Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-11 / 253. szám
68? 88? kon a csavart, fölröppent a paripa, mnit a könnyű madár úgy szállt a magasba, lenn pedig a fegyveres vitézek egymásnak rontottak. — Fogjátok meg! — kiáltott a király. — Kit fogjunk meg uram? — kiáltottak vissza a vitézek. Mikor pedig meglátták a herceget fönn a felhők közt, szinte sóbálvánnyá meredtek. Úgy mondogatták egymásnak: — Ördög keze van a dologban. Valami gonosz szellem 'fizott velünk játékot. Ki látott halandó embert levegőbe repülni? A király mogorván vonult vissza palotájába s átkozta a herceget, akit ördöngős varázslónak tartott. A herceg pedig repült, repült, mig hazaérkezett apja palotája fölé. Ott aztán leszállt s úgy szaladt föl a lépcsőkön, mintha szárnyai nőttek volnla. Ott találta apját mély bánatba merültem Felugrott az öreg király, azt hitte álmot lát, aztán hangosan felkiáltott s szivére ölelte szeretett fiát. Szép húga is nyakába esett, úgy szaladt elő mind a három örömsikoltás-Hová tűnt el a mamám? REJTETTKÉP a király, hogy nem állhat meg a herceggel szemben. De a herceg nem bántotta a szépséges királyleány apját, hanem igy kiáltott fel: — Dugd vissza kardodat hüvelyébe, ne kivánd, hogy életedre törjek! A király dühtől tajtékozva kiáltott feléje: — Te csaló, te éjjeli rabló! Nem tudod, hogy én a föld leghatalmasabb királya vagyok? Halálnak halálával fogsz iakolni e merészségedért! , A herceg nyugodtan válaszolt: — Nem szégyelled magad, királyi létedre, dühtől elvakitva durva fenyegetésekkel árasztasz el engem? Mi hasznod belőle, ha megöletsz? Hallgas inkább reám! Tudd meg, hogy királynak vagyok fia én is, hatalmas királynak, ha seregeim seregeid ellen vezetném, nem tudom melyikünk húzná a rövidebbet. Az én apám Perzsia királya, kivánhatsz-e magadnak különb rokonságot, kivánhatsz-e lányodnak előkelőbb férjet? A király lecsillapodott, de aztán kérdezte: — Miért nem jöttél hát becsületes utón háztüznézni hozzám fényes kísérettel? A herceg nem akarta elárulni a csoda-ló titkát, hát igy. felelt: — Ami megtörtént, megtörtént, nem lehet már többé változtam rajta. Egyet mondok, kettő lesz belőle. Gyüjtsd össze sereged legjobb vitézeit, összegyüjthetsz százat, állíthatsz ezeret. Holnap reggel aztán hajnalhasadtával szembeállok velük a szemed láttára. Ha legyőznek engem .bűnömért lakotok, de ha szétverem őket, úgy vitéz tettemért méltán fogadhatsz királyi kegyedbe! Tetszet a királynak a beszéd, hogyne tetszett volna, azt gondolta magában: ezer derék vitéz csak megbirkózik egygyel, ha száz élete volna, akkor is megölnék. — Legyen hát kívánságod szerint — szólt a király. Összekiirtöltette seregét, kiválasztotta legjobb bajnokait csatasorba állította őket. Akkor aztán igy szólt: — Adjatok hát lovat az idegen alá, hadd mutassa meg vitézi erejét! De a hercegnek nem kellett más ló, csak az övé. Meg is találták azt az erkélyen, odavitték neki, jól ki is kacagták, bolondnak tartották, hogy fa-ló hátáról akar verekedni. A herceg nyeregbe pattant, de mikor akirály jelt adott s villogó kardokkal mindenfelől nekirohantak, megcsavarta ütriska, Teldi Ilonka, Peflikán Janika, Deutsch Magda, Szegő Juci, Czobor Erzsiké és Esztike, Jakli Qiza és Kami, Szálai Etelka, Muntyán Valéria, Koch József, Grabinszki József, Komlós csöppi, Berky Ilii és Évi, Weisz Imre, Mezei Miklós. A jutalmat Kozbasics Vera (Szombor, Strossmajerova ul. 18 sz.) nyerte. Üveges Ferenc és Szőke Karcsi. Máskor ne csak azt Írjátok, hogy a rejtvényt megfejtettétek, hanem írjátok meg, hogy mi a megfejtés is. Most az egyszer elhiszem, hogy megfejtettétek, anélkül, hogy a megfejtést beküldtétek volna. A beküldött rejtvényeitek olyan könnyűek, hogy még a kis cica is megfejti. — Berky Ilii és Évi. Várom a jó rejtvényeiteket. De jók legyenek ám! Felkereshettek a Bácsmegyei Napló szerkesztőségében, délután fél 3 után. Csak Balázs bácsit keressétek. Nagyon fogok örülni, ha meglátogattok Grabiniszki Rózsi. A rejtvényeidet legnagyobb sajnálatomra nem közölhetem. Szalai Etelka. Nagyon örülök, hogy te is beléptél a Uabostorta táborába. A rejtvényed közöljük. Schulmann Flóra Teréz, Rózsi és Jakab. Miért nem mertetek eddig Írni a Balázs bácsinak. Na majd megnézem a verseteket és Ígérem, hogy nem leszek szigorú. Máskor is Írjatok egész bátran. — Czobnr Erzsiké és Esztike. Ürii'ök, hogy beiratkoztatok az iskolába. Csak jól viseljétek magatokat és jól tanuljatok. Várom az Ígért verseket. — Krebsz Mariska. Ne csodálkozz, de ez a rejtvényed is könnyű. Jakabfalvy Gizella. Versed bizony nem sikerült. Nagyobb gondot fordíts a rímekre. — Gilde Baby. Nagyon örülök a levelednek. Köszönöm az érdeklődésed. -■ Fodor Erzsi. Na látod, ezt szeretem. Végre egy rendes levél, amely kimeritő, de azért még mindig hiányos. Egy kérdésre még elmaradt a válasz. Neked is jó mulatást kíván a Balázs bácsi. Többeknek. A Habostorta minden olvasója, a ki összegyűjtötte a Habostorta eddigi számait, küldje be pontos címét, (Név, lakhely, pontos ucca és házszám), a V Bácsmegyei Napló kiadóhivatalába. A borítékra írjátok rá azt is, hogy boritó lap. A címeket szeptember 20-ikáig küldjétek be, mert azontúl már nem fogadhatjuk el. ejtő ri D H * 496 ABÄCSMEGVE1 KAPLŰ vasárnapi ínuvefinsHéklate &>uboíica, 1927. szeptember 11. 37 ül tYElWIEKEKHÉK Jön a mcsekirály Felharsan a zene Cintányéros banda, Hetedhét országra Hallatszik a hangja. Jön kilenc udvarhölgy, Selyem a ruhájuk, Rizsporozva hófehérre Tornyos frizurájuk. Bmitt jön komolyan Tizenhárom apród, Jaj, milyen kedvesek, Jaj, de milyen aprók. Most jő a hoppmester. Kövér mint a hordó, A ruhája bordó, A nyakába ordó. Amoda a hires Kis vice-királyok, Áhítattal tekint A tömeg reá jók. Végül megérkezik Gyönyörű pej lován, A tündér-tartomány Vitéz fejedelme. w481 I
