Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-07 / 218. szám

10. oldal BÁCSMEGTxa NAPLÓ 1927 augusztus 7 Hat évig siralomházban Sacco és Vanzetti pőre — második Dreyfus-pör A DreyfuS-ügy óta nem volt bünper, mely oly óriási izgalmat keltett volna, mint a két halálraítélt olasznak: Sac­­'conaJí és Vanzettinek már évek óta hú­zódó pőre, mely igen gazdag drámai for­dulatokban. 1920 április havában Amerikában, Massachusetts államban, South Brain­tree Város határában meggyilkolták egy cipőgyár két alkalmazottját: Parmen­­tert és Berardellit. Tipikus amerikai rablógyilkósság volt: a cipőgyár két al­kalmazottja egy táskában 15.776 dollár 51 centet vitt magával autón, hogy a szomszéd városban lévő gyár munkásai­nak heti munkabérét ebből kifizessék. Amikor egy kis erdőbe értek, utolérte őket egy másik automobil, melynek uta­sai a két gyári alkalmazottat lelőtték, a pénzt elvették tőlük és a két holttes­tet az erdőben hagyták. A nyomozás megindult; több tanú jelentkezett, aki a kérdéses időpontban látott egy autót az erdőben öt utassal; az autó utasai »olaszoknak« látszottak. Pár hét múlva South Braintreeben egy autójavtó műhelyben két olasz jelent­kezett a kocsijáért, mely reparáció cél­jából már hetek óta a műhelyben volt. Egy detektív, ki a rablógyilkosság óta az autómühelyeket figyelte, gyanúsak­nak találta és le is tartóztatta őket. A tanuk közül, akik a gyilkosság órájában láttak egy autót az erdőben, egy tizen­hároméves leány vallott legterhelőbben: — Ezek az emberek az autón voltak, — mondta a leány — határozottan em­lékszem reájuk! Az egyik olasz, Nicola Sacco, ci­pész; a másik Bartelomeo Vanzetti, hal­­kereskedő. Az első azt vallotta, hogy ő szocialista; a második anarkistának val­lotta magát. A vizsgálat során a vádlottak igen sokszor , nagy ellentmondásokba keve­redtek. Ismerőseikről, sőt barátaikról, a kikkel mindennap érintkeztek, azt vállot­­ták, hogy sohasem hallották még a ne­vüket sem. Amikor végre megtörtek, az­zal védekeztek, hogy mindketten nagyon erősen dolgoztak a kommunista propa­gandában, el akarták terelni a gyanút barátaikról és elvtársaikról és a nagy­mennyiségű propaganda-nyomtatványt, mely a gondjaikra volt bízva, meg akar­ták menteni azzal, hogy időt akartak nyerni a propagandában velük együtt dolgozó elvtársak számára. Szerencsét­lenségükre a fegyverszakértő megállapí­totta, hogy a Bárardelli holttestében ta­lált golyó egy 32-es kaliberű Colt-revol­­verbői származik és Sacconak a lakásán egy 32-es kaliberű Colt-revolvert ta­láltak. Az esküdtszék rövid tanácskozás után bűnösnek mondta ki Saccot és Vanzet­­tet a legsúlyosabb bűntényben: az »el­sőfokú gyilkosságban« és ezen az ala­pon Webster Tayer biró mind a kettő­­jöket halálra ítélte. Az ítélet megoko­­lása nem a tanúvallomásokra és nem a tárgyi bizonyítékokra hivatkozik, hanem arra, hogy a vádlottak a főtárgyalás, során hazug vallomást tettek és egész viselkedésükből nyilvánvaló a cons­ciousness of guilt, »a bűnnek tudata«, — ami Amerikában elegendő jogalap a vádlott elítélésére. A halálos ítéletet 1921 július 14-ikén mondották ki, tehát már hat évvel ezelőtt. Sacco és Vanzetti elvbarátai nagyon jelentékeny összeget adtak össze és a legjobb bostoni ügyvédet fogadták fel a két halálraítélt megmentésére. Nem­csak azok adakoztak, kik együtt »dol­goztak« a két olasszal, hanem a legkü­lönbözőbb név alatt működő radikális szervezetek is, főként a kommunisták. A felfogadott ügyvéd a halálos Ítélet végrehajtására halasztást kért és ka­pott. Erre megkezdődött az ellenbizo­­nyitékok összegyűjtése. Egy portugál, aki rablógyilkosság miatt szintén halál­ra volt Ítélve, beismerte, hogy ö kö­vette el a south.braintrei gyilkosságot a Morelli-bandu tagjaival. Mielőtt azon­ban a perújítást ki lehetett volna esz­közölni, a portugál meghalt a börtön­ben. Majd megállapították, hogy a két olaszt halálraitélő esküdtek elnöke, a mikor magyarázták neki, hogy a két olasz ártatlan a gyilkosságban, igy nyi­latkozott: A fene bánja! Mindenesetre megér­demlik, hogy lógjanak. Óriási sajtó­propaganda is indult a két olasz meg­mentése érdekében. Minden szocialista és minden radikális lap pártjukat fogta, különösen mikor Sacco harmincnapi éh­ségsztrájkot tartott. Vanzetti pedig őrültnek tetette magát. Sacco és Vanzetti elvbarátai mint­egy húszezer dollár költséggel megala­kították a Sacco Vanzetti Defense Com­mitted (Sacco és Vanzetti védelmére alakult bizottságot) és megnyertek ügyüknek egy newyorki büntető jo­gászegyesületet is, melynek neve: Na. tional Society of Penal Reformation. Ennek az egyesületnek a titkára számos amerikai büntetőjogásztól kéft szakvé­leményt; ezek közül Felix Frankfurter, a Harvard egyetem egyik jogtanára egy brosúrában, melynek cime The Case of Sacco and Vanzetti, a két olasz ártat­lansága melett foglalt álást. Az európai jogászok közül, akiket szintén nyilat­kozatra kértek, dr. M. Liepmann, a hamburgi egyetem jogtanára kétséges­nek tartja, hogy a két olasz követte el a gyilkosságot. Lőbe, a német birodal­mi gyűlés elnöke táviratozott Coolidgc­­nak, hogy kegyelmezzen meg a két olasznak. Coolidge elnök azonban nem tehet semmit, mert a megkegyelmezés joga egyedül Massachussetts állam kor­mányzóját, Fullert illeti meg, ez pedig nem akar beavatkozni az ügybe, s a ra­dikális közvélemény nyomása alatt csak annyit tett meg, hogy két hires jogta­nárnak kiadta tanulmányozás céljából az ügyet s a legutoljára ez év Julius ld-ikére kitűzőt kivégzést bizonytalan időre ismét elhaasztotta. Hogy mily óriási méretet öltött a pártok propagandája a két olasz meg­mentése érdekében, arra nézve jellem­ző, hogy Urugayban és Argentínában már általános sztrájkkal is akarták kény­szeríteni a két ország kormányát a köz­belépésre. A washingtoni kormány több mint harmincezer kérő és fenyegető táviratot kapott ebben az ügyben, s az Egyesült Államok mindenikének parla­mentjében, s az olasz kamarában is több Ízben megvitatták az ügyet. Fuller kor­mányzó azonban nem hajlik a megke­­gyelmezésre, mert elvi ellensége az úgy­nevezett »felforgató elemek«-nck, Web­ster Thayer biró pedig, ki egyedül ille­tékes dönteni a per ujrafelvétele ügyé­ben, már többször kijelentette, hogy az esküdtek verdiktjét »egészen megfelelő nek« tartja. FILM Mit hoz a jövő évi filmszezón ? Saj tőbemutató a Fanametnél Óriási léptekkel halad élőre a film­ipar. Alig két évtizede, hogy feltűntek az első párperces filmek vándorcirkuszok sátraiban s ma már ott tartunk, hogy a mozipalotákban rendezett filmpremié­­reket elsőrnagu színházi premierekkel egy sorba állítjuk. Az amerikai Marta­mét filmvállalat zagrebi fiókja a muM héten tartotta meg a zagrebi Olimp-kino­­ban a jövő évi filmrepertoár termékeinek szemléjét, melyeket az ország összes nagy mozi és filmkölcsönző vállalatai, Va­lamint a sajtó képviselői nézték Végig. Két napig, reggeltől estig, úgyszólván megszakítás nélkül peregtek a filmek. Volt a műsorban nehéz dráma és bur­­leszk komédia, szelíd szerelmi história és Wild-west film — a végén igazán ne­héz volt eldönteni, melyiknek adja az ember az elsőséget. Kezdte a legújabb Pola Megri-filmmel, Tüskés drót a cime. A legújabb divat: háborús pacifista film. A tüzes szerelmi drámákból ismert primadonna itt egy francia leányt játszik, akinél a szere­lem tüze csak a játék második felében küzdi le a patriotizmus tüzét. A darab egy tüskésdrótos fogolytáborban játszik és hőse egy német fogoly — Clive Brook, egy deliás férfialak, akinek szerelme le­­küzdi a nő vak sovinizmusát. A darabot Rouland V. Lee és Erich Pommer ren­dezték és a Paramount produkciója. Fred Niblo, a Ben Har rendezője Dumas Kaméliás hölgyét hozta vászon­ra. Mesteri módon dolgozta fel a re­gény- és drámaíróktól, zeneszerzőktől és filmrendezőktől már oly sok változat­ban feldologzott drámát s ami igen érde­kes: teljesen modern köntösben: autó­val, frakkal, rövid szoknyával. E darab mellett teljesen elhalaványul Alla Nazi­­mova és Rudolfo Valentino ugyanilyen tárgyú filmje, melyet két év előtt láttunk. Norma Talmadge, az amerikaiak Won­derful Normá-ja a címszerepben olyan szubtilis finomságú kreációt adott, hogy teljesen méltó pendentjévé tette ezt a filmet Lilian Oish Bohém-jének. Partnere Gilbert Roland is kifogástalan alakítást nyújt a film, amely szeptemberben kerül műsorra. First National gyártmány. Az amerikai filmgyárak lassanként kezdenek jobban számolni európai kö­zönségükkel is. Ezt bizonyítja a Para­mount és First National mellett a Metro- Goldwyn-VAm is legújabb szenzációjával A szenvedély igája (The Flesch and the Devil) a cime ennek. a tipikusan európai témájú és dramtikáju filmnek. Hermann Südemann »Es war« elmü regénye alap­ján készült. A film főszereplője Greta Garbo, a mult szezón legnagyobb sikerű csillaga. Az Ördögasszony cimü faluból ismerjük már. Nemrég szerződtették mint kezdőt és már háromezer dollár heti gázsija van. Aaí mondják, hogy a film szerelmi jeleneteit azért játszotta olyan tökéletesen, mert partnere John Gilbert a film felvételekor már a vőlegé­nye volt. Ismét démont játszik, aki két férfi mély barátságát és egy naiv kis­lány — Barbara Kent, az újonnan szer­ződtetett Miss Hollywood — szerelmét teszi tönkre. Riff és Raff a legújabb amerikai gro­­teszk-kómikus pár. Aféle amerikai Pat és Patachon. Polgári néven Wallace Berry és Raymond Hatton a nevük. Hétfelvonásos groteszkjükkel bizonyára minálunk is találnak híveket: A legújabb cowboy-csillagot is felfe­deztük a bemutatóelőadáson. Ken May­nard a neve, aki, ami meglehetős ritka, cowboy tehetségei mellett egész jó szí­nész is. Sajátságos film a Tűzoltó bri­gád cimü attrakció is, melynek felvéte­leinél résztvett az egész nevéyorki tűz­oltóság. Már a felhőkarcolók égése egye­dül is érdekessé teszi a filmet. Harold Lloydot, aki állítólag vajda­sági, mindenesetre azonban a legmulat­ságosabb filmszínészek egyike, egyszer­re két filmben látjuk az idén. »Győze­lem« az egyiknek a cime és november­ben kerül Jugoszláviában forgalomba, a másik pedig »Uram Istenem!« és ez feb­ruárban kerül piacra. Leim! egyiket sem lehet. Ezeket a filmeket látni kell. Ramon Navarro, a nők legújabb ked­vence is jön. »Szerelmesek« a cime en­nek a Métfo-filmnek és partnere Alice Terry. A szezont egyébként Adolphe Mcn­­jou, a kéjénc Don Juan vezeti be. Szok­nyavadászok sorsa a cime uj filmjének, amelyhez Páris éjjeli élete adja a kere­tet. A következő sláger London apacs­világába vezet és itt a bájos Collen Moo­re a főszereplő. Lya de Putti első ame­rikai filmje is a szezón elején kerül már forgalomba. A Paramount-gyár »Férj­fogó« címen hipermodern amerikai fil­met hoz, a szezóneleji szenzációsoroza­tot pedig Jackie Coogan zárja be. A csodagyerek már kissé megnőtt, mint zsoké mutatkozik be. Szeptemberben sorra kerül Pofa Negri legújabb filmje: a Hotel Imperial, Biró Lajos regénye nyomán, Lon Chaney a »Tűz Keleten« cimü háborús filmben mutatkozik be. Gloria Swansson régi partnerévei, O’Briennel együtt szere­pel a Finom szokások! cimü filmben, melynek főszerepét a testére szabták. Októberben látjuk viszont Ronald Col­­mant, aki a Fekete angyal cimü háborús filmben érte el nálunk legnagyobb sike­rét. Ez a filmje is háborús témájú, az idegen légióban játszódik le. Mae Mur­ray a hires Valenciát választotta sláge­re címéül, Milton Sills pedig a »Paradi­csom« cimü mescfilmben mutatkozik be. Az erzerarcu Lon Chaney első ezidei filmjének cime »Büntetés.« Novemberben kapjuk az első Lilian Gfs/i-filmet: A vörös »A.« Szerelmi drá­ma, amilyent csak ez a filigrán szépség játszhat. Novemberben jön az eíső nagy­szabású sportfilm is, melyben Richard Barthchmess, a boxbajnok debütál. Az aranyos Bébé Daniels nevelőintézeti bo­hózata és John Gilbert Hunent-gróf-jn mellett ekkor kerül sorra a legújabb Griffith-film is. Lord Lucifer a cime s főszereplői Lya de Putti. Adolfphe Mcn­­jou és Ricardo Corter. E három névhez igazán nem kell kommentár. Norma Shearer ezidei első filmje a színházt kulisszák világába vezet. A karácsonyi főszezont a Győzedel­mes fregatt cimü amerikai forradalmi film vezeti be, aztán jön egy perzsiai útleírás, majd Molnár Ferenc Lilioma, melyben/o/m Gilbert és Renee Adorno a főszereplők, végül egy választási bo­hózat — remélhetőleg akkor nem lesz nálunk újra aktuális — és Mr. Wu, melyben Lon Chaney egy kínai átvál­tozó művészt játszik. Újév után kerül forgalomba A tenger hősei cimü háborús film, melynek mo­dern tengeri ütközete kétmillió dollárba került, aztán ismét Adolphe Menjou és Greta Nissen egy pompás korképpel. Ezt követi Milton Sillsnek egy afrikai tár­gyú filmje és néhány wild-west film és bohózat, melyeknek még nincs is elmük. Biró Lajos »Don Juan három éjsza­kája« februárban kerül sorra, hasonló­­képen Lilian Gish legújabb filmje »An­nié Laurie«, mely egy régi angol balla­da alapján készült, Bébé Danielo pikáns bohózata Csók az autótaxiban, Corin­­ne Griffith egy gyermekétől megfosz­tott anya szerepében, Paul Wegener, Szvetiszláv Petrovics és Alice Terry a »Bűvész« cimü Metrofilmben, melynek rendezője Rex Ingram és még több szen­záció. Márciusban a következő filmeket hoz­zák ki: »A halhatatlan zászlóalj«, egy tipikus amerikai óriás wild-west drá­ma, melyben 8000 lovas működik közre, Lon Chaney »Az ismeretlen« cimü film­ben, Colleen Moore egy telefonos kis­asszony szerepében, Mac Murray egy szenvedélyes szerelmi drámábán és egy szociális film is »Elváltak gyermekei« címen. »Adj Isten 20 centet« a cime az ápri­lisi Lya de Putti filmnek, aztán jön egy igazi amerikai Sherlock Holmes film, Adolphe Menjou a Frakk és szmoking cimü komédiában, Richard Dix box­­filmje, Corinne Griffith »Slágerlány«-a szezon vége felé pedig Esther Realston divatfilmet hoz »A modern Éva« címen és Milton Sills a halászélet viszontag­ságait mutatja be a Tengeri tigris ci­mü filmben. Ezek a főbb termékei azoknak az amerikai filmprodukcióknak, amelyek az idén jugoszláviába bemutatásra kerül­nek. Elég változatos és gazdag pro­gram. Patent paradicsom-paszirozó minden jobb vas- és háztartási üzlet­ben kapható kjtib

Next

/
Thumbnails
Contents