Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-04 / 215. szám

BACSMEGYEI NAPLÓ A vételi szerződést még egy körül­mény zavarja. A pénzügyi hatóságok ugyanis a hatalmas összegű vétel és el­adás után a várostól több millióra rugó adásvételi és átiratási illetékeket kér, amivel szemben a város arra az állás­pontra helyezkedik, hogy ennek megfi­zetésére nem kötelezhető, mert a pénz­ügyi kincstárral az illetékek ügyében általányozásra szóló megállapodása van és igy semmilyen illetéket az általányon kivül nem tartozik fizetni. Újfajta betegség pusztítja a jugoszláv komlókerteket Ha nem jön gyors csapadék» katasztrófális lesz a komló­termés az egész országban A bácskai tartomány a mezőgazdaság fejlesztéséért Szomborból jelentik: A bácskai tarto­mány mezőgazdasági bizottsága a na­pokban Szomborban ülést tart, amely hivatva ' lesz több intézkedést tenni a bácskai mezőgazdaság fejlesztése ügyé­ben. A legfontosabb az a javaslat, amelyet a bácskai mezőgazdasági referens fog a bizottság elé terjeszteni. A referens ja­vallata szerint a básckai tartomány Kyolc vagon nemesített magot vesz, amelyet a bácskai tartomány gazdái között a közönséges vető mag árának megfelelő árért fognak a gazdák ren­delkezésére bocsájtani. Ez az akció a tartománynak négyszázezer dinárjába kerül. Ugyancsak négyszázezer dinárt fordít a tartomány arra, hogy a gazdák­nak, akiknek a vetőmag megvételére kellő tőkéjük nincsen, kamatmentes köl­csönt nyújtson a vetőmag beszerzésére. A magnemesitési akció igy összesen nyolcszázezer dinárba kerül, amelyre már költségvetésében gondoskodott fe­dezetről a bácskai tartomány közgyű­lése. 10. oldal________________ A katonai kincstár perli Novisad várost A hidsánc-eladás epilógusa Noviszad városa 1921-ben megállapo­dást létesített a katonai kincstárral, mely szerint megveszi a petrovaradini várral szemben a noviszadi oldalon levő 26 holdat kitevő hidsáncokat és annak fejében cserébe odaadja a kincstárnak a noviszadi laktanya épületeket, a 140 holdat kitevő repülőteret, az ott levő laktanyákat, hangárokat és barakokat. A város ezenfelül körülbelül 400.000 bé­kekorona ráfizetésre is kötelezte magát és a katonai kincstártól függött, vájjon ez a ráfizetés készpénzben vagy továb­bi telkek átengedésével történjék. A noviszadi telekkönyvben 3230 szám alatt fel van jegyezve, hogy úgyneve­zett »megosztott tulajdonról« van szó, mély szerint az állag vagy a föld a vá­ros tulajdona, viszont a földterületek használata és a rajta emelt épületek ki­zárólag a katonai kincstáré. A telek­könyv szerint a katonai kincstár tulaj­donjoga a következőképen van felje­gyezve: »A magyar katonai kincstáré a felülépitmény tulajdona és a térha­szon élvezete.« Ezt annak idején 1748 február 23-án kelt és Mária Terézia ál­tal kiadott szabadságlevél, amely Újvi­déket szabad királyi várossá emelte, ugyanígy állapította meg. Eszerint a kincstár rendelkezik a földterülettel és ezért azt a városnak megkellett váltani. Az 1921-ik évben létrejött és megkö­tött szerződésben a kincstár lemondott erről a 26 hold hidsáncról, a közel 170 holdat kitevő kis és nagy Limánról, to­vábbá a szolgalmi jogról és ezzel a vá­ros visszaszerezte a területek teljes tu­lajdonjogát. A város azonban azon az állásponton volt, hogy 1921-ben tulfizet­­te a hidsáncterülete és a hadügyi kor­mánytól a 400.000 dinár elengedését kérte, de a kérelemre mindmáig válasz nem érkezett. Közben a dunai flottilla parancsnoksá­ga nagyobb területet kért a várostól a télikikötő környékén és a város a strand fölötti hatalmas dunai szigetet engedte át a tengerészeti parancsnokságnak és ezzel mindenképen kielégitettnek tekin­tette a katonai kincstár igényét. A vá­ros meglepetésére azonban a Novisza­­don székelő első hadsereg parancsnok­sága most átírt a városhoz és közli, hogy a tengerészeti parancsnokságnak juttatott szigettel nem tekinti igényét kielégitettnek és változatlanul fenntartja a 400.000 dinár megfizetésére vonatkozó jogát. A város legközelebb foglalkozni fog ezzel az üggyel és azt az álláspontot fogja elfoglalni, hogy a város a szerző­dés felbontását kéri, mert utólag kide­rült, hogy aránytalanul tulfizette a cse­rébe kapott értékeket. Valószínű tehát, hogy a város és a katonai kincstár kö­zött perre kerül a sor. Dr. Karl Stiegler, a Münchenben szé­kelő középeurópai komlótermelő szövet­ség és a bajorországi mezőgazdasági kamara ügyvezető igazgatója, a bajor komlótermelök és a bajor sörgyári egye­sület megbízásából több napot töltött Bácskában és Szerémségben, hogy köz­vetlen meggyőződést szerezzen a bács­kai és szerémségi komlótermelés hely­zetéről, Stiegler be fog számolni tapasz­talatairól a szeptember 8-án a csehor­szági Saazban összeülő ötödik európai komló-kongresszusnak, mely a világ minden tájából beérkezett becslések és szakértőt jelentések alapján megállapítja a komló középeurópai irányárát. Felkerestük dr. Stiegler Kari igazga­tót és megkértük, hogy közvetlen észle­leteiről és beterjesztendő jelentéseéről tájékoztassa a jugoszláv és igy elsősor­ban a bácskai és szerémségi komlóter­melő köröket. — A középeurópai komlótermelőszö­vetségben — mondotta dr. Stiegler — eddig Németország, Csehszlovákia, Franciaország elzászi része, Jugoszlá­via (Bácska, Szerémség és Szlovénia), Lengyelország és Magyarország komló­termelési érdekeltségei vannak képvi­selve. A szövetség célja, hogy bár vám­szempontokból ezeknek az országoknak érdekei sokszor ellentétesek, a komló­termelési kérdésekben küszöböljék ki az ellentéteket és találjanak megfelelő plattformot, amelyen a komlótermelés középeurópai érdekei összeegyeztethe­tők. — A középeurópai szövetség évröl­­évre, a komlószedés előtt, elküldi szak­értőit a komlótermelö országokba, hogy egyfelől ellenőrizzék a gyakorian ten­denciózus jelentéseket, másfelől szemé­lyes meggyőződést szerezzenek a kom­lótermelés fejlődéséről és a várható ter­méseredményekről. Ezek az információs utak nagyon fontosak, mert a beterjesz­tett hiteles és elfogulatlan jelentések alapján állanak elő az árképződések. A központból nehéz volna például azokat a jelentéseket ellenőrizni, amelyek a megmaradt és felraktározott komló­­menyiségekről Szólnak. — Most beutaztam a vajdasági kom­lótermelő szövetség vezetőivel Novi­­szád környékét, Temerint, Kaméndint, Kulpint, Pasicsevót, Sztari- és Novisó­­vét, Jrmovapusztát és Kiszácsot, to­vábbá Petrovácot és Qlozsánt, a bácskai komlótermelés központját, nemkülönben a szerémségi komlóvidékeket. A Bács­kában azt kellett tapasztalnom, hogy a termés egyenlőtlen, a legtöbb helyen a komló szépen fejlett, erős oldalhajtások­kal, amelyek teljes kifejlődését a hetek óta tartó szárazság nyomán fellépett peronoszporabetegség erősen megakasz­totta. A peronoszpora kétségtelen je­lei: a már most nagyszámban mutatko­zott úgynevezett »bubifejek«. A levelek alján mutatkozó erős sárgulás, az oldal­hajtások elszáradt hajtásai csak a fellé­pett peronoszporára vezethetők vissza. A gyakori szélviharok is sok kárt okoz­tak. Ha a fecskendezés eredményes volt, akkor mégis jó közepes termésre lenne itt kilátás, ha az utóbbi napokban egy itt ismeretlen újfajta, veszedelmes és ka­tasztrófával fenyegető betegség nem ütötte volna fel a fejét. Ez a »vörös pók« (Rote Spinne) vagy ahogy szak­körökben nemzetközi elnevezésén isme­rik: Kupferbrand). A végleges termés­­eredmény kizárólag attól függ mikép le­het ezzel a vezedelmes bajjal megbir­kózni. Elharapódzik-e vagy sikerül meg­akadályozni a továbbterjedést? Erős esőzés áldásos volna és biztosan véget vetne a vörös pók továbbterjedésének. A Szerémségben a vörös pók csak szór­ványosan lépett fel és a nagyrészt egy­éves komlókertck jó és egészséges be­nyomást keltettek, ha nem is mentesek a peronoszporától. Érdekes, hogy azok a területek Bácskában, amelyek tavaly sokat szenvedtek a peronoszporától, mint Petrovác és Glozsán, az idén aránytalanul jobb terméssel biztatnak, mint a többi komlótermelő vidékek. — A bácskai terméskilátásokat nem merném felbecsülni, mert minden a vö­rös póktól függ. Megbízható becslést le­hetetlen mondani. A vörös pók-betegség katasztrófális pusztítást okozhat és meg­tizedelheti a termést, de ha sikeresen le­hetne vele megbirkózni, vagy még ide­jében áldásos eső jönne, akkor még le­hetne segíteni a bajon. — Németországban ezidén nem lépett fel sehol a vörös pók, ellenben a Saar­­vidéken található. Leginkább Japánban pusztít a vörös pók, annak subtropikus éghajlata szinte tenyészti a vörös pókot. — Túltermelésről kár beszélni. A vi­lágpiac felvevőképessége még sokkal nagyobb, mint maga a termelés. Leg­alább a legközelebbi évekre. Az árkép­ződés a terméseredményektől függ. A régi komlótermő vidékek: Németország és Csehszlovákia attól tartanak, hogy a szerémségi termelők elherdálják olcsó pénzért a termésüket és ezzel nyomni fogják a komló árát. — Nagy elismeréssel kell szótanom Gerich István, Petzy-Popovics Pál és Matics Milorad, a vajdasági komlóter­­melöszövetség vezetőinek nagy és hasz­nos munkájáról, mellyel megbecsülhetet­len szolgálatokat tettek a jugoszláv komlótermelés felvirágoztatásának. Szük­séges, hogy intenzív felvilágosító és ta­­nácadó munkájukon kivül gépekkel, szerszámokkal, felszerelési cikkekkel és műtrágyával járuljanak hozzá a komló­termelés fókozásához és a betegségek elleni hathatós védekezéssel segítsék a jugoszláv komló versenyképességét. — Németország legnagyobb komló­termelő vidéke: Halbertau, tavaly sokat szenvedett a rossz termés miatt, mert a peronoszpora ott katasztrófális károkat okozott Az idén a helyzet jobb, bár ma sem peronoszporamentes. A termelők ott fáradhatatlanul küzdenek a betegség ellen, nyolc-tizszer fecskendezik be a kertekben a komlót és ennekfolytán a komlóültetvények erősen megjavultak és a terméskilátások kielégítőnek mond­hatók. Igaz, hogy a peronoszpora az utolsó pillanatban is kinos meglepetése­ket okozhat. Kevésbbé kedvező a hely­zet a hersbrucki területen, továbbá a spalti ültetvényes területeken. Spalt vá­ros közvetlen közelében igen jó ter­mésre van kilátás, míg a kissé távolabb lévő területeken a peronoszpora sokat elpusztított. Hasonló a helyzet Wiirten­­berg többi részeiben. Jadranska Plovidba D. D. Adria Tengerhajózási R. T. Suiak Táviratcím: JADROPLOV. 3 különféle ncgystgu gSzhajA. Rendszere» Sőzhajójáratok az Adriai tengeren, elegáns és kényei es gőzhajókkal. Gyorsjáratok Da'mi* e.ába és a/, öss es fürdőhelyekre. Dalmáciába ffyors személypőr.ös indul minden vasárnap 6.45 órakor a 2 csavaros „Karadjordje“ gőz­hajó és minden csütörtökön 14.45 órakor a „Zagreb* gőzhajó, közvetlen csatlakozással a beogradi gyorsvonathoz. Állandó gözhajójá rá­tok személy- és fehéráru forgalomban Triest tel, Albániával és Görögországgal Igazgatóság Salak. 927 augusztus 4 Nem mindegy ha jó vagy rossz könyvei olvas-e! Vigyázzon a könyvbevásárlásnál! Jó — olcsó — szép könyvet kaphat a BACSMEGYEI NAPLÓ könyv-osztályónól Külföldi valuták aranyfedezete Egy londoni bank statisztikai kimutatása A londoni Barclay-bank vezérigazga­tója, érdekes összeállítást készített az egyes államok valutáinak aranyfedezetei­ről, amely a következőkben fest: Albánia: 33% arany. Chile: 50% arany vagy devizák. Columbia: 60% arany és aranydevizák Danzig: 33.33% arany és követelések a Bank of Engliand-dal szemben. Németország: 40% arany vagy devi­zák, ezekből 75% arany. Finnország: 100% arany és devizák 1200 millió finn márkára. Guatemala: 40% arany vagy arany­váltók. Lettország: Az első 100 millió lat 50% arany vagy devizák, a következő 50 mil­lió 75% arany devizák, 150 millión felül 100% arany vagy devizák. Litvánia: 33.33% arany. Madagaszkár: Arany és devizák, 20% az első öt évre 24%, a következő öt év­re 28%, a harmadik öt esztendőre és 33.33%, a következő esztendőkre. Peru: 50% arany és devizák. Lengyelország: 50% arany és devi­zák. Oroszország: 25% arany, más nemesfé­mek és váltók. Délatrika: 40% arany. Svédország: 50% arany. Csehszlovákia: 20% az első évre (eb­ből 75% arany és 25% aranyváltók), évenként egyszázalékkalnövekedve har­mincöt százalékig. Magyarország: Arany, ezüst és devi­zák, 20% az első öt évre, 24% a követ­kező öt évre, 28% a harmadik öt esz­tendőre és 33.33% a további esztendőkre F.szakamerikai Egy esült-Államok: 40% arany a szövetségi bankjegyekre. Az itéíetek késedelmes végrehajtása idézi eiő a magas kamatlábat A belügyminiszter rendelete a köz­­igazgatási hatóságokhoz Szomborból jelentik: Rendkívül érde­kes leiratot intézett a belügyminiszter a szombori főispáni hivatalihoz. A leirat a hitelkamattal foglalkozik és megállapít­ja, hogy a kamatláb túlságosan magas A miniszter megállapítja, hogy a tulma­­gas kamatláb egyik oka, hogy a hitele zö még a peres utón már megítélt kö­vetelésükhöz is nehezen tudnak hozzájut­ni, mert a közigazgatási hatóságok ké­sedelmesen hajtják végre az Ítéleteket. A bank hitelnyújtásnál kénytelenek tekin­tetbe venni ezt a várható késedelmet és már eleve magasabbra kontemplá'lják a kamatot, hogy a késedelem okozta vesz­teséget pótolják. Ennek a helyzetnek megszüntetése ér­dekében a belügyminiszter szigorúan utasítja a közigazgatási hatóságokat hogy .a bírósági határozatokat a törvény­ben megszabott határidőn beiül soron kivül hajtják végre. A főispán a belügyminiszter rendeletét megküldötte a főszolgabiróságoknak és a tartományi választmánynak.

Next

/
Thumbnails
Contents