Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-22 / 264. szám
10. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. szeptember 22 A belügyminiszter nem hagyta jóvá aBácskaiTartományiTakarékpéaztár alapszabályait Nem kell a községi alapokat a tartományhoz beszálíitani A szubot'cai „Lloyd“ közleményei * A részvények valorizálása A szuboticai Lloyd titkári hivatala felhívja mindazokat a részvénytársaságokat, amelyek részvényeik valorizálását kérték, hogy miután a kereskedelmi minisztérium a valorizálást engedélyezte, a részvénytársaságok 25 dináros bélyeggel ellátott folyamodvánnyal forduljanak az adók vezérigazgatóságához, kérve az iigy sürgős elintézését. A kérvénynek a következőket kell tartalmaznia: a) Megemlítése annak, hogy a régi részvények le vannak-e bélyegezve vagy sem? b) Hogy a valorizálással kapcsolatban felemelik-e a régi részvények értékét, vagy kiadnak-e uj részvényeket és hány uj részvény kerül kibocsátásra? c) A részvénytőkét csupán a valorizálással emelik-e fel vagy milyen más alapból történik az emelés,' vagy pedig az emelés uj részvény befizetéssel történik? (Ha a részvénytőkét valamely más alapból emelik fel vagy az emelés uj részvény befizetéssel történik, úgy a felemelt összeg után az illeték megfizetendő). d) A kérvényhez mellékelni kell a kereskedelmi miniszternek a valorizációra vonatkozó eredeti rendeletét, vagy annak hiteles másolatát e) Mellékelni kell továbbá a részvényesek gyűlésének a valorizáció kimondásáról hozott határozatát is. (Ez azért szükséges, mert a valorizációra vonatkozó kereskedelmi miniszteri rendelet nem tartalmazza mindazokat a részleteket, amelyekre az adók vezérigazgatóságának szüksége van). f) Végül mellékelni kell az eddigi részvénytőkére fizetett illetékeknek bizonylatát is. Kenyeret Is árulhatnak a vegyes kereskedők. A kereskedelmi miniszter legújabb rendelete szerint, a vegyeskereskedők az állami szereken kívül kenyeret is árulhatnak. (1884. évi 17. t. c.) A jugoszláviai szalám'gyárak és szalonna kereskedések után érdeklődik egy londoni cég. »Ascot House and Food Consuves« londoni élelmiszerkereskedő vállalat azzal a kéréssel fordult a londoni SHS követséghez, hogy közölje szalámi gyáraink és szalonnanagykereskedőink cimeit, akikkel üzleti összeköttetésbe szeretnének lépni. A Lloyd felhivja az érdekelt gyárakat és nagykereskedőket, hogy lépjenek érintkezésbe a nevezett céggel. A kéményseprőrendelet revíziója. A kereskedelmi minisztérium a kéményseprésre vonatkozó rendeletét a legközelebbi időben revízió alá veszi. Az esetleges kívánságok bejelenthetők a Lloyd titkári hivatalánál. Megszüntették a vasutlgazgatóságck anyagbeszerző osztályát. A vasutigazgatósásmk anyagbeszerzési osztályait megszüntették és az osztály munkakörét az egyes szakosztályok vették át. A vezérigazgatóság Beogradban külön anyagbeszerzési osztályt állít fel. A vasúti rakodási idő leszálllása. Szeptember hó 15-ikén közöltük, hogy a vasutigazgatóság több állomáson a kocsik be- és kirakási határidejét 24 óráról 6 órára szállította le. A Lloyd a rendelet visszavonása érdekében a szükséges lépéseket megtette. Gradska Kavana igazgatósága tisztelettel értesíti a n. é. közönséget, hogy pénteken este halászmédra elkészített halászlé te turóscsusza lesz Egy teríték ára Din. 20"— Kezdete este 8 órakor 8969 Szotnborból jelentik: Most érkezett le a bácskai tartományhoz a belügyminiszter rendelete, amelyben közli, hogy a Bácskai Tartományi Takarékpénztár alapszabályait nem hagyja jóvá. A belügyminiszter főként a tartományi takarékpénztár alapszabályainak azt a pontját kifogásolja, amellyel elrendeli, hogy a tartomány területén fekvő községek összes alapjaikat a kezelésük alatt álló alapítványokat és pénztári feleslegeiket a tartományi takarékpénztárnál kötelesek kamatozásra elhelyezni. A belügyminiszter ebben az intézkedésben a községek vagyonjogi helyze-Bajáról jelentik: Néhány nap óta Baján tartózkodnak dr. Vass Tamás nyugalmazott pénzügyminiszteri tanácsos, a Ferenc-csatorna r.-t. vezérigazgatója és Küzdy Arthur, a Ferenc-csatorna r.-t. igazgatója, akikkel Bajára érkezett még Szabó Kálmán budapesti gépészmérnök is. A Ferenc-csatorna magyar szakaszának vezetősége arról tárgyal, hogy a csatornának bajai zsilipházát villamosenergia termelésére fogják átalakítani és az látná el villamos árammal a magyar területen fekvő csatornamenti községeket és pedig Bátmonostort, Dávodot, Nagyliaracskát, Szeremlét és Hercegszántót és Hercegszántótól délre fekvő Karapancsa pusztát is, amely Frigyes főhercegnek, az osztrák-magyar hadsereg egykori generalisszimuszának a tulajdona és amely, valamikor á' helyei, illetve sátorhelyi uradalomhoz tartozott. Itt az urai sági kastélyt, lakokat, gazdasági és egyéb épületeket, valamint a jószágkormányzósági székhelyet látnák el villamosárammal. A zsilipháznak villamosenergia forrás* sá való átalakítása nem uj terv. mert felmerült ez az ötlet már akkor, amikor Baja villamosításának problémája komolyan jelentkezett és a kölcsön megszerzésével a valószínű megvalósulás stádiumába jutott. Már akkor hangoztatták egyesek, hogy a távvezeték elkerülhető, ha a zsilipház gépeit kiegészítik 3500 lóerőre. Igaz, hogy ebben az esetben csak Bajának villamos ágammal való ellátásáról lehetett volna szó és elmaradt volna az a nagy üzleti lehetőség, ami a távvezetékes áram kereskedelmi értékesítésével jár, amikor a város, mint áram- * 1 2 Becskerekről jelentik: A Bácsmegyei Napló munkatársa beszélgetést folytatatott egy nagytekintélyű bánáti köz gazdásszal, aki a Bánát gazdasági fellendítése érdekében igen nagy és eredményes működést fejtett ki és megkérdezte tőle, milyen feladatok várnak a bánáti képviselőkre speciálisan a bánáti népek helyzetének javítása érdekében. A legfontosabb feladatokat — felelte a közgazdász — én tiz pontban foglaltam össze. Úgy Jíellene lenni, hogy ez a tiz pont legyen a bánáti képviselők tízparancsolata, amelyeket egy pillanatra sem szabadna szem elől téveszteniök. 1. Az első pont nemcsak bánáti, hanem vajdasági probléma. A mi képviselőinknek ki kell forszirozniok, hogy az adótörvényeket minél előbb egységesítsék. Hogy ez mennyire szükséges, azt ma már nem keli bizonyítanom. 2. A bánáti képviselők törekedjenek tériek olyan megszorítását látja, amely ellenkezik a törvényiek a községek vagyonjogi állásáról hozott intézkedéseivel. A tartományi választmány már foglalkozott is a belügyminiszter leiratával és a tartományi takarékpénztárról alkotott szabályrendeletet a belügyminiszter rendeletének megfelelően fogja módosítani. A tartományi takarékpénztár módosított alapszabályai a jövő hóban tartandó tartományi közgyűlés elé fognak kerülni és ha a közgyűlés a módosítást elfogadja, azt újra felterjesztik jóváhagyás céljából a belügyminiszterhez. monopoltulajdonos maga villamosítja a községeket. Akkoriban ez a megoldás nem is jött komolyan számba. A Ferenc-csatorna azonban mindent elkövet, hogy üzleti bevételeit fokozza s ennek egyik módját a villamosáram termelésében és a csatornamenti községeknek való eladásában látja. A Ferenc-Csatorna a Péter király-csatornának a folytatása a magyar szakaszon s így a Péter király-csatorna igazgatóságát és részvényeseit, de azonkívül is a csatorna mentén fekvő jugoszláviai községeket is élénken érdekli, hogy tulajdonképen mit tervez a csatorna magyar igazgatósága és vezetősége. mert hisz az üzleti kapcsolat ma is meg van a csatorna két igazgatósága között. De különösen |rdekli a csatorna .jugoszláv szakaszán , levő községeket már cs.ak azjrt is. mert ennek a tervnek megvalósítása azt jelentené? tiogy állandóan nagy víztömegek zúdulnának a csatorna alacsonyabban fekvő jugoszláv szakaszára is, ami abból a szempontból,, hogy a csatorna vizét bővítené és felfrissítené, sőt élővízzé tenné, — előnyös volna, mert élénkebbé tenné a hajózást a csatornán, — de egyébként esetleg veszélyt is rejthet magában A bajai városi vi'Iamos müvek •szerint ez a terv csak úgy valósulhat meg, ha a város is belekapcsolódik abba. mert jelenleg az a helyzet, hogy a villamosmüveknek koncessziója van Bajára, ott tehát nem értékesítheti az áramot, a községek pedig nem képesek átvenni az egész termelt árámménnyiséget. keresztülvinni a tartományi beosztás revízióját oly módon, hogy a Bánát, mint gazdasági egység, egy tartományt alkosson Becskerek székhellyel. Ez óhaja és érdeke a Bánát egész népének pártkülönbség nélkül és nagy mértékben elősegítené Bánát gazdasági fejlődését. 3. A Becskerekről elhelyezett közhivatalokat helyezzék vissza, illetőleg több hivatalt ne helyezzenek cl Becskerekről, sőt lehetőség szerint minél több hivatalt központosítanak a városban. Ez nemcsak gazdasági szempontból fontos, hanem- Racionális szempontból is. Ezzel csak Magyarország példáját követnénk, ahol a nemzetiségi városokba minél több hivatalt helyeztek, hogy a sok tisztviselővel ellensúlyozzák a kisebbségek túlsúlyát. 4. Mindent el kell követniök, hogy a Pancsevó—beogradi Dunahid a megígért négy éven belül csakugyan elkészüljön. 5. Hassafiak oda a képviselők, hogy a Pancsevó—kikindai és u Puncsévá—vrsaci vasúti vonalakat fővonalakká alakítsák at. A Pancsevó—kikindai vonal a Bánát és Magyarország közötti, a Pancsevó—vrsaci pedig a Bánát és Románia közötti kereskedelmi forgalmat fokozná és ezzel kereskedelmünk fejlődését elősegítené. 6. Hogy a Bánát kivitelének kifejlesztése érdekében a szalonikii és általában a keleti piacokat könnyen elérhessük, törekedjenek képviselőink arra, hogy Kovin és Szmederevó között a kilátásba helyezett vasúti lúd minél hamarább felépíttessék. 7. Járják ki, hogy a teljesen használhatatlan bánáti országutak használható állapotba átépittessenek. 8. A bánáti képviselőkre hárul az a feladat, hogy biztosítsák a bánáti kereskedelmi és iparkamara fennmaradását. mert ez a kamara igen sok eredményt felmutató értékes munkájával bebizonyította, hogy arra a Bánát közgazdasági életének feltétlenül szüksége van. 9. Meg kell szerezni a Bánátnak a mezőgazdasági kamarát és ki kell eszközölni több mezőgazdasági iskola felállítását a Bánátban, mert ezek nélkül a Bánát fejlődésre hivatott mezőgazdasága mindörökre visszamarad. 10. A bánáti képviselők gondoskodjanak arról, hogy a bánáti községi és állami tisztviselői állásokba akár kinevezés, akár választás utján rátermett és kvalifikált tisztviselők kerüljenek és ezeknek az állásoknak a betöltésénél a közérdek, a gazdasági és államérdek a pártérdeket háttérbe szorítsa. Jugoszlávia és Magyarország közösen szervezik meg a dunai árvíz elleni védekezést Bajáról jelentik: A napokban nemzetközi vegyes bizottság érkezett Bajára, amely motoros hajón végigjárta a Dunaszakaszt és árvédelmi és töltésépítési ügyekről tárgyalt. A vegyes bizottságnak jugoszláv és magyar állami mérnökök, voltak a tagjai és pedig jugoszláv részről Krotin Zlatoje, a szombo'ri államépitészeti hivatal vezetője, Mirkov ViiVóáSi, a noviszadi folyammérnöki hivatal vezetője és Czinkler Kálmán, a Margittasziget Jugoszláviába eső szakaszának műszaki felügyelő igazgatója; magyar részről pedig tagjai voltak dr. Benedek József miniszteri osztálytanácsos, a kereskedelmi minisztérium képviseletében, Porgányi Lajos, a Margittaszigeti Ármentesitő Társulat mohácsi igazgató-főmérnöke és Böröcz Mihály műszaki tanácsos, a bajai íolyammérnöki hivatal vezetője, mint miniszteri megbízott. A bizottság célja az volt, hogy a közös veszély: a megduzzadt Duna árja elleni védekezést egyöntetűen szervezzék meg és hajtsák végre. Éppen ezért a bizottság is kimondottan árvízvédelmi és védgátmagasitási ügyekről tárgyalt az alatt a pár nap alatt, míg Baján, illetve a Duna magyar szakaszain tartózkodott Az árvédelmi tanácskozásokat, valamint hatékony intézkedések foganatosítását jugoszláv részről kezdeményezték, mert az elmúlt évben a Duna áradása a jugoszláv szakaszon okozott felbecsülhetetlen kárt. Az állami hatóságok az idén is félnek a Duna szeszélyétől és már eleve védekezni akarnak a veszedelem ellen. A vegyes bizottság munkájáról Böröcz Mihály ezeket mondotta: — A múlt évi óriási árvíz tapasztalatai ösztönzik a jugoszláv hatóságokat, hogy kellő időben tegyenek meg minden intézkedést az árvíz leküzdésére. A vegyes bizottság végigjárta a Duna partjait, lement Mohácsra és onnan leutazott a Bezdáni-utig s megszemlélte a töltést. Magyar részen az egész vonalon körülbelül megfelelő magas töltés vet gátat a Duna esetleges áradásának és a töltés csak itt-ott szorul javításra és emelésre. Jugoszláv részen azonban az árvízveszély leküzdésére már most meg kell tenni a megfelelő óvintézkedéseket és pedig a veszélyes szakaszokon a védgátakat alaposan fel kell emelni, mert amikor áradást előidéző nagy víztömegek lefelé zudulását jelzik, már késő van. Csak igy lehetne elkerülni a múlt évi árvíz megismétlődését. Villamos energiaforrássá akarják átalakítani a Ferenc-csatorna bajai zsilipjét Villanyvilágítással látják el a ciatornamenti magyar községeké! Az uj bánáti képviselők feladatai A bánáti gazdasági élet tízparancsolata
