Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-14 / 194. szám
4. oldal ßACSMEGYEI NAPLÓ 1927 julius 14 vényszéki bíróvá. Toldy Zoltán élénk szerepet játszott a sportéletben is és alelnöke^ volt a Magyar Labdarugó Szövetségnek. Úgy ügyvédi, mint birói körökben abszolút hozzáférhe teilen embernek ismerték Toldy Zol tánt és ezért nagy feltűnést kelt az ellene megindult eljárás. Könyvbarátok Társasága A jugoszláviai magyar irodalom megteremtése és támo- L atása érdekében társadalmi akció inda t A rendőrség előállította a panamával gyanúsított törvényszé bírót és öt ügyvédet Toldy Zoltán törvényszéki bíró visz« szaélései Budapestről jelentik: A főkapitányság már nyolc napja folytat nyomozást abban a nagyszabású bűnügyben, amelynek központjában — mint már jelentettük — Toldy Zoltán törvényszéki bíró áll, a nyomozásból azonban nagyon kevés adat szivárgott ki a nyilvánosságra. A bünügy megindítója egy feljelentés volt, amelyet a csődbejutott Boldvavidéki »Erzsébet« Kőszénbánya Részvénytársaság egyik igazgatósági tagja, Német Ödön tett. A feljelentés előadja, hogy Gecső Lajos dr. ügyvéd, a kőszénbánya csődtömeg választmányának elnöke, Wertheimer Aladár dr. ügyvéd, az előbbi helyettese és Matavovszky Pál dr. ügyvéd, aki szintén tagja volt a csődtömegválasztmánynak, a kőszénbánya érdekeire való tekintet nélkül olyan üzleti felszámolást hajtottak végre, amelyből kifolyólag a vállalat hitelezőit, sőt magát a kőszénbányát is tetemes kár érte. A feljelentés nyíltan azzal vádolja meg az ügyvédeket, hogy ebből valószínűleg anyagi hasznuk volt és ezért bonyolították le ilyenformán a pénzügyi műveletet. Elmondja a feljelentő, hogy erről panaszt tett Toldy Zoltán csődbiztosnak, aki azonban a panaszt nem részesítette a kellő hatósági támogatásban. A feljelentés alapján kihallgatásokat eszközöltek, majd kedden előállították a főkapitányságra Gecső Lajos dr., Wertheimer Aladár dr., Matavovszky Pál dr, és Berger István dr. budapesti ügyvédeket, akiknek kihallgatása a késő éjszakai órákig tartott és akiket a főkapitányságon tartottak. Szerda délelőtt megjelent a főkapitányságon Auer György ügyész és referáltatott magának a nyomozás eddigi eredményeiről, majd detektívek mentek ki a városba, akik először Boda Jenő dr. budapesti ügyvédet állították elő, aki egy másik nagyszabású csődügyben van érdekelve, majd délután háromnegyedháromkor két detektív kíséretében a főkapitányságra érkezett Toldy Zoltán törvényszéki biró is, akinek kihallgatását nyomban megkezdték. Toldy Zoltán a budapesti ügyészségen mint ügyész kezdte pályafutását és 1920-ban nevezték ki tör-A kultúra s a jugoszláviai magyar irodalom istápolása érdekében jelentős kezdeményezés történt. Megalakult a Könyvbarátok Társasága, amely nem kíván egyesület lenni, nem elnökökkel, hivatalos szervezettel akar dolgozni, hanem össze szeretné gyűjteni azokat, akik kedvelik a könyveket s lehetővé akarják tenni, hogy Jugoszláviában érdemes és értékes magyar könyvek jelenjenek meg. Az utóbbi időben tagadhatatlanul van némi élénkség a jugoszláviai könyvtermelésben. Itt is, ott is jelentek meg magyar könyvek, amelyek tartalom és külső kiállítás tekintetében is méltóan reprezentálják a jugoszláv szellemi életet. A könyvkiadás azonban vagy egyesek áldozatkészségén alapult, vagy az iró személyes vállalkozása volt, amelyre mindenképen ráfizetett. A gondolat, amely a Könyvbarátok Társaságát megteremtette, a következő: Üssze kell gyűjteni Jugoszlávia területén azt a hat-hétszáz lelkes kulturembert, aki szereti a könyvet s hajlandó némi csekély áldozatot is hozni azért, hogy évenként négy-öt szépen kiállított értékes könyvet kapjon jugoszláviai Íróktól. Az évi hozzájárulási összeg 240 dinár, amelynek fejében mindenki, aki belép a Könyvbarátok Társaságába, megkapja: 1. a társaság kiadásában megjelenő vajdasági írók könyveit, 2. kap egy díszesen kiállított bibliofil szemlét, amely negyedévenként jelenik meg, 3. alkalmat ad a szerb-magyar irodalmi kapcsolatok megteremtésére és istápolására, 4. lehetővé teszi a falvakban és pusztákon ingyenes népkönyvtárak kezdeményezését, felállítását és támogatását, 5. segít abban, hogy az utódállambeli magyar tanulóifjúság és a felnőttek számára magyar irodalomtörténeti kézikönyv és magyar költői és szépprózai autologia jelenhessen meg. A Könyvbarátok Társaságá-nak előkészítő bizottsága a következő felhívást bocsátotta ki: A vajdasági magyarságnak nincsen eleven szellemi élete, nincsen színháza, nincsen szabad egyeteme, nincsen szép-I irodalmi folyóirata, igy tehát egyedüli j kulturális tényezője a könyv marad. Ezért fokozott figyelmet kell fordítanunk erre a kulturális tényezőre, mert a könyv szeretete és megbecsülése lesz a vajdasági magyarság szellemi életének egyedüli helyes fokmérője. Ennek felismerése vezetett bennünket arra a gondolatra, hogy — külföldi, de főleg utódállambeli példákat és sikereket tartva szem előtt — evv alkalmi egyesülést szervezünk meg, melynek Könyvbarátok Társasága lenne a cime. Ennek a társaságnak főcélja és törekvése lenne tagjait a magyar könyv komoly szeretetére, olvasására és értékelésére buzdítani. Évi 240 dinár fejében a tagok négy feltétlen irodalmi értékű könyvet kapnának csinos és ízléses köntösben, vagy esetleg három könyvet s egy bibliofil szemlét. A belépő tagokat az a kedvezmény is megilleti, hogy bármilyen megjelent és könyvárusi forgalomban lévő könyvet a társaság tagjai 10—25 százalékos engedménnyel kaphatnak meg. A Könyvbarátok Társasága elsősorban természetesen vajdasági irók müveit fogja kiadni s evvel mindenesetre erősebb lendületet adhat a sokszor csüggedésbe fuló irodalmi életnek, hiszen ezeknek a csüggedéseknek legfőbb oka majdnem mindig a könyvpártolás szervezetlensége. Az egyesület megalakulásának és sikeres működésének első feltétele a megfelelő taglétszám. Ezért kérjük mindazokat, akiknek nem közömbös a vajdasági magyar kultúra ügye s akik belátják a könyv hatalmas erejét, hogy támogassák komoly és tiszta törekvésünket s lépjenek három évi díjfizetési kötelezettségükkel tagjaink sorába! A dij félévi 120 dináros részletekben fizetendő. Mi bízunk benne, hogy Ígéretes tervünk valóra fog válni, hogy nem fog érzéketlen közönybe fulladni ez a nemes, lelkes törekvés, amely szinte próbája lesz a vajdasági magyarság kulturkészségének és megértő lelkének. Mi bízunk benne. ho'r’,f ez a próba be fogja bizonyítani a magyar szó, a magyar könyv létjogosultságát a Vajdaságban. Reméljük, hogy minden olvasniszerető magyar testvérünk és minden barátja a kultúrának tagja lesz egyesületünknek! Szubotica, 1927 julius hó. Achs Izor gyárigazgató, Noviszad, Ambrus Balázs iró, dr. Bata Péter ügyvéd, St. Kanjiža, dr. Békeffy György J ügyvéd, Bródy Mihály lapszerkesztő, dr. Deák Leó ügyvéd, Szombor, dr. Draskóczy Ede St. Bečej, dr. Farkas Geiza iró, Nem. Elemir, dr. Fenyves Ferenc lapszerkesztő, F. Galambos Margit iró, St. Bečej, Grób Imre iró, Havas Károly lapszerkesztő, dr. Havas Emil ügyvéd, Piukovich József földbirtokos, dr. Kellert Benő ügyvéd, dr. Kiss József, a Közgazdasági Bank vezérigazgatója, Kiss Lajos földbirtokos, a Közgazdasági Bank elnöke, dr. Kohlmann Dezső ügyvéd, Szombor, dr. Milkó Izidor iró, Nojcsek Géza, Népkör tb. elnöke, kereskedő, dr. Palásthy Ödön ügyvéd, Sombor, Prokopy Imre főtitkár, Szombor, Radó Imre iró, dr. Strelitzky Dénes ügyvéd, dr. Sóti Ádám ügyvéd, Szenta, dr. Szántó Gábor orvos, Szántó Róbert iró, ev. lelkész, Szenteleky Kornél iró, St. Sivac, dr. Székely Áron ügyvéd, dr. Teleky István tanár, Szenta, dr. Török Béláné iró (Lucia), dr. Török Andor ügyvéd, St. Kanjiža, Váli Gyula mérnök, dr. Wollheimer József főorvos, Szombor. A Könyvbarátok Társasága alapitói hittel és reménységgel fordulnak a vajdasági kulturközönséghez s kérik, hogy jelentsék be halogatás nélkül, hogy a Könyvbarátok Társaságába belépnek. Belépési nyilatkozatok vagy dr. Strelitzky Dénes, vagy a Minerva-nyorada címére küldendők Szuboticára. Amerikai segély avajdasági árvízkárosultaknak A 'üggetlen munkásszindikátus hatvané er dinárt oszt szét Beogradból jellentik: Amerikából nagyobb pénzöszegek érkeztek a kivándo* rolt jugoszláv munkások Vörös Segélybizottságától a független munkásszakszervezetek beogradi központjához, hogy ossza szét az elemi csapatoktól sújtott munkások és földmivesek között. Összesen hatvanezer dinár a segélyösszeg, a melyet a független szakszervezeti központ ki fog osztani az árvízkárosultak, továbbá a jégeső, vihar, éhínség és földrengés áldozatainak. A megalakult országos segélybizottság felhívására minden érdekelt községben és városban bizottságok alakulnak, amelyek beküldik a központnak a segélyre szoruló munkások és földmivesek jegyzékét. Sok helyen már Ki is osztották az első segélyt, igy a földrengés-sújtottá Gornyi-Milanovácon, továbbá a vajdasági Vojka, Bacskogradiste és Kumdn községekben. Sztefánovics Lázár, a független szakszervezetek központi titkárai most vajdasági utón van, hogy némely falvak károsult lakosságának segélyt osszon. A segélybizottságok az egész országban megalakulnak és időnként újabb amerikai összegek kerülnek kiosztásra. Egy kritikus albumából írta: Baedeker A szolga szabadabb, ha ura a szenvedélyeinek, mint az ur, aki rabja azoknak. * A saját szenvedelmeinktől többet szenvedünk, mint a másokéitól — de több gyönyörűségünk is van tőlük. * Valamely szenvedélyünk legyőzéséhez egy más — nagyobb — szenvedélyre van szükségünk. * Az erősakaratu ember ésszel tudja kormányozni és kanalizálni a szenvedelmeit — a gyengéknél a szenvedélyek dominálnak az ész fölött. S ezeknél nem a szenvedelem erős, hanem az akarat gyenge. ét Ha valaki korán kezd küzdeni valamely szenvedélye ellen, megbirkózhat vele s ura lehet neki — ha a harcot akkor indítja meg ellene, amikor az már úrrá lett fölötte, hiába verekszik. * A legtöbb szenvedély szeszély volt valamikor s minden szeszély azzal fenyeget, hogy szenvedéllyé lesz idővel. * Beteges fantázia csak beteg szenvedelmeket kelthet, a normális képzelőtehetség nemes szenvedélyeknek lehet a szülője. ét A szuverénnek tartott Ész szégyelhetné magát — ha képes volna rá — azért a gyöngeségért, hogy oly sokszor győzeti le magát a szenvedélyek által. ét Méltósággal űzni egy szenvedélyt: a legnehezebb művészetek egyike. Aki tud hozzá, azt nem csúfítják el a szenvedélyek. ét Az embernek ritkán van egyidőben két szenvedélye — hiszen egy is sok neki. A nő, aki ösztönös szakértő ebben a kérdésben, nem azért busul, ha az ura szenvedélyesen kártyázik, mert a vagyonát félti (bánja is azt a szerelmetes asszony!), hanem, mert attól tart, hogy a szerelmét veszti el. Jól tudja ő, hogy egyazon időben nem fér meg ugyanabban a kebelben kétféle szenvedelem s hogy az ura a kördrámát szereti vagy őtet, de nem mind a kettőt. ét Erős embereknek ritkán vannak olyan szenvedelmeik, mint a gyengéknek. ét A teljesen szenvedélytelen ember sohase igazán boldog. Ahhoz, hogy valaki »himmelhochjauchzend« lehessen boldog, kell, hogy valamily erős szenvedélytől táplált és izgatott vágya nyerjen kielégülést. Mert a szenvedélyeink azok, amelyek boldogokká és boldogtalanokká tudnak bennünket tenni. ék A szenvedélyek a legtöbbször hibák s csak néha erények. És ugyanaz a szenvedély olykor hiba, olykor meg erény. S van szenvedély, amely bizonyos embereknél erény és másoknál hiba. ét A legerősebb ember is gyönge a szenvedélyeivel szemben. # Tulajdonképpen csak nagy szenvedélyek vannak, kicsinyek nincsenek. Ha, amit szenvedelemnek tartunk, nem nagy és erős, akkor nem is szenvedelem. ét A szenvedélyek az izgató italokhoz hasonlók: kezdetben frissítik, élénkitik, fölvillanyozzák az embert — később lehangolják, beteggé teszik s végre megölik. ét Az ember, ha még oly erős, nem ura a szenvedélyének. Ha ura néki, akkor az nem szenvedély — csak valami, amit annak tart. ét Nem valami nagy dicséret, ha azzal ajánlanak valakit, hogy semmi szenvedelme sincs. Az ilyen egyéniség lehet példás állampolgár, jó hivatalnok, sőt megfelelő házastárs is. de jelentéktelen és érdekesség nélkül való s stílustalan ember, aki nem érdekli az Írót és a művészt és untatja a társaságot. # Bgy ismerősöm. Mindenben szenvedelmek. Szenvedelmesen szeret, szenvedelmesen gyűlöl, sőt szenvedelmesen közömbös is. ét A szenvedélyek fokozzák a fantáziát s a fantázia növeli a szenvedélyeket. Ez az a circulus vitiosus, amelybe sok derék embernek a tehetsége beletéved s a boldogsága belevész. ét Szenvedést többet tűr el a nő. szenvedélyt többet áll ki a férfi. ét Nagy szerencsétlenség, ha valaki • nek veszedelmes vagy kellemetlen szenvedélye van. De nem sokkal kisebb baj, ha valakinek semmiféle szenvedélye sincs. ■fc Az emberre nézve semmise olyan jellemző, mint az, hogy minő szenvedélye van. ét A nő csak egy szenvedélyt szeret: azt a szerelmes szenvedélyt vagy szenvedélyes szerelmet, amely a férfit feléje vonzza s ezt megbocsátja annak a férfinak is, akit ki nem állhat.
