Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-15 / 257. szám
1927. szeptember 15 10. oldal szubatisai Lleyd közleményei) Kinek nem keU a vajuli kocsik rendelésénél é\radéf ot 'etenni? A vasúti kocsik rendelésénél óvadékot nem kell letenniük a következőknek: a) bányáknak, b) iparvágánnyal biró vállalatoknak, c) mindazoknak a vállalatoknak, amelyek naponta legalább öt kocsit raknak meg, d) mindazoknak a feleknek, akik a kocsikat azért rendelték bogy abba a hajóra érkezett árukat át' rakják, e) mindazoknak a fe'cknek, akiktől a vasút óvadék letételét nem követeli. A vámtarifa revíziója. A L'.oyd értesülése szerint minden remén meg van arra nézve, hogy a választások után, amikor .az uj pénzügyi bizottság összeül az 1925. évi vámtarifát revízió alá veszik A beogradi gyárosok kamarája azért körözvényileg felhívta tagjait, hogy kívánságaikat a vámtarifa revíziója tekintetében közöljék, a kamara a beérkezett válaszok alapján ki fog dolgozni egy előterjesztést és átadni a pénzügyi b'zottságnak. Kcnyv az ilíetékszabílyzatról. Uj könyv jelent meg az illétékszabályzatró! (zakón a takszama). A könyvbe fel vannak véve az összes helyesbítések és kiegészítések valamint az államtanács elvi jelentőségű határozatai. A könyv ára száz dinár (cirilica) és százhúsz (latinica). A beruházások valorizálása. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok szeptember hó 11-ig kérelmezhetik, hogy a mérlegeikben a beruházásaikat valorizálva tüntethessék ki, Minthogy nagyo sok vállalat az erre vonatkozó kérelmét, a legjobb akarat mellett sem tudta be terjeszteni a Gyárosok Központi Szövetkezete kérte, hogy a kereskedelmi minisztérium a benyújtási határidőt egy évre hosszabbítsa meg. Országos állatorvos kongresszus. Az összes, balkán államok állatőrVösái október,hó 1-én Caribrodban kongresžsušt táitahak. Ennék a kongresszusnak az lesz a féládata, hogy a különféle járványos beíégségek elleni védekezési módot tárgyalja. Lehet folyóiratokat küldeni Oroszországba. Oroszországba november hó 1-től kezdve előzetes engedély alapján keresztkötés alatt kivihetők lesznek időszaki nyomtatványok és divatlapok. Egyes példányok küldéséhez engedély nem szükséges. Könnyítések a gyiimölcsszállitásnák Ideiglenes hatállyal az osztrák, olasz és német vasutak a gyümölcs és főzelékkel rakott kocsik lezárásánál könnyítéseket engedélyeztek (az ajtókat nem kell teljesen becsukni, az. ablakok nyitva tarthatók). Közelebbi felvilágosítást a Lloyd titkársága ad. Leszállított rakodási idő. Az államvasutak Andrijevci. Bród, Brcsko, Kikinda, Becskerek, Novibecsej, Vinkovci, Vrsac, Kovin, Kevin Dunav, Novivrbász, Novipalánka, Noviszad, Pancsevó, Szenía, Sztaribecsej és Samac állomásokon a vasúti kocsik be- és kirakási, batáridejét 24 óráról 6 órára szállította le. Ez a korlátozás szeptember 15-én lép életbe. Akció a szubotica! vámértekezlet felújítására. A szuboticai kereskedők már régóta érzik annak a szükségét, hogy a vámeljárás körüli panaszaikat, úgy mint ezelőtt történt, rendszeresített vámértekezletek keretében terjeszthessék elő. A szuboticai vámigazgatóság kéthetenként szokott a Lloydban ilyen értekezleteket összehívni, de két év óta ezt az vzust nem követik. A szuboticai Lloyd most akciót indít, hogy a vámértekezletek ismét életbe lépjenek. A kereskedők jelentsék be kívánságaikat az uj menetrenddel kapcsolatban. A szuboticai Lloyd fölhívja tagjait, hogy a készülő őszi menetrendre vonatkozó kívánságaikat jelentsék be a Lloyd titkárságánál. A Lloyd azon lesz, hogy a kereskedők jogos kívánságait a menetrend ftsszeAUitásánál ügyeimbe ve£yák, BiCSMEGYEí NAPLÓ Az oszírik minisztertanács e!utasitotta az osztrák-magyar maiomkariell tervet ÍVpel kancellár nyilatkozata — Ejyes malmok nem akarták masukat akivé-ni az árkartellnek Bécsbül jelentik: Az osztrák minisztertanács legutóbbi ülésén az osztrák-magyar malomkaríell tervét elutasította. Seipel dr. kancellár ezzel -kapcsolatban a kővetkezőket jelentette ki: A tapasztalat megmutatta, hogy az eddigi állapot az agrárvámokat illetőleg tarthatatlan. A szükséges javításokat azonban az elégtelen autonóm vámtarifára és a fontos agrárvámokra való tekintettel, amelyek Ausztriának Magyarországgal, Jugoszláviával, Svájccal és Csehszlovákiával kötött kereskedelmi szerződéseiben nem foglaltatnak benn, nem lehetett keresztülvinni. Az osztrák kormány julius elején az osztrák-magyar kereskedelmi szerződés pótszerzödését parafába miután az osztrák mezőgazdaság számára biztosítani akarta a szükséges mozgási szabadságot. A pól szerződésnél azt tervezték, begy a magyar maimáknak a behezafa'i knniingcnsnél vámkedvezményeket ingnak nyújtani. A finomliszt forgalmát megegyezés alapján akarták szabályozni. Mivel azonban a szükséges szervezeteket nem tudták megteremteni és más nehézségek is felmerültek a megegyezés keresztülvitele körül, a kormány elhatározta, hagy- a megegyezés tervét elejti, Az említett megegyezést a Bécsi Ga bona r.-t. kötelékébe tartozó több nagymalom (Bécsi .és Ebenfurthi Gőzmalom, Schöller & Co, Első Bácsi Hengermalom stb.) körülbelül tíz magyar konszernnel (köztük a Gizella, a Hungária, a Viktoria s a Concordia malmokkal) akarta megkötni. A megegyezés értelmében a magyar molinóknak hatszázezer métermázsa finom liszt kontingensének Ausztriába való importját bátorították voina kedvezményes vám risliett. A vám hatvan százalékát visszaszolgáltatták volna a magyar malmoknak. Ezenfelül finom lisztre árkcnvenciót is megállapítottak volna. Mivel azonban az Anker-kenyérmiivek és az osztrák fogyasztási szövetkezetek szociáldemokrata bevásárlási köz pontja számára ezen árkartell alól men ícsitést követeltek és miután a karíellnek az a célja, hogy a román, jugoszláv és amerikai versenyt k'zárja, a jugoszláv malmok elutasító magatarára és a román nagymalmok karicübe való vonása miatt meghiúsult 6s végül a rozsmalmok számára az üzemredukció veszélye állott fönn a ■bwafszt behozatali többlete következtében, az osztrák kormány a tervbe vett fiitJomkartel'.t nem Helyeselte és a terve' elutasította. Mat millió karót gyémánt as évi termelés ) Amszterclwr-húi - jelenük: Egy ítml mesjeient statisztika .szerint autvjtó® gyómántprodukciója évente ; hatmillió: 'karát. Ennek a menny'.sé&liek; majdnem öt hatodát Délanisvika száiUtja.; Második helyen ál! Délnyugataink;!. Egy karát súlya ugyan elenyészően csekély, tudniillik csupán 0.02 gramm, azonban hatmillió karát kilogrammokban kifejezve is igén tekintélyes mennyiség. A hatmillió karát 120 kilogramm évi produkciónak felel meg. Ez annál érdekesebb, mert az 1926-ik év gyémántbányászatának eredménye arra mutat, bogy a világ gyémántkész’ete mindig nagyobb lesz. A gyémántkereskedelem statisztikája arra vonatkozólag is érdekes adatokat tartalmaz, hogy a gyémántkereskedelem helyzete szorosan összefügg az illető ország gazdasági helyzetével. Egy gazdasági krízisnek a gyémántkereskedelem azonnali visszaesésé a következménye. Ez természetes is, mert hiszen a gyémánt nem közszükségleti, hanem kizárólag luxuscikk. Megjegyzendő, hogy a délafrikai gyéimijinífhezők felfedezése és a gyémántnak: fizztt! kapcsolatos olcsóbbodása óta a gyémántot vásárlók sááma rendkívül Hcgnövekcdett. A gyémáiHkeresiet az 'egyes államokban különböző, ez az Ízléstől, az intelligencia számarányától, az életfeltételektől, sőt a lakosság testalkotásától is függ. Amerikában például, ahol a világ gyémántprodukciójáriak kétharmadát adják el, e tekintetben nágy a különbség nyugat és dél között. Amíg ugyanis Newyorkban a legkiválóbb fehér-kék köveket vásárolják, addig a saintlouisi gyémántpiacon főleg a sárga és a barna gyémántok a keresettek. Ez az első pillanatban érthetetlen, de nyomban rájövünk az okára,, ha meggondoljuk, hogy Délamerika lakosságának, legnagyobb részét a négerek teszik ki. akiknek általános műveltsége lóval alul marad a nyugatamerikaiakénák Másodsorban azonban a néger hölgyek hius.ága ennek a különbségnek az oka, akik inkább veszik a kisebb értékű sötét köveket, semhogy a fehér gyéj mánttal a bő-ük és az ékkő közötti nagy - külörb-.áeet feltüntessék. Novisza:ron íártják meg a jövő évi nemzetközi kom fákongresszusi A saaz' kongresszuson me^il api oiták a v rható terméseiedményekzt — Nincs ok arra, hogy a komlót picci áron alul adjak— A komlóteraletek kibővítése veszélyezteti a termelést Saazban tartották meg ezidén szeptember 8—10-ig az ötödik nemzetközi komlótermelő kongresszust, amelyen Németországból, Csehszlovákiából és Jugoszláviából nagyszámban vettek termelők képviselői részt. A francia, lengyel és magyar delegátusok kimentették magukat. A kongresszus Neszger wolznachi polgármestert választotta meg elnökké, aki egyúttal a müncheni német komlótermelő sáövetség elnöke, alelnökök Fischer József Saazból és Gerich István, a vajdasági komlótermelö szövetség elnöke lettek. . I A szövetség elnöksége előterjesztette ; ezután jelentését. A szövetség működé- ! se uralkodó részben az egyes középeurópai komlótermelő országok komiószövetségeiben egyesült termelők érde- i keit szolgálja. A terjedelmes jelentésből kitűnik, hogy minden ország kiilön-külön jelentésben számolt be a komlóternielés állásáról és ezen hiteles és pontos jelentések alap- I .ián a várható korniótermelési eredmá; nyék a következők: Saazban 150—160.000 féimázsa, Au- I scha 29.000, Raudnic 10.000, Dauba 4.5— 15.000, Morvaország 2.3—2.400, Szlovenszkó 500, eszerint Csehszlovákiában összesen 196.300—206.900, Hallertau 110.000, Spalt 13—14.000, Horsbruck 25.000, Aischgrund 3.500—4.000, Poroszország többi részeiben 3000, Württenbergben 18.800—20.000, Badenben 5000, eszerint egész Németországban 178.300 —181.000, Elsasz-Lotringenben 46.000, Burgundiában 22.000, eszerint egész Franciaországban 68.000, a Vajdaságban 55—60.000, Szlovéniában 15.000, eszerint egész Jugoszláviában 70—75.000, Lengyelországban 55.000, Ausztriában, Magyarországon és Romániában összesen 3000. Az idei termést Közép-Európában tehát 570.000—588.900 félmétermázsára becsülhető. A jelentéssel kapcsolatos vitában a vajdasági komló-szövetség elnöke: Gerich István is résztvett. Az 1927. évi termés valamivel nagyobb, mint volt 1924-ben, noha 1924-ben a sörfogyasztás lényegesen kisebb volt, mint amilyen ma, az 1924. évi termés zavartalanul és teljességben vevőre talált. Nincs ok feltételezni, hogy az idén a helyzet máskép alakulna, 1924-ben a komló árát 3.100-ró! elővételben 1.500—1.600 csk-ra szorították le és amikor a kereskedők már megvették a termelőktől a komlót, annak ára ismét 4.000 csk. szökött fel. Semmi ok sem szól amellett, hogy a komló árát értéken alul állapítsák meg. Felszólalók hangoztatták, hogy a komlóterületek kibővítése és újabb területek beültetése veszélyezteti a komlótermelést. A kongresszus Gerich István meghívására elhatározta, hogy a jövő évi kongresszust az idéinél korábbi időben Noviszadon tartják meg. A budapesti jugoszláv kereskedelmi ügynökség átszervezése A budapesti jugoszláv kereskedelmi ügynökség megreformálja eddigi szervezetét, amelyet szélesebb alapokra helyez és kibővíti eddigi működési területét. A budapesti jugoszláv kereskedelmi ügynökség, 4- amelynek élén (Jresies-Gruja, ■ volt-'iroviszadi hírlapíró áll — ezentúl fokozott mértékben kíván propagandával foglalkozni és szélesebb keretek között fogja a kereskedelmi minisztérium törekvéseit szolgálni. Az eddiginél is nagyobb mértékben lesz figyelemmel a különböző gazdasági szervezetek kívánságaira és szükségleteire, mindennemű felvilágosítással szolgál minden kereskedelmi szerződés ügyében, • tájékoztatja a hazai gazdasági köröket a velük érintkezésbe lépni kívánó magyar gazdasági körök hitelképessége felől, szükség esetén saját számlára vállalja egyes cikkek kereskedelmi közvetítését, vagy bizománybán való eladását ós minden felvilágosítást megad, ami bármely kereskedelmi ügyletre vonatkozik. Tájékoztatni fogja a gazdasági köröket egyes cikkek termelési nagyságáról, forgalmáról, a Magyarországon érvényben levő kereskedelmi szokványokról, szállítási viszonyokról, vám- és egyéb fizetendő illetékek nagyságáról, a fennálló behozatali és kiviteli tilalmakról, bankhitelek lehetőségeiről és feltételeiről. Általában a jugoszláv kereskedelmi ügynökség minden szakkérdésben felvilágosítást ad a feleknek. A budapesti kereskedelmi ügynökség rendelkezésre bocsájtja a Budapestre érkező jugoszláv gazdasági köröknek hivatali helyiségeiben ecélra szolgáló külön szobákat, ahol kereskedőin!? és iparosaink budapesti üzletfeleikkel találkozhatnak és ügyleteiket lebonyolíthatják. Ezekben a munkaszobákban irpgé- I pék, telefon áll rendelkezésre és kívánságra idegenvezetőt és esetleg tolmácsot is ad melléjük. A kereskedelmi ügynökség helyiségeiben valamennyi napilap és az összes szaklapok rendelkezésre állanak és kívánságra a kereskedelmi ügynökség gondoskodik is a Budapestre érkező kereskedők és iparosok megfelelő szállóbeli elhelyezéséről is. A kereskedelmi ügynökség hivatalos helyiségei Budapesten V., Vilmos csusza r-ut 26. szám alatt vannak. (Telefon 103—194
