Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-02 / 244. szám

12 OLDAL * m V/2 DINAR BÁCSMEGYEI Poatarina plaéena u gOiuv«m XXVIII. évfolyam. Szofeofisa, 1927. PÉNTEK, szeptember 2, 244. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—S3 Szerkesztőség 5—10. 8—52, 379, Megjelenik mindennap reggel, finnen után és hétfőn Is. Előfizetés? ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvoszfáíy, Sznbotica Zrnsj Jovin trg, 3. (Minerva palota) A győzelmes demokrácia Érdekes megfigyelni, hogy bár­milyen ellentétek válasszák is el egymástól a politikai pártokat s a politikai pártok vezetőit, bármiben elkeseredetten s személyek ellen is támadjanak egymásra az ellenfelek, a parlamentárizmus lényege nem szenved ezektől a támadásoktól. Mindenesetre örvendetes ez a je­lenség akkor, amikor az európai po­litika közszellemét a diktatúra mik­robái mérgezik meg s amikor poli­tikusok és áliamböicsek a parlamen­tarizmus kormányzati rendszerének anakronizmusáról disszertálnak.^ Az európai, sőt az Európán kivüli álla­mok kormányzati berendezései ad­nak-e alapot annak a közhiedelem­nek kialakulásához, mely a parla­mentáris kormányzati rendszerben túlélt, túlnőtt, a mai gazdasági vi­szonyoknak s a mai lelkiségnek már meg nem felelő kormányzati formát lát? A közelség szemlélete valóban könyen ejthet tévedésbe. De ha szét nézünk az eszkimóknak földjéig. Brazília indiánjainak államigazgatá­sáig, a kinai alkotmányig, azt kell látnunk, hogy Olaszországot, Spa­nyolországot és az orosz szovjetet kivéve mindenütt a nép maga kor­mányozza önmagát s mindenütt az a demokrácia uralkodik, mely har­­madfélezer évvel ezelőtt indult el világhódító útjára Görögországból. Abszolutizmust nem találunk sem Ázsia, sem Afrika egyetlen szerve­zett államában sem. Ahol a katexo­chen politikai intézmények nem is valósítják meg a demokráciát s ahol a parlamentárizmus európai formái­ra nem is lehetne ráismerni, ott val­lási tradíciók és egyházi intézmé­nyek segítik a nép önrendelkezési jogának megvalósulását. Az S. H. S. királyságban is volt olyan mentalitás, mely a parlamen­­tárizmusban és demokráciában nem látta nemzeti követeléseinek erőtel­jes és célbataláló eszközeit s roe’y nem titkolta azt a meggyőződését, hogy a fasció uralmi rendszerét s államhatalmi berendezését kii’önle­­ges céljai elérésére alkalmasabb esz­köznek tartja, mint a demokrácián alapuló parlamentarizmust. Ahogy közeledtünk azonban a választások­hoz, ugv erőtlenedett a parlamentá­­rizmus elleni harc heve és ereje. Amikor a diktatúra gondolata egész Európában szalonképes lesz, amikor olvashattunk nyilatkozatot — nem is nagyon régen — amiben a Vatikán egyik méltósága annak a meggyő­ződésnek adott bizonyára a legilleté­kesebb helyen sem rosszait kifeje­zést, hogy a pápának nincs és nem is lehet kifogása az orosz szovjet - rendszer el’en, mert minden nép szabadon választhatja meg kor­mányformáját, (Stampa, 1927 julius 4. szám) amikor gazdasági koncent­rációk a demokrácia és szabadság jelszó-hazáiban is előszeretettel ko­­kettálnak a diktatúrára való áttérés kikerülb etetlennek hirésztelt gondo­latával, mindenesetre megnyugtató s köszönettel nyugtatandó jelenség, hogy a mi választási harcunk a de­mokrácia jegyében folyik s az egy­mással szembenálló pártok azzal mérkőznek egymással, hogy ki be­csületesebb demokrata. Azok, akik a parlamentárizmus romjain akarják felépíteni a maguk uralmát, szeretnek arra hivatkozni, hogy a nép maga nem foglalkozik államügyekkel s közömbössége és tájékozatlansága a tömeget meg­akadályozza abban, hogy az egyéni érdekek szűk szempontjain kívül eső kérdésekkel is tudjon foglalkozni Annak a választási harcnak mérete azonban, melyek előttünk folynak : melynek áradatában uszunk mi is minden elméletnél jobban igazolják hogy a nép maga mennyire rész kiván venni sorsa intézésében s nem­csak, hogy önző érdekei nem korlá­tozzák érdeklődését, hanem az egyéni érdekek elhanyagolásával is részt követel magának az alkotmá­nyos életből. A demokrácia sem védi íeg minden támadással szemben a arlamenti kormányzati rendszer lapjait s'bár kétségtelen, hogy nem i legkiválóbbak uralma érvényesül enne —- a választási kampány erre ? világos példát nyújt, a leghango­­abbak, legfáradhatatlanabbak, leg­ügyesebbek, legmozgékonyabbak, aem pedig a legtehetségesebbek és leghivatottabbak jutnak mandátum­hoz — mégis egyelőre s talán még századokig a legkülönb és legkívá­natosabb rendszerét nyújtja a kor­mányzásnak. S jóleső érzéssel álla­píthatjuk meg, hogy bár politikai Tártjaink programja, meggyőződése is módszerei tekintetében lehetnek i legkiáltóbb ellentétek, a demokrá­cia és parlamentárizmus kincseit nessze elkerülik a támadások és el­­■ er ülik a választási harc hadmoz­dulatai. Csütörtök délelőtt nyitották meg a Népszövetség u] ülésszakát Briand külügyminiszter csak szombaton érkezik Genföe Az első nyilvános ülés pénteken délelőtt lesz Géniből jelentik: A népszövetségi ta­nács csütörtök délelőtt zárt ajtók mögött tartotta meg első ülését. Az ülésről, mely délután félegykor ért véget, kiszivár­gott, hogy a tanács csak jelentéktelen módosí­tásokat tett a Népszövetség tárgy­­sorozrdún és é’Snkcbb vita csűrán a danz'gi kérdésben várható, melyhez Stresemann is többször hozzá­szólt. A tanács, mint mindenkor, most is olyan megoldást keresett, mellyel egyik érdekelt félt sem kedvetlenéi el teljesen. A muníció-raktárakra vonatkozó in­dítványt a jogi bizottsághoz utalták, a lengyel hadihajók kikötésének jogi li :jfii sét azonhan meghagyták a na­pirenden. A tanács délután nem tartott hivata­los ülést és ezt az időt a delegátusok magánjellegű tanácskozásokra használ­ták föl. A Népszövetség első nyilvnos ülése péntek délelőtt lesz és azon Cham­berlain fog elnökölni. Az angol delegáció élén Chamberlain külügyminiszterrel és Onslowal, aki lord Robert Cecilt helyettesíti, csütörtök reg­gel érkezett meg Genfbe. Briand megér­kezését szombatra várják. * 10 Radics koalíciói akar a demokratákkal B.ogrédi nyilai o tatában él s?n támadta Vukicsívics Vélj a minisz­terelnököt — Szerinte a hléai paktum azért káros, mert a honkor dá­tum révén túlságosan nagy ja^oka' biztosit a pápának ■...... ■" ■iniiuagBUkmaiiiwu ------------­A miniszterelnök Boszniába utazott Becgradból jelentik: Vuklcsevics Veija miniszterelnök és Marinkovics Voja dr. külügyminiszter szerdán elutaztak a fővárosból, a többi pártvezér is agitá­­tációs útra ment,, úgyhogy a beogradi politikai élet teljesen elcsendesedett vol­na, ha Rađics István meg nem ér­kezik, — Radics István csütörtök reggel érkezett Beogradba és résztvett a beo­­radi választókhoz intézett kiáltvány megszerkesztésében. Délután félötkor Radics sőáz mai Radics István a beogradi újságírók előtt a következő hosszabb nyilaíkoza tót tette: — Azért jöttem Beogradba, hogy itt megtartsam első nyilvános gyülésmef és seregszemlét tartsak itteni híveim fölött. Sokkal jobbat és többet taláítam itt, mint vártain. Itt Szerbiában főleg a szerb intelligen­ciából nyertük a híveinket, a Balkán­­háborúk előtti intelligenciából, amely fék reállt és elvesztette .befolyását a politi­kai eseményekre, de most az a nemzeti paraszt párton keresztül újra szer­vezkedik. — A délszlávoknak — folytatta Ra­dics — most nagy missziójuk van, meg kell teremteniök a parasztdemokráciát, Oroszország is erre az útra lépett, de körülményesen akarja ezt elérni. Mi egyenes utón haladunk a parasztdemo-Radics a parlament terraszán maga kö­ré gyűjtötte az újságírókat és igen temperamentumos és terjedelmes nyilat­kozatot tett az általános ‘ politikai hely­zetről. A radikális párt főbizottsága csütör­tökön sem tette közzé a kiáltványát, a. mely a hosszas huzavona miatt már teljesen el is vesztette érdekességét an­­nál is inkább, mert a tartalma már is­meretes és igy a közzétételnek semmi jelentősége nincs. [dátumra szárait krácia felé és minthogy többségünk van nincs szükségünk a diktatúrára. A paraszímozgalom ellenségei sze­münkre vetik, bogy boiseviztmsst akarunk, ennek azonban semmi ér­telme nincs. Diktatúra a papoknak kell. A bledi meg­egyezés az diktatúra. Mi magunk köré gyűjtjük a nép többségét és igy érjük e! azt, amit akarunk. A parasztság tuda­tában van annak, hogy a többi osztály is belőle fakadt, emellett a parasztság gaz­daságilag mindig aktív, többet termel, mint amennyit fogyaszt. Radics választási prognózisa Az újságírók megkérdezték Rádiós­tól, hogy milyen választási eredményt remél. — Nem remélem — felelte — hanem tudom, hogy mit fogunk elérni, mert is-» merem pártom erejét. Horvátországban a 68 mandátum kezűi az eddigi 47 helyett 56—57 lesz a mienk, Boszniában az eddigi 10 helyett 12—14, Dalmáciában az eddigi 10 helyett 12—13, Szlovéniá­ban megmarad 4, esetleg 5. — És a Vajdaságban? — kérdezték az újságírók. — Erre a legnehezebb válaszolni, lehet, hogy 5, lehet, hogy 10 és le­het. hegy IS mandátumot kapunk a Vajdaságban, öt mandátum biztos, még pedig Szuboíicán 3, Szombor­ban 2. — Tény az, hogy a noviszadi és bá­náti kerületben mozgalmunk erősödik, a Bánátban már otthon vagyunk, mint nemzeti parasztpárt. Mozgalmunknak itt szociális és állami jellege van. Az olyan nagy párt, mint a mienk, az állam szá­mára nyeri meg az ottani elemeket. Pár­tunk hatása alatt eltűnik az irredenta. Emellett az önkormányzati élet fejlődése jő hatássa! lesz a Vajdaságra. Az újságírók ezután megkérdezték Radicsot, hogy mi a véleménye Korosec­­nek és Pribicsevicsnek arról a nyilatko­zatáról, amely szerint ő eleve ki van zárva minden kormánykombinációból. Radics erre igy szólt: ök már annyira szemérmeik-

Next

/
Thumbnails
Contents