szövetkezet olcsó kamat mellett nyújthatja a kölcsönt s ez a kamatláb idővel alacsonyabb lesz, mert a nyereség fel nem osztható és a tartalékalaphoz csatolja. Ez a kamatláb leszállítás a régebbi szövetkezeteknél már alig pár évi működés után be is következett. Különösen fontos a szövetkezés erkölcsi oldala, mert a kölcsönös felelősség rendes, szorgalmas és józan életmódot követel. A földmives szövetkezetek működésével a kisgazda megszabadult az uzsorástól, a közvetítőtől, megváltoztatta az életmódját is, úgyhogy nagy arányokban csökkent a kivándorlás és a szerb földek kezdtek visszatérni az eredeti gazdához, a szerb földmives nép gazdaságilag megerősödött. Földmives szövetkezet volt 1910-ben (a Szerémséggel együtt) 179, amelyben 6114 gazda volt tagként megszervezve. A szövetkezeti tagoknak volt 43.542 bold saját és 33.436 hold haszonbérelt földjük, Október hó elején a közlekedésügyi minisztérium meghívására a vasutig izgatóságok, kereskedelmi kamarák és más közgazdasági testületek képviselői konferenciára ülnek össze, hogy állást foglaljanak M Uoszavljevics tábornok, közlekedésügyi miniszternek az államvasutaknak kereskedelmi alapon való átszervezését célzó rendeletével szemben. A miniszter e hó elején ebben az ügyben nyilatkozatot is tett a Bdesmegyei Napló-vak és most módunkban van, a már kész szabályrendeletből kivonatosan közölni a következő legérdekesebb részleteket: A szabályrendelet első paragrafusa önálló jogi személynek, az államvasutak igazgatóságának létesítését rendeli el és ezen jogi személy összes kötelezettségeit kereskedelmi ügyletekből kifolyó kötelezettségeknek fogják tekinteni, Az igazgatóság célja , az államvasutaknak tisztára kereskedelmi alapon való kihasználása összes mellékágainak hasznothozó kitermelése és amellett a nemzeti közgazdaság érdekeinek fejlesztése. Az összes kiadások, beruházások fedezése után mutatkozó haszon az állampénztárba fizetendő. Forgalmi tőkeként az állam az újonnan alakuló önálló jogi személynek félmilliárd dinárt bocsát rendelkezésre az állami költségvetés terhére és ez az összeg kamatmentes kölcsönnek tekintendő, ..melyet a vasút 50 milliós évi részletekben tizenkét éven belül tartozik víszszaíizetni. Az ui igazgatóság megalakulása után külön bizottság leltárt készít az államvasutak összes vagyonáról és passzíváiról. A leltárt az uj igazgatóság tehermentesen veszi át az eddigi tehát messze túlhaladta a kisgazdák or-1 szágos átlagát az egy-egy szövetkezeti tagra eső föld. A magyarországi szerbek kezén az egyházi statisztikai adatok szerint (Jaks:cs Vazul, a fiatalon elhunyt kiváló szerb szociológus adatai) a következő földterületek voltak 1905-ben szerb kézen: A temesvári egyházmegyében 150.155 szerb lélek volt (az összlakosság száma 426.780), akiknek (beleértve az egyházközségi és alapítványi birtokokat) 355.989 hold földjük volt. A vrsaci egyházmegyében 139.400 léleknek (összlakosság 227.069) 440.0091 hold földje volt. A budai püspökségben 23.388 léleknek (összlakosság 1.022.085) veit 43.854 hold földje. A bácskai püspökségben 146.965 léleknek (összlakosság 571,798) volt 399.356 hold földje. A szerérni egyházmegyében volt 199.972 szerb (összlakosság 345.374) volt 594.500 hold földje. Egy lélekre átlagban (az összes magyarországi és horvátországi szerbeket is beleértve) 1.3 hektár föld esett, ami az országos átlagon felül volt. Természetesen itt mindenütt be vannak számítva az egyházak, egyházközségek, rnetropollta és kolostorok földjei. Ezt az eredményt a szerb nép csak a földmivesszövctkezctek által érhette el. Igen erősek voltak a szerb pénzintézetek is. 1909-ben 141 pénzintézet volt (a adósságokat pedig az állam vállalja magára. Az igazgatóság köteles gondoskodni az összes vonalakon a forgalom biztos, pontos és gyors fenntartásáról, a fennálló közlekedési eszközöknek a modern technika vívmányai alapján való fejlesztéséről és kiterjesztéséről és az ebből eredő összes ezentuli kötelezettségekért maga felel. Ugyancsak magára vállalja az állam által a vasutak terhére kötött összes eddigi szerződéseket is. A vasutasok eddigi nyugdiját, hasonlóképen azét a személyzetéét, amely tiz éven belül kerül nyugdíjazásra, az állam vállalja magára. Az igazgatóság azonban rögtön megalakulása után nyugdíjalapot létesít alkalmazottai részére és tiz év múlva ebből fizeti alkalmazottai nyugdiját. Az uj intézményt vezető igazgatóságba a következő testületek küldik ki képviselőiket: a parlament, az államtanács, a közlekedésügyi minisztérium, a pénzügyminisztérium, a hadügyminisztérium, a tarifabizottság, a kereskedelmi kamarák, az iparkamarák, a pénzintézetek szövetsége, a közgazdasági tanács, a mezőgazdasági tanács és az ügyvédszövetség. Az igazgatósági tagok mandátuma hat évig tart és pedig úgy, hogy minden harmadik évben a tagok felét újra választják. Miniszterek és képviselők, amíg hivatalban vannak és ezután még egy évig nem lehetnek igazgatósági tagok. Az igazgatóság ügyköre: szerződések kötése, anyagbeszerzés, ingatlanok adásvétele, a munkarend és szabályzatok kidolgozása, a tarifák megállapítása, (ebbe azonban beleszólási joga van a közlekedésügyi miniszternek), kölcsönök horvátországi sezrb pénzintézeteket is beleszámítva), 18.756.675 aranykorona alaptőkével és 69.472.701 aranykorona betéttel. (Sajnos, olyan adataink, amelyek csak a vajdasági szerb pénzintézetekre vonatkoznának, nincsenek). Összehasonlításképpen megemlítjük, hogy ugyanebben az időben 170 román pénzintézet működött 27.563.000 korona alaptőkével és 67.818.000 korona betéttel, mig szlovák pénzintézet 60 volt, amelyeknek 89.148.000 korona alaptőkéjük és 56.829.000 korona betétjük volt. Miután a szerb nép túlnyomóan földmivelő, a zagrebi »Privrednik« társaság célul tűzte ki a szerb Iparos és kereskedő osztály megteremtését és pedig úgy, hogy az ország minden részében elhelyezett szerb ifjakat iparos- és kereskedötanoncoknak. A társaság működése alatt igen sok ezer ifjút helyezett igy el, megteremtve a mai erős és müveit szerb kereskedő osztályt. Természetesen nem lehet lélek nélkül lemásolni kisebbségi sorsban elődeink célkitűzéseit és intézményeit, de sokai okulhatunk azokból és felhasználhatjuk annak tanulságait a magunk hasznára egy céltudatos, reális kisebbségi gazdasági program kidolgozásánál. kötése és az összes többi adminisztratív ügyek rendezése. A közlekedésügyi miniszter hozzájárulása szükséges a következő igazgatósági határozatoknál: ingatlanok eladásánál és vételénél, szállítási és bérleti szerződések megkötésénél, amelynek hatálya meghaladja a tiz évet és ha öt millión felüli összegekre szól. Az igazgatóság munkáját ellenőrzi a fclügyelöbizottság, amely a közlekedésügyi minisztérium, a pénzügyminisztérium, a Narodna Banka, az állami jelzálogbank és a föszámvevőszék képviselőiből áll. Az államvasutak költségvetését az igazgatóság állapítja meg a közlekedésügyi miniszterrel egyetértve és a parlamentnek terjeszti be jóváhagyás végett. A zárszámadások alapján minden évben egy százalék a vasútvonalak és a kocsipark amortizálására fordítandó. A bruttójövedelemből minden évben öt százalék a (tartaléktökéhez csatolandó és a tartaléktőkéből fedezendők az esetleges veszteségek is. A tartaléktöke maximuma kétszáz millió dinár. A tartaléktőkéből kölcsönök vehetők fel uj vonalak építésére az ezekből származó tiszta haszon azonban a tartaléktőkéhez csatolandó. A tiszta haszon tíz százalékát a személyzet, két százalékát a nyugdíjalap kapja, a lobbi az állampénztárba fizetendő. A szabályrendelet teliát a monopoligazgatóság mintájára kívánja reorganizálni a vasutakat. Minden jel arra vall, hogy a beogradi konferencia hozzá fog Járulni Miloszavljevics tábornok, közlekedésügyi miniszter javaslatához. Gyöngyösi Dezső Elkészült a vasutak kommercializálásáról szóló szabályrendelet Az állam fél milliárd kamatmentes kölcsönt bocsát a vasút rendelkezésére Üzleti alapon szervezett Igazgatóság fogja vezetni a vasutakat
