Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-28 / 208. szám
A KÖZGAZDASÁGI BACSMEGYEI NAPLÓ ALLANDO HETI MELLÉKLETE Komlómámort idézett elő az utóbbi évek kedvező konjunktúrája Az idei termés nehezen talál piacra Steiner Károly Kálmán a jugoszláviai komlótermelés és • komlókereskedelem legalaposabb ismerője fejti ki az alábbiakban nézeteit a célszerű komlótermelésről. Az utóbbi években Csehszlovákiában és Németországban gyenge komlóterme- Jés volt, minek következtében az árakigen magasak. Ez a körülmény nálunk valóságos komló-mámort idézett elő. Nemcsak földbirtokosok és íöldmivelök, de kereskedők, iparosok, sőt intellektuellek 5—20 hektáros földeket vásároltak, hogy azokat egészben vagy részben komlóval ültessék be. Nemzeti vagyonunk hatalmas összegeit fektették komlóba, igy mindent el kell követnünk, hogy ezt a beruházást el ne veszítsük és jövedelmezővé tegyük, nehogy úgy járjunk, mint az 1918 előtti időkben, amikor a komlótermelő 1—2 teljes világ termésű év után, komlójáért nemcsak, hogy az előállítási költségeit nem kapta meg, de el sem tudta adni és belefáradva a nagy befektetés kamataiba, a költséges megfnunkálfatásbá és az aránytalanul nagy megadóztatásba, a nagy beruházással létesített komlóültetvényeit egyszerűen kiszárította. A mi földjeink és éghajlati viszonyaink a legalkalmasabbak komlótermelésre Európában, de csak ha azt gazdaságosan űzik. Megválogatott talajban megfelelő gazdaságos műveléssel 10 éves átlagban 100 nészögölenként 50 kilogram száraz komlót kell termelni. A termésnek középnagyságú. finom szilárd tobozu, fénylő élénk zöld sZinü, vékony levelii és sürü hordáju, dús világossárga lupulin-képződményü, kellemes, egy érett ahna szagára emlékeztető komlónak kell lenni. Ilyen komlót kell termelni, ha a világpiacon a versenyt eredményesen fel akarjuk venni. Csak a kereskedelem fokozhatja a termelést és téves az a feltevés, hogy csak akkor lehet igazi eredmény, ha a fogyasztó közvetlenül a termelőnél fedezi szükségletét. A tapasztalat azt bizonyítja hogy a legnagyobb kereskedelmi piacok a termelő vidékek központjaiban létesültek, amelyek viszont hírnevüket és termékeiknek állandó piacát csak kereskedőknek köszönhetik. A kereskedő minden esetben csak azt a termelési piacot keresi fel, ahol legelőnyösebben fedezheti szükségletét. Ugyancsak a gyakorlat bizonyítja, hogy azoknak ,a termelési piacoknak, ahol évrőlévre első minőségű komlót termelnek, állandó vásárlói vannak. . A komid tudvalevőleg nem raktározható cikk. mert aetrikus olajai bizonyos idő múltán, még a legjobb konzerválás esetén is, romlásnak indulnak. A fogyasztás korlátozott,, amiből következik, hogy a legjobb és amellett legolcsóbb termelés piacra talál, mig a többi nem fog boldogulni. Egész Európában a legolcsóbb termelési költségek Jugoszláviában vannak és ha emellett a minőség fejlesztésére is különös gondot fordítunk, amihez minden előfeltétel meg van. akkor a mi termelésünk bizonyára eredményes lesz. De ha ez nem történik egységesén, akkor a termés nagyrésze nem talál vöt, a befektetések kárba vesztek és kivitelünk legnagyobb tétele csak annak hányadrészére zsugorodik össze. Milyen föld való komlótermelésre? A legtermékenyebb földj eink a délbácskai közép fekvésű, könnyű fekete hujnuszu földek. Ezek az úgynevezett »biztos« földek, amelyek az időjárás befolyása alatt alig változtatják meg hozadékukat és még á száraz esztendőkben is teljes termést hoznak és emellett könnyen megművelhetek. Kevésbbé ajánlhatók a szántóföldek, amelyeknek humuszában homok vagy agyag van, ahol az alapzat homok vagy kavics. Ilyen íöldek komlótermelésre nem alkalmasak. Minden növény egészséges fejlődéséhez napsugárra és levegőre van szüksége. Különösen áll ez a komlóra, annak buja növésére. Azok a kertek, ahol 6 méteres állványmagasságnál a komló 150 centiméterrel van négyzetbe ültetve, a tapasztalat szerint a legjobb minőségű termést adják. Az izmosán fejlett-növény jobban tud ellentállni a kártékony betegségeknek, mint a sűrűn beültetett kertek, amelyeknek termése minőségileg is mögötte marad a ritkábban beültetett kerteknek és azonfelül menynyiségileg alig érik el a megkívánt termést. fip azért arra kell törekedni, hogy ezek a kertek minél több levegőhöz és napsugárhoz jussanak és ne legyenek tulsüriin beültetve. Az oldalhajtásokat^ gyakran le kell nyesni és a komlót- a. drótállványokon kell tovább fejleszteni. Erősen trágyázott, kertekben olyan komló terem, melynek elviselhetetlenül erős szaga van és amely nem kedvelt, miért is ilyen földeket harmadéves tuMii «o*ban mésztartalmú vegyületekkel őszkor, a beszán tás előtt, bőven be kell hinteni és tavasszal szuperfoszfátos trágyával a fej körül trágyázni. Természetesen ügyelni kell arra is, hogy ezek a komlókertek minden gaztól mentesüljenek és a földeket lazán tartsák. Az ültetvények szakszerű kezelése mellett egy közepes diónagyságu tobozt kapunk, amely oválisán záródik, finom, zsenge levelekkel, sűrűn erezett vékony bordákkal, érett almához hasonló illattal és erős lupuliriképződéssel: ilyen komló termelése kizárólag a termőföldtől függ mert ilyen komló sok helyütt terem. Középnagy, zöld. finom lupulingazdag minőség az előfeltétel, amelyet megkívánhatunk. Egyes tobozoknak a legalsó leveleken rendszerint magjuk van és ezek a vadkomló legsilányabb fajtái, amelyeket azonnal el kell távolítani. Ügyeljünk a komló szedésére Nálunk a komló augusztus második felében érik be és akkor szedik a komlót, mihelyt a toboz bezáródik és bőséges lupulinkép7Ödés (világossárga) észlelhető. A szedést legfeljebb 12 munkanapon be kell fejezni. Minden termelőnek gondoskodnia kell, hogy megfelelő számú szedő álljon rendelkezésére és száritóalkalmatossága használható állapotban legyen. A komlót osztályozva kell szedni és ahol szükséges, színek szerint is. A szél által megtépázottat, a sima zöld színűeket, később a sárgákat és a vörössziniieket el kell különíteni, hogy azok külön-külön legyenek száríthatok és eltehetők. Csak akkor érhető cl elsöminőségü komló, ha a szedésnél mindjárt osztályozzuk is a termést. Minden tobozt egyenként kell leszedni és pedig fél vagy egy centiméter szárral együtt, ami feltétlenül szükséges, mert enélkiil a szedett tobozok szárításnál vagy zsákolásnál leveleznek, ami által a iupulintartalom elporzik, a minőség szenved és ez természetszerűleg a minőség rovására megy. Rosszul szedett tobozok hosszú szárral lényegesen csökkentik a minőség értékét és igy az [árat is és ilyen komlót aligha lehet elladni. Ezek szerint a termelők ügyeljenek a megfelelő szedésre. A szárítás A száritóalkalmatosság, akár természetes, akár mesterséges, már a szedés előtt és oly mértékben álljon rendelkezésre, mint amilyen az előrelátható tér-1 méshez szükséges. A leszedett tobozo- j kát nyomban a szedés után a szárítóba | kell vinni, nehogy hosszabb ideig marad- j jón a zsákokban. Mesterséges szárítás- j nál a legfelső padlás a -nyers komló j számára tartandó fenn. arra az esetre, j ha az nem Önthető fel azonnal. Ilyen esetben a nyers komlót ki kell teríteni j és félóránként forgatni, hogy az irideg maradjon, mert magas víztartalma miatt zsákokban hamarosan felmelegszik, színéből veszít és könnyen begyulladhat és értéktelenné válhat. Természetes szárításnál nagyobb felület tartandó fenn, mint amennyire előreláthatólag szükség iVan, miután a természetes száradás az időjárásnak van kitéve. A komló szárítása nehezebb, mint a szedése és a termelő különös és állandó figyelmét igényli. A helyesen szárított komlónak ólyatt kzMűriék kelUléfihi, mint a nyers komlónak, vagyis a,z első. rendűnek, fényesnek, egyforma' zpldszinünek, vflágossárga lúptrifnn’áü ’Meg nem felelő szárításnál a komló elveszti szép zöld színét, szürkészöld vagy sárga lesz, ami akkor fordul elő, ha a száritó felülete nem száraz vagy poros, ha a tető átszürődő. A mesterséges szárításnál nagyön kelt arra ügyelni, nehogy a fejlesztett hőfok tulmagas legyen, különben elpárolognak a lupulin aeterikus olajai és elégnek, a komló szine nem lesz fényes felületű, a lupulin rézvörös vagy barna szint kap, ahelyett, hogy világossárga maradna és ezáltal a komló nem lesz eladható. Ha a tobozt elszakítjuk és az orsó válik széjjel, törik, akkor a komlót a padláson ki kell teríteni, hogy kihűljön. Huszonnégy óra után a komló össze! tolható, mig a néhánynapi szedés egy rakáson össze van hordva. Ez idő alatt ;a komlót naponta kétszer óvatosan meg [ kell forgatni, legjobb reggel és este, kö- Izönséges falapáttal, nehogy eltörjön j vagy lelevelezzen. Amíg az orsó teljesen ; és könnyen össze nem törik, a konilót I még a rakáson is kétszer meg kell for! gatni, e célra legalkalmasabb favillákat j használni, ami által elérhetjük, hogy minden rakás egyiornia lesz. Az osztályozás és a zsákolás Természetes, hogy minden komlófajtát külön kell szárítani és külön rakásba összegyűjteni, hogy külön legyen zsákolható. Minden termelő gondoskodjon megfelelő zsákról, hogy a szárítás befejezése után azonnal zsákokba lehessen tenni. Semmiesetre se maradjon a komló rakásokban, mert ezáltal vészit szinben és súlyban és ha száraz idő következik, tulszáradt lesz, törik. A szántás után azonnal zsákolni kell a komlót. Minden rakást külön kell zsákolni és megjelölni, hogy a termelő tudja, hogy hány zsák egyforma komlója van. Semmiképen sem szabad különböző komlót egy zsákban összekeverni, ez irreális volna, mert a kereskedő feltételezi, hogy egy-egy zsákban egyforma minőségű komló van. Mindenképen tilos alsóbbrendű komlót zölddel úgy összekever-, ni, hogy a kevésbbé értékes be legyen fedve, mert ilyen eljárás biróilag üldözhető. A termelőnek nem szabad elfelejtenie, hogy minden zsák jelzéssel van ellátva, mert a vásárló a zsákokat kiüritteti és esetleges visszaélésekre úgyis rájön. Zsákoláshoz 240 centiméter hoszszu, 112 centiméter széles és körülbelül 5 kilogram súlyú jutazsákokat tanácsos használni. Ilyen zsákban 55—65 kiló komló helyezhető el a szállításoknál ez a legmegfelelőbb súly, kevésbbé tömött zsákok megdrágítják a fuvart, erősen tömöttek ártanak a komlónak. Olyan komlót, mely érintésnél vagy ha megfogják törik, nem szabad igy kezelni. Ennyire száraz komlónál meg kell várni az esős időt, hogy a komló felszívja a nedvességet vagy tanácsos, ha a szátaz komló kisebb tételekben van, nedves ponyvával bontani. Lehet azonban az ilyen száraz komlót egy peronoszporafecskendövel meleg vizzel befecskendezni, de ekkor favillával óvatosan meg kell forgatni, nehogy eltörjön. Legkönynyebben a hajnal órákban lehet a komlót kezelni, a munkás facipőben tapossa meg a zsákok szélét, miáltal a komló törés nélkül és egyenletesen kerül a zsákokba. Tanácsos minden zsákba két 60 centiméter és 6 miliméter erős drótnyársat elhelyezni és naponta ellenőrizni. hogy a komló melegszik-e vagy sem. Az egész évi munka eredménye az utolsó 14 naptól függ. Kifogástalan kezelésnél a költségek ugyanazok, mintha a termelő felületes és gondtalan munkát végzett és azok a termelők, akik nem képesek minőségi árut előállítani, jobban teszik, ha beszüntetik a kornlótermelést, mert csak kárt szenvednek'. A komló kelendősége és a világpiac helyzete Jugoszláviában a termelés megháromszorozódott és súlyos, feladatok elé állítja tu kereskedelmet,,• mert» amint ismeretes, csak külföldi rossz termés esetén tudtunk a mi komlónkon teljesen túladni, mig normális esztendőkben a termés egy része megmaradt és mint régi komló lényegesen olcsóbb áron cserélt gazdát. Kizártnak tartom, hogy az idei termés könnyen eladható legyen. Magas árak mellett a világpiac felvevőképessége korlátozott volt, de hogy az idén, amikor jó termés várható, mi lesz, nem lehet megjósolni. Az egész jugoszláv termést 100.000 félmázsára becsülöm, 1926-ban 60.000 félmázsa került kivitelre. Egy része még a termelőnél, vagy a kereskedőnél van. Nézetem szerint a komlónál is fennáll az általános szabály, hogy csak a legjobb és a legolcsóbb komló talál piacra, az erősebb megmarad, a gyengébb elpusztul. A termelők nyújtsák a kereskedelemnek a tőlük telhető legjobbat, hogy elsőrangú minőségű komlóval erőszakolhassuk ki a világpiac vásárlási kedvét, mert még ez esetben is nehéz feladat vár reánk. Igy ragad A legjobb légyfogó a világon! Minden üzletben kapható. Bolti ára 1 dinár au
