Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-15 / 257. szám
A KÖZGAZDASÁGI BACSME6YEI NAPLÓ ÁLLANDÓ HETI MELLÉKLETE Meg kell szervezni a bácskai munkapiacot A bácskai munkaközvetiíő-liivatal feladatai Jugoszlávia közgazdasági élete a fokozatos hanyatlás képét mutatja. Az egész Közép-Európán keresztül ment dekonjunktúra másutt is hatalmasan megrendítette a gazdasági életet, de nálunk a hatás majdnem katasztrofális. Ausztria, Csehszlovákia és Magyarország többékevésbbé leküzdötték a dekonjunktúra romboló hatását nálunk azonban nem emelt senki gátat, hogy a katasztrófát megállítsa vagy enyhítse. Ennek oka \közgazdasági életünk szervezetlenségében van. Nincs rendezve külföldi adósságunk, annak az a következménye, hogy nagyobb összegű külföldi hitelt nem kaphatunk vagy csak jóval nehezebb feltételek mellett, mint a többi középeut'ópai államok. Igazságszolgáltatásunk lassú, ami a külföldet bizalmatlanná teszi, adórendszerünk elavult és nem egységes, ami az egyes területek nagyfokú túlterheléséhez és versenyképességének leromlásához vezetett. \ Az ipari hitel szervezetlensége megöli a kis- és köz ép ipart, ;a munkapiac szervezetlensége nagyfokú •kivándorlást idéz elő. Mindezekhez a [balokhoz hozzájárul a vasút, posta, telefon és táviró díjszabásainak magas volta, ami az áruk. áremelkedését és a drágaságot vonta maga után. A konjunktúra tendenciájának megváltozása sem tudná közgazdasági életünket egészségessé tenni mindaddig, amig ezeken az alapvető bajokon nem segít a kormány és a törvényhozás. Itt-ott látunk ugyan fél intézkedéseket, bátortalan kezdeményezéseket a közgazdasági élet bajainak orvoslására, igy az adótörvény egységesítését, a külföldi adósságok rendezésére irányuló tárgyalásokat, sőt angol adósságunk konszolidálását is, de sem az intézkedések temtója, sem az intézkedések kitűzött célja nem olyan, hogy egy nagyvonalú, egészséges közgazdasági életet involváló gazdasági politikának a bevezető lépése lehetne. Nemcsak a kormányok ennek az okai, hanem az egészségtelen politikai életünk is, amely a nemzet erejét a pártpolitika apró napi harcaiban fecsérli el. ilyen viszonyok között örömmel kell fogadni minden olyan kezdeményezést, amely gazdasági életünk bármely részének javítására törekszik. Ilyen kezdeményező lépés az a határozat, amellyel legutóbb a bácskai tartománygyülés egy tartományi munkaközvetítő hivatal felállítását határozta el. A határozattól még messze van ugyan a cél megvalósítása, annál is inkább, mert a tartomány egyébként kitűnő tisztikarában nem igen ismerünk szociálpolitikailag is képzett referenst, akire teljes nyugodtsággal lehetne rábízni egy ilyen szociálpolitikailag annyira kényes és közgazdasági szempontból annyira fontos intézmény szabályzatának kidolgozását. A munkapiac megszervezése, ami a munkaközvetítő hivatalnak feladata, nem olyan egyszerű kérdés, amit akármilyen kiváló közigazgatási hivatalnokoknak, mint aktát ki lehet adni, elkészítés végett Éppen az a szempont vezet arra, hegy — főbb vonásokban csak — megkíséreljük, vásárolni azokat a kérdéseket, ame Iyekre speciálisan a bácskai munkapiac megszervezésénél tekintettel kell lenni. Azt hisszük hasznos szolgálatot teszünk ezzel úgy a gazdasági érdekeltségeknek mint magának a tartománynak. A munkapiac megszervezésének alapja hogy egy bizonyos gazdasági területnek munkaalkalmait nyilvántartsa, azokat az érdekelteket munknéiiküli munkásokkal kö zölje és ezeket a munkásokat el is közvetítse azokhoz a munkaadókhoz, akiknek a munkásokra szükségük van. A munkapiac megszervezése csak úgy történhetik, ha az intézménynek kellő hálózata van az egész gazdasági terület minden községében. A bácskai munkapiac megszervezésénél tekintettel kell lenni mindenekelőtt a Bácskának, mint gazdasági területnek speciális viszonyaira. Ez a terület jó háromnegyed részében agrárterület és a fennmaradó egynegyed részében is a mezőgazdasággal szorosan egybefüggő iparé. (A szabadfoglalkczási és tisztiviselői pályákon élők ebből a szempontból e! hanyagolhatók). A terület gazdasági jellege involválja, hogy a. nagy nyugat’ államoktól eltérően, ahol" a nmnkapia' megszervezése munkaközvetítők u'tjár, már régen közismert és megvalósítót: eszme, nem annyira ipari, mint inkább mezőgazdasági munkásközvetitőre van szükség. Agrár vagy félig agrár gazda sági területeken pedig mindig nagyobb a munkaerőváltozás hullámzása, mint iparilag fejlett területen, ahol az állandóan dolgozó gyárak munkaalkalmat is nyújtanak. A Bácska agrárjellcgéböl kiindulva tehát mindenekelőtt arra kell berendeződnie a munkaközvetítőnk, hogy nagy mezei szezénmunkáknál megfelelő mennyiségű munkaerőről gondoskodjék, igy különösen az aratási és csépiési munkálatoknál. Egy másik igen fontps feladat gondoskodni a kubikos-, föld- és erdőmunkások elhelyezéséről. A gondos kodás a dolog természeténél fogva ma ga után vonja, hogy a munkaközvetítő hivatal vezetőjének érdeklődése körébe essék az ország más területének gazdasági viszonyai is, esetleg összeköttetésben kell lennie a Beogradban és Zagrebban levő, bár kezdetleges, muiikaközvctitéséssei foglalkozó intézményekkel is mert ezek a munkások igen sokszor nem találnak munkaalkalmat a Bácskában Gondoskodnia keil az intézetnek a gazdasági cselédek, kertészek, főleg dohánvkertészek és vincellérek közvetítésével is. A mezőgazdasági ipari üzemek (nálunk különösen a cukor- és kendergyárak munkásszükségletében időszakonként aránytalanul nagy ingadozások vannak. A verbászi vagy cservenkai cukorgyár például, amely a kampány alatt esetleg 2000 munkást is foglalkoztat, annak elmúltával alig 3—400 embernek ad kenyeret, esetleg még kevesebbnek. A legfontosabb feleadáta tehát a munkaközvetítőnek, hogy ezekre a szezónmunkákra tudja szállítani a megfelelő munkaerőt, nehogy megtörténhessék az az abuzus, ami a múltban nem egyszer fordult elő, hogy éppen a munkapiac szervezetlensége folytán ezek a gyárak idegenből voltak kénytelenek munkásokat hozatni ugyanakkor, amikor a Bácskában ezrével voltak munkanélküliek. A mezőgazdasági munkásközvetitésnek tehát állandóan nagy területek munkásviszonyait kell áttekintenie. Nagyon fontos szempont, hogy a mezőgazdasági munka az év folyamán nem egyenletes, hanem időszaki. A mezőgazdasági munkaközvetítőnek arra is kell ügyelnie, hogy a munkásoknak téli időben is, amikor a mezőgazdasági munka majdnem egészen szünetel, legyen munkájuk. S bár ha a Bácska túlnyomóan mezőgazdasági jellegű, természetes, hogy a munkaközvetítő nem lehet tisztán a mezőgazdasági munkások közvetítésre berendezve. S ha ez nálunk nem is olyan fontos s ha némi ipari munkaközvetítés már van is a munkásszervezetek utján, a tartományi munkaközvetítőnek az ipari munkaipar megszervezését is programmjába kell venni, annál is inkább, | Mindenki tudja, hogy a világ legnagyobb háborús nyertesének, Északamerikának külföldi követelései ma meghaladják a 14 milliárd dollárt. Kevésbbé közismert, de nem kevésbbé fontos a mód, ahogyan a dollár a világot csendben hódítja meg. A háború előtt Kanadának Anglia volt a pénzkölcsönzője, a háború előtt az Egyesült-Államok csupán 417 millió dollárt invesztáltak Kanadában. Ma már nem Anglia, hanem az Egyesült-Államok látják el Kanada külföldi pénzszükségletét: amig Anglia kanadai követelése a háború előtti 1860 millió dollárral szemben csupán 2111 millió dollár, addig az Egyesült-Államoknak 3016 dolárja dolgozik Kanadában. Kanada állampapírjainak mintegy egyötöde amerikaiak birtokában van, az utóbbi években Északamerika tervszerűen dolgozik a gazdag kanadai föld kiaknázásán és különösen a szén- és ércbányák, a vasipar és a vizmüvek kerülnek mindinkább északamerikai tulajdonba. A kanadai ércbányákba Amerika eddig 184 millió dollárt fektetett be és ugyanilyen a vezető szerepe a többi fémek bányászásánál és ipari felhasználásánál is. A sok középamerikai államban a bűmért a kettő kölcsönösen és jól kiegészíti egymást, minthogy nálunk a munkásság nagy része nem olyan differenciálódott, hogy a ma ipari segédmunkásként dolgozó egyén holnap ne dolgoznék mezőgazdasági munkát és megfordítva. Azonban éppen az ipari munkásokra való tekintettel nem lehet a munkapiac egészséges megszervezését másként elképzelni, mint paritásos munkaközvetítővel. Az intézménynek pártatlanságát csak ez biztosíthatja. Az ilyen szociálpolitikai intézménynél egész sor szervezeti kérdés is van, a melynek szerencsés és objektiv megoldásával lehet csak a munkaközvetítőt olyan közgazdasági tényezővé tenni, a mely hivatva lehet a bácskai munkapiac megszervezésére és ezzel közgazdasági életünk javítására. Gyöngyösi Dezső liántröszt végzi el a hóditás munkáját. A dollár segítségével ezek az államok lassankint teljesen az Egyesült-Államok hatalmába kerülnek. Amikor ezt a nagy trösztöt 1899-ben megalakították, vasutakat kellett építenie, hogy a középamerikai államok mocsaras belsejéből a banánt a tengerpartra szállíthassa és modern hütőgőzösöket kellett vennie, hogy a banán a szállítás alatt meg ne romoljon. Ezidő óta a banántröszt uralja a középamerikai vasúti vonalakat és Középamerika tengerentúli összeköttetéseit. Ezenkívül persze hatalmas banán- és cukortelepek birtokosa minden középamerikai államban. A banántröszté minden fontos telefonvonal, a legnagyobb, rádióállomások a banántröszt tulajdonát képezik, az övé minden nagyobb és számottevő szálloda és a banántröszt ellenőrzi a viz- és villamosáramszolgáltatást. így hódította meg a dollár Kanadát és Középatnerikát. A legutóbbi évek eseményei megmutatták, bogy a dollár Délamerikát, a távol Keletet: Kinát és Japánt is meg akarja hóditani, arról nem is beszélve, hogy Európa is ma már rendkívül nagy mértékben adósa Eszakamerikának és hogy ez az adóssága folytán növekszik. Külföldi kölcsönt ajánlanak Jugoszláviának Amerikai és német pénzcsoportok ajánlatai A még egyre tartó és egyre súlyosbodó gazdasági válság ellenére is a külföldi tőke az utóbbi időkben bizalommal viseltetik Jugoszlávia gazdasági és politikái konszolidációja iránt, amit legjobban az bizonyít, hogy míg azelőtt eredménytelenül tapogatóztunk a külföldön egy kisebb kölcsön felvétele.iránt, addig most maga a külföldi pénz közeledik felénk és kínálja magát elfogadásra. Ez a jelenség pedig annál nagyobb jelentőségű, mert tudjuk, hogy a külföld pénzkapacitásainak szeme tisztán látja és helyesen Ítéli meg egy ország fejlődési lehetőségeit Az egyik kölcsönt, az állami monopoligazgatóság szándékozik felvenni, amire az 1927—28. évi költségvetési törvényben felhatalmazást kapott. Ez a kölcsön 500 millió dinárt tenne ki. A köncsön folyósítására ajánlatot tett az amerikai Foreign Trade Securities Company Ltd newyorki pénzcsoport, amely' a monopoligazgatóságnak 13 millió dolláros kölcsönt kínál 87-es kurzuson harminc évi letörlesztésre, hét százalékos kamatozással. Ez a kölcsön a mai viszonyok közt dinárban körülbelül 750 milliót tenne ki. | Ezenkívül még néhány amerikai és német nagyobb pénzcsoport tett kölcsönajánlatot a pénzügyminisztériumnak nagyobb beruházások céljaira. Az ajánl adtokat a pénzügyminszter rövidesen áttanulmányozza és javaslatát a pénzügyi bizottság elé terjeszti. A kormány- I nak ugyanis az a szándéka, hogy számos nagyobbarányu épület-, ut-, vasút- és egyéb építkezést hajt végre a tél folyamán, hogy a súlyos gazdasági év következtében kenyérnélkül maradiakat munkához és keresethez juttassa. ■ ■■iihHHIiiHH|IJ ■ " 11 — A dollár világhódító útja Kanada és Középamerika után Európát hódítja meg1 az Unió
