Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-31 / 211. szám
10. oldal 1927 jtilitts 31 Reggel a mezőn János ment elől... a részes arató... a föld névtelenje. Előtte: le, egészen az ég karikagyűrűjéig búzatáblák... búzatáblák. Keresi a végét — nincs, nem látja. Nagyokat hallgat — de az arcán nagy, nehéz belső vihar hullámai váltakoznak: a szivében ablakot nyitogat a végtelenség. Hányszor tette meg az utat már? — ide le mezőbe — kaszával a vállán, s a kis ház: János álma még mindig csak álom. A kis ház ... fehér homloku ... keleti oldalán a pitvarral — nyári estéken ott leheveredni és a csillagokba nézni... oszt kérdezni: csillagok, csillagok, Isten szemei! — mit láttok? Ilyenkor persze a pipa ég és ilyen nagy kérdéseknél na- Kat villan a parazsa... Ki is szól az asszony: hát még se gyiin? Qytivök lelkem! gyüvök! Hogyne g.v unnék! De még kicsit vár, aztán hamiskásan felmosolyog a csillagokra: van nekem két csillagom . Mire gondolt? — igy az asszony. János szivén meleg fut át: a csillagokkal beszélgettem és azt mondták, hogy már nem szeretsz. Hazudnak... az asszony hangja forró: parázs — Jánosban elállitja a lélegzetet. Hadd lássam a szádat, hogyan mondod, hogy hazudnak? s minthogy a sö- ; tétben nehéz látni, egészen közel hajol... j János a sötétben is látja asszonya elpirulását — hiszen úgy süti ajkát a csókja — s mielőtt az éj átvenné végleg az uralmat a kis otthon fölött, János édes, nehéz szókat mond: mert látod, nem élhetnék a csókod nélkül... Az asszony megremeg ... János érzi a mosolyát... Kip-kop — csattog a papucs az asz^ szony lábán, ki János mögött lépdel s kendőbe takarva egy kis gyereket szőrit magához. Kip-kop — visszhangzik rá János szive s újra feléri a csók izét... ez jó,., az én asszonyom, ki mindig velem van az életre! fis a gyermek? — ötödik fel a nehéz szó. János a búzatáblákra néz ... Csodálatos csend ... mező és ember — a leegyszerűsödött lét... hova vezet itt az ut? — itt: ahol olyan jó, olyan könnyű lenni! Ember és asszony hallgat ’— a szív tele van csenddel — most érik a legszebb mag: a könny — halott órákra égi harmat... A gyermek? ... fidesem ... suttogja János a feleletet olyan szóval, mint mikor templom ablakán, ahol senki sincs, esak a gondolat testetlen áhítata — átszalad egy napsugár. És Jánosban buzakalászok és napsugarak ölelkeztek — a szeretet termései. fis ők csak mentek, mentek... egyre messzebb, be a mezőbe... a fűszálakon harmat csillogott, a kalászok hajlongtak ... hátuk mögött a falut elnyelte a búzatenger... csak a mező maradt velük!: az élet! A csend egyre mélyebb... a mezőtemplom égi kupolája egyre kékebb... a kasza megremegett János vállán — tisztán érezte, hogy a mezöböl valaki kimondhatatlan tisztasággal a szemébe nézett... Most felsír a gyerek... a harmatcseppek — ezek a nehéz gyöngyszemek, leperegtek a földre ... behintették a szomjas földet a vigasztalás könnyeivel... üzenet jött: fényesség támadt! Reggel van — mondta János és köuynven mosolygott — nézd: mekkora szivem van, mutatott a tarisznyára, ami a szive fölött csüngött a kenyérrel. Hallgasson, még felébreszti szegénykét. No, no, hiszen csak kell valamit mondani. Aztán János a szemével egész búzatáblákat arat le... számolgatja, hogy mennyit fog ma levágni. Jól lent kell vágni, mert a szalma kicsiny és vékony. Bizony, kicsit nehéz lesz! — jobban neki kell hajolni... de kell, rfíert majd mit esznek ezek itt hátul. Vaiami mély tűz parázslik föl benne — ki is lobban: asszony', ér. ma levágok két táblát. Attól nem nö meg a része. BÁCSMEGYH NAPLÓ Az ám, erre nem is gondoltam .. . hogy miért is nem kaptam többet?... tiz holdról a rész... mennyi az? Miért is hoztad eszembe? — látod, megrontottad a napomat. Nem maga az oka, maga levágja a többit is. János, János! — lángol föl az,asszony hangja — kevés lesz a kenyér! János csak megy, nem felel. Küzködik. Lehetséges az, hogy nem lesz elég kenyér? A búzatáblákra néz... nem érti... nem lesz elég? Aztán tekintete messze beszalad a szivébe... fut, fut a kérdés szűkös tegnapok és bizonytalan holnapok zátonyain... érzi: a szive vérzik. És senki — aki feleletet adjon! Most hirtelen kiegyenesedik — a kérdés célhoz ért, megtalálta János szivében a gyöngyöt: az embert! — és már gördülnek is a szók, mint nagy kövek le a szívről: oszt mondd csak, éheztél-e mellettem? Most meg az asszonynak nehéz a szó: hogyan is tud ilyent kérdezni? No látod! — diadalmaskodik János. * Az asszony szoptatja a kisdedet a kis szederfa alatt, ahonnan a rész kezdődik. Kiesi a hiise — mint a remény'. Igyál, igyál édes kicsim és föléje tartja lelke korsóját — amelyből ömlik a tej: az any'a szive-vére. A kicsike mohón iszik, ki is csurran kétoldalt, mohó kis ajkai szögletén. Az anya mosoly'Og: igyál, igyál! — úgy' szeretlek! Tán mig felnősz, nem szárad ki a meződ: a szivem. Ha meg kiszáradna — itt elcsuklik a hangja — de nem! nem! — ne félj... Fölnéz... akit keres: ott áll a buzatábla másik végén... ő meg: idenéz. A nap lángol, a levegő reszkető testén át megnő János alakja, izmos kezében a kaszával a mezők fölé magasodik... vagy csak az anya látja igy, amint a kisdednek mondja elfúló szókkal: nézd, ő a mi életünk... János valamit kiált — csak a melege ér ide' — valami végigperzselt a mezőn ... — János! — kiált föl az asszony. De János már a mező fölé hajolt... a kasza széles, ölelös lendülettel vág ... egyre messzebb, messzebb, mintha az égre vágna utat! Hull a kalász, hull János verítéke és közbe-közbe néhány mázsás szó: kedveseim... itt veritékezett utánam... most meg a vérét adja... S egyre erősebben peng a kasza! Az asszony mellében egyre erősebb a vágy% feláll, hogy jobban lássa Jánost... a gy erek nagy'okat cuppant a mellén... a nap forralja a vért... szókat termel, amiket szeretne elmondani annak az embernek ott, aki igy küzd — értük. A gyerek egyszer, csak hangosan felkacag. Csodálatos öröm lángol a mező fölé! Az asszony felbugó szavában összeolvad minden, amint á szók lobognak ajkáról, niiközben gáttalanul omlanak a könnyek:, nézd, ott, ott, az az ember... az az apád... s a gyermeket magasra emeli! A gyermek fehér arcán mintha a holnap tiszta kenyere mosolyogna — amelyben él a jóság: a veríték s a könny!... KRISTÁLY ISTVÁN FILM Kéretik erkölcsösnek lenni! Az amerikai filmválla'átok harca a sztárokkal — Hétszáz filmsztár tüntetett Los Angelesben — Az uj Wegener-film — Miért y bpkptf jnea Pu^Litt? jTTTj*"* f* L . S • ; . I. A sztár; vagy' beérkezett rendező nem tud ff o 53 Az amerikai: filmsztárok os vállalkozók között kitört harcot Colleen Moore szerződésszegése robbantotta ki. Miss Moore tizenegy filmre volt lekötve .. a First National-nak, filmenkint séázlüi-' szonötezer dollár gázsival. Hét. film simán el is készült, a nyolcadik felvételei' közben — amikor már hetvenkilencczer dollárt előlegben felvett — Moore kisasszony összeveszett a vállalattal, kijelentette, hogy nem játsza tovább a darabot, mert a manuscript hülye, viszont olyan nagy gázsit követelni, amit agyár ne lenne kénytelen kifizetni, mert ha ő megtagadja a túlzott kívánság teljesítését. a másik cég elszerződted előle a telhetetlen sztárt. A hihetetlenül nagy' személyi kiadások okozzák, hogy' a filmipar nem eléggé rentábilis és az óriási befektetésekhez képest — a múlt évben két és. fél milliárd dollárt invesztáltak a vállalkozók — a tiszta nyereség elenyészően csekély* alig több máskövetelte, hogy a százhuszonötezerből még fennmaradt uegyvenhatezer dollárt mindamellett fizessék neki ki. A First National ezt megtagadta, mire Colleen Moore szó nélkül átszerződött az United ArtistAíoz. Az eset kapcsán a First National a filmgyárak szövetségéhez fordult panasszal. Egy bizalmas értekezleten, amelyen valamennyi nagy filmvállalat képviselői résztvettek, Rowland igazgató rámutatott arra, hogy a vállalkozók a túlzásba y'itt konkurenciával saját érdekeik ellen cselekszenek és odáig juttatták a helyzetet, hogy ma egy fii in -fél százaléknál. Az értekezlet részvevői E. Lasky indítványára kimondották, hogy közösen fognak fellépni a sztárgázsik csökkentése érdekében és egyöntetűen keresztülviszik a színészek, szerzők és rendezők heti ezer dollárnál nagyobb gázsijainak huszonöt százalékos redukálását. A határozat természetesen óriási izgalmat keltett az érdekeltek közt. Hétszáz filmszár azonnal tüntető körmenetet rendezett Los Angeles uccáin és egy' rögtönzött gy'ülésen, amelyen Conrad Nagel. Charles Ray, Wallace Bcerry és Tom Mix szónokoltak, kimondták, hogy megalakítják a filmszínészek szakszervezetét és csatlakoznak a Federation of LabourA\oz. * A flimproducensek másik oldalról tovább harcolnak a sztárok erkölcseinek megjavítása érdekében. — Tessék erkölcsösnek lenni! — ez a jelszó. Cecil de Mi’.le a múlt év augusztusában hét esztendőre leszerződtette Dorothy Cumming-ot, aki a »Királyok királyáéban a Madonnát játszotta. A szerződésbe belevették, hogy önagysága a legfeddhetetlenebb magaviseletét köteles tanúsítani, nem szerepelhet semíftinő nyilvános botránnyal kapcsolatban, igyr a hét év alatt el sem válhat férjétől. Minthogy a művésznő szerződésének ezt a pontját nem tartotta be és válókeresetet adott be nemrégiben ura. Edgar Dakin filmszínész ellen, a filmársaság felbontotta szerződését. Cumming asszony erre port indított a Miile-film ellen, azon az alapon, hogy egy szerződés olyan pontjai, amelyek ennyire belenyúlnak a szerződő fél magánéletébe, eo ipso nem érvényesek. A biróság még nem döntött. * Balzacnak »Kurtizánok tündöklése ésnyomorusága« című regényét modern miliőbe átréve most hozta ki Manfred Noa, A film gyenge. Érthetetlen, hogy' a rendezők milyen konzekvensen hadilábon állnak a logikával. A Balzac-regény meséje elavult, valószínűtlen, anakronisztikusán romantikus, erre- Noa átteszi a cselekményt a mai korba, hogy' még jobban kidomborodjanak" ezek a hibák. A néző szeme előtt állandóan kérdőjelek táncolnak. Miért kell Collínnak, a megszökött fegy'encnek mindenáron arisztokrata társaságba furakodni?: Honnan van pénze a nagyvilági élet folytatására? Miért kezd ki az államügyésszel, aki felismerte,. mért nem férki annak utjából? MerLnem szökik idejében Amerikába? A Balzac-regénv mindezekre a kér délekre megadja »■ választ. a film .nem. •*«». f < Wegener nagy szinész, még ha fá-' radtan és kedvetlenül játszik is. Collin a regényben szimpatikus figura.. A film még csak nem is utal erre, sőt egész utolsó gazembernek állítja be. Wagener játéka a cselekmény ellenére is rokonszenvessé tudja tenni a szreencsétlen bagno-szökevényt. * Parisban most mutatták be a »Verdun« cimü háborús filmet, aminek legnagyobb része — egy most felvett szerelmi történet keretében — régi hivatalos filmfclv'ételekböl áll. A háborús képek hátborzaugatóan jól vannak a filmbe beillesztve. Politikai tendenciája nircs a darabnak. Betétként szerepel a filmben két eredeti felvétel Hindcnburgról és Ludendorfról is, amint a főhadiszálláson dolgoznak. Senki se tudja, hogy ez w két kép hogy’ készült és hogy került a franciák kezébe. * í Putty Lia végleg és visszavonó atat[ lanul megbukott Amerikában. Megbuktatták. Az amerikai sztárok összefogtak ellene, olyan rossz és csúnya az uj filmjében. hogy aligha be nem fejezte tengerentúli karrierjét. Putty Lia egészen biztosan nem tartozik az egetverő tehetsegek közé. de hogy — ha a rendező és operatőr is úgy akarják — szép tud lenni a képen, az nem kétséges. Ezúttal azonban nyilvánvaló, hogy a rezsisszőr i és az operatőr ellene dolgoztak és sií került is tönkretenniök egy kábitóan együgyű filmben és egy nem neki való szerepben. Emil. Jannings viszont, aki a *Va- 5 rieté«-ben aratott közös sikerük után I vele együtt került ki Amerikába, ott is befutott a legelsők közé: a Rialto-szinház ezen a héten mutatta he »The way' r.f all flesch« cimü filmjét, ami után a sajtó valósággal ünnepli. Igaz, Jannings fél évig keresett magának szerepet, ezt a darabot a testére íratta, kiválasztották számára a legjobb rendezőt és — egy vagyont költöttek a reklámra. Mert azért mégis ez a legfontosabb.
