Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-22 / 233. szám

.o Zs, cu4; BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1937. augusztus 22. Marinkovies A óla külügyminisz­ter nagy beszéde Becskereken A kisebbségi kérdés még nincs megoldva — mond óla a külügy­­miniszter — Sztankovics iöidmivelésiigyi miniszter Sztaribeese- 3en — Szubotfcs igazságügyminiszter agitáciős körúton Teljes erővel folyik a választási agitáció TJecskerekröl jelentik: Marinkovics Voja külügyminiszter, vasárnap reggel líecskerekre érkezett. Az állomáson a hatóságok képviselőinek élén Alekszije­­vics Mita főispán fogadta a külügymi­nisztert, aki résztvett a demokrata párt íiópgyüiésén, melyet a főtérre hívtak egybe. A népgyiilést Moljac Milivoj a bánáti demokrata párt elnöke nyitotta meg rövid beszéddel, utána Marinkovics \ ója tartotta meg nagy érdeklődéssel várt beszédét, amelyben csak belpolitikai kérdésekkel foglalkozott. — A választások jelentősége abban van — mondotta — hogy a választások súlyt adnak a kormánynak. Az első évek relativ termékeny korszaka után a folytonos pártharcok lehetetlenné tettek minden komoly államépitö­­munkát. Három-négy évig tartott ez a meddő időszak és mindenki érezte már, hogy ennek véget kell vetni. A. régi utakon tovább nem lehetett haladni és csak az a kombináció jöhetett, amely ma életben van. Amikor a kormány megalakult, ki­írta a választásokat. Hogy miért? — az­ért, mert tij politikát akarunk folytatni uj politikát pedig nem lehetett a régi par­lamenttel inatigurálui. A népre kelíett appeliálui, hogy hagyja jóvá ezt a politikát, mert a parlamentarizmus azt jelenti, hogy a nép maga kormányoz és a szkupstina v.gy szerva a népnek arra, hogv akara­tát érvényesítse. — Két kérdésre akarom Csupán fi­gyelmüket felhívni — folytatta Marin­kovics — az önkormányzat és az agrár­­reform kérdésére. Az önkormányzat nem agy speciális kérdés, hanem az állam egy alap­vető kérdése: a törvényesség, a jó közigazgatás és a korrupció letöré­sének problémája. A demokrácia válságáról manapság so­kat beszélnek külföldön, azt mondják idejét múlt és iel kell váltani. Ez a vé­lemény azonban csak ott találhat vissz­hangra, ahol soha nem volt igazi de­mokrácia. A demokráca kormánya a szabad­ság kormánya, a szabadság kor­mánya pedig a felelősség kormánya. Mindenki tudja, hogy az önkormányzat a nép iskolája, az neveli, fejleszti benne a politikai öntudatot és felelősségérzetet De még nagyon soká lesz, hegy a politi­kai lclkiismc-ret olyannyira kifejlődik hogy meg lehetünk veic elégedve. fin a politikusokat is a nép közé szá­mítom, akiket szintén nevelni kell. A mi államunkban a pártok nem csak elvek és meggyőződések, ha­nem csodálatosképpen vallások és nemzetiségek szerint alakultak. Ezeknek a pártoknak semmi kap­csolatuk sincs az állam problémái­val, mert nem fogják fel helyesen a demokrácia elveit. Svájc népe két vallás és három nem­zetre oszlik, de ott senkinek eszébe nem jut, olasz, francia vagy német pártot alakítani. Nálunk sokan mandátumpoliti­­kát űznek és nem a program, hanem a mandátum a fontos. Az önkormányza; kérdése fontos az adminisztráció tekinte­tében is. A központi igazgatás miatt jó közigazgatás nem lehet. A centralista igazgatás megfelelhe­tett a XVIII. században, de ma má­sok a viszonyok. Mi elhatároztuk, hogy az önkormányzat kérdését nagyon komolyan vesszük és a centrális funkciók jelentékeny részét a helyi szervekre bízzuk és ezzel úgy a '■■elyi önkormányzatot, mint a központi igazgatást megjavítjuk. — A másik kérdés — mondotta a kül­ügyminiszter — az agrárreform kérdé­se. Ez a kérdés niég lí>18 végén merült fel, cie még ma sincs megoldva. A de­mokrata párt szempontjából tekintve ■ezt a kérdést nem lehet 99 évre elintéz­ni, hanem egyszersmindenkorra. Mi nem akarjuk, hogy természeti kincsekben gazdag országunkból a nép Amerikába vándoroljon. A miniszter ezután rátért a választá­sokra. Elmondotta, hegy a kormány el­lenségei szerint, attól lehet tartani, hogy a választások néni lesznek tiszták. — Azt mi sem állítjuk — folytatta — hogy a választások ideálisan sza­badok lesznek, de ez nem teljesen a kormánytól függ. Azok, akik ma Választási terrorról pa­naszkodnak, miniszterségük idején ép­­ugy jártak el, hogy nekünk lehetett okunk panaszra. A gyűlést ezután Moiják Milivoj be­­rekesztette. Délben bankett volt a kül­ügyminiszter tiszteletére, délután, pedig a miniszter elutazott Becskerekről. A gyűlés után a Bácsmegyei Napló munkatársa a magyar kisebbségekre vo­natkozóan megintcrvjuvolta a miniszteri — A kisebbségi kérdésről — mondot­ta a külügyminiszter — már hosszasan beszéltein Qenfben Berzevicy Alberttel és Lukács Györggyel, a magyar dele­gáció tagjaival Ezt a kérdést az inter­parlamentáris unió iiiésén a magyar de­legátusok mindenáron napirendre tűzet­ni, de én ellene voltam azért, mert ez csupán a kisebbségeknek lett volna kel­lemetlen. Ezzel kapcsolatban jegyeztem meg azt is, hogy a határkérdés ma még mindig az erő kérdése. ■Országunk szerencséjének tartom, hogy vannak kisebbségeink, mert ha a kisebb­ségek tudásukat, munkásságukat és te kétségükét az állam szolgálatába állít­ják, akkor az a szerb népnek is javára lesz.. A- demokrata párt szerint a nem zetiségi kérdés még nincs megoldva és azt nem is lehet egyoldalúig, csupán kölcsönös jóindulattal megoldani. Én Genfben biztosítottam Berzevi­czyt, hogy mi liberálisan akarunk bánni a ir igy arakkal, mire ő kijelentette, hogy ebben teljesen megbízik, csupán attól fél, hogy más államokban rosszabb lesz a kisebbségek sorsai Dr. Várady Imre agitációja Becskerek ró! jelentik: Dr. Várady Im­re szombaton és vasárnap folytatta agi­­tációs körútját. Több községben tartott népgyülési és a radikális-magyar párti lista jelöltjét mindenhol nagy lelkesedés­sel fogadták. Sztankovics földmivelésügyi miniszter magyarul beszélt Sztaribecsejen Sztaribecsejröi jelentik: Sztankovics Szvetozár földmivclésügyi miniszter, va­sárnap délelőtt Petrovoszelón és Sztari­­becsejen tartott sikerült népgyüiést Sztankovics Szvetozár, Pavlovics Szto­­r. Matassa Pál, Gerber Nándor és rY t>l}acsi‘cs Jankó tartományi képvise­lek társaságában reggel, nygle órakor ér­kezeti automobilon Petfovőszefö határá­ba, ahol bandérium és ötven kocsi kikül­dött fogadta. A határon Bugarszki Pé-­­tér tóró és fszkruljev Tósa jegyző üdvö zölték a minisztert, aki ezután íolytatta útját a községbe, ahova az egész falu lakosságának sorfala között diadalkapun át vonult be. A gyűlést a főtéren tartották meg Sztankovics miniszter beszédében is­mertetette a Vukicsevics-kormány meg­alakulásának előzményeit, majd beszédét magyar nyelven íolytatta és felhívta a magyar lakosságot, hogy. vegyenek példát a szerbektől, akik a magyar éra alatt a kormányt támogat­ták. Ezután Sijacsics Jankó, majd dr. Ba­lassa Pál tartománygyülési képviselő beszéltek. Először történt meg —- mon­dotta Balassa — hogy egy aktiv minisz­ter magyar beszédet mondott. Ez a hala­dás és a megértés jele. A magyarságnak kötelessége, hogy a választásokon a kormányt támogassa szavazataival. Sztankovics Szvetozár miniszter a gyű­lés után a községházára ment, ahol fo­gadta a küldöttségeket. A gazdakör ne vében Sörös Mátyás, a polgári olvasó­kör nevében Böndör Mihály elnök, a zsidó hitközség részéről Fischer Izidor, a tüzoltótestület részéről Peesenka La­jos parancsnok a római katholikus hit­község nevében Szalai plébános üdvö­zölték a. minisztert,. Rövid pihenő után a miniszter nagy­számú kíséretével Sztaribecsej felé in­dult. Az impozáns menetben 40 autó vett részt. Sztaribecsej határában több mint ezer ember várta a földmivelési minisztert, akit a község nevében Mllo­­vanoy Drágó községi biró és Karácsonyi Mihály üdvözöltek. A város szélén nagy kocsitábor fogadta és a főuccán felállí­tott dradr.lkapun a lakosság lelkes ün­neplése között vonult be a főtérre, ahol már több ezer főnyi tömeg gyűlt össze Sztankovics hosszú beszédben ismer­tette a kormány programját és a par­lament feloszlatásának okait. Kijelentet­te, hogy a múlt évek parlamenti munkája fő­képp a szerbek, horvátok és szlové­nek közti harcban merült ki. Ma már a haladás idei mutatkoznak. Korösec is csatlakozott a kormányhoz és az idő a nagy pártok megalakulásá­hoz vezet. Spahó belépett a Üeihokrata pártba és Radics is frontot változtatott. Példának hozta fel Angliát, ahol csak három párt van; Jugoszláviában sern kellene földmives párt, független demok­rata párt és a többi tíz kis párt. Kije­lentette, hogy a kormánynak főgondját az agrártörvény meghozatala képezi. 191'9-óta kiadott rcndcletek nem felelnek meg a célnak és csak cg-y modern ag­rártörvény oldhatja meg ezt a kérdést. Bejelentette, hogy mezőgazdasági hitel­­intézetét alapított, amely olcsó kölcsönt fog adni az érdekelteknek. Az adóssá­gok nehézségének oka az, hogy az adót a Vajdaságban az 1916—17. évben Ho­zott magyar adótörvény alapján vetik ki. Ezt a törvényt a magyar kormány azért hozta, hogy a hadicélokra szük­séges pénzt előteremtse. A háború el­múlt és ez a rendszer mégis megmaradt. A pénzügyminiszter komolyan foglalko­zik az adó reformjával, amely rövide­sen be fog következni. Két és fél év óta a radikális pártban állandó viszályok dúltak. Vannak és voltak emberek, akik azt hiszik, azt tehetik, amit akarnak. A korrupció legutóbb már oly ará­nyokat öltött, hegy azt nehéz volt letörni. Legutóbb a kormánynak saját pártjá­ban sem volt többsége és ekkor kapott mandátumot Vtikicsev'cs, aki feloszlatta a parlamentet és annak a reményének adott kifejezést, hogy jobb idő és ko­molyabb munka korszaka fog bekövet­kezni. A választások után nem lesznek belső viszályok a radikális pártban és a radikális párt egysége újból tündököl­ni fog. Sztankovics Szvetozár miniszter e>. után magyarul igy folytatta: — A gondviselés határozata folytán a magyarok kisebbségi sorsba jutottak. Nem ismerik az itteni pártviszonyokat és igy nehéz állást foglalniok. De ha a múlt tanulságait levonják, rájönnek ar­ra, hogy csak a kormányt keil támo­gatni. Ha oltalmat kérnek, ki adhat a. magyaroknak, csak a kormány. A szer­­bek jól tudták ezt, amikor a magyar­éra alatt a kormányt támogatták. Mi nem akarjuk a magyarok anya­nyelvét elvenni és úgy kell, hogy az anyák határozzák meg gyerme­keik anyanyelvét. Mi csak hűséget kívánunk a magyarok­tól. A kisebbbségi pártok nem sok ered­ményt érhetnek el. mert ahogy három­­négy fecske nem csinál nyarat, úgy há­rom-négy képviselő sem érhet cl sokat a parlamentben. Segítsenek nekem, hogy én is segíthessek, mert csak igy -41100111 a beegradiakat meggyőzni a magyarok lojalitásáról. Többek felszólalása után üdvözlő táv­iratot küldtek Vukicsevics Velja minisz­terelnöknek. A gyűlés után a minisztei a városházára ment, ahol fogadta a különböző testületek és egyesületek ki­küldöttjeit. Dr. Balassa PáU a magyar lakosság nevében memorandumot nyúj­tott át a miniszternek, amely különböző kéréseket tartalmaz. A miniszter a fo­gadtatás után kíséretével a Central-szál­­lodáíia ment, ahol 300 terítékes bankett volt és1 amelyen többen mondtak felkö­szöntőt. Sztankovics Szvetozár földművelési miniszter Sztaribecsejröl Csurugra és onnan autón Szrbobranba ment, ahol fényes fogadtatásban részesítették. A független demokrata párt gyűlése Szentán Szentáról jelentik: A független! demo­krata párt vasárnap Szentán tartott nagygyűlést, amelyen Dobanovacski Pál, a párt szuboticai .kerületi listavezetője előbb szerb, majd magyar nyelven :s­­mertetíe programját. Dobanovacski elsősorban a korrupció kérdésével foglalkozott,\majd támadta a kormányt, amely szerinte' csupán azért kötött paktumot a magyar'párttal, hogy szavazatokat szerezzen. — Nem elégedhetik meg —- mondotta — a Vajdaság népe, hogy csak adót fi­zet és katonáskodik, jogot is követelhet, egyenlő jogot a szerbekkel. Mindegy, hogy szerb-e, magyar-e., pravoszláv, vagy katholikus vallásin mi, országunk­ban egyformán követeljük minden pol­gárnak a teljes polgári, vallási és poli­tikai szabadságot. Dobanovacski után Lungulov Radivoj, Vucsko-vics Bozső és Andriskovics Milo­­rád mondottak még beszédet. ( A gyűlés után az Amerfka-száUóbsin bankett volt. Néni engedélyezték a magyar párt petrovoszelói gyűlését Noviszadról jelentik: A magyar párt vasárnap délelőtt Petrovoszelón nagy­gyűlést akart tartani, amelyre a pártve­zetőség részéről még vasárnap reggel Petrovoszelóra utaztak dr. Sántha György pártelnök, azonkívül Király Ká­roly dr., Brezovszky Nándor és Acht Izor. Mielőtt a gyűlést megnyithatták vol­na. Sztaribecsejröl az az értesítés érke­zett, hegy Katyanszki sztaribecseji fő­­szílgabiró nem engedélyezte a gyűlést. Az erről szóló hivatalos végzés egyrészt azzal indokolja a betiltást, hogy a kér­vényen nem veit feltüntetve a tárgysoro­zat, másrészt, hogy ugyanakkor a radi­kális párt is gyűlést tart és esetleg ősz­­szeíüzés támadhat a két gyűlés részt­­vevői között. A magyar párt vezetői erre az egyik vendéglőbe mentek, ahol értekezlet for­májában tartották meg gyűlésüket há­rom-négyszáz főnyi hallgatóság rész­­ve telővei. A magyar párt vasárnap még Bács­­kegradistén, Szrbobranban és Tetncrin­­ben tartott gyűlést. Szubotics igazságügyminiszter agitációs körnton Szomborból jelentik: Dr. Szubotics igazságügyminiszter vasárnap a szom­­bori kerületben tartott agitációs gyűlé­seket. Délelőtt tiz óra tájban érkezet meg Vrbaszra, ahol dr. Lalosevics Jócd és Lcszkovác Milcta fogadták. Az üd­vözlések után a miniszter Kútára ment. ahol mintegy kétezerötszáz főnyi tömeg várta. A kulai gyűlésen Szubotics igazság­­ügyminiszler. hosszabb, beszédet tartott éí

Next

/
Thumbnails
Contents