Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-04 / 215. szám

1927. augusztus 4. 11. ofđfcl bácsmegyei NAPLÓ Nem szállítják le a gázárakat A szubolicai gyárigazgató ingyen beszerelteti a gázvezetéket a fogyasztók lakására A szuboticai gázgyár, amelyet nemrég reorganizáltak, az átalakítás folytán na­gyobb üzemre rendezkedett be és a gáz­gyár vezetősége most arra törekszik, hogy az üzemet minél jobban kiterjesz­­sze. Az igazgatóság megállapította, hogy ez csak azáltal lehetséges, ha a gázára­kat leszállítja. A tervet azonban meg­hiúsította az a körülmény, hogy a szén ára, a várakozás ellenére nem csökkent és igy a gázárak leszállítása lehetetlen­né vált. A gázgyár vezetősége ezek után más módot keresett, hogy a gáz használatát olcsóbbá tegye. Legutóbb elhatározta, hogy mindazok számára, akik hajlan­dók bevezettetni a gázt, amennyiben ab­ban az uccában, vagy házban már hú­zódik gázvezeték, teljesen díjtalanul be­szereli a gázvezetéket. Ez természetesen megtakarítást jelent a fogyasztónak. A jelenlegi gázárak a következők: 0.50 —50 köbméterig köbméterenként 5 di­nár, 50—100 köbméterig 4.50 dinár, 100 —200 köbméterig 4 dinár, 200—.100 köb­méterig 3.65 dinár. 300—500 köbméterig 3.50 dinár és 500 köbméteren felül 3.25 dinár. szerény javulás tapasztalható ennél az iparnál. Az iparban általában koncentrációs tö­rekvések észlelhetők. Ez legelsősorban a malomiparban ^mutatkozott, de annak, ke­resztülvitele sok nehézséggel jár. A ma­lomiparon kívül a söriparban is hajlan­dóság mutatkozik vállalatok, összevoná­sára. Mindezek a törekvések kedvező eredménnyel kecsegtetnek. , A bank- és általában a pénzügyi szak­mában a koncentráció sokkal hamarabb és gyorsabb ütemben 'megy végbe. Első­nek a Prva Hrvatska haladt elől ezen az utón, amikor egy nagy szarajevói pénz­intézet átvételével példát mutatott, ame­lyet hamarosan követni fog a Horvát Le­számítoló Banknak a Horvát Általános Hitelbankkal való egybeolvadása, ami fo­lyománya az Osztrák Hftelbank és az Anglo-Osztrák Bank párhuzamos hala­dásának. A banküzlet ma is változatlanul tar­tózkodó és az üzleti kedv szűk keretek közt mozog. Nagyjelentőségűk van az ál­lami beruházási munkálatoknak. Jelenté­keny állami munkák vannak tervbevéve, m'V vasútépítések, azonkívül komolyan iogjalkoznak az államvasutak kommer­­ciázálásának eszméjével, nemkülönben az állami bányáknak magánvállalkozássá alakításának tervével. Az Angliával és Franciaországokkal szemben fennálló állami adósságok terv­bevett rendezése a jugoszláv hiteligények teljesítését a nemzetközi piacon kedve­zően fogja befolyásolni. Ki kell oktatni a komlótermelőket Hírek a nagyvilágból A szakszerű szedéstő , a zsákolástól és szárítástól függ a jugoszláv i onló jó hírneve A Bácsmegyei Napló szombati száma »A jugoszláv komló világpiaci helyzetét védi a földmivelésügyi miniszter« címen ismertette a földmivelésl minisztérium egy rendeletét. Egy petrováci komló­kereskedő felkért bennünket, hogy a nyilatkozatra a kereskedők álláspontját ismertető alábbi válaszát közöljük: — A minisztérium nyilatkozatából ki­tűnik, hogy a földmiveiesOgyi minisz­tériumban csak termelői részről vannak informálva s ezért legyen szabad a kö­vetkező felvilágosításokká! szolgálni: — A komló szárítása és preparálása két teljesen különálló dolog. Az előbbi a termelő dolga, az utóbbi pedig a ke­reskedőé. A komló preparálása által a komló konzerválódik, ez pedig azért szükséges, mert a sörgyár a vásárolt mennyiséget csak lassan fogyasztja. A preparálás abból áll, hogy a már szárí­tott, tehát száraz és zsákolt komlót a zsákokból kiürítik, úgynevezett kénező­­kamrákba helyezik, a komló alá ként gyújtanák és midőn az elhelyezett kén­­mennyiség a komlón átszállt, a komlót a kamrákból kiveszik és újra bezsákol­ják. Természetesen mindezek szaksze­rű kezelés mellett történhetnek, mert Annak a gazdasági depressziónak ha­tása, amely az elmúlt évben inkább volt érezhető, mint 1925-ben, még most sincs leküzdve. A gazdasági élet némely ágá­ban azonban mintha némi megkönnyebbü­lés volna érezhető. így a faiparban a gazdasági helyzet kismértékű javulása ta­pasztalható, miután ez a nagyfontosságu iparág az utóbbi években számos kedve, zőtlen körülmény folytán dinárárfotyam emelkedés, előző évekből fennmaradt ked­vezőtlen szerződési kötelezettségek, a behozatali országok valutáiban beállott árzuhanás — súlyos válságon ment ke­resztül. Ezzel szemben az utóbbi időben a faipar több vezető nagy- és középvál­lalatának aktív mérlege jelent meg, míg a vállalatok többsége az 1927-ben közzé­tett és az előző évre vonatkozó mérlegei kivétel nélkül passzívak voltak. Egy má sik /sokat szenvedett nagyfontosságu ipar­águnk: a malomipar sajnos nem tud sem­milyen javulást felmutatni, miután az ez évi kivftelcsökkenés a malomtermékek exportját is érzékenyen sújtotta. A súlyos vámok álltai megvédett ipar­ágak, mint a textil- és a gépipar, ked­vező üzletmenetet mutathatnak fel. A textilipar magas osztalékot juttatott • részvényeseknek, amellett a Lengyelor­szágból idetelepitett és munkásaikkal I együtt ideköltözött főleg lengyel textil- I vállaltok jelentékeny üzleti hasznot ér­tek el. De a csehszlovák textilvállalatok is eredményes tevékenységet fejtettek ki a komló nagyon érzékeny növény. — Az a külföldi komlókereskedö, aki komlónkat vásárolja, rendszerint itteni megbizettja által nagyobb mennyiséget vásároltat össze, nem-preparált állapot­ban szállitatja a saját raktárába, ahol szortírozza és szortírozás után prepa­rálja, már pedig ha a komló itten már egyszer preparálva van s ott újra pre­parálni ákarja, ezáltal a komló minősége sokat szenved, morzsolódik is és sokat vészit az értékéből. Azonkívül előfordul, hogy egy és ugyanaz a kereskedő Szuboticán és No­­viszadon is vett komlót. Most, ha osak preparálva szabad kivinni, úgy kényte­len a komlót Szubotícáról Ncviszadra küldeni, miután Szuboticán nincsen erre megfelelő raktár és csomagoló intézet, már pedig ez a dupla fuvar a komlót drágítja s azonkívül időveszteség is van. Hogy a jugoszláv komló világhíre ja­vuljon,,, arra csak egyetlen mód van: a termelőt kioktatni és kényszeríteni a komló kifogástalan szedésére, szárítá­sára és zsákolására. Ha'"ćz megvan, ak­kor a preparálás kérdése teljesen lé­nyegtelen s nem befolyásolja komlónk hírnevét. ami arra ösztökélte a csehszlovák gyár­ipart és pénzpiacot, hogy Jugoszláviá­ban újabb nagyobbszabásu gyáralapitáso­­kat készítsen elő. A kémiai iparban a ruse-i (Szlovénia) kémiai gyár ötmillió dinár alaptőke mel­let 2.3 millió dinár nyereséget mutatott ki, ami 35%-os (17 dináros) osztalékban jutott kifejezésre. A cukoripar, szemben az előző évvel nagy nyereségeket mutat fel. Általános­ságban bizonyosfoku stabilizálódás éj Franciaországban enyhítették a devi. zarendeletet. A francia pénzügyminisz­ter rendeletet adott ki az 1924. óta ér­vényben levő devizatörvény megváltoz­tatásáról. Az eddigi szigorú általános devizavásárlási tilalom megszűnik és 5000 frank összegig minden igazolás nélkül vásárolhatók külföldi valuták. A j francia frank kivitele 5000 frank össze­gig szabad, ezenkívül európai útra 10000 j frankos, tengerentúli utazás esetén 30.000 frankos csekk vihető ki. Az uj de­vizarendelet bizonyítja, hogy a francia frank stabilizációját a pénzügyi kor­mány véglegesnek tekinti. Cseh táblaüveggyárat építenek Becs­ben. Ausztriában aktuálissá vált a rég­óta tervezett modern táblaüveggyár fel­építése, amelyet eddig osztrák tökével nem sikerült összehozni. Az »Erste Böh­mische Glasindustrie A. G.« elhatározta egy táblaüveggyár létesítését Bécsben. Az építkezéseket már megkezdték és 1928 tavaszán megindul a munka a bé­csi üveggyárba«. Konstantinápolyi és K'sázsiát alagút­tal akarják összekötni. A török kor­mány a Dardanellákon az alagút építé­sét tervezi, amely célra a belföldön már nágy összegeket hoztak össze. A ter­vet német bankok és nagyiparosok rész­vételével viszik keresztül. A német ér­dekeltek hajlandók a hiányzó összeget a török kormánynak előlegezni, ameny­­nyiben az alagút és a két partot össze­kötő villamosvasút építésével a német ipart bízzák meg. A török kormány ilyen módon a tranziteforgaiom nagyará­nyú fejlődésére számit, úgyhogy a nagy költségek biztosan amortizálódnának. Közel kétmilliárd márkával vo’.t pasz­­sziv Németország külkereskedelme az év első felében. A német külkereskede­lem passzivitást junius havában tovább folytatódott. A tiszta áruforgalomban 440 millió márkás behozatali többlet mutat­kozik az előző havi 340 millióval szem­ben. Ez az összeg a legnagyobbak egyi­ke, amely a márka stabilizálása óta elő­fordul. Ennél csupán az 1924—25. év végi passzivitás jelentékenyebb, amely 500 millió márkánál is több volt. Az első fél­év passzív mérlege csaknem kétmilliárd márka. — Tizenegymilliárd korona kárt okoz. tak Csehszlovákiában a sztrájkok júni­usban. A csehszlovák állami statiszti­kai hivatal kimutatása szerint junius hó­ban 25 sztrájk volt Csehszlovákiában, még pedig 14 részleges és 11 tömeg­sztrájk. Nyolcvankilenc üzemben, ahol 26.558 munkás volt alkalmazva, nem ke­vesebb, mnt 25.674 sztrájkolt. A sztráj­kolok összesen 240.020 munkanapot vesztettek el, ami munkadjban 5,142.778 csehszlovák koronának felel meg. A világ hajóépitése. A Lloyd’s Re­gister of Shipping legutolsó jelentése szerint a világ hajóépitése ez év má­sodik negyedében azt az érdekes tényt tünteti fel, hogy az építésben levő mo­­torliajók tonnatartalma felülmúlja a gőz­hajók tonnatartalmát. A 264 motorhajó 1.457,745 bruttóregister tonnájával 369 gőzhajó 1.366,359 tonnatartalommal áll szemben. Az összes dokkokban építés alatt levő hajók száma 671 darab 2,840.545 tonnatartalommal, mig a múlt éy megfelelő időszakában 512 hajó állott építés alatt 1,970.687 tonnatartalommal. Az építési listán Nagy-Britannia után Németország következik 91 hajóval és 407.620 tonnatartalommal. Olaszország 36 hajó 226.774 tonnatartalommal és Németalföld 41 hajó, 171.825 tonnatarta­lommal, az ötödik helyen az északame­­kai Egyesült-Államok állanak. Aláírták az osztrák-csehszlovák ke­reskedelmi szerződést. Julius 21-ikén aláírták Bécsben a végleges osztrák­­csehszlovák kereskedelmi szerződést. A csehek jelentős áldozatokat hoztak a szerződés létrehozása érdekében, a mennyiben az osztrákok textiláruknál és üvegnél a behozatali vámot felemel­ték. Ennek ellenére a csehek néhány speciális gépfajta vámját az osztrák ex­port megkönnyítése érdekében mérsé­kelték. Vasúti kedvezmény a szalonikii vona­lon. A szalorrikii jugoszláv konzulátus arról értesíti a jugoszláv kereskedőket, hogy a görög vasutigazgatóság tizenöt százalékkal leszállította a burgonya, vöröshagyma, pamutmagok és széna •szállítási diját a Szaloniki—Athén vona­lon. Ezen a vonalon huszonöt százalékos vasúti jegykedvezményt is léptettek élet­be az oda-vissza váltott jegyeknél a gyors és személyvonatok minden osztá- I lyán. Tökét emelt a Citroén. Párisból je­lentik: Az egész világsajtóban elterjedt a h'.r, hogy a Citroén autógyár a rossz üzletmenet miatt beszünteti üzemét. Ez j a hir valótlannak bizonyult, mert a Cit­roén nemcsak nem szünteti be, hanem nagyobbitja üzemét és most emelte fel a gyár alaptőkéjét százmillió frankról háromszázmillióra. Magyarország pénzügyi helyzete. A magyar pénzügyminiszter legutóbbi je­lentése szerint a junius 30-ával zárult 1926—27-es budget circa 102 millió pen­gő felesleggel zárult, ezenkívül a gaz­dasági helyzet is javul. A munkanélkü­liek száma egy év alatt a felére csök­kent. Ez év májusában a munkanélkü­liek száma már tizenötezeren alul volt. Iparosok! Munkások ! Ki nem akar ttfbb keresethez jutni T De több keresethez csak eredményes bb munkával, — eredményesebb munkát pedig csak nagyobb szakképzettséggel lehet elérni. Mindenkiből lehet kiváló szakember. Olcsó szakkönyvek százai állnak mindenki rendelkezésére, csak be kell menni a Bácsmegyei Napló könyvosztályába és kiválasz­tani azt a könyvet, amelyre szüksége van. A képzett munkás és iparos több és biztosabb munkát, nagyobb, ambíciójának jobban megfelelő munkakört talál. Minden szakmabeli iparos és munkás megkapja a neki szükséges szalckönyveket Bácsmegyei Napló könyvosztályában Subotica, Zmaj Jovin trg 3. Koncentrációs törekvések a jugoszláv gyáriparban A textil-kémiai és cukoripar helyzete lényegesen javult, ellenben a malom- és a faipar válsága még tovább tart

Next

/
Thumbnails
Contents