Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-03 / 245. szám
12 OLDAL * ÄRA V% DINAR BACSMEGYE Pošiari*. {j.aéeos u gotovaaii XXVIII. évfolyam. Szubotica, 1927. SZŐNI MT, szeptember 3. 245, szám Telelőn: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10. 8—52, 37». , _ Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály, Szubotica Megjelenik mfndennan reggel, önaep után és hétfőd is. Előfizetés! ár negyedévre 165 dm. Ztsai Jovin trg. 3. (Minerva palota) Többség és kisebbség Különös, talán groteszk véletlennek is lehet tekinteni, hogy az elmúlt napokban ugyanabban az időben tartotta meg konferenciáját az interparlamentáris és a kisebbségi konferencia. Az egyik az uralmon levők parlamenti szervezeteinek tanácskozása, a másik az uralomról leszorultak — imaegyesülete. Súlya, tekintélye, ereje még annak a konferenciának sem volt. melyen az uralom birtokosainak parlamenti szervezetei jöttek össze. Pedig a párisi tanácskozások nagy érdeklődést keltettek, ám a legnagyobb érdeklődést az keltette, hogy még mindig érdeklődéssel olvasták és hallgatták az ott elmondott beszédeket. Mikor fog a kisebbségi konferencia az európai érdeklődésnek legalább arra a fokára emelkedni, ahová három évtizedes múlt után, a parlamentek nemzetközi konferenciájának tanácskozása eljutott. Itt mégis csak volt friss csemege, ha nem is a politika, de a nemzetközi aréna habitűéi számára. Francia és német politikusok összetalálkozása még mindig egy kicsit — cirkuszi jelenet. A kézfogásuk még mindig szenzáció s Locarno-emlegetésük még mindig — színpadi póz és bohócsapka csörgetés. A szónoklatoknak maraíhoni futása volt most is ez a konferencia. Szép szavak dárdja, körmondatok farsangja, békeigéretek és szolidaritás-igék lakodalma és mi más? Mert amiről tanácskoztak, az meddő, felesleges és kilátástalan munkavállalás volt. Nemzetközi testületben, nemzetközi' politikai gyülekezetben tanácskozás és szavazás utján megállapítani, hogy — megsértették-e a németek Belgium semlegességét, csak akkor , volna észszerű, csak akkor lenne racionális törekvés, ha szisztematikusan és tervszerűen szét akarnák ugrasztani a nemzetközi tanácskozás résztvevőit. Hogyan talajainak meg a jövendő közös útjait azok, akiknek visszafordul tekintetük s visszafordul gondolatuk a múlt kil ékithetetlen és kiegyenlithetétlc-n viszályaira. A győzők sohasem fogó k a történelmet ugv tani- ; tani. mini a legyőzőitek.. Minden • nemzet erkölcsileg igazoltnak tártja . azt. pjr.i javára szolgál $ a jog és j erkölcs örök princípiumainak ellen- j tétét látja abban, aminek a kárát vakja. Természetesnek kell tehát tartani, hegy ezen a konferencián ellentétek roKm.tak ki. Végtére, ha olyan aktuális politikai problémák kerültek szóba, mint a francia megszállás s olyan eldönthetetlen vitakérdések, mint a belga semlegesség kérdése, ma még azt sem lehet joggal várni, hogy a iegemelkedettebb francia s a legelfogulatlanabb német ugyanazt a meggyőződést vallja. Az még csak érthető, hogy a legközelebbi múlt tehertételei felett összekapnak a nevető és siró örökösök. De az már a komikummal határos, hogy a kisebbségi konferencia is ellentétekbe és viszályokba fulladt. Elvégre js a kisebbségi konferencia résztvevőit nem választhatják el egymástól olyan ellentétek, melyeket a nem- j zeti közösségből való kivetköződés I nélkül nem lehet félre tenni. A múltnak emlékei, a háborús felelősség I kérdése a kisebbségeket nem választhatják el egymástól. Nekik, legalább egymással szemben, nincs belga-kérdésük, jóvátételi számlájuk és Ruhr-megszállásuk. Ök igazán elfordíthatják tekintetüket a múltról és kereshetnék a jobb jövő felé vezető utakat. S ha azpk sem tudnak egymással megegyezni, akik ugyanannak a sorsnak terheit hordozzák, ha azok sem tudják egymás kezét megfogni, akiknek közös a bánatuk tengere és közös az örömük harmatja, ha azok sem tudnak egy irányban haladni, akiknek útjait ugyanaz a meggyőződés, feladat, törekvés jelöli ki a békének égitája I felé, akkor hogyan lehet bizni ab- I ban, hogyan lehet várni, hinni azt, hogy érdekek által széttépett nemzeti közösségek alá tudják magukat helyezni egy nemzetek feletti élet parancsainak, moralitásának és ethikai postulátumainak? Ma még csak egyben vagyunk kö; zösek, kisebbségek és többségek: j abban, hogy elmérgezettjei vagyunk a gazdasági és politikai nacionalizmus jelszavainak. Ezt a mérget kellene kiizzadnia a nemzeti organizmusoknak, hogy ki tudják magukból tenyészteni a nyelvhatárok áital szét nem szaggatott társas élet feltételeit. A nemzeti organizmus biológiai feltételeinek gyökeres megváltozása kell ahhoz, hogy az illúziókból csak remény, a vágyakból akarat legyen. Addig csak harcolni tudunk egymással, ha a többséghez tartozunk, a többséggel is s ha a kisebbségi sorban élünk, a kisebbségekkel is. A holló nem vájja ki a hollónak a szemét. De az ember? Háborús veszéllyel fenyeget & lengyel-litván határincidens A vilnai prefektus ultimátumot nyújtott át a litván hatóságoknak Kovnóból jelentik: A litván vezérkar hivatalosan jelenti, hogy Lukasevics viinai prefektus vezetése alatt egy lengye! delegáció a demarkációs vonalon ultimátumot adott át az ukrán őrség parancsnokának, amelyben követelik, hogy haladéktalanul szolgáltassák ki azt a három lengyel a lengyelek le lógják vonni a konkatonát, akik véletlenül lépték át a lenzekvenciát. gyei határt és akiket a litvánok letar- Az ultimátum hire Kovnóban nagy tóztattak. nyugtalanságot keltett és az affér fej-Az ultimátum azzal fenyegetőzik, hogy leményeit izgatottan várják, mert attól ha ’ : átélést nem teljesítik, az eset- tartanak, hogy a ha-íárincidens felborH-ben 1 ja a békét a két ország között. Síanofevics Áca lényegesen enyhítette a radikális-párt főbizottságának kiáltványát A hivatalosan közzétett szövegből hiányzanak az élesebb passzusok Nincsics felsőbánáti listáját is jóváhagyta a főbizottság Beogradból jelentik: A radikális nárt főbizottsága péntek, délután öt órakor átadta a sajtó képviselőinek a párt kiáltványát, amely lényegesen különbözik a három nappal ezelőtt indiszkréció folytán miivánesságra került szövegtől. A főbizottság péntek délelőtt újból összeült Tritkovics Márkó elnöklete alatt és ezen az ülésen clr. Ivkovics Momcsilo. a párt főtitkára elterjesztette a kiáltvány szövegét abban a formában, ahogy azt Sztanojevics Áca Vrnjacska Bánján módosította. A főbizottság ö’Aén megjelent Nincsics Momc ilo dr. is, aki az utóbbi időkben nem vett részt a főbizottság munkájában. Nincsics megjelenése általános feltűnést keltett és ahhoz politikai körökben a legkülönbözőbb kombinációkat fűzték. Sokan tudni vélték, hogy Nincsics azért ment el az ülésre, hogy tiltakozzék, amiért felsőbánáti listáját nem hagyták jóvá. Mások szerint Nincsics rá akarta bírni a főbizottságot a kiáltvány hangjának enyhítésére. A tény az, hogy Nincsics jelölőlistáját dr. Budisin Jócó kikindai járási jelölt csak péntek délelőtt nyújtotta át a főbizottságnak megerősítés végett és a főbizottság úgy Nincsics, mint Mileties Szlávkó felsöbánáti jelölőlistáját jóváhagyta. Az ülés után, amely félegyig tartott. a bizottság tagjai a sajtóval szemben igen rezerváltan viselkedtek. Triíkovics Márkó csak annyit mondott, hogy a kiáltványt délután öt órakor közzé teszik. Nincsics kijelentette. hogy a főbizottság elfofogadta a kiáltványt, ő azonban nem irta alá, mert elvileg nem teszi magáévá. A kiáltványt délután öt órakor szétosztották az újságírók között, de kevés példányt nyomattak és igy nem jutott minden lap számára, ami az újságírók körében nagy visszatetszést keltett. A kiáltványból kimaradtak a miniszterelnök elleni támadások A kiáltvány lényegesen különbözik a Jutarnji List közlése alapján már ismert szövegtől, amennyiben kimaradtak belőle azok az éles támadások, amelyek Vukicseyics Velja miniszterelnök személye ellen irányultak. Hangsúlyozza -a kiáltvány, hogy a választások a politikai helyzet fejlődése szempontjából rendkívül fontosak és határozott hangon megá1 lapítja, hogy a kormány a parlament feloszlatása ügyében sem a főbizottságot, sem a képviselői klubot nem kérdezte meg. Rámutat a kiáltvány arra, hogy a parlament munkaképes volt s felsorolja az elfogadott törvényeket, továbbá azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket a bizottságok már tárgyalni kezdtek. A főbizottság szerint, a radikális-demokrata koalíció. amely közel kétszáz képviselővel rendelkezett, sikeresen folytathatta volna a törvényalkotási mánkét. A feloszlatás lehetetlenné tette, hogy az ankétbizottság jelentései a korrupciós ügyekben (az adamstahli és szubotica! üey, . benzinaffér és amerikai bevásárlások ügye) a parlament és a nép elé kerüljenek és Így ez a kormány nem folytatott komoly harcot a korrupció ellen. A főbizottság a kormányra hárítja a felelősséget és kijelenti, hogy programjához híven folytatni fogja működését. Végül a kiáltvány felhívja a radikális párt tagjait, hogy a párt jelöltjeire szavazzanak. A jelölőlisták jóváhagyása Felsorolja a kiáltvány a főbizott-ág által jóváhagyott jelölőlistákat is. Eszerint a vajdasági kerületekben
