Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-16 / 227. szám
8 OLDAL • ARA 1'/, DINAR Poštarina phćena u gotovom BACSMEGYEI XXVIÜ. évfolyam. Szubotica, 1927. KEDD, augusztus 16, 227. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőséi S—10. 8—52, 370. . . Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály. Szubotica Megjelenik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn is. Előfizetési ár negyedévre 16a din. Zmaj jovin p.*. (.Minerva palotai Szubotics Dusán dr. Szentán A fellobogózott város cüadalkapuval és le kés ünnepléssel fogadta az igazságügyminisztert — Olyan parlamentet akarunk létrehozni, amely négy évig működhet — mondotta programbeszédében dr. Szubotics Dusán Dr. Streliczky Dénes és dr. Nagy Ödön a radikálisok és a magyar párt együttműködéséről Szerdáról jelentik: Szubotics Dusán dr. igazságügyminiszter és kísérete vasárnap este érkezett Szentára. Az állomáson Sztrilics Béla képviselő és Herceg Emil városi tanácsos üdvözölték a minisztert, aki az üdvözlésekre röviden válaszolt. A miniszter és kísérete ezután a diadalkapun át behajtattak a fellobogózott városba, megszálltak Vuics Száva kastélyában, maid onnan Grilles Bélához mentek át. aki ve jrüt adott Szubotics Dusán és az előkelő vendégek tiszteletére. A magyar párt bankettje A szentai magyar part ugyanekkor a Royal nagytermében kétszázötven terítékes bankettet rendezett. A banketten az első beszédet Mohácsi Pál mondotta, aki üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Strelitzky Dénes, az országos magyar párt főtitkára szólalt föl: — A magyarság — mondotta többek közt — súlyos és nehéz esztendők után belátta, hogy csak konpromisszumos politikával tud olyan atmoszférát teremteni, melyben lehetővé válik a kisebbségi sérelmek orvoslása és a kisebbségi jogok biztosítása. Az első nagy erőpróba előtt vagyunk: ha most elbukunk, akkor elvesztjük minden reményünket abban, hogy valaki segíthet rajtunk. A küzdelem nem a jelenért folyik, hanem a jövőért, a fiatal magyar generációért, hogy az megtarthassa nyelvét és kultúráját. Strelitzky Dénes után dr. Nagy Ödön beszélt, aki ismertette a magyar párt küzdelmét és rámutatott arra, hogy a magyar párt osztáfykülönbség nélkül minden magyarért harcol. A bankett végén dr. Felsőhegyi András üdvözölte a megjelent magyar asszonyokat. A küldöttségek fogadása Héttőn már a kora reggeli órákban kocsik és lovasbandériumok vonultak fel Szubotics Dusán dr. szállása elé, ahol a tömeg lelkes ovációban részesítette az igazságügyminisztert.. Szubotics igazságiigyminiszter az összegyűlt tömeg kíséretében a városházára ment, ahol a küldöttségeket fogadta. Elsőnek a magyar párt küldöttsége jelent meg az igazságügyminiszter előtt, akit Mohácsi Pál lelkes beszédben üdvözölt, mint a radikális-magyar lista vezetőjét. Mohácsi kijelentette, hogy a közös listát a magyar párt teljes erejével támogatni fogja. A miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy a jövőben is mindenkor szemelőtt tartja a jugoszláviai magyarság érdekeit és támogatni fogja kívánságait. — Uj érát akarunk — mondotta — teljes jogegyenlőséggel. Mindenki szabadon fejlesztheti nyelvét, kid tar úját. A magyarpárti küldöttség után egymásután vonultak fel a környékbeli községek küldöttségei, a szentai gazdakör küldöttsége, Novoszcl János vezetésével, a biróság tagjai, dr. Popovics vezetőjárásbiróval az élen. a zsidó hitközség, dr. Schweiger Herman főrabbi és dr. Vig Károly ügyvéd vezetésével, majd a dobrovoljácok, az optánsok, a rokkantak küldöttségei. Szubotics igazságügyminiszter minden kívánságot meghallgatott és feljegyzett magának, megígérte a sérelmek orvoslását és hangsúlyozta, az a célja, hogy az ország minden polgára teljesen megelégedett legyen A küldöttségek után fogadta a Bitesmegyei Napló munkatársát, akinek nyilatkozott a sajtótörvényről és az adóegységesitésről. Nyilatkozatában kijelentette, hogy a sajtótörvény jó és nincs szükség módosítására. Az adóegységesités — mondotta — küszöbön áll és amint összeül az uj tör vényhozás, tető alá kerül az adóegységesitésről szóló törvény. Délelőtt tíz órakor Szubotics igazságügyminiszter elhagyta a városházát és a gyűlés színhelyére ment. A népgyiilés Délelőtt tiz órakor nyitotta meg a népgyülést a városháza előtti téren Mohácsi Pál, a magyar párt szentai szervezetének elnöke. Az első szónok Sztrilics Béla volt. aki először arról emlékezett meg. hogy az ellenzék azt a hirt terjeszti, hogy a kormány napjai meg vannak számlálva és Radonics titokban az uj kormány listáját is mutogatja. Ez a hír teljesen alaptalanba kormánynak meg van az egysége, bírja a korona bizalmát és a Radonics trükkjével nem törődve, megy a maga utján." Sztrilics ezután a magyar párttal kötött megegyezésről beszélt és kijelentette, hogy a kormány tudatában van annak, hogy a nemzeti kisebbségek s különösen a magyarság, amely az impériuátváltozás óta a leglojálisohban és hűségesebben viselkedik, a törvényeket és rendeleteket végrehajtja és az uj államban megnyugvással helyezkedett el. — A kormány és Szubotics igazság ügyminiszter — mondotta Sztrilics Béla — az igazság, jogegyenlőség alapján áll. A béke. a rend, nyugalom, igazság, jogegyenlőség és polgári szabadságjogok t’szteletbcntartását követeli és a nép érdekében akar dolgozni. Ezért szükséges, hogy a nép oly embereket küldjön a par kimentbe, akik az itteni viszonyokat ismerik és a gyakorlati élet minden politikámnál fontosabb követelményeiért harcomul Ezután dr. Nagy Ödön járási helyettesfelölt beszélt és kijelentette., hogv magyar párt a magyar nép jogos követeléseinek kivivására és érdekeinek meg védésére szövetkezett a kormányzó radikális párttal. Az igazságügyminiszíer beszéde Dr. Nagy Ödön beszéde alatt jelent meg a gyü'ésen Szubotics Dusán dr. igazságügyminiszter, akit a gyűlés hallgatósága lelkes éljenzéssel fogadott. Az igazságügyminiszter Nagy Ödön után szólásra emelkedett és a következőket mondta: Barátaim meghívására jöttem ide. hogy ismertessem a kormány céljait. A kormánynak a népre kell támaszkodnia, ha valamit el akar érni. A világháború megváltoztatta Európa térképét, létrehozta a jugoszláv államot és egyesítetté a délszláv népeket. Az uj ország alkotmánya egyenlő jogokat biztosit mindenkinek. Az alkotmány az 1888. évi szerbiai alkotmány alapján áll, amely a világ egyik legliberálisabb alkotmánya volt. Szerbiában nem volt soha különbség vallás, nemzetiség és nyelv tekintetében. Ezt a gondolatot átvittük az uj ország alkotmányába is. Az alkotmány lehetővé tette hogv minden állampolgár részt vehessen az ország kormányzásában Csak egyenlőség viheti előre az országot. biztosította a győzelmet a háborúban is és közkatona egyenlöek Az hogy generf voltak. — Az egyesülés óta egy parlament sem dolgozott négy évig .és a legutóbbi parlament sem végezte el feladatát. Ezért kellett feloszlatni, hogy jobb és munkaképesebb parlamentet teremtsünk. En nem vagyok az a kritikus, aki azt mondom, hogy a parlament nem dolgozott semmit, de nem dolgozott eleget. Uj utakra, uj vasutakra van szükség, hogy a nép jobb gazdasági viszonyok közé kerüljön. A kormány belátta, hogy sok párttal nem lehet dolgozni. Ezért csak a radikálisokra és demokratákra támasz« kodik. Olyan parlamentet akarunk létrehozni, amely négy évig működhet. A háború utáni viszonyok következtében a morál erősen leromlott és korrupció lépett föl a polgárok kárára. A tisztviselők számát horribilis módon fölemelték, ezt azonban nem birta a költségvetés és redukálni kellett őket. A tisztviselőknek rendes fizetést kell adni, hogy becsületesen megélhessenek és ne legyenek kitéve kísértésnek. — A kormánynak az a terve, hogy akaratát mindenáron keresztülvigye. Ä legmagasabb méltóságot töltöttem be és I mindenki hozzám jöhetett panasszal. I Mindenütt, ahol megfordultam. Sumadijában, Szomborban, Szuboticán. mindenütt nagy megértéssel találkoztam. A ra- I dikálís párt, melyet a halhatatlan Pasics ! alapított, sok jót tett a néppel. A jelszava I mindig ez volt: néppel és a népért. Nem ismer sem vallási, seni faji különbséget. En, mint egy pravoszláv pap fia, tegnap együtt fogyasztottam Isten kenyerét a I római katholikus pappal és a rabbival. Mindenkit segíteni, mindenkit támogatni kell, mert-csak kölcsönös jóakarattal lehet az állam javára komoly munkát végezni. A miniszter beszédét a hallgatóság lelkesen megtapsolta, A bankett A népgyülés után a Royal szálló nagytermében háromszáz terítékes bankett volt a miniszter tiszteletére. A banketten Sztrilics Béla őfelségére mondott felköszöntőt, majd Vujics Jócó felszólalásában a Vajdaság sérelmeit sorolta fel. Vujics után Szubotics Dusán igazságügyminiszter szólalt fel, aki kijelentette, hogy a kormány nagy súlyt helyez a kisebbségek jogainak biztosítására és felsorolta Sztrilics Béla érdemeit. Végül Vujics Szávó szólalt fel, üdvözölte a vendégeket, majd a bankett véget ért. A miniszter délután öt órakor utazott vissza Beogradba. Davidovics ismét támadta a kormány Marinkovics Voja dr. külügyminiszter cáfolja az alkotmány revízióról és a negyedik pártról szóló hireket . . . . .. .. I « Beogradból jelentik: A vezctőpolitiku sok vasárnapi beszédei foglalták le a hétfői napon a politikai világ érdeklődését. Különösen I'v idov’es Ljuba banjalukai és Marink s Voja dr. külügyminiszter belacrkvai beszédét kommentálták élén ken, de érdekes Korosec beszéde is. Davidovics Ljuba banjalukai beszéde ismét meglehetősen éles támadás volt a kormány radikális része, íöleg pedig Vukicsevics Veija miniszterelnök ellen. Megállapítható, hogy a beszéd korántsem volt olyan heveshangu, mint az, amelyet Davidovics annakidején Beo gradban tartott, mindamellett erős kifejezéseket tartalmaz a kormány ellen. Vukicsevicsnek a választások tisztaságára vonatkozó körrendeletéit Davidovics porhintésnek nevezte. Nyilvánvaló, hogy Davidovics ezzel a beszédével újból el akarta hárítani a demokrata pártról a felelősségei a válás tások módjáért. Drvidovlcs a demokrata párt különállásának erős hangsúlyozásával a pártnak a választások utáni politikai akciószabadságát toita előtérbe, ami a radikális-klerikális megegyezés publikálása óta fontosnak látszik a demokrata párt szempontjából. Marinkovics Voja dr. külügyminiszter belacrkvai beszédében az úgynevezett negyedik párt kérdésével számol le elég határozottan és hangsúlyozza, hogy ö és barátai szívesebben látják a demokrata pártot, mint valami uj pártot. Cáfolja Marinkovics az alkotmányrevízióról szóló híreket is. Szerinte a kormánynak nem feladata az alkotmány revíziója, hanem azoknak a törvényeknek meghozatala, amelyeket Vukicsevics Veija felsorolt a parlament feloszfatását kérő levelében. Marinkovics Korosecnek azt a beszédét, amelyben az alkotmányrevizióval foglalkozott, csak a választási agitáció eszközének tekinti. Korosec vasárnap beszédében bizonyos mértékig korrigálta előző kijelentéseit. Hangsúlyozta, hogy csak feltételes módban beszélt az alkotmányrevizióról és amikor a felsöíiázat említette, nem főrendiházra gondolt, hanem gazdasági tanácsra, amelynek nemcsak tanácsadó, hanem törvényhozó hatásköre is volna. Hétfőn egyébként Vukicsevics -Vejja miniszterelnök távolléte miatt, aki vasárnap este utazott Bledbe, semmi nevezetesebb politikai esemény nem történt a fővárosban. Hétfőn Marinkovics külügyminiszter is Bledbe utazott.
