Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-02 / 244. szám

2- _______________________ BÁCSMEGYH NAPLÓ ___ ______ 1927. szeptember 2 nc!í, hogy nemcsak a parlament, ha­!' !!'■ ?. korona jogait is konfiskálják. Kor sec, ha néni hirdetné, hogy föltét­lenül bent lesz a kormányban, tiz man­dátumot sem kapna. Különösen Stájer­­országban fordult el tőle a nép. Korosec annál kevésbbé jut be a kormányba, mert hiszen Vukicsevics sem marad kor­­tnánjmn. — Megmondtam a királynak is, hogy nem vagyunk Romániában, sem Spa­nyolországban, itt nem lehet többé erő­szakos választásokat tartani. A múlt vá­lasztásokon Makszimovics Bózsónak je­lentették. hogy Fér ad Draga béget meg­­váF'sztották. — Nem választották meg — mondotta a telefonba Makszimovics. — Jegyzőkönyv van róla a kezemben —- szólt a főispán. — Nincs, a kezében a jegyzőkönyv — válaszolt Makszimovics. így hamisították meg az eredménye­ket a múlt választásokon. — A Vukicsevics-kormányra jellemző, hogy bár a korrupció ellen és a szabad választások jelszavával indult el, mégis hivatalos jelöltekül ismeri el Markovics Lázárt és Makszimovics Bózsót. Vuki­csevics saját nyilatkozata szerint arra számit, hogy 102—110 mandátumot sze­rez. Azt hiszem, hogy nem lesz ennyi. Boszniában nem kap többet, mint hár­mat, Horvátországban egyet-kettőt, azt is a Szerémségben, a Vajdaságban ötöt­hatot, Szerbiában nem tudom, hogyan áll, de mondjuk, hogy ötvenet kap, mint amennyi eddig volt. Macedóniában tiz mandátuma lesz. Ha lesz Koroseccel együtt 130 mandátuma, az még nem többség, mert a demokraták nem fognak vele menni. A radikálisok arra törek­szenek, hogy a demokrata pártban sza­kadást idézzenek elő. Ez azonban nem fog nekik sikerülni és a Radics-párttal fognak koalícióba lépni és ennek a koalíciónak több­sége lesz. Davidovics is ezt akarja. Davidovics :ó! j tiidja, hogy Vukicsevics folytatja Pa­stes és Uzimovics politikáját és szaka­dást akar előidézni a demokrata pártban és épen ezért Davidovics igen jól vá­lasztotta meg jelöltjeit; akik nem lesz­nek disszidensek. ■— Az ni parlament két frontból fog állani. Az egyik a parlamentárizmus j védelmére fog szolgálni és ebben egy 1 lesz az egész parlament. A másik lesz a komoly munkára való megegyezés frontja. — Nem igaz — folytatta Radics, hogy a horvát intelligencia nincs a paraszt- j párt mellett. Tanárok, bírák, tanítók és j a szabad intellektuellek többsége a párt mögött van. Meglátják, hogy a száz képviselő közül 50 paraszt és 50 kvali­fikált lesz a parlamentben. A szerb in­telligenciának is ezt az utat kell kö­vetnie. A konkordátum Élesen támadta Radics a blédi meg­egyezéssel kapcsolatban Vukicsevicsct. amiért elfogadta a Vatikánnal kötendő | konkordátumot úgy, ahogy Jeglics ér­sek akarja. — Ezzel — mondotta Radics — a pá­pa politikai szuverenitása kiterjed az egész országra. Nincsics ebbe nem volt hajlandó belemenni és mindig megkér­dezett engem, mert három millió hor­vát katolikus és csak egy millió szlovén katolikus van az országban. A konkor­dátum az egyházi birtokokat pápai bir­tokoknak ismeri e! és a nunciusnak lo­got ad arra, hogy a püspöki konferen­ciát összehívja. Ezt a pápák ezer éven át sohasem tudták elérni a horvátoknál. Ezután a külpolitikára tért át és ar­ról beszélt, hogy az államok milyen im­perialista politikát folytattak Jugoszlá­viával szemben. Támadta Bodrero olasz követet, aki — szerinte — megakadá­lyozta a dalmáciai agrártörvény megho­zatalát. — Bođrero — mondotta Radics — épp . úgy. mint Mussolini és Venturi, azon az állásponton vannak, hogy Jugoszláviának egyetlen útja van a jövőben és pedig az, hogy Olaszország gyarmatává legyen és hogy megengedje Olaszország ter­jeszkedését Ha nem engedi meg. akkor •ám* ajttanotbim GBmzocsaés törésre viszi a dolgot. Ezt annál inkább reméli, mert Olaszország szerint Franciaországnak és Jugoszláviának csak platonikus kötelékei vannak és még Írásos szerződés sincs közöttük. Ezért azt hiszik, hogy Franciaország ju­­goszláv-olasz konfliktus esetén egyetlen­egy katonát sem küld az olasz határra. — De tudják, hogy ez csak arra az esetre érvényes, ha Jugoszlávia magá­ban van. F ’ zen más a helyzet, ha Bul­gáriával van együtt. Akkor nekünk kétmillió katonánk lesz és ebben az esetben, ha olasz-jugoszláv konfliktus keletkeznék, Franciaország is katonákat dirigálna az olasz határra. — Bulgáriában akarják ezt. de nem miattunk, hanem maguk miatt. Mint Genfben mondta nekem egy bolgár po­litikus: A múltban a német hajóhoz kö­töttük mázunkat és hogy jártunk, kös­sük most magunkat az olasz talyigához? Véres tapasztalataink vannak, hogy Ju­goszlávia ellen re forduljunk.« Bulgáriá­ban nincs egy pártcsoport sem és nincs egy ember, akinek ne ez volna a véle­ménye. Radics végül ismét belpolitika kér­désekre tért át és élésen támadta Vuki­­csevicsot. Radics este félnyoickor a »Jađran«­Moszkvából jelentik: A szovjetkor­mány a leningradi kerületben és Krím­ben próba,mozgósítást rendelt el. Ezekben a kerületekben behívták az 1896—1903-as korosztályokat, ame­lyeket Leningradban, illetőleg Odesszá­ban koncentrálnak. A lakossághoz intézett felhívás hang­súlyozza, hegy nincs háborús intézke­désről szó, a hadi népbiztosság clsupán Becskerekrő! jelentik: Dr. Kralt Ist­ván a német párt vezére, mint a Bács­­megyei Napló jelentette panaszt emelt a miniszterelnöknél Tyoszics Nebojsa becskereki főszolgabíró elten, mert dr. 7winter Györgyöt, Kristóf Mihályt és még hat kleki német földniivest rend­őri felügyelet alá helyezett. Dr. Kraft elmondotta a miniszterelnöknek, hogy a szolgabiró dr. Neuner és dr. Elmer képviselőjelöltek előtt, akik interveniál­tak a felügyelet alá helyezettek érdé kében azt a kijelentést tette, hogy be­látja, hogy nincs törvényes alapja rcn ítélkezésének, de ha nem tetszik az, u mit parancsol, akkor becsukatja és csendőrökkel megvereti a rendőri fel ügyelet alá helyezett embereket. Dr. Kraft István szerdán este nyolc órakor Becskerekre érkezett azzal a szándékkal, hogy pénteken megtartja Lazarevo. Klek, Sztárcsa és Begaszent­­györgy községekben hirdetett népgyü­­téseit, de nagy meglepetéssel értesült hogy Tyoszics főszolgabíró valamennyi népgyiilését betiltotta azzal az indoko lássál, hogy készülő zavargásnak akar­ja elejét venni a betiltással. A német párt vezére amint a betiltás­ról értesült a következő táviratot küld­te Vukicsevics Velja miniszterelnöknek: A becskereki járás főszolgabírója továbbra is politikai pressziót gya­korol a németekre és gyűléseimet be­tiltotta, a rendőri felügyelet alá helye­zett német polgárokat pedig ez ideig nem oldotta fel, hanem azzal dicsek­szik, hogy a belügyminisztertől azt az utasítást kapta, hogy tizenöt na­pon belül tegyen neki jelentést intéz­kedéséről, A főszolgabíró ezáltal to vábbra is választási törvénytelenségek és erőszakos cselekedetek elkövetésé­re bátorodott fel* szállóban gyűlést tartott és tizenegy óra után Splitbe utazott, ahol a horvát pa­rasztpárt pénteken tart gyűlést. Radics Isván innen a szlovéniai Ptujba utazik) ahol szintén gyűlést fog tartani. A német párt intervenciója a közoktatási minisztérium­ban A vajdasági kisebbségi sajtóban a na­pokban olyan hir?k jelentek meg, hogy a közoktatásügyi miniszter rendeletet bocsátott ki, amely szerint az iskolás gyermekek anyanyelvének, illetve nem­zetiségének megállapításánál a jövőben nemcsak az apa, hanem az anya nem­zetségére is tekintettel kell lenni. Esze­rint, ha a gyermek anyja szláv, de az apja más nemzetiségű,a gyermek szláv­­nak tekintendő és csak szerb iskolába Íratható be. Schumacher volt német képviselő erre vonatkozólag megkérdezne a közoktatás­ügyi minisztériumban Magarasevics ta­nárt. a közoktatásügyi miniszter helyet­tesét. aki összehívta a minisztérium osz­tályfőnökeit és ekkor kiderült, hogy a réndeletet nem Perics miniszter, hanem az egyik osztályfőnöke adta ki és a közoktatásügyi minisztériumban megvan a hajlandóság a sérelmes rendelet visz­­szavonására. meg akar győződni arról, hogy jól mü­­ködnek-e a mozgósítási szervezetek. A behívással egyidejűleg a szovjet­kormány rendeletet bocsátott ki, amely szerint a hemis hírek terjesztői ellen a legszigorúbban járnak el. A lakosság körében meglehetős nagy a nyugtalanság, mindenki attól tart, hogy a szovjetkormány komolyan gon­dol a háborúra. A távirat. végül sürgős intézkedések foganatosítására kéri fel a miniszterel­nököt a német polgárok gyülekezési szabadságának biztosítására. Tyoszics Nebojsa főszolgabíró a Bács­­megyei Napló becskereki munkatársá­nak a következő nyilatkozatot tette:-—A Bácsmegyei Naplóban is említett német polgárok rendőri felügyelet alá való helyezését azért rendeltem el, mert azok azzal a szándékkal jöttek át dr. Várady kleki népgyiilésére, hogy azt megzavarják. És valóban, mikor az egyik szónok beszédében azt mondta, hogy a szerbek meghozták a Vajdaság­nak a gyülekezési szabadságot, Kristóf közbekiáltotta, hogy a »szerbek a gyil­kosok szabadságát hozták meg.« Putnik Kornél szolgabiró intézkedésére a rend­zavarokat el akarták távolítani a gyű­lés színhelyéről, de azok a csendőrök ellen fordultak és el akarták venni fegy­verüket. Erre Kristófot letartóztatták, de az ügyész szabadlábra helyezte és ellene is és a többiek ellen is elrendel­ték a rendőri felügyeletet. Nekem az a meggyőződésem, hogy azok, akik ilyen cselekedetek végrehajtására képesek, azok ellenségei az államnak. Dr. Neu­­nernek, aki ebben az ügyben nálam járt, azt a választ adtam, hogy joga van a főispánnál felebbezni. Azt nem mondtam hogy eljárásom nélkülözi a törvényes alapot, mert az 1907. évi 0869. számú belügyminiszteri rendelet alapján csele­kedtem. Azt sem mondtam, hogy becsu­­katom és megveretem a német polgá­rokat. Ez hazugság! A német párt gyű­léseit azért tiltottam be, mert értesül lem, hogy a radikális németek meg akarják zavarni Kruft gyö'ését. hosszá­ból. mert a német párt tagjai megzavar­ták Várady kleki gyűlését. Ezzel az in­tézkedésemmel csak véres zavargások­nak akartam elejét venni. Délután egyéb­ként találkoztam dr. Elmerrel, aki meg­kérdezte tőlem, miért tiltottam be a gyű­léseket. Azt feleltem: mert zavargások­tól tartottam, mire dr. Elmer sértőn nyi­latkozott a szerbekről és a németek lo­jalitásával szemben korruptoknak ne­vezte a szerbeket. Ha a német vezetők így nyilatkoznak, ezzel csak illoyalit.i­­sukat nyilvánítják és ha hatalmamban lenne, minden németet kidobatnék az országból. Tyoszics nyilatkozata további részé­ben hivatkozott arra, hogy El onnan Já­nos, a német párt képviselőjelöltje olyan beszédeket mond, amelyek valósággal lázitóak. — Begaszenígyörgyön például azt mondta — folytatta Tyoszics— hogy a németek ne hallgassanak se a jegyzők­re. se a főbiróra. Azután Elmer kije­lentette előttem, hogy a német párt a választások után kormányra kerül és azt kérdezte, hogyan fogok én azután a németekkel bánni. Én azt válaszoltam, hogy épp úgy, mint eddig. Ha a néme­tek úgy viselkednek, mint a többi nem­zetiségiek, ngy bánok velük is, mint a többiekkel. Megkérdeztem végül Elmert, hogy miért támadja Váradyt, erre kije­lentette, hogy az csupán választási fo­gás és főképp Nincsics ellen irányul, Délelőtt és délután is lesz tanítás a gimnáziumokban Uj kSzéplskolei tanmentet doJgozatt ki a közoktatásügyi minisztérium Ä Sluzsbene Novine-ben megjelent a középiskolák uj tanítási tervezete, amely többek között azt az újítást is tartal­mazza, hogy a gimnáziumi tanulók az 1927—28. tanévtől kezdve nemcsak dél­előtt, hanem délután is kötelesek elő­adást hallgatni. A közoktatásügyi minisztérium az is­kolai év kezdetén mindig nj tantervét állapit meg az iskolák részére. Az nj tanítási tervezet egyik pontja a gimná­ziumok heti harminc órás maximumát harminckét órára emelte fel és elrendel­te, hogy a tanulókat a sikeresebb előre­haladás érdekében délután is foglalkoz­tassák. Az uj tanterv a hitoktatás kérdéséi te másképpen redezi. Eddig a gimnáziu­mokban csak az ötödik osztályig taní­tottak vallástant, az nj tanterv most úgy intézkedik, hogy a tanulók az első osz­tálytól kezdve a nyolcadik osztályig ré­szesüljenek hitoktatásban. A szombori állami főgimnáziumhoz már megérkezett a közoktatásügyi mi­niszter rendelete és a tanitás már az uj rendelet szellemében indul meg. Munkatársunk felkereste Schäffer Mi­hályt, a szuboticai főgimnázium ügyve­zető igazgatóját és megkérdezte, tőle, hogy a rendelet megérkezett-e a szubo­ticai gimnáziumba. Schäffer Mihály igazgató elmondotta, hogy a rendelet egyelőre csak. a Hivatalos Lapban jelent meg, de külön rendeletet a szuboticai gimnáziumba eddig még nem küldtek, de valószínű, hogy az előadások kezdetére megjön az uj utasítás Szuboticára is. Kema’ kiirtja a korrups&t Törik kšjivisdšk nsm 'ebeinek igazgatósági tajok Angorából jelentik: Kemal pasa, köz társasági elnök kiáltványt tett közzé mélyben érdekes rendszabályokat jelen* be a képviselők politikai és közgazdasági tevékenységének korlátozása, A kiáltvány közli, hogy képviselők nem lehetnek igazgatósági tagok olyan vál­lalatoknál, melyeknek részvénytöbbsége az állam kezében van, de nem vállalhat­nak igazgatósági tagságot engedményes társulatoknál sem. A kamara elnöke, a miniszterek, a párt titkára, a néppárt felügyelőségének tagjai magánvállalatok­nál sem lehetnek igazgatósági tagok és' általában kerülniük kell minden olyan gazdasági tevékenységet, mely össze­férhetetlen az igazi parlamentarizmussal Kema! pasa és környezete reméli, hogy ezek a rendszabályok lehetetlenné teszik Törökországban a korrupciót. A szovjetkarmány próbamozgési'íást ren­delt el Krímben és Leningrad környékén A szovjet meg- a'.ar g-yő 5dn arró', hogy jól makődae’-í-e a mozgósítási szervizetek A becskereki főbíró és a német-párt harca Tyoszics Nebojsza főszolgabíró nyilatkozata Krafft István vádjaira! és a németek loyalitásáró!

Next

/
Thumbnails
Contents