Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-17 / 197. szám
32 OLDAL « ARA 4 DINAR ACSMEGY PoStarlna plaćena o gotovoml NAPLÓ XXVítf. évfolyam. Szubotisa, 1027, VASARMÄP, Julius 17. 197. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—S8 Szerkesztőség S—10. 8—52, 370. p _ _ Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály, Szubotica Megjelenik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn is. Előfizetési ár negyedévre 165 dia Zmaj jov|n trg. 3 (Minerva palota) A forrongó Bécs Döbbent érdeklődéssel fordul az egész világ a kis Ausztria nagy fővárosa felé, ahol a nyugalom, a kedélyesség, a szociális erők egyensúlyának mindenfelől annyira irigyelt állapotát hirtelen kerekedett katasztrofális forradalmi vihar dúlta fel. Ha levonjuk is azt a bizonyos százalékot, amivel a felizgult fantázia ilyenkor meg szokta toldani az eseményeket, ha Seipel kancellárt és Schober rendőrfőnököt nem fogták is el a tüntetők, a háziezredek nem lázadtak fel és a szociáldemokraták nem ragadták magukhoz puccsszerűén a politikai hatalmat, a valóban megtörtént tények is bőven elegendők arra, hogy a külföld közvéleményében aggódást keltsenek ennek az apróra zsugorodott, de kulturális jelentőségében meg nem fogyatkozott és gazdasági életképességét nagyszerű lendülettel védő államnak sorsa iránt. A somfalvai vérengzés bűnügyében hozott esküdtbirósági felmentő Ítélet volt az oka a bécsi demonstrációnak, amely aztán állítólag egy rendőr brutalitása miatt — egy aszszonyt megkardlapozott és egy csecsemőt eltaposott — fajult hallatlan méretű uecai lázadássá. Azonban a szikra ártalmatlanul alszik ki, ha nem hull gyúlékony vagy robbanó anyagba. A tüntetésnek és elmérgesedésének közvetlen okai csak szikrák, amelyek azért idézték elő a szörnyű tűzvészt, mert az osztrák proletáriátus és polgári osztály közt felhalmozódott ellentétek lőportornyát érték. 1918 novemberében a szociáldemokraták lettek úrrá Ausztriában. El keli ismerni, hogy hatalmukkal igen észszerűen éltek és a monarchiából a demokratikus népköztársaságba vezető átmenet egyenletességét úgy a jobb-, mint a baloldali extremitások erélves megfékezésével biztosították. Később a keresztényszocialistákkal koalícióban kormányoztak s ilyen módon a munkásság és a polgárság szembefutó törekvései egy egészséges középút eredőjévé enyhültek. Ámde a szociáldemokrata vezérek féltették népszerűségüket és a tömegeikre gyakorolt befolyásukat az államkormányzásban való- részvétel kiábrándító hatásától és ezért kilépve a koalícióból, a kormányzás minden gondját, terhét és ódiumát áthárították a polgári mentalitást képviselő keresztényszocialista pártra. Azóta az osztrák szocialisták a községek, főleg Bécs városának adminisztrálásával igyekeznek minél többet megvalósítani programjukból, mig az állam közigazgatásának szálai a keresztény szocialisták kezében futnak össze. A politikai uralomnak ez a ketté ágazása mindkét tábort állandó elégületlenséggcl tölti el. A polgárság Bécs város tanácsának adórendszerében, lakásépítő akciójában és széles átmérőjű szociálpolitikája minden mozzanatában a szervezett munkásság előjogainak kíméletlen előretörését látja, viszont a proletáriátus valamennyi állami intézményt a burzsoázia ellene szegezett fegyverének tekinti. Innen a sok súrlódás, jobb- és baloldali kilengés, ami az utóbbi években az osztrák népköztársaság filigrán hajóját meg-megrázza. Egyfelől a frontharcosok, horogkeresztesek és egyéb reakciós szervezetek, másfelől a köztársaságvédő csapatok és a minden mozgalomba befér - köző vörös osztagok örökösen készenlétben vannak, hogy az állam presztízsének és az élet- és vagyonbiztonságnak rovására erőpróbákat provokáljanak. A legutóbb érkezett hírek szerint a Seipel-kormánynak sikerült a zavargásokat elfojtania és Bécs uccáin helyreállott a rend. Ahhoz azonban, hogy az osztrák népköztársaság sértetlenül haladhasson el a forradalmi veszélyek Scyllái és Charibdiszei között, mindkét világnézlet felelős reprezentánsai részéről nagyobb energiára van szükség a saját híveik destruktiv szenvedélyeivel szemben. Ausztria a Habsburgok bukása óta klasszikus hazája a szabadságjogoknak s mindenki, akinek a demokrácia jövője a szivén fekszik, őszintén kívánja, hogy sikerüljön az államélet és a szociális küzdelmek terén legyűrnie azokat-a szabadosságokat, amelyek végeredményben a reakció vetéseit érlelik. A bécsi munkásság fegyverszünetet kötött a kormánnyal A szombati nap nyugodtan telt el — A szociáldemokrata-párt ultimátumot nyújtott át a kormánynak, amelyben Seipel kancellár lemondását és Schober rendőrfőnök eltávolítását követeli — A tárgyalások befejezéséig mindkét fél el akarja kerülni a vérontást - Az általános sztrájk tovább tart Bécsben és a vasutak sem közlekednek Direktórium alakul Ausztriában Se pel kancellár és a szociáldemokraták részvételével Budapestről jelentik: A forradalmi Bécs elzárkózott a külső világtól. Telefonjai nem működnek, telegráfjai nem berreg nek, vonatai a pályaudva okon veszte gelnek, általában az általános sztrájk megbénította minden tagját, azonban a forradalmi jellegű kilengések egy szombat délben Budapestre érkezett autentikus jelentés szerint megszűntek; szombat reggelre a nyugalom teljesen helyreállt Bécsben, a hatóságok teljesen urai lettek a helyzetnek és a kormány erős kézzel tartja kezében a hatalmat. Budapest, amely Bécsen keresztül érintkezik Nyugat-Európával, teljesen el jván zárva Bécstő! és külföldi összekött- téseitöl. A budapesti sajtó úgy segit 7iugán, hogy Hegyeshalom határállomásra küldi ki munkatársait, akik itt a bécsi vonattal érkező utasoktól informálódnak, de több budapesti lap és velük 1 együtt a Bdcsmegyei Napló budapesti . szerkesztősége is Pozsonyba küldte ki ! munkatársait, akik itt autókon tartják fenn az összeköttetést Béccsel és információikat Pozsonyból telefonon továbbítják Budapestre. Több budapesti lap munkatársa szombat reggel repülőgépen utazott Bécsbe. ahonnan éjjel tér vissza, hogy tájékoztassa olvasóit a helyzetről.' A forradalom éjszakája A Bdcsmegyei Napló Pozsonyba kiküldött munkatársa a szombatra virradó éjszaka a szombati nap eseményeiről a következőket jelenti: Egész éjszaka szakadatlanul folytak az ütközetek és a gyújtogatások a városban. Különösen súlyos volt a helyzet a külvárosokban és a munkásnegyedekben. A tömeg sorra járta a rendőrőrszobákat, ahova betörtek, a rendőröket megverték és megfenyegették. A legtöbb őrszobából előre elmenekültek a rendőrök, amikor a tömeg felvonulását látták. Ezután a tüntetők a rendőrőrszobákban a bútorokat és iratokat meggyujtották. Éjjel félkettö után fokozatosan szűnni kezdett a fegyverropogás zaja és a tömeg felvonulása is. Éjjel kettőtől reggel bét óráig aránylag nyugalom volt, de ez a csend nem a béke, hanem vihar előtti csendnek látszott. A Ring-et ekkorra sikerült megtisztítani a tüntetőktől és mindenütt fegyveres őrjárat cirkált. Éjfél tájban körülbelül kétszáz volt a halottak száma és hat-nyolcszáz a sebesülteké. Ekkor már a kórházak zsúfolásig megteltek sebesültekkel és sok helyen az óceán hevertek a súlyos sebesültek, akiket még nem szállítottak cl a mentők. Általános sztrájk egész Ausztriában Szombat reggel a bécsi lapok közül egyedül az Arbeiterzeitung, a szocialisták hivatalos lapja jelent meg. A lap első oldalán a szociáldemokrata párt felhívását közli, amelyben a párt vezetői felhívják a munkásságot, hogy hagyják abba a pénteken megkezdett demonstrációt c’s most már csak komoly, méltóságteljes általános sztrájkkal tüntessenek a maguk igaza mellett. A gyárak és műhelyek nem dolgoznak Bécsben. az üzleteket ki sem nyitották és a vendéglők nagyrésze is zárva van. Az élelmiszerellátás szünete* 1, úgyhogy éhínségtől tartanak. Változatlanul résztvesznek az átalános sztrájkban a posta-, távirda- és telefonalkalmazottak is. A vasúti» forgalom először a déli vasúton szűnt meg. Minden állomáson sztrájkvezetőség vette át az irányítást és a sztrájk vezetőségekben a szociáldemokraták és a kercsztényszocialisták együttműködnek. A kormány péntek délután óta permanens minisztertanácsot tart és a beérkező jelentéseknek megfelelően teszi meg a szükséges intézkedéseket; többek közt egész Ausztria területére szesztilalmat léptettek életbe. A külvárosok hangulata igen harcias, de a szociáldemokrata párt bizalmi embereinek sikerül a rendét fentartani. A kormány lemond és direktórium alakul Szombat délelőtt a helyzet a következőképen foglalható össze: A kormányon még mindig Seipel van, de vele szemben a szociáldemokraták az általános sztrájk fegyverét léptették életbe A harcban álló két tábor küzdelme akörül forog, hogy Seipel kancellár és Schober rendőrfőnök lemond-e. Addig azonban, amig erre nézve a két tábor megegyezésre jut, mindkét fél átlátja annak szükségességét, hogy a további vérontásnak elejét vegye és a nyugalmat biztosítsa. Ezeknek az előzményeknek az eredménye az, hogy Bécsben szombaton aránylag nyugalom volt, amit mindkét fél igyekezett fenntartani és pedig egyrészt Seipe! és Schober parancsára hallgató rendőrség és. katonaság, másrészt a szocialistavezetők parancsaira hallgató köztársasági védőőrség. Ennek a közös szolgálatnak a célja a vérontás, gyújtogatás és fosztogatás lehetetlenné tétele, a halottak eltemetése, a sebesültek ápolása, a romok eltakarítása és »eközben mintegy parlamentáris tárgyalások folytatása Ausztria további sorsáról. Hogy a helyzet hogyan fog alakulni hogy Seipel lemond-e, illetve, hogy a szocialista uralomnak milyen lesz a formája, azt egyelőre nem lehet tudni. Tény az hogy a szocialista szervezettség várakozáson felül erős lesz és a keresztényszocialista szervezetek ereje meglehetős kicsinynek bizonyult. Tény az is, hogy még az osztrák vidékeken sem mozdultak meg a keresztényszocialista szérvezetek. Másrészt szóciáldeinokrta körökben is elismerik, hogy a szocialistákat támogatók egyrésze oly elemekből áll, amelyeket nem lehet bizonyos határokon helül tartani és ez súlyos terhe volna a szociaista vezéreknek, na maguk vennék át a hatalmat.
