Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-28 / 208. szám
10. Oldal. RÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. július 28 A füge Prcanj, július hó. \ legdélibb vidéken vagyunk (a Lovcsenról látni egész Albániát) és a déligyümölcsök közül sajnos, egyedül - a füge terem meg. Délszaki növények, pálmák, leanderok, kaktuszok bőségesen díszelegnek erre pompás dús virágaikkal, narancsfák is vannak, meg citromfák nagy számban, de érett édes gyümölcsöt egyedül a fügefa hoz, még pedig bőségesen. A fügetermés nemcsak az idén, de mindig nagyon bőséges és a dJalmáciai füge azonkívül minőségileg is elsőrendű, vetekszik az olasz, spanyol és görög fügékkel, amelyeknek pedig igen jelentékeny piaca Jugoszlávia. Az egész jugoszláv tengerpart, az összes szigetek és főként Hercegovina egész területe bőségesen termi a fügét. Nálunk, a Vajdaságban csak koszorúba fonva, szárított állapotban kerül forgalomba és zöld állapotban alig ismerik, itt azonban csak a zöldnyers fügét fogyasztják a — fürdővendiégek. Mert benszülött sohasem eszik fügét. Nem szereti, lebecsüli és megmosolyogja a fürdövendíget, aki mohó élvezettel fogyasztja. Olcsón is adja, ötöt-hatot egy dinárért. Pedig a zöld füge, ha frissen esszük, amint a fügefáról lekerül, igazán élvezetes csemege. Aromás, édes, nemes gyümölcs, olyanforma, mint az ananász de mindenesetre sokkal jobb a banánnál. A héját le szokták huzni és csak a belét eszik meg, amely édes, zamatos és üdítő. Én a héját fe megeszem külön, az még édesebb és illatosabb a belénél és abban van a legtöbb vitamin. Egy kotori vegyész megállapította, hogy a zöld füge 21 százalék cukrot és 2'A százalék proteint (fejérjét) tartalmaz, a szárított füge pedig 50 százalék cukrot és 4 százalék fehérjét. A füge tehát úgy friss, mint szárított állapotában rendkívül egészséges, élvezetes és tápláló emberi eledel. Zöld állapotban azonkívül p.7. emésztést is igen kedvezően előmozdítja. Éppen ezért a füge igen fontos cikk a nemzetközi kereskedelmi forgalomban, mert egyrészt közvetlenül élelmiszerként szolgál, másrészt kitűnő kávépótlékot, az úgynevezett fügekávét készítik belőle. A szárított füge különben is nagyon alkalmas a szállításra, mert könnyen csomagolható és nem egykönnyen romlik. Mindamellett a jugoszláv füge szinte érthetetlen okokból egyáltalában nem kerül kivitelre, sőt még belföldi fogyasztásra sem, mert nálunk csak mportfüge kerül piacra, amelyet főként Görög-, Olasz- és Spanyolországból hoznak Jugoszláviába. Hogy mi történik a mi fügetermésünkkel, azt itt alkalmam volt megfigyelni. A zöld fügét itt csak a legszegényebb parasztgyerekek eszik meg, valamennyit a fürdővendégek, a többit az — állatok kapják. Szarajevóban, Mostarban, Dubrovnikban, Rotorban, szóval a városokban meglehetős fogyasztás van zöld fügében, (kéthárom dinárért mérik kilóját.) Ezeket az ottani kereskedők vásárolják össze a környékbeli termelőktől nevetségesen olcsó árakon, azonban a termelő nem válogatja ki, nem szortírozza, félig érettek és túlérettek, nagyok és kicsik, egészségesek és rothadásnak indulók valamint férgesek. Ez az oka annak, hogy a mi fügénk helyett külföldi fügét fogyasztanak az országban, a jugoszláv füge pedig az állatoknak jut eledelül. Nemcsak ennek a terméketlen szegény vidéknek, ahol csak füge terem, hanem az ország közgazdasági életének is igen nagy szolgálatot tenne az, aki a fügetermelést, a fügefeldolgozást és a fügekereskedelmet Dalmáciában és] Bosznia Hercegovinában megszervezné. A fügetermést szortírozni kellene, az egészséges fügéket megfelelő szárítókkal kiszárítani, azután a külföldi piacot meghóditáni, ami nem volna nehéz feladat, hiszen a jugoszláv füge minősége j legalább olyan jó, mint a délebbi orszá-j goké, az ára pedig bizonyosan verseny- ; képes lenne. Azonkívül újabban feltaláltak egy újfajta konzerváló eljárást,, amely lehetővé teszi, hogy a zöld fügét bármily távolfekvö városokba elszállítsák anélkül, hogy romlana, vagy ize és tápértéke gyengülne. Ilyen módon jgy a zöld, mint a szárított fügéből jelentékeny forgalmat lehetne elérni úgy a be!-, mint a külföldön, ennek a szegény; vidéknek gazdasági helyzete megenyhülne és az ország kereskedelmi mérlege is megjavulna. Az itt annyira lebecsült füge megmenthetné ezt a vidéket a nyomortól, ha volna, aki az egész akciót a kezébe vegye. ■ Dr. Hesslein József Megkezdte működését az Országos Iparos Bank Olcsó kamatra rövidle járatú kölcsönöket kapnak az iparosok . Az Országos Iparos Bank^ amely a múlt évben hetvenötmillió dinár alaptőkével és állami aámogaíással alakult, a napokban megkezdte működését. A részvényesek ötvenegy százalékát az egész ország, negyven százalékát az állam és kilenc százalékát mások jegyezték. Az Iparos Bank vezérigazgatója Szubotica részére kinevezte az ellenőrzőbizottságot, amelynek elnöke ifjabb Grsics Lajos szuboticai vállalkozó lett. Az ellenőrzőbizottság a szuboticaí ipartestületi helyiségében működik és elsősorban az iparosságnak folyósít kölcsönöket. A bank egyelőre harminc hónapnál hosszabb időre nem ad kölcsönt és a maximális kamat más költségekkel együtt nem haladja meg a kilenc százalékot. A bank működésének megkezdésével egyidejűleg a Narodna Banka megszüntette az iparosok részére az eddig kiutalt kölesünk folyósítását. Az Országos Iparos Bank megalakulásakor azt a célt tűzte ki, hogy elsősorban az iparosság helyzetén segítsen. Minden iparos megfelelő garancia mellett olcsó kamatra rövidlejdratu köcsönt fog kapni. Az iparosság eddig nagyon súlyos helyzetben volt, mert legtöbbször csak uzsora-kölcsönt kaphatott. Most végre az Iparos Bank megalakulásával sikerült olyan megoldást találni, amivel az iparosság helyzetén lényegesen lehet enyhíteni. Az iparosoknak kölcsön ügyében részletes felvilágosítást ad ifjabb Grsics Lajos válalkozó, az ellenőrzobzottság elnöke. Feleannyi adót fizettek, mint amennyi a költségvetési előirányzat Az adóügyi vezérigazgatóság statisztikai kimutatása A pénzügyminisztérium adóügyi vezérigazgatósága most tette közzé az április hónapban befizetett egyenes adók kimutatását, amelyből megállapítható, hogy fele annyi adó folyt be az állampénztárakba, mint amennyi a költségvetésben előirányozva volt. A kimutatás szerint 81,930.490 dinár állami adó folyt be áprilisban, mig a múlt év áprilisban 100,917.694 dinárt fizettek be. Egyenes adóban befolyt 34,933.358 (múlt év áprilisban 51,516.614 dinár). Rendkívüli adóban 14,365.727 (múlt év 18,887.614). Rokkant-adóban 7,377.854 (múlt év 8,111.949). Kamarai pótadóban 3,971.831 (múlt év 3,751.883). Forgalmi adóban 14,699.326 (múlt év 16,042.413). Tisztviselői adóban 4,023.451 (múlt év 3,557.656). Hadmentességi adóban 67,235.093 (39,561.200). Munkásadóban 2,485.504 (—). Ez év április hónapra a költségvetésben 142,187.549 dinár volt a felsorolt adónemekre előirányozva és ebből csak 81,930.490 dinár folyt be, tehát 60,267.059 dinárral kevesebb, mint előirányozva volt. Ezzel széniben a múlt évben április hónapra 154,036.563 dinár volt előirányozva és 100,917.694 dinár folyt be, tehát 53,128.869 dinárral kevesebb, mint az előirányzat. Ez év első felére az állami költségvetésben 604,297.291 dinár volt előirányozva és ebből csak 400,112.619 dinár folyt be, vagyis 204,184.621 dinárral kevesebb. A múlt év első felére 521,449.602 dinár volt előirányozva és ebből 453,320.349 dinár folyt be. A deficit a múlt évben 68,129.523 dinár volt. Az idei adókimutatás szerint az egyenesadó fizetés nagy hanyat• lást mutat. Jellemző, hogy különösen a forgalmi adóbefizetés csökkent óriási mértékben, ami annak a jele, hogy a kereskedelmi forgalom az egész országban hanyatlott. A kimutatott számok világosan bizonyítják, hogy a gazdasági életet a jelenlegi adórendszer visszafejleszti. Veszélyben külkereskedelmünk aktivitása Ezidén 19 százalékkal csökkent a jugoszláv export A beogradi vámvezérigazgatóság a napokban tette közzé a jugoszláv külkereskedelem ez év első öt hónapjának kiviteli statisztikáját. A közzétett hivatalos adatok szerint a kivitel ez évi januárban 483,784.161 dinárt tett ki az elmúlt év januárjának 566,611.590 dinárjával szemben. Ez évi februárban a kivitel 455,404.590 dinár volt a tavalyi februári 514,931.064 dinárral szemben. Ez idén márciusban 608,399.946 dinár, tavaly ugyanakkor 812,818.735 dinár, áprilisban 467,876.934 dinár, tavaly 745,674.214 dinár, májusban 519,308.158 dinár, tavaly 745,674.214 dinár volt a kivitel. A kivitel mennyiség tekintetében kevesebb, mint tavaly. Januárban a csökkenés 12.10%, februárban 7.01%, márciusban ,ez idén 4.03%-kal több volt a kivitel, áprilisban a visszaesés 34.32%, májusban 32.72%-kal volt kisebb a kivitel mennyisége, mint az elmúlt év májusában. A kivitel visszaesése főleg a gabonanemüek exportját érintette. Ez év első negyedében a buzakivitel a tavalyi kivitellel szemben 30.530 tonnával és 91.8 millió dinárral kevesebb. A tengerikivitel 65.266 tonnával és 58.5 millió dinárral ment vissza. Áprilisban a buzakivitel 25.2 millió dinárt tett ki a tavaly áprilisban kivitt 61.2 millió dinár értékű búzával szemben. Kukorica áz idén áprilisban 40.7 millió dinár értékben került kivitelre, tavaly 282.4 millió dinár volt az export. Áprilisban és májusban a kukorica a tavalyihoz képest 518 millió dinárral csökkent. Ezenkívül kisebb a kivitel tojásban, épületfában, rézércben és cementben. A behozatal ez év első három hónapjában szintén csökkent. Januárban csökkent a behozatal 69 millió dinárral. Ez idén a behozatal januárban 546,342.603 dinár volt, tavaly 614,323.936 dinár. Februárban a csökkenés 93 millió dinár volt: ez idén 521,166.818 dinár, tavaly 614,223.936 dinár. Márciusban a visszaesés 17 millió dinár volt; ez idén 597 millió a tavalyi 614 millió dinárral szemben. Ez év első három hónapjában a behozatal januárban 18.25, februárban 26.51 és márciusban 1 százalékkal esett viszsza. 1927-ben a kivitel értékcsökkenése 19 százalékot tett ki. Ezek a számok arra engednek következtetni, hogy az 1924 év óta fenntartott külkereskedelmi aktivitás veszélyeztetve van. A kereskedelmi és iparkamarák a külkereskedelmi mérleg aktivitása érdekében a belföldi ipar fejlesztését és támogatását javasolják, hogy ezáltal a behozatal csökkenthető legyen, továbbá javasolják, hogy • kiviteli jutalmakat adjanak, a kiviteli vámokat és fuvarokat mérsékeljék. Fontosnak tartják végül, hogy a gazdasági körök uj kiviteli piacokat teremtsenek, különösen a Balkánon és a Levantén. F) gyémántkrach Katasztrófáiig áresés a örágakö-piacon — R uj ä Iafri* *ai gyémőntmezöx óriási leletei iőiztzk elő a krízist A drágaköpiacon, amióta a legutóbb felfedezett délafrikai gyémántmezőkön megkezdődött a termelés és nagy menynyiségben kerül elő az úgynevezett atluviális gyémánt, óriási nyugtalanság uralkodik. Az utolsó időben a gyémánt világpiaci ára hirtelen uj. bői tizenöt százalékkal esett, az egészen apró, úgynevezett ipari gyémánt kivételével. Amikor a múlt év elején mintegy huszonnyolcezer uj gyémántvadász rohanta meg az akkor fölfedezett grasfonteini gyémántmezőket, senki sem törődött ezzel, mert a közvélemény olyan gazdagnak tartotta a vezető cégekből tömörült gyémántszindikátust, hogy az játszva fel tudja vásárolni az uj drgakő-produkdót is, ha még oly nagy is lesz a termelés. Ez a feltevés azonban hamisnak bizonyult. A négy nagy cégből — a Consolidats Diamond Mine of South West Africa-ból, a De Beers-bői, a Jagersfontein-bíA és a Premier-bői — álló szindikátus ugyan elképzelhetelenül nagy tőkével rendelkezik, azonban az uj gyémántmezők olyan hihetetlen gazdagságban ontották a gyémántot, hogy az egész termelést felvásárolni a legnagyobb vagyon sem lett volna elegendő. A gyémántszindikátus a legmegfeszitettebb erővel sem tudta megakadályozni, hogy a túltermelés. következtében az árak lemorzsolódása meg ne kezdődjön. Már 1926 végén jelentették Capvárosból hogy a havi gyémántleletek értéke ötszázezer angol font, szemben az előző évi százhatvanezer fontos átlaggal A Big Four (a négy nagy kénytelen volt saját produkcióját a minimumra csökkenteni, de a karátonkinti 7, 19 fontos árak még igy is leszálltak a múlt év közepéig 4, 18 fontra, az idén pedig 2, 5 fontra. Noha a gyémánt ennyivel olcsóbb lett, az idei januári gyémánttermés mégis meghaladta a négyszázötvenezer fontot, tehát alig maradt el a két év előtti átlaggal szemben, mig februárban már túl is lépte, amennyiben 539.000 fontra szökött fel. A szakértők becslése szerint a legközelebbi hónapokban egymillió fontnál nagyobb lesz a havi gyémánttermelés. A pánikot fokozza, hogy a gyémánttermelés korlátozásáról szóló törvényjavaslatot, a Prezisus Stones Bill-t nem sikerült a Sir Ernest Oppenheimer vezetése alatt álló gyémántszindikátusnak elfogadtatni. Ezidőszerint az a helyzet, hogy a kínálat jóval nagyobb a keresletnél és a gyémánttermelők minden elfogadható áron túladnak zsákmányukon* mert attól tartanak, hogy később még kevesebbet fognak kapni. A .pánikhangulat átterjedt az európai gyómántpiacokra is és főleg Amszterdamban meg Antwerpenben keltett nagy csalódást, hogy a gyémántbillt nem sikerült törvényerőre emelni. A belgiumi gyémántcsiszoló-ipar azzal fenyegetőzik, hogyha a bili nem kerül tető alá, be fogják szüntetni az öszes üzemekben a műn-
