Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-13 / 224. szám

Í927 augusztus 13 5 oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ Másfél év után a véletlen juttatott rendőr­kézre egy négyszeres rablógyilkost Egy Romániából kiutasított kömivesmesterről Budapesten kiderült, hogy 1926 áprilisában Kisbodony községben meggyilkolta feleségét és három gyer­mekét — Ferenczi Pál állítólag feleségének hűtlensége miatt fojtotta meg családjának minden tagját — Á gvi kos azóta külföldön bolyongott, de egy titokzatos erő időnkint visszavitte oda, ahol feleségét és gyermekeit elásta A családirtó töredelmes beismerő vallomást tett Budapestről jelentik: A legjobb rend­őr. a véletlen. Egy másfél év elöli elkö­vetett négyszemélyes, családirtásról rán­totta, most le a leplet és juttatta most rendőrkézre annak elkövetőjét, aki pén­tekjén töredelmesen beismerte a borzal­mas rémregény minden részletét. Három -nappal ezelőtt a budapesti fő­­kapitányság politikai osztályának jelen­tették, hogy a román csendörség a bi­­harkeresztesi határrendőrségnek átadott egy Ferenczi Pál nevii barminchétéves komivesmesíért, akit kiutasították Ro­mániából. Ferenczi augusztus 9-ikén es­te érkezett Budapestre, ahol előállítot­ták a főkapitányságra és faggatni kezd­ték arra nézve, hogy miért utasították ki Romániából, de Ferenczi egyre azt hajtogatta, hogy semmit sem csinált és nem tudja kiutasításának okát. Csütörtökön délelőtt a bűnügyi nyilvántartóban megálla­pították, hogy ott szerepel egy Fe­renczi Pál nevii pailérmester, akit 1926 májusa óta a balassagyarmati ügyészség négyrendbeli gyilkosság miatt köröztet. Petényi Imre főkapitány.helyettes pén­tek reggel maga elé vezettette Ferenczit és közölte vele a rendőrségnek ezt a fel­fedezését. Ferenczi megdöbbent, de meg­tagadott, rövid idő múlva azonban meg­tört és részletes beismerő vallomást Ezután eltemettem a gyerekeket. Az én gyermekeimet egy közös sírba tettem, uz idegen gyermeket pedig pár lépéssel odébb földeltem el. Visszamentem a la­kásba és most már azzal a gondolat­tal foglalkoztam, hogy az asszonyt és a csábítót is elpusztítom. — A gyerekeket már elhelyeztem, most rajtad a sor, meg kell halnod! — mondottam a feleségemnek, aki feisikol­­tott, de nem volt ideje szólni, mert jobb kezem már megszorította tor­kát, mire ez erca élkékiilt és én er­re egy kicsit megnyomtam a nya­kát. úgyhogy néhány pillanat múlva már halott volt. Az asszony holttestét egy lepedőbe csa­vartam, kivittem a kiserdőbe és a gye­rekek sírja mellett elástam. Kerestem ezután a csábitót is. hogy vele is vé­gezzek, de nem találtam meg. — Ekkor elbujdostam hazulról — fe­jezte he vallomását a családirtó. — .1ár­tani Törökországban. Görögországban, Athénben és Szalonikibén, mig végre Kolozsvárra utaztam szüléimhez. Itt dolgoztam, de valami megmagyarázhatatlan ér­zés mindig visszahúzott a faluba, ahol feleségemet és gyermekeimet megfojtottam. Kéthetenktnt felültem a vonatra, éjiéi beosontam a faluba, néhány percet töl­töttem az erdőben feleségem és gyéf­­mekeim sírjánál, majd ismét visszautaz- t tam Kolozsvárra. A románoknak szé­­met szúrt, hogy én gyakran irtazörh I magyar területre s ezért kiutasítottak. ; Most már itt vagyok és nem bánom, ha akarni! történik velem, akasszanak ' fel. A budapesti főkapitányság péntekén érintkezésbe lépett a romhányi csendőr­­őrssel. amely megerősítette Ferenczi vallomását A családirtót a detektivék a helyszínre viszik és ott exhumálni fogják feleségének és gyermekehitk holttestét. Ferenczi kihallgatása során, amikor a detektívek arra nézve intéztek hozzá kérdéseket, hogy a gyilkosság óta hö! töltötte idejét, kiderült, hogy Feréhcz.i annak idején, amikor a Kcrtész-uccdi Cyclo-garázs épületében meggyilkoltuk a »Vörös Zsuzsa néven ismert kasszír­nőt, ezen a környéken dolgozott. Feren­­czi élete, az általa elkövetett gyilkos­ságok és Vörös Zsuzsa meggyilkolta­tásának körülményei önkéntelenül is I felvetették azt a lehetőséget, hogy eset­ileg ö volt a kasszírnő gyilkosa és ép- I pen ezért a nyomozást ebben az irány - I ban is kiterjesztették. Meggyilkolta feleségét egy szuboticai elektro­technikus, azután szivenlőtte magát Véres családi dráma egy belvárosi kocsmában — A családi dráma mindkét szereplője meghalt — Á férj már régóta készült a gyilkosságra — Néhány hónappal ezelőtt már rálőtt apósára Bu esnie veié ben a gyilkos szenzációs leleplezéseket közölt a rendőrséggel tetU — Beismerem — kezdte vallomá­sát --i;hogy meggyilkoltam a fele- i régemet a három gyermekemmel együtt, mert rájöttem, hogy az asszony meg­csal. Dolgos munkás ember voltam Kis­­bodonyban. Három gyermekem volt, az ötéves Erzsi, a hároméves Pál és a másféléves Árpád. Amikor a legkisebb gyermek megszületett, a faluban suttog­ni kezdtek, hogy Árpád nem az én fiám, hanem az egyik alkalmazottamé. Ettől fogva lestem a feleségemre és bizonyí­tékot kerestem. F.gy este, 1926 április 8-ikán. pontosan tudom ezt a dátumot, mert hiszen ezen a napon tapadt gyer­mekeim vére a kezemre, azt mondtam feleségemnek, hogy elutazom, azonban nem utaztam el. hanem a falu környé­kén kószáltam és visszatértem haza, ahol feleségem a legnagyobb meglepe­téssel fogadott. Azt mondtam neki, hogy meggondoltam magam és csak reggel utazom. Ezután lefeküdtünk. F.jfél felé járt, amikor a hálószoba ablakát valaki megkopogtatta. A feleségem suttogva mondotta; Kérdezd meg, ki az. — Nem kérdem én. kérdezd meg te! — válaszoltam mire az asszony nem tehetett mást, mint hogy hangosan meg­kérdezte, hogy ki kopog. —• Én vagyok, a Jani, engedj be! — ez volt a felelet. így derült ki — folytatta Ferenczi vallomását — hogy amit a faluban be­széltek. csakugyan igaz volt. Ezért meglakolsz! — mondottam feleségem­nek. a három gyermeket pedig fel kel­tettem és elindultam velük az éjszaká­ban. Már akkor elhatároztam, hogy borzalmas módon fogom a rajtam esett sérelmet megtorolni. Kivittem őket a falu mellett elhúzódó kis erdőbe, ott Erzsit és Palit megcsókoltam és jobb kezemnek egy-egy szorításá­val megfojtottam őket. A harmadik gyerek, Árpád — nem az én gyermekein — néhány méternyire odébb a fűben aludt. Odamentem hozzá, csak két ujjal szorítottam meg a torkát és sohasem ébredt fel többé. A szuboticai rendőrség ügyeletén pénteken délután félhat órakor je­lentették, hogy a hatodik köri Ilir­­kzka-nÜdd egyik vendéglőjében, a mely Csapó István tulajdona, véres családi dráma játszódott le, amelynek két halálos áldo­zata van. A rendőrség részéről Csnpurdia Mi­lán ügyeletes rendőrkapitány és dr. Osztrogonácz Béla rendőrorvos azonnal a helyszínre mentek, hogy a nyomozást megindítsák. Ekkor már a szűk nccát oly ha­talmas tömeg lepte el, hogy a rendőrség emberei és a mentők csak nagy nehézségek árán" tudtak a véres dráma színhelyére jutni. A környék lakói mind összefutottak és izgatottan tárgyalták a tragédia részleteit, amelynek azonban alig volt szemtanúja és így egy-két em­ber kivételével senki sem tudta az első percekben, hogy tulajdonképen mi is történt és kik az áldozatok. A mikor a «rendőrség emberei a kis külvárosi korcsmához érkeztek, az ajtóban már várta őket dr. Ke­mény Lajos orvos, aki elsőnek ér­kezett a helyszínre, de már egyik áldozaton sem tudott segíteni. Bent a korcsmaszobában a pad­lón egy fiatal munkáskülsejü férfi és egy nő holtteste feküdt moz­dulatlanul, mindkettőnek a mel­léből patakzott a vér. A férfi közelében a padlón égy még füstölgő revolver hevert, amely né­hány pillanattal előbb oltotta ki két ember életét. Dr. Osztrogonácz or­vos megvizsgálta az áldozatok holt­testét és megállapította, hogy mind a két szerencsétlent egy-egy golyó érte. Az asszonynak a szivét fúrta át a golyó és azonnali halá t oko­zott, inig a férfi a mellén, a szív mellett sebesült meg. Há­rom golyó érte. amelyek közül az egyik megsértette a szivet is. Dr. Kemény közölte a rendőrorvos­sal, hogy amikor a helyszínre ér­kezett, a férfi még élt, de három­négy perccel később belehalt sérülé­sébe. Ezzel egyidejűleg a rendőrség megindította a nyomozást az áldo­zatok kilétének a megállapítására és a tragédia részleteinek a kiderí­tésére. Kiderült, hogy a tragédia áldo­zatai Paraczki József harminc­­kétéves szuboticai elektrotech­nikus és felesége, született Hú­ros Bella Huszonhatéves fehér­­varrónő. A nyomozás során megállapították, hogy Paráézkiné, aki néhány hét óta különváltál! élt férjétől, délután hat óra tájban munkából igyekezett haza Boticseva-ucca 6. szám alatti lakására. Amikor az Ilirszka-uccába ért. amelynek egyik mellékuccája a Boticseva-ucca. férjével találkozott, aki leste. Az asszony megrémült a találkozástól és igyekezett kitérni, de Paraczki eléje állt. — Gyere, akarok veled beszélni. Menjünk be a kocsmába egy pohár borra. Az asszony nem akart, mire Pa­­racki megragadta a karját és von­szolni kezdte, de az asszony kitépte magát férje kezéből és futásnak eredt. Egy félkört irt le az uccában, Paracki állandóan a nyomában, maid hirtelen előrántott egy revolvert és menekülő feleségére lőtt A golyó nem talált, beíefuródott az egyik ház falába. A lövés zajára már többen az uccára futottak és ezek látták, hogy Parackiné beme­­pekiil a Csapó-féle kocsmába, ahova, férje is követte. Egy pillanattal később a korcs­mából két lövés hallatszott és mire a közelben tartózkodók benyomultak, Paraczki és fele­sége a földön hevertek. A további nyomozás folyamán ki­derült, hogy Paracki már régóta ké­szült a gyilkosságra amiatt, hogy a felesége elhagyta. Paracki egy évvel ezelőtt nősült meg, de házasságuk nem volt bol­dog. A férfi állandóan durván bánt fiatal feleségével, iitötte-yerte, úgy hogy néhány hónappal ezelőtt az asszony haza menekült szüleihez. Paracki nem nyugodott bele az asszony elköltözésélte, vissza akarta csábítani és ezért mindent elköve­tett. Egy napon belopódzott apósa házába és a felesége hálószobájában elbújt az ágy alá. Este azután, ami­kor a rnitsem sejtő asszony le akart feküdni, kinyúlt az ágy alól és meg-, ragadva a lábát, a földre akarta rántani. Az asszony rémületében se­gítségért kiabált, mire befutottak szülei és kimentették brutális férje: kezeiből. Ekkor mégis, a szülők rá­beszélésére, kibékült a fiatal házas-, pár és az asszony visszaköltözött férjéhez. Ez azonban ezután sem változott és a szerencsétlen asszony még többet szenvedett. Május else­jén határozta el magát Parackiné arra. h<5gy többé nem él a férjével, hanem végleg hazamegy. Szándékát meg is valósította, még aznap haza­költözött. Paracki délután váratla­nul betoppant hozzájuk, követelte fe- I leségétől, hogy térjen vissza hozzá. I Ekkor már az asszony apja, Húros i Vendel is közbelépett, kijelentette. I hogy leányát nem engedi el többé, j v éjét pedig kiutasította. A kiutasításra Paraczki azzal fe­lelt. hogy revolvert rántott és rálött apó­sára, akinek a feje mellett re­pült el a golyó. j A történtekről annak idején érte­­! sült a rendőrség is, amely megindí­totta a nyomozást, de Paraczkira néz. . ve nem lettek komolyabb következ- i ményei a revolveres merényletnek. I A mindenre elszánt ember, aki előtt a történtek után örökre bezá­rult a Huros-porta kapuja, állandóan í leste feleségét. Az asszony valóvág­­! gal rettegett, amikor az uccára kcl­­j lett mennie, attól félt, hogy férjével I találkozik, aki már megüzente neki, ! hogy meggyilkolja. Különöset az I utóbbi napokban élt állandó remegés 'között Paraczkiné. miután megtudta, j hogy férje mindig a ButiCscva-ttc­­í cában csatangol. Emiatt n kaput zár­va .tartották, napközben, ha Paracz-

Next

/
Thumbnails
Contents