Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-14 / 225. szám
EZt 0 Zf Ezután Mobarek varázsszavakat mormogott. A tájék elsötétült, hosszú villám vakította el szemüket, megdördült a levegő, szörnyű vihar kerekedett, földig hajoltak a fák a felzuduló fergetegben, végül irtózatos, kiáltás hallatszott és megrendült a föld. Zeyn megrettent, rossz jelnek vette mindezt, de Mobarek elmosolyodott és igy szólt: — Ne félj királyom, minden sikerült! Abban a pillanatban pedig megjelent a szellemek királya. Alakja óriás, de arca szép férfiuarc volt, bár pillantásában lényében valami vad és titokzatos rejtőzött. Zeyn földig hajolt előtte, mire a szellemek királya igy szól hozzá: — Fiam, atyádat én nagyon szerettem, ő engem sokszor felkeresett hódolattal, mindannyiszor egy szobrot adtam neki ajándékba. Halála előtt írattam véle az írást, amit te kincseskamrádban találtál. Megígértem atyádnak, hogy kegyelmembe veszlek s megajándékozlak a kilencedik szoborral is, mely tr indegyiknél szebb. Meg akartam tartani ígéretemet, mert én voltam az, ki álmodban háromszor felkerestelek, én küldtelek útra s vezettelek ide. De mielőtt a szobrot megkapod, kívánságomat teljesítened kell. Menj és keress olyan leányt, aki tizenöt évnél nem több s ki olyan ártatlan, mint a kis gyermek, kinek szivéhez bűnös gondolat nem férkőzött. Hozd el őt nekem, de légy állhatatos, ne feledd rajta szemed, ha rátaláltál, hozd rögtön elém! Zeyn megesküdött a szellemek királya előtt, aztán igy szólt: — De mond meg azt uram, hogy ismerhetem meg bizonyosan, vájjon a lány olyan, amilyent kívánsz? Hátha megcsal a látszat, tévútra megyek? — Vedd ezt a tükröt— felelt a szellemkirály — ahányszor egy lány áll előtted, néz bele. Mig a tükör tiszta s lehelet nem futja be, addig bizhatsz benne, ha tükröd elhomályosul, úgy menj tovább, mert a lány nem nekem való. De esküd el ne feledd, mert ha megszeged, halál fia vagy, akárhogy is szeretlek, nem kímélhetem életedet. Zeyn újra megesküdött, a szellemek királya nedig igy szólt hozzá: — Fiam, jöjj bármikor hozzám, ne tarts semmitől! Átadta a tükröt és eltűnt, a föld újra megrendült, az ág megdördült, világos lett újra. Mobarek felállt és igv szólt: — Induljunk haza ,uram! getére, hol a szellemek királya már várta őket. Elégedetten pillantott a lányra, aztán igy szólt: — Szép és ártatlan ez a leány, jól választottál fiam: örülök, hogy állhatatos voltál és erős akaratú, jutalmad nem marad el. Menj haza palotádba, hol már vár reád a kilencedik szobor. Szellemszolgáim elviszik oda! Zeyn égett a kívánságtól, tüstént útnak indult hazafelé, ámde útközben nem hagyta nyugodni a szép leány emléke, kit a szellemek királyának eladott. Eszébe jutottak a leány könnyei, könyörgő, bus szavai, eszébe jutott a boldogság, a mit elveszített, mert boldog lett volna, ha a leányt feleségül veszi — Kiragadtam szülei karjaiból, eladtam a szellemnek kapzsiságból. Jobb sorsot érdemelt volna szegény! — szólt magában. Végre hazaérkezett. Türelmetlenül rohant le a márványlépcsőkön, anyja alig bírta követni, de mekkora lön csodálkozása, mikor a kilencedik talpazaton gyémántszobor helyett egy élő leányt talált. Ki volt más, mint ő, a nagyvezir leánya, kit a szellemek királyának vitt. A leány mosolyogva nézett reá és igy szólt: — Királyom, te drágább kincset keresel, látom, elégedetlen vagy és sajnálod fáradságod. Ne haragudj reám! De Zeyn igy kiáltott: — Ne hidd! Isten a tanúm rá, hogy nehéz szívvel váltam meg tőled, szinte szószegő lettem miattad, szinte vesztembe rohantam éred. Te vagy a legdrágább drágaság, nincs nálad kincsesebb gyémántszobor s a föld minden gyémántjánál jobban szeretlek tégedet! Midőn e szókat kiáltó, megdördült a föld mélye, a szellemek királya megjelent s igy szólt a halálra rémült anyához: — Ne félj, fiadat szeretem és oltalmazom. Próbára tettem, látni akartam, hogy küzd veszélyekkel, hogy küzd saját szenvedélye ellen. Fényesen megállta a kisértést, megjutalmazom! Itt áll a kilencedik szobor, fényesebb, szebb és drágább minden kincsnél. Aztán Zeyhez fordult: — Légy boldog s tedd boldoggá nődet is, ő hü lesz hozzád s örömmel tölti meg életed! Eziel eltűnt a szellemek királya. Zeyn pedig trónra ülgyon, de nagyon boldogan. Pillangó halál Rózsabokor szomorúan bólogat, Az utolsó rózsa is hullogat, Panaszosan zizeg a levele, őszi szellő fut vele, fut vele. őszi szellőt vallatom, kérdezem: Őszi szellő, hova oly sebesen? Hová viszed azt a holt levelet, Minek lesz az te neked, te neked? őszi szellő dudorász: egy szegény Kis pillangó, meg a kert szeeén. Rózsalevél azon lesz szemlédéi, Holt pillangón holt levél, holt levél. igen tetszett az ügy, mert féltette az ő Náciját, noha Náci sokkal erősebbnek nézett ki, mint a mi kakasunk. Megkezdődött a viadal. Először óvatosan, majd fokozatosan durvábban és veszedelmesebben kezdték egymást cibálni. A két udvar szemlélő közönsége pedig visszafojtott lélegzettel nézte és csodálta a két hőst, akik kegyetlenül verekedtek. Ámde egymásban kemény ellenfelekre találtak. Egyik sem engedett. Hős volt, kakas volt mind a kettő, körmük hegyéig. Nácinak már nagyon dőlt a vér a taréjából, mig Jancsinak egynéhány toll hiányzott csak a hátából, de hiányzott volna több is, ha nem lett volna annyira ügyes. Majdnem mindég kikerülte az ellenfele csapásait, miközben cselezve mindig a kellő helyre vágott, Náci dühére és határtalan boszszuságára. De Náci nem hagyta magát, váratlanul úgy csőrön vágta Jancsit, hogy az majdnem lezuhant a kerítésről. örült is ennek Kotlós Mami szerfelett, teli torokkal biztatgatta Nácikáját. Ezen persze Jérce Miska feldühösödött. — Hallod Mámi, ne kotkodácso'.j bele a kakasok dolgába mert leütöm a csőrödet! Ám egyszerre csak esik Náci lefelé, úgy, hogy amikor a földre ér, csak úgy puffan. Meg is örültek Jancsi győzelmének a tyúkok. De legjobban Jérce Mariska örült az apja nagy vitézségén. Nácinak azonban teljesen beborult a szerencse csillaga. Még az anyja is megtagadta. Senki sem siratta tyúkjai közül, amikor levágták paprikásnak. A legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtése: Házaspár. Helyesen fejtették meg: Léderer Lily, Berkei Ilyke, Fekete oZli, Lányi András, Kempl Erzsiké, Komlós Csöppi, Decsl Juliska, Varga Károly, Fenyves Pali, Nagy Klárika, Hauser István, Pioker Feri és Zoli, Czobor Erzsiké és Esztike, Kovács Sándor, Jakli Kami, Singer Elza, Gergely Kató, Romics Amálka, Eve to vies Irma, Koch József, Spitzer Lily, Spitzer 418 431