Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-07 / 218. szám

32 OLDAL * ARA 4 DINAR Poitarlna plaćena ugotovoml XXVin. évfolyam, Szubotica, 1927. VASÁRNAP, augusztus 7. 218. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52, 379. ... Szerkesztőség, kiadóhivatal és kőnyvosztály, Szubotica Megjelenik mindennap reggel, ünnep után és hétlön is. Előfizetés! ár negyedévre 165 din, ZmaJ Jovln trg. 3. (Minerva palota) A vajúdó pacifizmus A tengeri leszerelési konferencia kudarccal végződött és attól tarta­nak, hogy hasonló sors fogja érni az általános leszerelési konferenciát is, amely a jövő hónapban ül össze ücnfben. Francia diplomáciai körökben a tengeri leszerelési konferencia bal­sikerét úgy magyarázzák, hogy a le­szerelés politikai probléma, amellyel államférfiaknak kell foglalkoznak, tehát tengerészeti és katonai szakér­tők nem lehetnek illetékesek a meg­oldására. Az államkortnányzás hiva­talos tényezői természetesen nem a történelmi materializmus szemüvegén keresztül szemlélik az eseményeket és igy az angol és amerikai álláspont ellentétességében nem a hitelező és adós viszonyának tükröződését lát­ják. Amerikának módjában volna Ang­lia flottaépitkezési tempójával lé­pést tartani, de mint óvatos kereske­dő nem hajlandó tőkéjét ilyen hatal­mas invesztíciókba fektetni, ezért inkább Angliát akarja ezen a téren lassúbb ütemre rábírni, annál is in­kább, mert a hitelező nem szívesen veszi, ha az adós törlesztés helyett magára költ. Viszont Anglia féltéke­nyen őrködik világhatalmi pozíciója fölött és a yankee-kivánságot bizton­sági feltételei gyöngitésére irányuló kísérletnek fogja fel. Ezen az anta­­gonizmuson kapott léket a tengeri leszerelési konferencia, amely ilyen­képen nem vezethetett volna ered­ményre akkor sem, ha a tárgyalások fonala nem katonai és flottaszakér­tők, hanem politikusok kezében lett volna. Az általános leszerelési konferen­cia kilátásait nem a tengeri leszere­lés kérdésében bekövetkezett fiaskó rontja, hanem az a tény, hogy még nem erősödött meg eléggé a leszere­lés pszichológiai alapja. A franciák szerint a leszerelés politikai feladat és ennélfogva a megoldása politiku­sokat illeti meg. De vájjon a politi­kusok át vannak-e hatva attól a pa­cifista szellemtől, amely harmóniát tudna teremteni a nemzetvédelmi szempontok és a világ fejlődésének a fegyverkezés csökkentéséhez fű­ződő nagy érdekei között? Nincs po­litikus. aki a leszerelés elvét nyíltan elutasítaná magától, de olyan poli­tikus sincs, aki az elv megvalósítá­sáról folyó tanácskozások alkalmá­val a konzekvenciákat habozás nél­kül levonná és skrupulusokat ne vet­ne fel, amelyek az eszme gyakorlati értékét illuzóriussá teszik. A politika úgy vtiszonylik a fegyveres erőhöz, mint hüvely a kardhoz: nem a hü­velytől függ, hogy a kardot mikor húzzák ki belőle. Hiába áll elő a Nép.­­szövetség világboldogitó célkitűzé­sekkel, ha a népek tudatába nem gyökerezett be a kellő mélységig az a meggyőződés, hogy a kitűzött cé­lok a szükségesség reális talajából sarjadtak és nem álomkergetők utó­piái. Politikusok, nem pedig katonai szakértők fognak összegyűlni nem­sokára a Salle de Reformatio-ban, hogy a leszerelés ügyét a benne rej­lő politikum szemmeltartásával előbb­re vigyék. Mindaddig azonban, mig a népek testvériségét annyi zavaró körülmény bontja meg és az államok versengése állandóan a konfliktusok esélyeit szaporítja, a katonai szakér­tők, ha otthon ülnek is, nagyobb befo­lyást gyakorolnak a leszerelési kon­ferenciák kimenetelére, mint a nem­zetközi eszmecserékben résztvevő politikusok. A nemzeti féltékenység dread­­noughtjait, a gyűlölködés cirkálóit, a bizalmatlanság torpedónaszádjait kell előbb lerombolni, a népek őszinte békeakaratát kell előbb kiemelni a bellum omnium contra omnes hul­­lámsirjából, ahova épen a politika sülyesztette, a lelkek leszerelését kell előbb megszervezni, hogy a népek gyülekezetében a fegyverkezés min­den országra kiterjedő korlátozása határozatba mehessen és a határozat kötelező cselekedetté sűrűsödjék. A leszerelés politikai probléma, de a megodása csak úgy sikerülhet, ha a politikusok a régi módszereket lom­tárba dobva, a népek nemzetközi szolidaritásba kapcsolódó összetartá­sának szószólóivá magasodnak. Kell-e ezekután pesszimizmus hoz­zá, hogy ne bizzunk a genfi általános I leszerelési konferencia sikerében? Coolidge nem hiv össze több leszerelési konferenciát Az Egyesült-Államok e'nöke nem hajlandó újabb nyilatkozatot adni arról, hogy fellép-e a legközelebbi elnökválasztáson Newyorkból jelentik: Coolidge el­nök, akit nyaralóhelyén Rapid City­ben felkértek arra, hogy múltkori ki­jelentését egészítse ki, megtagadott minden ujabb nyi­latkozatot az 1928. évi elnökvá­lasztáson való fellépése ügyé­ben. Coolidge elnök csak annyit mondott, hogy 1929-ben nem hívhat össze Washingtonba ujabb leszerelési konferenciát, mert 1929 január 1. és március 4-ike közt nincsen elegendő idő arra, hogy a konferencia esetleges, határozatait a kongresszussal elfogadtassa. Politikai körökben azonban azt hi­szik, hogy ez az indokolás csak ürügy, mert Coolidge elnököt a genfi lesze­relési konferencia kudarca ked­vetlenítette el annyira, hogy nincs szándékában több lesze­relési konferenciát összehívni és a leszerelés kérdésében egyelőre nem hajlandó semmi ujabb kezdemé­nyezésre. Washingtonban a genfi konferencia kudarcáért Angliát vádolják. Vukicsevics Ve’ ja miniszterelnök levélben válaszolt a pénzügyi bizottság határozatára A miniszterelnök bejelenti, hogy a kormány megtette a kellő intézkedéseket a szárazság folytán beállott krizis enyhítésére — A levél indirekt visszauta­sítása a pénzügyi bizottság határozatának Pribicsevics szokatlanul éles támadása Korosec ellen Beogradból jelentik: A pénzügyi bizottság ismeretes határozatára, illetve dr. Radonics Jovánnak erre vonatkozó levelére Vukicsevics Ve- Ija miniszterelnök szombat délután hat órakor a következő levélben vá­laszolt dr. Radonics Jovánnak: — Elnök ur! Tisztelettel érte­sítem, hogy a pénzügyi bizottság augusztus 5-ikén kelt levelét meg­kaptam. A királyi kormány, amint kon­statálta'j bogy a szárazság foly­tán az idei terméseredményeket rendkívül nagy veszteség fenye­geti. a iöldmivelésiigyi miniszté­rium utián és szervein keresztül elrendelte, hogy a legfontosabb adatokat gyűjtsék össze a termés állásáról, valamint a gabonatarta­lékokról. Ezeknek az adatoknak a feldolgozása a legrövidebb időn belül meg fog. történni és a kirá­lyi kormány meg foga tenni a szükséges lépéseket. Fogadja elnök ur megkülönböz­tetett tiszteletem kifejezését. Beo­grad 1927. augusztus 6. Vukicse­vics Velja, a királyi kormány el­nöke. A miniszterelnök levelét, amely a pénzügyi bizottság összehívá­sára nézve semminemű nyilat­kozatot nem tartalmaz. politikai körökben úgy fogják fel, mint a pénzügyi bizottság határoza­tának indirekt visszautasitását. Korosec bejelentette ma­ribori beszédében a vá­lasztójogi reformot Nagy feltűnést keltett Korosec An­­tunnak, a szlovén néppárt vezérének Mariborban tartott beszéde, amely­ben a közte és Vukicsevics Velja közt létrejött paktum néhány rész­letét is nyilvánosságra hozta. Korosec rámutatott arra, hogy az uj parlament elsősorban meg fogja változtatni a választási tör­vényt olyképpen, hogy minden járás külön fog képviselőt jelölni és választani és megszűnik a lista-szavazás. További reform lesz egy nagy ha­táskörű közgazdasági tanács léte­sítése, minthogy a parlament kép­telennek bizonyult a gazdasági kér­dések gyors és szakszerű megoldá­sára. A közgazdasági -tanácsban min­den gazdasági képviselet kiküldötte' helyet fognak foglalni. Az önkormányzatokról is beszéli Korosec és kifejtette, hogy az ed digi centralizáció alkalmatlannak mutatkozott az önkormányzati ügyek elintézésére. Végül kijelentet­te Korosec, hogy az uj parlament az alkotmány­­revíziót is végrehajtsa, mert az állam annyira konszolidáló­dott már, hogy ezt minden nehéz* ség nélkül megtehetik. Pribicsevics válasza Korosecnek Pribicsevics Szvetozár, akit Ko­rosec hevesen támadott beszédében a következő nyilatkozatot tette az újságírók előtt: — Ami a törvényhozási és állam-1 politikai ügyeket illeti, nem fogad­hatok el tanácsot oiyan embertől, a ki a parlametnben Péter királyt szert királynak mondotta. Különben is azt tartom, hogy csak dicsőség az ősz­­szes előrehaladott gondolkozásu szerbek, horvútok és szlovének előtt, ha engem a római fasiszták főnöke támad, aki az összes nemkatholiku­­sokat szakadároknak és pokolra Ítél* teknek tekinti. A múltkori beszédem­ben említett forradalomról mindenki tudja, hogy ez nem volna egyéb mint a nép fellépése a választási erőszakoskodások ellen. Ez termé­szetesen távol áll a forradalomtól, Engem nem állíthat oda forradal­márként a római katholikusok ve­zére, aki Radiccsal volt koalícióban akkor, amikor Radies a királyi jogart akarta összetörni. Nehéz olyan ál­lamban politikát folytatni, ahol az egykori Károly védence is politi­zálhat. Kocics postaüevi minisz­ter Vukicsevics minisz­terelnöknél Vukicsevics Velja miniszterelnök szombaton délelőtt kizárólag re­szortügyekkel foglalkozott. A mi­niszterelnök mindössze Kocics Vlej­­kó. postaügyi minisztert fogadta, aki a tikvesi radikális lista jóváhagyá­sát kérte. Vukicsevics a listát jóvá­hagyta. A köztársaságiakat nem fogadja be a demokrata oárt A demokrata párt főbizottsága dé’előtt ülést tartott, melyen elha­tározták, hogy Lazarevics Milován vezetése alatt álló republikánusokat nem fogadják be a demokrata pártba. A határozat politikai körökben azért keltett nagy feltűnést, mert a republikánusok fölvételét Davido­­vics javasolta. Marinkovics külügy­miniszter viszont ellenezte.

Next

/
Thumbnails
Contents