Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-07 / 218. szám
2. oldal________________________________ ßACSMEGYEl NAPLÓ _______________________1927. augusztus 7. Három hét alatt öt és félmillió adót kellene befizetni Szubotica polgárainak A szuboticai városi adóhivatalnál működő pénzügyigazgatósági tisztviselők a pénzügyminiszter ismeretes statáriális adóbehajtási rendelete alapján tovább folytatják az adóbehajtásokat. A pénzügyi tisztviselők és az adóhivatal végrehajtói az elmúlt két hét alatt a kültelkeket járták be, ahol a késedelmes adófizetőknél foglalásokat eszközöltek. Szubotica város külterületén több mint ezer foglalást eszközöltek a végrehajtók az adóhátralékosoknál. A kültelken lakó hátralékosok azonban már szintén megkezdték az adóhátralékok befizetését, úgyhogy az adóhivatal jelenlegi vezetője, Vukov József helyettes adófőnök véleménye szerint nem fog sor kerülni végrehajtásra. Egyébként az utolsó hét nap alatt, julius 28-ától augusztus hó 5-ig összesen 1,228.000 dinár állami adó és városi pótadó folyt be az adóhivatal pénztárába. Ez valóságos rekord öszszeg, különösen most, az általános gazdasági stagnáció idején. Nyári hónapokóta nem volt. ban hasonló méretű adófizetésre már évek óta nem volt példa. A statáriális adóbehajtási rendelet alapján, amely ez év junius 28-án lépett életbe, kilenc hét alatt, szombatig 4,600.000 dinár adó folyt be. A miniszteri rendelet augusztus hó 31-ig marad érvényben és annak egy függeléke szerint ez idő alatt tiz millió dinárt kell Szuboticának befizetni. Eszerint még több mint öt millió dinárt kellene befizetni a következő három hét alatt a szuboticai adózó polgárságnak, ami teljesen lehetetlen. Szubotica város adófizető polgársága ebben az évben a következő állami adókat fizette be: Januárban 1,783.000, februárban 2,596.000, márciusban 1,216.000, áprilisban 612.000, májusban 2,130.000, júniusban 674.000 dinárt. Julius hónapban és augusztus 5-ig, mint említettük, 4,600.000 dinár adó folyt be, amiből az állami adó 3,600.000 dinár. Eszerint ebben az évben összesen 12,611.000 dinár állami adót fizettek be. A kimutatásból megállapítható, hogy az utóbbi években a befizetett adóöszszegek évenkint csökkennek. 1925-ben 44,263.690 dinár, 1926-ban 29,233.699 dinár, 1927-ben eddig két hónap alatt összesen 12,611.000 dinár állami adó folyt be. Nem nősül! Petrovics Szvetiszláv apja megcáfolja a házassági hirt Noviszadról jlentik: Néhány nappal ezelőtt az egész világsajtót bejárta az a hir, hogy Petrovics Szvetiszláv, a noviszadi származású világhírű jugoszláv mozisziinész eljegyezte, Vidacsics Steficát, a Fanamet európai szépségversenyének győztesét. Ez a hir mindenfelé nagy feltűnést keltett, de a legnagyobb meglepetést Nov-iszadon okozta, ahol Petrovics Szvetiszláv szülei laknak, akik semmit sem tudtak fiuk eljegyzéséről és tervbevett házasságáról. Petrovics Szvetiszláv atyja, Petrovics Mladen pénteken érkezett vissza Növiszádra. többhetes nyugateurópai útjáról és ezalkalommal néhány napot töltött Nizzában is, ahol tudvalevőleg Peti rovics Szvetiszláv él és ahol mint a Rexfilmgyár művészének pazarul berendezett villája van. Petrovics Szvetiszláv, a ki a Rex-gyáron kivül egy nagy ameri. kai, hollywoodi filmvállalatnak is filmezik, engedélyt kapott vállalataitól, hogy egy német filmben, amelyet a Hegemont berlini filmvállalat készít, főszerepet vállaljon. Petrovics Szvetiszláv, aki most Berlinben van, táviratozott atyjának és Berlinbe hivta, mert szerződési kötelezettségei Berlinhez kötik és onnan most nem távozhat el. Petrovics Szvetiszláv atyja természetesen eleget tett fia kívánságának és Berlinbe utazott, ahonnan pénteken tért vissza Noviszadra. Petrovics Mladen a Bácsmegyei Napló munkatársának, fia állítólagos házasságáról ezeket mondotta: — Igaz, hogy fiam megismerkedett Vidacsics Steficával, aki, mint tudvalevő, filmszinésznö akar lenni, de egy szó sem igaz abból, hogy Vidacsics Stefica fiam felesége lesz. Ez semmi más mint a szép Stefica egyik rajongójának reklámtrükkje, amellyel a hir és a reklám szárnyaira akarták Vidacsics Steficát Venni. Fiam egyelőre nem gondol házasságra, de megigérte, hogy a régóta tervbe vett, de eddig mindig elhalasztott noviszadi látogatását szeptemberben beváltja. Szvetiszláv hazajön látogatóba és mondanom sem kell, hogy nagyon örül lünk hazatérésének. Ezt mondta Petrovics Szvetiszláv édesapja és azok, akik a fiát már öszszeadták a szép Steficával, ezennel érvénytelennek tekinthetik a házasságot. ségbeesve tekint a tél elé. De nem csak Szuboticán, hanem az egész Vajdaságban óriási a hőség és mint Vrsacról jelentik, Délbánátban katasztrofális méreteket öltött a szárazság. Vrsacon szerdán és csütörtökön árnyékban 42—48 fog meleget mértek. A tropikus hőség következtében Vrsacon, különösen a német városrészben a kutak is kiszáradtak és vízhiány kezd jelentkezni. Az abnormális meleg következtében több megbetegedés is történt. ' Az égető meleg nagy • károkat okozott Délbánátban és ha hamarosan időváltozás nem történik, a szőlőtermés is elpusztul. Kustil községben az utolsó két napban tizennyolcán betegedtek meg napszurdstól. A meteorológiai jelentések pedig derűs időt jósolnak a hőség fokozódásával, a vendéglősek és cukrászok jókedvének emelkedésével. Ború csak a mezőgazdák homloka körül van, akik a repedező földet nézve könnyeznek: ez a csapadék. (-.) Pápai enciklika a zsidókérdésben ? Katholikus lelkészek zsidóbarát egyesülete Berlinből jelentik: Nagy szenzációt keltett Németország intellektuális köreiben a müncheni Franzl Röde cikke a vatikáni köröknek az antiszemitizmussal szemben elfoglalt álláspontjáról. A cikk mindenekelőtt foglalkozik az »Amici Israel« nevű nemzetközi katholikus társulat céljával és munkálkodásával. Eszerint az egyesület főcélja »az evangélium szellemének aktivizálásai mert a zsidóság csak ezen át érthető meg és a zsidóellenes törekvések elé csak ezáltal lehet hatásos gátat emelni«. A cikk kiemeli még azt is, hogy a társulat kizárólag a katholikus egyház lelkészeit veszi fel tagjai sorába. Gyakran bizonytalanság uralkodott a kérdés tekintetében, hogy a Szentszék milyen; álláspontot foglal el a zsidókérdéssel' szemben. Az »Osservatore Romano«, a Vatikan félhivatalosa hasábjain egyszer-másszor zsidóellenes vélemények is voltak olvashatók. Másfelől viszont a pápai sajtóexponens még nem képviseli az »egyházat«. • Az »Amici Israel« működésének megindulásával e tekintetben is Változás történt. Az egyesület befolyása érvényesült a félhivatalos pápai hatóságok redakcióiban, ahol azóta gyökeres változás ment végbe. A pápának az antiszemitizmussal szemben való állásfoglalásáról Rödel ezeket a figyelemreméltó sorokat irta: XI. Pius pápának az antiszemitizmussal szemben való állásfoglalására legjellemzőbb az a kijelentés, amit annakidején az »Amici Israel« alapitói előtt tett. Akkor a leghatározottabban kijei lentette, hogy az antiszemitizmus megvetendő dolog és a kereszténység tanai■ val egyáltalában össze sem férhet. Egyelőre ebben az ügyben a pápa ezt az egyetlen nyilatkozatot tette, de meg lehet állapitani, hogy a pápa nagy érdeklődéssel figyeli az »Amici Israel« fejlődését. Az egyesület maga csöndben dolgozik, fejlődik és gyűjti tagjait mindaddig az időpontig, amíg nagyszám^ püspöki és tekintélyes lelkészi taggal odaléphet a pápa elé. Ezt az időpontot föl fogja 'használni még arra is, hogy esetleg hivatalos pápai nyilatkozatot eszközöljön ki enciklika formájában a pá pútól. Ez különben nem uj dolog a római katholicizmus keretei között. Mert amikor 1869—1870-ben a vatikáni tanács Rómában ülésezett, a Lehman n-testvérek — két a zsidó vallásról áttért katholikus lelkész — a zsidókérdés ügyében memorandumot mutattak be az egybegyűlteknek, akik közül ötszázan — kardinálisok és püspökök — alá is írták az emlékiratot. De az ügy ^tárgyalására nem került sor, mert ebben a kérdésben sokkal erősebb többség mutatkozott, mint a töfrbi szőnyegen levő fontos kérdésben. Az »Amici Israel« a Lehmanntestvérek eszméit ismét felszínre hozza és addig fog dolgozni, amig a pápától enciklikát nem eszközöl ki a zsidókérdésben. Az antiszemitizmust ugyan pápai enciklika sem tudja megszüntetni, de az antiszemiták mégis fogvicsorgatva veszik tudomásul, hogy a pápa is zsidóbarát , a . Már a pápa is! Hazatérnek a bolgár emigránsok Októberig likvidálják Bulgáriában az emigrációt — A bolgár menekültek egyik ve élőjének nyilatkozata Vrsacról jelentik: A Cankovkormány uralomrajutása után a Sztambulijszki-rezsim exponensei külföldre voltak kénytelenek menekülni. Jugoszlávia annakidején háromezer bolgár emigránsnak nyújtott menedéket, akik a legnehezebb anyagi viszonyok között éltek. A bolgár emigránsok száma közben meglehetősein leapadt. Egyrészük hazatért, másrészük pedig külföldre utazott és most nyolcszáz bolgár emigráns él még Jugoszláviában. A Bácsmegyei Napló munkatársa beszélgetést folytatott Vrsacon Spasanov Borissal, a bolgár emigráció egyik vezetőjével, aki a Sztambulijszki-rezsim alatt kerületi és vármegyei elöljáró volt. Spasanov Boris a következő érdekes nyilatkozatot tette: — Most kaptam Bulgáriából értesítést, hogy az emigrációnak likvidálása a közeljövőben megtörténik. A jelenlegi kormány a kiengesztelődés Htjára tért és ezt a kérdést a legrövidebb időn belül meg akarja oldani. Az általános amnesztiatörvény már a parlament asztalán fekszik és tekintettel arra, hogy ebben a kérdésben az ellenzéki pártok szavazatára is számítani lehet, ennek megszavazása biztosnak látszik. — Értesüléseim szerint kormányunk ezt egyik legsürgősebb feladatának tekinti. — Feltétlenül bizonyos, hogy az amnesztiatörvényt a bolgár parlament néhány héten belül megszavazza és az emigráció októberig okvetlenül hazatér. — Mi bolgárok, akik politikai okokból éveken keresztül távol voltunk hazánktól, nehéz időket éltünk át. Szenvedések és nélkülözések jutottak osztályrészül az emigrációban, sorsunkat azonban megadással viseltük és egy pillanatig sem feledkeztünk meg bolgár hazánkról. Most, hogy elérkezett a kiengesztelődés ideje és rövid néhány héten belül ismét hazatérünk, hálával fogunk gondolni Jugoszláviára, ahol a nehéz időkben menedéket találtunk. A bolgár politikai menekültek életüket akarták megmenteni, amikor Jugoszláviába jöttek, ahol egyetlen életlehetőségük a tisztességes és produktiv munka volt. Becsülettel dolgoztak és ha nehezen is, de tisztességes munkával megkeresték a mindennapi kenyeret, aminek lehetőségét a jugoszláv állam vendégszeretete biztosította. — Néhány hét múlva azonban búcsút mondunk és visszatérünk hazánkba, Bulgáriába. Kánikulai statisztika métermázsa szárrra f gy 5zuboticán a jég és a fagylalt Fellendült a forgalom a káuéházakban és cukrászdát bon Hányán fürdenek a strandon? Hincs elég jég cs szódauiz Déibácskában kiszáradnak a kutak Pénteken esett egy kis eső, de szombaton már újból kánikulai forróság uralkodott Szuboticán. Az emberek ezrei figyelik napról-napra a meteorológiai jelentést, vájjon megszünik-e a tűrhetetlen és tikkasztó meleg, melyet oly ritkán üdít fel egy-egy kívánatos kis záporeső. A hőmérséklet a városban 40— 41 fok között ingadozik és ilyen tartós meleg nyáron már régen nem volt. Naponként zsuffolt villamosok szállítják ki Palicsra Szubotica közönségét és a fürdőben hosszú évek óta nem volt olyan forgalom, mint az idén. Mig tavaly és az előbbi években a szeszélyes nyár anyagilag tönkretette a palicsi fürdő- és vendéglő bérlőket — az idén julius hónapban már olyan forgalmat bonyolítottak le a vállalkozók, hogy most már nyugodtan várják az időjárás szeszélyeit. Azok, akiket foglalkozásuk a városhoz köt és akik nem nyaralhatnak Palicson. ellepik a kávéházakat és cukrázdákat és olyan rengeteg mennyiségű ihüsitőitalt fogyasztanak el az utóbbi hetekben, aminőre évek óta nem volt példa. A fogyasztás 60—70 százalékkal felülmúlja az átlagos nyári nívót és a sörcsarnokok példátlan mennyiségű SÖH mérnek ki naponta. Szuboticán egy nap 300 hektoliter sör fogy el. ami körülbelül 40.000 pohárnak felel meg, tehát majdnem minden emberre jut egy pohár sör. (Akikre nem jut, azok helyett mások négyet fogyasztanak el.) Hasonló a helyzet a többi hűsítő Italoknál is és ha a forróság tovább tart, előbb-utóbb bekövetkezik a katasztrófa, mert a szuboticai jéggyárak nem képesek a várost elegendő jéggel ellátni. A jégiizemek. éjjel-nappal dolgoznak, mert a jégvermek már régen kiürültek, a fogyasztás napról-napra fokozódik, a gyárak pedig nincsenek berendezkedve ekkora fogyasztásra. A cukrászdák naponta közel két és tél mázsa feget dolgoznak fel fagylalttá, a mészárosok naponta husz-huszonöt métermázsa jeget fogyasztanak, a sörlerakatok fogyasztása pedig meghaladja a harminc métermázsát. Ezekhez jön még a magáncsok fogyasztása, ami szintén jelentékeny, úgyhogy a jéggyárak alig tudják az igényeket kielégíteni. Egv beltéri cukrászda naponként 450 — 400 szelet fagylaltot ad ki, ami négydináros ár mellett 1500—1600 dinár bevételt jelent. Hasonlóképen rengeteg szóasvizet fogyasztanak Szuboticán és az utolsó héten, amikor a forróság kulminált, naponként 6500—7000 litert, ami 14.000 üvegnek felel meg. Az uccai fagylaltosok is aratnak. Beszélgetést folytattam egy török fagvlaltossal. aki a »legnagyobb megelégedéssel« mondotta, hegy egydináros adagokban naponta húsz kilogramm fagylaltot ad el, úgyhogy sokszor kétszer is meg kell töltenie a kétkerekű kiskocsi tartályát. Egv ilyen uccai árus bevétele kánikulai napon közeliár az ezer dinárhoz. Még Írhatnánk a málnaszörpről és a rengeteg mennyiségben elfogyasztott limonádéról — de hagyjuk a limonádét, inkább állapítsuk meg, hogy bor kevés fogy el Szuboticán, de ezzel szemben a strandon vasárnap 4000, hétköznap pedig 2000 fürdőző fordul meg, ami ötdináros belépődíj mellett 20.000, illetve 10.000 dinár bevételt jelent a szerencsés bérlőnek. A fürdővendégek négy kilogramm vajat, bét kilogramm szalámit, 1500—2000 sóskiflit fogyasztanak el. Mialatt a városban a forróság fellendítette a kávéházak, cukrászdák, vendéglők, jéggyárak, szódavizgyárak forgalmát, azalatt a mezőkön leperzselődik a kukorica, megsül a szőlő és összeszorulnak a magok és a gazdaközönség két
