Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-22 / 233. szám

HÉTFŐI KIADÁS * ARA I'/, DINAR a gobfemf NAPLÓ XXVIH. évíotyar il. HÉTFŐ, augusztus 22. 233. szám Telefon: KladóWv a—68 Szerkesztő*ég 5—10. 8—52. 37«. Megjelenik mindennap reggel, ünnep ufán és hétfőn Is. Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztősé*, kiadóhivatal és kftwvosztály, SznboBca Zmai Jovfn tr*. 3. (Minerva palota) V ülticse vies miniszter elnök, bejelentette az alkotmányra víziót A in aiszíereínök szer.’nt Radies Istvánnal lehetetlen együttdol­gozni — „A kormány az uj parlamentben elsősorban a törvény­egységesítést viszi keresztül46 A miniszterelnök válasza Davidovicsnak és Fribicsevicsnek Karlovacról jelentik: Vnkicsevics Veija .miniszterelnök vasárnap dél­előtt íéitizenkettőkor a Karlovac melletti Vojnics községben beszé­det mondott a radikális oárt nép­­gyűlésén. — Amikor a kormány elnökségein alatt megalakult, az volt a célunk, hogy a legszükségesebb kérdéseket, melyeket a parlamenttel el lehet in­tézni, elintézzük. Mindent, amit le­hetett és ami sürgős volt megtet­tünk. Ekkor felmerült az a kérdés, hogy íeloszlassuk-e a parlamentet, vágj? a régi szkupstinával dolgoz­zunk. Mi láttuk azonban, hogy a parlamenttel nem lehet dol­gozni, mert működése csak üres szavakban és frázisokban me­rült ki. Azt akartuk, hory egy olyan par­lament alakuljon, amely hasznára lesz a népnek. Uj embereket aka­runk behozni a parlamentbe, akik tudnak és fognak dolgozni. Öfelsé géhez intézett levelünkben megje­löltük azokat a feladatokat, amelye­ket meg kell oldanunk. A kérdések nagyon fontosak és épen ezért eze­ket nem lehetett a régi parlamentre bízni. A levelünkben megindokoltuk, hogy egyforma törvények kellenek az egész országban, mert ez a fej­lődés fő alapfeltétele. Sokan támad­ják a kormányt és a radikális pár­tot és azzal vádolják, hogy alkot­­mányreviziót akar keresztülvinni és a kétkamarás rendszert bevezet­ni. Ezzel szemben én azt állítom, hogy az alkotmányt teljes egészé­ben életbe kell léptetni és * ha idők múltán a revízió szüksé­gessége mutatkozik, ami szerin­tem nem következik he olyan hamar, akkor természetes, hogy revízió alá veszik az alkot­mányi. De ez a távol jövő kérdése, erről még nem kell beszé'nünk. Az egye­sülés óta már kilenc év telt cl és még mindig nem sikerült a törvény­­egységesitést végrehajtani; más adótörvény érvényes Szerbiában, más Horvátországban és más a Vaj­daságban. — A kormán> nak első clo’ga és legfőbb feladata, hogy a tör­vény egységesítést az uj parla­mentben keresztülvigye. Ugyancsak sürgős kérdés a gazda­sági válság orvoslása. Ez csak nagy­­reformok által érhető el; minden erőnket össze kell szednünk, hogy a termelést fokozzuk. Reméljük, hegy a kormánynak a választások után erős többsége lesz. Amikor azt mondom kormány, nemcsak a radi­kális pártot értem, hanem a demo­kratákat is. Őfelségéhez eljuttatott levelünk tartalma a kormány mun­kaprogramja; azt mi nem azért in­téztük Őfelségéhez, hogy a választá­sok után másvalaki program nélkül kerüljön kormányra, hanem azért, hogy továbbra is mi maradiunk kor­mányon. Hogy a iövö parlament sikeres munkáját még jobban biztosít­suk. én Korosecet is meghívtam a kormányba. Kétségtelen, hogy az uj parlainent­­han nekünk többségünk lesz és így háborittatlanul fogunk tudni dolgozni a haza és a nép érdekében. Sajnálom, hogy a honátokat nem vonhattam be, sajnálom, hogy ez nem sikerült, de ezt is meghozza az idő. Ennek egyedüli akadálya Radies István személye. Radics nem atka más a munkára; azoknak a kormá­nyoknak, amelyeket ő támogatott, csak kellemetlenségük volt Radics miatt és vagy válságba sodorta őket a horvát parasztpárt vezérének sá­rii állásfoglalásváltoztatása, vagy pedig mentegetőzni kellett neki miatta. Radiccsa! minden együttműkö­dés lehetetlen. Ha a horvátok belátják, hogy a kér dés súlypontja Radics István szemé­lye. akkor könnyen találkozhatunk, mert kell is. hogy találkozzunk együttműködjünk. — A mi politikai ellenfeleink, kü­lönösen Pribicsevics Szvetozár. ál­landóan támadnak bennünket a nép gyűléseken. Pribicsevics legnagyobb ellenfelünknek kiáltotta ki magát. ('; nincs abban a helyzetben, hogy logikusan gondolkozzék, mert a kor­mány elleni gyűlölet elvakitja minden objektivitástól megfosztja. A legjobbat is rossznak látja és ál­landóan azt hangoztatja, hogy ez a kormány csak a választásokig Hú­rod meg. De uraim, ez nem szep­tember ll-ikéig szóló kormány, mert ha ez csak ideiglenes kormány lei ne. akkor én meg sem alakítottam volna. A kormány a választások után is dolgozni fog, hogy a nagy­­nyilvánosság előtt ismertetett prrgramját végrehajtsa. Pribicsevics terrorról panaszkodik és maga is beismeri, hogy ezer nép­­gyűlést tartott már. Kérdem én, le bet-e ezer népgyülést tartani, ha terror uralkodik az országban. — Vannak a kormánynak jóhi­szemű ellenfelei is — folytatta Vukiccovlcs — akik közé Davi­dovlcs Ljuba is' tartozik. Davidovics mindenféle panaszt elfo­gad és mindegyiket igaznak fairéi, anélkül, hogy azok valódiságáról meggyőződne. Davidovics szorgal­masan gyűjti ezeket a panaszokat. Nagyon sajnálom, hogy Davido­vics Ljuha is terrorról beszél. A panaszgyiijtéseknek azonban sem­mi hatásuk sem lehet, mert a nép tudja, hogy sem felülről, sem alui­­ró. nincs terror. Ezzel szemben van­nak emberek, akik a szabadságot anarchizmusra akarják felhasznál­ni. Ezt nem engedjük meg — fakadt ki energikusan a miniszterelnök — én nem engedek meg sem felülről, sem alulról jövő terrort. Minden ke­rület szabad; az agitáció és a vá­lasztások teljesen szabadok. A füg­getlen demokraták tiszta radikális kerületbe mehetnek és viszont. En­gem és a választások tisztaságát igazolni fogja a nép, amely tanú ar­ra, hogy nincs terror. Vnkicsevics Veija miniszterelnök Vojnicsrói Rakovicára, a plitvicai tavakra utazott és hétfőn délután Gracsakon fog beszédet tartani. Vasdarabokkal töltött dobozt hajítottak Horthy kormányzó elé Egy elmebajos munkás pánikot okozott a budapesti Szent Isíván-ünnepélyen Budapestről jelentik: Szent István napján a körmenet alatt, amikor Horthy kormányzó a Tárnok-ucca 10. számú ház elé ért. egy munkáskülsejti ember rátörte n kordont és egy dobozt dobott a kormányzó elé, A közönség körében rendkívüli nagy pánik támadt, mert azt hitték, bombamerénylet történt, kiderült azonban, hogy a doboz, melyet a mun­kás hajított a kormányzó elé, nem rob­bantószer. A detektívek azonnal lefogták a mun­kást aki Markovics Ede nyomdásznak 1 mondta magát és azt vallotta, hogy csak fel akarta hívni a kormányzó fi­gyelmét a safát nyomorúságára és pénzt akart tőle kérni. A dobozban vasdarabok ! voltak és egy levél. Markovicsnál talál­tak egy revolvert, amely nem volt meg­töltve. A főkapitányságon ahová Markovicsot bekísérték, megállapították, liccgy Ver­­számovics Edének hívják és elmebajos, aki már számtalan esetben zavart meg hivatalos ünnepségeket. Verszámovicsot beszállították az elmegyógyintézetbe Meghalt Lovászy Márton Szivszéíh’idés okozta az októbrista politikus halálát Budapestről jelentik: Lovászy Már­ton, a Károlyi-lufrmány volt minisztere vasárnap reggel hat órakor meghalt. Lovászy egyike volt a magyar politi­kai élet legérdekesebb és legtisztább alakjainak. 1867-ben Szentén született. Tanulmányai elvégzése után közigazga­tási pályára lépett és mint fiatalembert Adán jegyzőnek választották. A Tisza­­nientén rövidesen olyan népszerűségre tett szert, hogy amikor 1901-ben 48-as programmal a kanizsai kerületben fel­lepett képviselőnek. nagy többséggel küldték be a magyar parlamentbe. 1918-ig mint Kanizsa képviselője nagy szerepet játszott a politikai életben. Ki­váló szónoki képességét és puritán be­csületességét először a Kossuth-párt, később a Justh-párt, a háború alatt pe­dig Károlyi Mihály vezetése alatt átló politikai csoport szolgálatába állította. Nagy harcokat vivott Magyarország közjogi függetlenségéért és mint a füg­getlenségi mozgalom egyik vezetője ka­póit helyet a delegációban a koalíció idején. A háború alatt antantbarát poli­tika mellett foglalt, állási és a béke egyik legfanatikusabb clöliarcosa volt. Nagy feltűnést keltett annakidején az a híres közbeszólása, mellyel Tisza antant-elle­nes beszédét megszakította. A háború vége felé sűrűn volt központja a parla­mentben viharos jeleneteknek, mert Ti­­sza pórijával szemben mindig bátran és őszintén helyt állt a békekövetelés m 7- lett. Mikor az októberi forradalom ki­tört, Lovászy mint kultuszminiszter be­lépett a Károlyi-kormányba, de csak pár hétig maradt a helyén, aztán kilépett a kabinetből, mivel azt tartotta, hogy a kormány túlságosan balratolódott. A kommun alatt Baranyában, birtokán élt, a diktatúra bukása után azonban ismét Pestre ment és az ellenforradalom első hónapjaiban, mint külügyminiszter tag­ja volt a Friedrich-korniánynak. Mfkjr az ellenforradalom hullámai magasra csaptak, elhagyta Magyarországot. Ju­goszláviába jött, majd később Becsbe emigrált és ott Garami Ernővel együtt szerkesztette a Jövő eitnü lapot. Az emigrációban hosszabb időt töltött csak 1926 végén tért vissza Budapestre, miután a magyar kormány ígéretet tett arra, hegy szabadlábon védekezhet. Et­től kezdve teljesen visszavonult életei élt meglehetős szűkös anyagi viszonyok között. Lovászy az utóbbi heteket a budake­szi szanatóriumban tQHüUe ielesćg' il­lett. akit a szanatóriumban 14 miatt ápoltak. Vasárnap reggel L ' i­­szvité arra ébredt, hogy ura as71 in| vesz be. Megkérdezte tőle. mi baja, mir« Lovászy mosolyogva megnyugtatta. I következő pillanatban összeesett és pár perc múlva meghalt. Halálát. m g­állapították, szlvstéfftM' a.

Next

/
Thumbnails
Contents