Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-07 / 218. szám

1927. augusztus 7. lí. oldaJ BÁCSMEGYEI NAPLÓ SZÍNHÁZI KISTÜKÖR Hogy kezdte Saljapin? látom, hogy ön miivész. Én azonban csak üzletember vagyok. Minthogy pedig kö­zöttünk nincs semmiféle közösség, nem hiszem, hogy valaha is megérthetjük egymást. És nem állapodott meg a mozissal. ★ Apróságok színészekről, írókról Saljapin, akit a szovjet mostanában fosztott meg orosz állampolgárságától, mert külföldön tengődő honfitársainak nagyobb összeget bocsátott rendelkezé­sükre, a Revue de Paris-ban életrajzát közli. Legérdekesebb .részlete az, mely­ben elbeszéli hogyan kezdte, hogyan fe­dezték föl. Ritkán jártam templomba — Írja. Egy napon, mikor a Szent Ber­talan templomtól nem messze játszottam, bementem. Már a küszöbről hallottam, hogy benn szépen énekelnek. Áttörtem magam a tömegem, az éneklőkhöz ipar­kodtam. A karban férfiak, gyermekek foglaltak 'helyet. A gyermekek kezében vonalzott papírlapokat pillantotam meg. Már hallottam afelől, hogy van »kóta.« Csodálkozva szemléltem a különböző kó­­tajegyeket, a rejtélyes ákom-bákomot Ekkoriban két kis pinceszobában lak­tunk szüleimmel. Nemsokára megtudtam, hogy fölöttünk egy karmester lakik. Egyszer énekszót hallottam, a karmes­ter épen próbált tanítványával. Mikor az énekszó elült s az énekesek eltávoz­tak, összeszedtem minden bátorságo­mat, fölmentem hozzá, megkértem, hogy engem is vegyen be a karba. Az az em­ber, akit izgalmamban alig láttam, elő­vette hegedűjét, röviden igy szólt hoz­zám: — Én majd hegedülök, te meg éne­keld utánam. Utána énekeltem. A karmester ezt mondta: — Hangod az van és hallásod is. Ide írom a hangjegyeket, te majd megtanu­lod. Az öt vonalra hangjegyeket pingált. megmagyarázta, hogy mi micsoda. Mindez azonnal érdekelt. A harmadik vecsernyekor már magam osztottam ki az énekesek közt a kótáhai-Édesanyám rendkívül örült sikeremnek, de az apám csak azt emlegette, hogy keresményem­mel talán segíthetek szűkös viszonyain­kon. Nemsokára fizetést is kaptam. Mi­után négy hónapig ingyen énekeltem, a karmester havonta másfél rubelt fize­tett nekem. Cserbininek hívták. Különös e^iber volt. Hosszú haját hátrafésülve viselte kék pápaszemet viselt, mely szigorúvá és titokzatossá tette, majdnem nemessé is noha arca tele volt himlőhelyekkel. Em­lékszem müvészkalapjára, malaclopó­köpenyére. Nem igen beszélt. Sokat ivott. . Egy alkalommal egy kereskedő segéd­jei — nem tudom mi alkalomból — va­lami ünnepséget rendeztek a gazdájuk tiszteletére, Cserbinit kérték meg, külde­ne nekik énekeseket. A karmester en­gem választott, két társammal együtt. Az ünnepségen süteményekkel traktáltak bennünket, teával, melyet kedvem sze­rint megcukroztam. Ez nagyszerű volt Otthon a magunkfajta kisgyermekeknek csak egy darab cukrot volt szabad ven­nünk. Itt ötöt vettem. Cserbinin egyre inkább az ivásnak ad­ta magát, elziiUött. ha részeg volt, ma­gához hivatott, kapta a.hegedűjét és mi hárman — ö, a hegedűje, meg én —­­énekeltünk, oly gyönyörűen, hogy sok­szor majdnem sírva fakadtam valami homályos gyönyörűségtől. Herbert Tree nemcsak jeles színész volt, hanem kedves, finom csipdelöző is Sarah Bernhardt, a haymarket-i szín­művész barátja azt állította, hogy a sok angol közül, aki imádja a párisi életet egyedül ö tudta megmagyarázni, miért vonzódik annyira a párisi nőkhöz. Egy alkalommal ezt mondotta neki Herbert Tree. — Azért szeretjük annyira a párisi nőket, mert azok mernek olyanoknak látszani, mint azok a nők, akik olyanok de nem mernek olyanoknak látszani. * Tree elnéző volt egész életében, de abból nem csinált titkot; hogy nem igen keveli a bankárokat. Gyakran mesélte ezt a történetet: Egy bankár tanácsokat adott nagyre­ményű fiának. — Mindenekelőtt légy fiam becsü­letes. Lásd például tegnapelőtt egyik rész­ényesünk fizetett a pénztárnál. Elszá­llta magát. Négyezer font helyet öt­­zer fontot adott. Én pedig ... — Mit csináltál? — Az ötszáz fontot azonnal elküld­tem a társamnak. * Bemard Sha\v-t meglátogatta egy dús­gazdag amerikai mozis. így szólt hozzá: — Nézze Shaw ur, mozira akarnám alkalmaztatni néhány regényét. Renge­teg pénzt kereshet vele. A cégünknek szüksége lenne egy starra. Adja bele­egyezését. — Mester — szólt Bemard Shaw — Chesterton, az angol kritikus, igy vé­lekedik írókról, színdarabokról, kritikák­ról: A remekíró az az ember, akit dicsér­hetünk, anélkül, hogy olvastuk volna. Az iránydarabok, s irányregények so­hase hatottak rám, még akkor sem, mi­kor divatjukban voltak. Akik nagyon ér­deklődnek egy probléma iránt, mindig gyanúsak előttem, hogy nem szeretik a megoldásukat. A modem kritika, mint minden, ami gyarló, telis-tele van szavakkal. Az ember, ‘ha tud beszélni, bármennyire ne­hezen is esik neki, végül mégis csak kimondja az igazságot. De az újságírás mai korszakában az ember oly köny­­nyen fogalmazza meg a tétova dolgot is, hogy sohase mond egyebet. Az üres, tar­talmatlan szólamok folyton kezeügyében vannak s ezeket használnia könnyebb, mint sutba vetnie. Sártök Márta: BÚCSÚ Mented előtt mond hdlk jó’jszakátK kívánd: csendes mély legyen síri álmom, hogy ne zavarjon 'semmi, semmi nesz s csókolj utolsót halvány, bágyadt számon. Ne szólj utódról sok hazug mesét, tudom sohseni térsz vissza,hazám többet; látom egy éhes holló vár réád, annak károgó árnya leng fölötted. Annak adta el világát szemed, "đfinflk repülsz ~éT csúf fekete stárrtydn, annak viszed vpnagló lelkedet, mig én megtérted — mindhiába várnám. Szertefoszlott a halk, igaz mese, bevégződött a. szent szerelmi álom. Eredj... Eredj... A varjú itt kering s szennyes csőre itt kopog e bus házon. Csak egyszer tapaszd arcomra még szád, Legyen mindig a Mindenható véled, én áldalak haló páromban is. Te szegény részeg, pénzen megvett lélek. SZERKESZTŐI ÜZENETEK ■ESE­Hü olvasó. Szenta. A francia és angol tulajdonnevek kiejtése igen sokszor el­tér az általános kiejtési szabályoktól. Éppen ezért pl. a ritkábban előforduló neveknél az angol is megkérdezi az an­goltól. hogyan ejtik ki helyesen a ne­vét. Az egyáltalán nem esik az Intelli­genciájának a rovására, ha ezt vagy azt az angol vagy francia tulajdonnevet nem is ejti ki helyesen. A szerbek kiír­ják ugyan fonetikusan a tulajdonneve­ket. de ez olyan fonákságokra ad al­kalmat. hogy maga az illető sem ismer rá a saját nevére. Ezért mi sem vállal­kozunk arra. hogy az idegen neveket fonetikusan Írjuk. A múltban megpró­bálkoztak az idegen nevek magyaros Írásával, de akkor olyan furcsaságok de­rültek ki. hogy pl. Gerhart Hauptmann német iró nevét Kapitány Gerönek ír­ták. Abban nincs igaza, -hogy akár a német, akár az angol vagy francia úgy írja ki a magyar nevet, ahogv kiejti, ha­nem minden esetben megkérdi, vagy megnézi, hogyan kell azt írni. mert kü­lönben a fölismerhetetlenségig eltorzí­taná az illető nevet. H. H. mészáros. Beograd. A délatne­­rikai magyarságnak több egyesülete van. Ilyenek: Magyar Egyesület Bue_ nos-Ayres. Paul Angulo 1474 és a Ma­gyar Kör. Buenos-Avres. Corrientes 550. Mindkettő Argentínában. Esetleg for­duljon a buenos-ayresi jugoszláv kö­vetséghez: Buenos-Ayres. Victoria 1453. F. G. Konak. Dr. Luppunak, a kiváló termiszezönek jelent meg a tenniszről egy könyve. amelynek ára din. 80. Kapható a Minerva könyvosztályában, Szubotica. R. S. Ada. A csődbejutott adós által hat hónappal a csődnyitás előtt teljesí­tett fizetés megtámadható a csődtömeg­­gondnok által, ön azonban védekezhe­­tik azzal, hogy nem tudott az adós fi­zetésképtelenségéről. K. M. Noviszad. A kutyaadóról orszá­gos törvény nincs. Azonban az egyes törvényhatóságoknak meg van az a jo­guk. hogy. éppúgy, mint pótadót. ku­tya-adót. sőt akár zongora-adót is ves­senek ki. »Cosmef kus'. Bezdán. A hydrargyrum, és bismuth-pert szitálás nélkül hideg krémbe kell keverni é; glicerinnel ke­zelni. , eldörzsölni, akkor folyékony anyagot kapunk, mely nem lesz cso­mós. Jordán, Sombor. Két gimnáziumi osz­tállyal a festömüvészeti iskolába nem veszik fel. Azonban tanulhatja magán­úton a festészetet. H. F. Szubotica. 1. 1885-ban alakult meg az első egyházközség. Az e’ső re­formátusok az ország legkülönbözőbb vidékéről kerültek ide. 2. A templom 1900-ban épült. Felírások nincsenek rajta. 3. A kelyheken az ajándékozó ne­ve szokott lenni. 4. Nevezetesebb ese­ménye nem volt az egyházközségnek. S. K. Ápolónői tanfölyamot a nagyobb kórházak és az orvosi fakultások mel­letti klinikák tartanak s ennek elvégzé­séről adnak ki bizonyítványt is. Egyéb­ként az ápolónői hivatás nincs képesí­téshez kötve, ön mint községi orvos adhat ki bizonyítványt arról, hogy az illető ápolónő. Julius Cézár. Az. akiről ön álnevét vette, jelesebb cselekcde/teket vitt vég­hez. mint az öli Írásai. Maradjon meg továbbra is olvasónak, arra van nekünk szükségünk, az írást egyelőre bízza másra. Olaszország. Debeljacsa. Mussolini­nak irhát* Benito Mussolini. Roma. Ita­lia címre. A. K. Vel.-Becskerek. Ha ön 1908 óta megszakítás nélkül Jugoszláviában la­kik. akkor a trianoni békeszerződés ér­telmében S. H. S. állampolgárnak te­kintendő. Az a tanácsunk, várja be tü­relemmel az állampolgársájgi törvény­nek meghozatalát, amely már nem kés­het sokáig. P. K. Szubotica. Közöljük, hogv mi nyomozás elvégzését nem vállalhatjuk. J. S. Kczarac. Ha a dardli játéknál a kijátszó csak a hazavitt poénokkal vol­na kint, az aki ráad azonban egy figu­rával van kint, akkor az utóbbi nyerte meg a partit, mert nem is kell ráadnia, hanem felírja a bemondott figura po­énját és aust mond. Gy. Paskesz, Pancevó. Szíveskedjék részletes felvilágosításért magához az iskolához fordulni a következő cimre: Vojna Veterinarsha Struéna, Zagreb. F. S. Stara Moravica. Csak azután a követelés után fizetendő kamatadó, al mely tényleg fennáll. Ha a követelés végleges kielégítést nyert, akkor már nem kell fizetni utána a tőkekamat adót. H üolvasó. Az van ki a dardliban. aW a kezében levő figurával, tehát a terc­­cel, kijátszás nélkül bemondja az aust. Esti harangszó. — Éjjel. — Egy nő vár. Mind a három még kezdetleges, bár nem tehetségtelen próbálkozás. Sch. S. Sombor. Megbízható fiú- és leánynevelő intézet Zagrebban az Insti­tut Ade Broh i Sestara, Zagreb, Gun­­dulićeva ul. 63/11. W. A. Senta. Rockfeller cime: Mr. John Roskefeller, Chief Manager of The Standard O4 Company, Broadway New-York, U. S. A. Pontosabb címet nem áll módunkban közölni, de a fenti is teljesen elegendő. B. E. Szenta. A sorsjegyügyben for­duljon a »Merkur« Váltóüzlet R. T.-hoz Budapest. Fürdő-ucca cimre. Ha a szá­­mekat megírja, mi is megkérdezhetjük, hogy kihuzták-e sorsjegyeit. Egyébként kár a dologgal foglalkozni, mert a nye­remények nincsenek valorizálva. G. Gy. Srpski-Miiitlcs. A hat elemi osztályt két polgári iskolai osztálynak számítják. Az alsó ipariskola osztályait nem számítják be. S. M. Kula. Jugoszlávia és Magyar­­ország között a posta takarékbetétekre nézve van megegyezés, azon Ihn még nincs törvényhozásilag jóváhagyva. Az 117-ben betett 1,100 koronáért valószí­nűleg 825 dinárt kell kapnia. Remélhető hegy őszre jóvá hagyják a takarékbe­tétekre vonatkozó egyezményt. A köny­vét tehát ne adja cl. M. J. Szombcr. Faragó Dezső, nagy­váradi újságíró készül kimenni Ameri­kába direkt azzal a céllal, hogy felke­­! resse az itteniek Amerikában élő hoz­zátartozóit. Szíveskedjék őhozzá for­dulni a következő cimre: »Oradea Mare, Hegedűs hirlapiroda, Romania. L. A. Bajmck. A tanulmányainak ma­gánúton való elvégzésére vonatkozó­lag mi mindenesetre megfelelőnek tart­juk azt. hogy Ön a heti tananyagot Pon­tosan elvégezze és csak szorgalmától! függ. hogy ez kivihető-e. Nagyon jó len­ne, ha ott helyben valakivel átvenné az egész anyagot és egy kissé előkészíte­né magát. Útlevelet kaphat. Azt hisz­­szük, hogy nem fogják többé sorozásra hívni. Ami a földügyet illeti, tudóinkkal csere után csak a vételári illeték fel« fizetendő. Ilonka, Apatin. 1. Mint észrevehette a szombori lappal nem szállunk vitába. 2. A kérdezett szuboticai lap tudtunkkal megszűnt. Sebaj, választások előtt majd indul néhány uj. Érdeklődő. Valentino 1926-ban halt meg. A hónapot és napot nem tudjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents