Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)

1927-07-14 / 194. szám

1927 julius 14 BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Megmaradnak a kiskertek a városi alkalmazottak birtokában A Bu yevacska Maticá k másutt keresnek jánrlek-íöldet A szuboticai városi alkalmazottak száztagú küldöttsége kereste fel szer. dán délelőtt Mándics Mijónak, a vá­rosi kiskertek igazgatójának vezetése alatt dr. Sztipics Károly polgármestert, akit arra kértek, hogy továbbra is hagy­­ja meg a városi alkalmazottak kezelé­sében a palicsi utón elterülő mintegy hetvenöt hold kiterjedésű földet, az úgynevezett kiskerteket. A kiskertek céljaira szolgáló földte­rületet a városi! kiszélesített tanács múlt évben a Bunyevacska Maticának adományozta. Ezt a határozatot azon­ban a belügyminisztérium — a lakosság érdekeit tartva szem előtt — megsem­misítette. A közgyűlési határozat értel­mében a városi alkalmazottakat most távolították volna el a kiskertekből. A küidöttség vezetője rámutatott a váro­si alkalmazottak súlyos anyagi helyze­tére és kérte a polgármestert, hogy a földet hagyja továbbra is a város al­kalmazottainak kezelésében. Sztipics Károly dr. polgármester vá­laszában kijelentette, hogy tekintettel a városi alkalmazottak súlyos anyagi helyzetére, az életviszonyok megdrá­gulására és arra, hogy a városi ható­ság a föld haszná'atát annakidején minden kikötés nélkül állandó haszná­latra engedte át a városi alkalmazot­taknak, minden erejével és befolyásá­val azon lesz, hogy a kiskerteket a vá­rosi alkalmazottak ne veszítsék el és ha a Bunyevacska Maticát a városi föl­dekből mégis ajándékban részesítenék, I másutt keresnek részére földet. A száztagú küldöttség megnyugodva vette tudomásul a polgármester vála­szát. Kitöltöl’e büntetését s azután felmentették A szuboticai törvényszék volt irodaigazgatójának régi bűn­ügyét újra tárgyalták Három évvel ezelőtt. 1927 május 27-én Csebzanin Lázár, a szuboticai kerületi törvényszék akkori irodaigazgatója anél­kül. hogy erre bírói engedélye vagy ren­delet lett volna, kiadott Friedmann De­zső szuboticai ékszerésznek százötven­­ezer dinár készpénzt, amelyet egy bűn­ügyből kifolyólag a szuboticai törvény­széken bírói letétként kezeltek. Csebza­nin ellen ebből a törvényellenes cseleke­detéből kifolyólag bűnügyi eljárás indult és a volt törvényszéki irodaigazgatót a szuboticai kerületi törvényszéken bűnös­nek mondották ki hűtlen kezelés vétsé­gében és az 1924 november 18-án meg­tartott főtárgyaláson egyhavi fogházra Ítélték. . ■ Az ügy felebbezés folytán a noviszadi ítélőtábla elé került, ahol Csebzanint az 1925 május 8-án megtartott felebbviteli tárgyaláson bűnösnek mondták ki hűt­len kezelés bűntettében és az elsőfokon hozott egyhavi Ítéletet egyévi fogházra emelték. 1926 április 8-án a semmitőszék foglalkozott ezzel az üggyel és jóvá­hagyta az Ítélőtáblán hozott marasztaló ítéletet s az jogerőre emelkedett. A jogerős ítélet után Csebzanin meg­kezdte büntetésének kitöltését, amelyből a mai napig tizenegy hónapot és tizen­hét napot ki is töltött, úgyhogy teljes szabadulásáig még csak tizenhárom napja volt hátra. Az elitéit irodaigazgató még 1926 julius 19-én ujrafelvételt kért és pedig azon az alapon, hogv amikor a tettet elkövette, illetve a bírói letétben lévő százötvenezer dinárt kiadta. elmeálla­pota meg volt zavarva és emiatt nem rendelkezett szabadon akarati elhatá­rozással. Az ujrafelvételi kérvény alapján a bí­róság elrendelte Csebzanin elmeállapo­tának szakértő orvosok által történő megvizsgálását és e célból elküldték a stenjeváci állami gyógyintézetbe. á gyógyintézet 1927 május 22-én kelt szakvéleménye szerint Csebzanin a bűn­tett elkövetésekor lelkibeteg volt és igv zavart elmével cselekedett, amennyiben nem tudta, hogy saját cselekedetével bűnt követ el. Ebben az ügyben a szuboticai tör­vényszéken szerdán tartották meg a tárgyalást Stárcsevics Mátó törvény­­széki tanácselnök elnöklésével és a tárgyaláson a stenjeváci állami elme­gyógyintézet véleménye alapján Cseb­­zanin Lázárt az alapitélet hatályon kiviil helyezésével felmentette a vád alól és elrendelte egyúttal azonnali szabadlábra! helyezését. Csebzaninra a felmentő Ítéletnek nemcsak az a hatása, hogy tizenhárom nappal előbb szabadul a iogházból. ha­nem az is, hogy a bírói ítélet folytán nyugdíjra, illetve végkielégítésre nyer jogot. Elmű t a francia kormányválság veszélye A tisztviselő- fizetések emelésének kérdésében Poincaré meg­ái apadásra jutott a radikálisokkal és a kamarában biztosítva van a kormány többsége Párisból jelentik: A kamarában kedd este hosszas tanácskozás volt Poincare, Malvy, a pénzügyi bizott­ság elnöke és Chappdelainde között, aki az állami tisztviselők fizetéseme­lésének kérdésében a bizottsági ja­vaslat előadója. A tanácskozáson résztvett a radikális párt több tag­ja is. A konferencián Poincaré vég­leges megállapodásra jutott a radikális párttal az állami tiszt­viselők fizetésemelésének kér­dő ében. A pénzügyi bizottság határozata ugyanis az, hogy a költségvetésben a tisztviselői fizetésekre előirányzott hárommilliárd helyett 3.4 milliárd frankot kell felvenni és a minimális fizetés 6,900 frankról évi 8,000 frank­ra emelendő fel, még pedig vissza­ható erővel 1926 augusztus l-ig. Ez­zel szemben Poincarénak. mint pénz­ügyminiszternek az az álláspontja, hogy a fizetésemelést csak a jövő év január elsejétől kezdve lehet megadni az államháztartás egyensúlyának megzavarása nélkül és akkor is csak abban az esetben, ha addig a kor­mány megfelelő fedezetekről gon­doskodik. A megállapodás az, hogy a radikálisok a pénzügyi bizott­ság javaslata ellen fognak sza­vazni és kötelezőnek fogadják el Poincaré ígéretét, hogy a kormány újévkor felemeli a tisztviselők fizetését. Ilyen körülmények közt elmúlt a kormányválság vesze­delme. Azok a jobboldali pártok, amelyek a választójogi reform miatt neheztel­nek a kabinetre, tartózkodni fognak a szavazástól és igy a Poincaré-kor­­mány többsége minden körülmények közt biztosítva van. Mindig adni, sohasem kapni Úja in földterületé re' v ’sr•?z : 1l a V jJas ígban aqrár refo m célj. ba, re - vájd s iák n m kapnak földet Az agrárügyi minisztérium szer­dán rendeletet adott ki e horvátor­szági és vajdasági nagybirtokok re­víziójáról, amely szerint a törvény­ben előirt maximumon felüli földte­rületet, ha azt még nem vették volna igénybe, ki fogják sajátítani az ag­rárreform céljaira. Az agrárügyi mi­nisztérium véleménye szerint még mintegy tízezer hold föld van, amit az újabb revízió folytán el fognak venni. A minisztérium ezer családot akar újból a Vajdaságban és Hor­vátországban letelepíteni. A terv sze­rint a Vajdaságba hercegovinál föld­munkásokat, Horvátországba pedig délszerbiai földigénylőket fognak le­telepíteni, úgy hogy az agrárreform céljaira igénybe veendő földekből a Vajdaság földnélküli mezőgazdasági munkásai,, gazdasági cselédjei s egyéb igényjogosultjai megint nem kapnak semmit. Az agrárreformügyi miniszter ren­deleté megemlíti, hogy a földigény­lők, akik kérvényeiket már régebben beadták a hatóságoknak, ne inter­veniáljanak a minisztériumban, mert a kérvényeket érkezésük sorrendjé­ben fogják elintézni és semmi kivé­telt nem tesznek a többi földigénylők rovására. Ezernél több áldozata van a palesztinai földrengésnek Egész városokat semmisített meg a földrengés Londonból jelentik: A legutolsó jeruzsálemi jelentések alapján csak most bontakozik ki a palesztinai föld­rengés igazi képe. Megállapítást nyert, hogy i a földrengés óriási méretű volt, 'sokkal nagyobb, mint ahogy az első jelentésekből következtetni lehetett. Az eddigi jelentések szerint Jeru­zsálem környékén 108 ember vesz tette el életét a beomlott házak rom jai között, a súlyos sebesültek szán a [pedig 355. Nablus, Ramleh és Lupa váro­sokat úgyszólván teljesen meg­semmisítette a földrengés. Ezekben a városokban egész ucca­­sorok omlottak be és a halottak szá­mát még megközelítőleg sem lehet megállapítani. Kairói jelentés szerint Transjordániában hatalmas pusz­títást okozott a földrengés és egyedül itt több, mint 800 ha­lott van, úgyhogy a katasztrófa összes áldozatainak a száma meghaladja az ezer embert. Valamivel kisebb karokat okozott 'a földrengés Szíriában, amelynek [ egész területén érezhetőek voltak a földlökések, ae időtartamuk itt nem haladta meg a másfél percet A palesztinai földrengés sok száz év óta az első volt ezen a területen és amellett, hogy a katasztrófa ál­­! dozatainak száma meghaladja az ez­ret. az anyagi kár is igen nagy. Ammanban három-négy emeletes házak, mint kártyavárak dőltek össze és maguk alá temették lakóikat. Az Omar-mecset, az iszlám világhírű építménye jelentékenyen megron­gálódott. Ez a mecset tudvalevőleg Salamon király templomának a he­­jlyén áll. A földrengésnek két fészke volt: Nablusban, az ősrégi Schrhem vá­­j rosban és a transzjordániai Mann­­ban. Ezen a két helyen leirhatatlanul nagy a pusztulás. Nablus kihalt várossá lett és nem lehet tudni, hogy hány ha­lott van még a romok alatt. Jeruzsálemből mentőexpediciók men- Itek ki a katasztrófa színhelyére, de la romok eltakarítása nehezen megy, 1 óiért a hegyoldal sok helyen meg­repedt és mindenfelé sziklaomlás fenyeget-Mannban nem maradt egyetlen ház sem épségben és a virágzó város nagy romhalmaz. A várostól távol tábori kórházakat állítottak fel és ezekben feküsznek a mann-i lakosok, akik között alig akad egy is, aki ne- sebesült volna meg. A halottakat ideiglenesen közös sírban temették el. A földrengés gazdasági katasztró*. fát jelent. A kegyetlen anya Egy varsói koldusasszony pókot kötött gyermeke szeméhez, hogy a csecsemő sírjon Varsótól jelentik: A lappk ol.van ször­nyű esetről adnak hírt, amely szinte hihetetlen volna, ha a rendőrség ki nem derítette volna a tényállást. Egv magasrangu katonatiszt felesége a lengyel főváros egyik legforgalma­sabb uccáján részvéttel figyelte, hogy a járókelők mindegyike bőségesen ada­kozik egy koldusasszonynak, akinek a karián állandóan keservesen sírt egy csecsemő. A csecsemő jobbszeme be volt kötve. A tiszt felesége odament a koldusasszonvhoz és részvéttel ér­deklődött, hogy beteg-e a gyermek, mi­re a koldusasszonv durván elutasította az érdeklődő nőt. Ez gyanút ébresztett az uriasszonyban és lerántotta a csecse­mő szeméről a köteléket és ekkor bor­zadva látta, hogy a kis gyermek iobb szeméből vér szivárog. A kendő alatt fél dióhéjban pók volt odakötve a cse­csemő jobb szemére és a pók berágta magát a szembe. Csakhamar nagy tömeg gyűlt össze a koldusasszony körül és amikor az emberek meghallották, hogy mi történt, agyon akarták verni a bestiális anyát. A koldusasszonv a rendőrségen beval­lotta. hogy azért követte el tettét, mert a kinok következtében a gyermek foly­ton sirt és ezzel adakozásra birta rá a járókelőket. Az utasok szemeláttára a vonat elé vetette magát egy asszony Az öngyi 'kost darabokra tépték a kerekek Noviszadról jelentik: A strand felé vezető ut fölötti vasúti átjárónál szerdán délután öngyilkosságot követett el egy ismeretlen asszony. Skorics Damján vasúti őr. látta az asszonyt a sinek mel­lett ülni és az is feltűnt neki, hogy az asszony nagyon szomorú volt, de az őr azt hitte, hogy egy vasúti munkás fele­sége, aki valamiért szomorkodik. Né­hány perccel később jutott be a Beograd­­ból jövő 204-es gyorsvonat és az asz­­szony helyéből felugorva hirtelen len­dülettel a vonat alá vetette magát. A vonat ablakain kinéző utasok vették észre az öngyilkosságot, megrántották a vészféket és a vonat azonnal megállt de addigra már. mintegy negyven mé­terre vonszolták a szerencsétlen asz­­szonyt a kerekek. Az öngyilkos asszonyt szinte felda­rabolta a vonat, a fejét lemetszette, mellkasát teljesen összeroncsolta, ruhá­ját leszaggatta és a testét is összelapi­­totfca. Vilovác Miló rendőrkapitány és dr. Kukla György orvos szálltak ki a helyszínére, azonban az öngyilkos asz­­szuny személyazonosságát nem leheteti megállapítani. Az öngyilkos körülbelül 40—45 éves lehetett, fekete ruha volt rajta valószinüleg munkásasszony volt paradicsom-paszirozó minden jobb vas- és háztartási üzlet­ben kapható 10719

Next

/
Thumbnails
Contents