Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-10 / 190. szám
1927 julius 10 II. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ KÖN1VEK —— SH — Mankó Béla: A megújhodás Rocca professzor nevét és kísérleteit a magyar olvasó közönség nem igen ismeri, pedig a növényi életben már praktikus hasznát is látják kísérleteinek. Rocca professzor tanainak lelkes magyar apostola dr. Hankó Béla most A megújhodás címen könyvet irt, amely tudományos felkészültséggel s a példák rengeteg sorával igazolja, hogy menynyire lehetséges az elveszett testrészek visszaszerzése és idegen testek átültetése, ha a test épségben maradt részében még vannak olyan sejtcsoportok, amelyekben még szunnyad az ősi alakuló képesség. A mindvégig érdekesen megirt könyvet a laikus közönség is érdeklődéssel olvashatja. # Vödör László: Márciusi éjszaka Újságírói és' színpadi sikerek, jelentékeny novellák tették ismertté már ezelőtt a regénye előtt is Fodor László nevét. Ez a regénye egy-két pesti éjszaka, egy nyár s egy szerelem története. A szerelem egy gazdag pesti fiatalember és egy mulatóbeli táncosnő szerelme. A leány, aki egy éjszaka felismeri gyerekkori pajtását, őszinte szerelemre lobban a fiú iránt. A fiú is szereti s egy boldog nyarat töltenek el együtt. Tisztán, ragyogón, derűsen. Közzéjük furakszik azonban a mult, a leány múltja, amely örökre elszakítja őket egymástól. A történet nem valami igényteljes, s nem túl izgalmas. Ennek a regénynek értéke nem is abban van, hanem a pesti éjszaka, a pesti mulató s a mulató köröl élők fényesen megformált rajzában. Számunkra ma már majdnem emlék az a Budapest, amit Fodor László rajzolt, de sorai nyomán megszépül az emlék. A Márciusi éjszaka könnyű, kedves folyamatos olvasmány, s aligha akar más lenni. Fodor László üj könyvét a Franklin-Társulat adta ki. * Szomory Dezső: Levelek egy barátnőmhöz szomory Dezső művészete egészen magában álló a magyar irodalomban: törvényt és szabályt nem ismerő, semmitől meg nem hátráló, különös tüzekkel és zenékkel telitett művészet. Színes zuhatag, amely aranyport és fekete lombokat sodor s az ég sötét fényét harsogja vissza. Uj könyve még eresebben ég a speciális izü Szomory-lirától, hiszen az iró legmélyebb líráját, gyermekkorának és ifjúságának vallomásait tartalmazza. Mindaz a sok hangulat, érzés és reflexió, mindaz a sok érdekes élmény, amely egy gazdag lélek kaptáraiban felgyülemlett e régi időkből, kiárad e megragadóan szép és egyéni levelekben. Egy élet és egy ifjúság regénye ez a könyv, a legszebb én-regények közül való. Az epizódok színes mozaikjai mögül egy magányos és különös arc süt át, az elfutó idő aranyfényü, súlyos világításában. A könyv az Athenaeum kiadása. Ára fűzve 66 dinár. Megrendelhető Literaria könyv- és lapterjesztő vállalatnál, Szubotica. /. Kessel: A véres puszta Ha az orosz polgári politikusok előre látták volna az események haladásának irányát, bizonyára nem robbantották volna ki a forradalmat. Kerenszki után a vörös uralom következett és ebből a vörös uralomból nőtt ki a terrorfiuk hírhedt szervezete, a legbarbárabb kormányzati szerv, amely valaha is egy ország nyakán ült: a Cseka. A Cseka vaskeze uralkodik ma a szelíd orosz földön. Aliig felfegyverezett, bőrkabátos legények ellenőrzik a volgai hajósok énekét és jaj annak, aki szót ejt a diktatúra ellen. A Cseka nem ismer irgalmat. Dosztojevszkij, Ooncsarov, Csehov óta nagyot fordult az orosz föld sora. Eltűnt a cár és a Kreml ormán vörös csillagfény világol. De az orosz lélek örök, mint maga a természet és az orosz lélek nem változott. A durvaság, szadista kegyetlenség páncélja alól időnként ki-kivillan egy darab meleg emberi szív. Az orosz nép legmegértőbb ismerője, Kessel, — Zubov, a sánta, szürke geometria tanár — elvállalja egy terrorrista csapat vezetését, de amikor emberei megkorbácsolnak egy ellenszegülő fiatal leányt, felébred a lelkiismerets, fellázítja a falut a rekviráló vörös csapat ellen, s ő maga áll a lázadók élére. Egy tizennégyesztendős leány az uccára kerül és meggyilkol egy öreg kereskedőt, akinek a tárcája rubelektől duzzad. Mikor gyilkosságáért a forradalmi törvényszék elé viszik, a hajas babáját kéri vissza. Es a biró először érzi, hogy ö a bűnös. Erchov mérnök az őrültek házába menekül a vörös üldözök elöl. Egy dühöngő cellájába kerül és együtt tölt vele egy rémes éjszakát. Nagysokára, menekülése után találkozik az uccán cellabeli társával; a két ember ráeszmél, hogy hajszolt bajtársak és egymás nyakába borul. Ilyen történetek váltakoznak a »Véres puszta« lapjain. Kessel, a Párisba emigrált orosz iró jól ismeri honfitársait és jól ismeri a csupasz emberi ösztönöket. Biztos kézzel, megértőn nyúl egyenest a szivek legmélyére, napvilágra hozza onnan a vérszomjas jóságot és a jámbor kegyetlenséget. A könyvet a Pantheon Irodalmi Intézet adta ki. Ara fűzve 45 dinár, kötve egészvászon kötésben 70 dinár s a Minerva könyvosztályában kapható. * Gaston Leroux: Hardigras. A nizzai »Bella Nissa« áruházban nagy a felfor-Magdeburgban színházi kiállítást rendeztek, ahol többek közt bemutatták a modern színházak különböző válfaját, a rendezés fejlődését, a legújabb díszleteket és kellékeket. A kiállításnak egyik érdekessége az úszó színpad volt, amely egy festői tavacska közepében ringatózott, zöldelő fák között. A nézőket, mig a színészek játszottak, a habok ringatták. Természetesen ezen a színpadon csak afféle könnyebb fajsúlyú darabokat lehet bemutatni. A súlyos mondanivaló, a nehéz, tartalmas drámák az uszószinpadot elmerüléssel fenyegetnék. * Szegény bohócok! ök többnyire csak »mulattatnak, de nem mulatnak.« Életük végén pedig — gyakran a közepén js — éhkoppon maradnak, nincs betevő falatjuk, koldulni mennek, Párisban erről beszélnek. Csak az utóbbi években a következő bohócok nyomorúságát látták. Foolit, a hires clown, miután kikopott a népszerűségből, kuktának állott be egy bárba. Társa Chocolat a legképtelenebb nyomorúságban pusztult el. Gugusse a kórházban halt meg, Boullen szénhordó munkásnak szegődött, miután a nevettetés mestersége nem hozta meg mindennapi betevő falatját. Páris megalapította a Bohócok Menházát, hol öregkorukra legalább kenyeret, tisztességes ellátást kapnak. A hires olasz bohócok, akiket Fratel. tini néven ismernek s gyakran ingyen előadásokat rendeznek a kórházakban a beteg gyermekeknek, jelentős összegdulás. Hardigras, a gazember Hardigras, akit «oha még emberfia szeme meg nem pillantott, az éjszaka folyamán mindenféle értékes holmit tüntetett el az áruraktárból. Supia ur, a tulajdonos, a rendőrséghez fordul. Ennek az eljárásnak a következményeképen egyre újabb felsülések érik. Megindul a bonyodalom. Az ármányos csirkefogó, Nizza és vidékének kedvence rengeteg borsot tör az áruház tulajdonos és a rendőrség orra alá. Mikor Supia egy herceghez kényszeríti a lányát, az esküvő előtt megszökteti, majd ismét visszahozza a leányt. A dolog azonban tragikusra fordul. Egy ismeretlen valaki beleszól a játékba és csakhamar hullák és eltűntek jelzik Hardigras lépteinek nyomát. Megindul a legizgalmasabb hajsza a gyilkos után. Tűzvész, falvak lázadása, egy valóságos katonai hadjárat megindítása irtán derül csak ki az igazság. A népitélet végez a bűnösökkel és Hardigras boldogan zárja karjaiba Toinettát, az áruház tulajdonosának leányát. Gaston Leroux kitünően érti a mesterségét. Az olvasó szeme mohó érdeklődéssel száguld az események láncolatán. Sehol meg nem áll, sehol nem lankad, sehol közönségessé nem válik. Zseniálisan felépített, irodalmi nívójú müvet ad Leroux. A fordítás Peterdi István munkája. A címlap Fiora Margit rajza. A könyvet a Regény Híesterei közismert sorozatában a Pantheon Irodalmi Intézet R. T. adta ki. A Hardigras ára fűzve 65 dinár, vászonkötésben 88 dinár s megrendelhető a Minerva könyvosztályában. gél járultak hozzá a bohócok a tnenházának felállításához. * A Secolo írja: Az Angyali Kapu Rómában a Vatikán és az Angyelvár között van. Ehhez a kapuhoz kedves történet fűződik még abból az időből, mikor Olaszországban a cenzor vörös ceruzája garázdálkodott. A Teatro Tordinonában Verdi Ernanijára készültek. A szövegkönyvben szemet szúrt a cenzor urnák ez a sor: — A hárfák angyali hangjainál... A cenzor így szólt: — Az angyalok csak maradjanak az égben. Ne profanizáljuk őket. Énekeljék igy: »A hárfák összhangzatos hangjainál.« Pár nappal a cenzor e kijelentése után IX. Pius pápa szokásos sétájára indult. Komornyikja megkérdezte tőle, merre parancsol menni. — Az Angyali Kapuhoz? — Csöndesebben — intette a pápa a komornyikot. — Ha meghallaná a cenzor ur, bajunk támadna. Mondjuk egyszerűen, hogy az összhangzatos Kapuhoz megyünk. * Shawt és Depewet együtt ünnepelték. Diszlakomát rendeztek tiszteletükre. A pecsenyénél fölállt Shaw, körülbelül öt percig olvasta beszédét, nagy sikere volt. Aztán Depew állt föl s mivelhogy nem készült igy szólt. — Én meg Shaw megállapodtunk, hogy kicseréljük beszédeinket. Tudatom önökkel, hogy Shaw az imént az én beszédemet olvasta föl s köszönöm, hogy olyan melegen fogadták. Sajnos az ő beszédét elvesztettem. Nem tudok belőle egy kukkot sem. Csak arra emlékszem, hogy meglehetősen unalmas volt. Másnap Shaw-val találkozik egyik tisztelője. Ezt mondja neki: — Sir, igazán önfeláldozó kartárs, hogy elmondta Depew beszédét. Azt hallottam, hogy Depew tehetséges iró. De tegnapi beszéde egyszerűen mi mien i kritikán alóli szamárság volt. | Kezében a görcsös somfabottal, karján a nemzetiszin szalaggal ácsorgott a paradicsomi szigeten, akár egy eleven tilalomfa. Körötte fü nőtt, rigó fütyült, virágok illatoztak, szabályosan. Vizipuskák locsolták a gyöp nyáriasan nyírt zöld haját. Nyiratkozás után fejmosást kapott. A csősznek nem volt semmi dolga. Pokolian unatkozott. Suhintgatta botját, kihivóan pödörintette szürke bajuszát. A kutya se hederitett rá. Odaállt egy-egy játszó gyerekcsoport mögé, lesbe, hátha akad valami pákosztos lurkó, akit fülön csíphetne. De a mai gyerekek nem bontanak rendet. Illemtudóan beszélgettek a kavicsos utakon, ök a levegőben szerettek volna garázdálkodni ötezer méter magasságban agy hárommotoros repülőgéppel. A családapákat sem izgatta a kisebb-nagyobb kihágás. Amelyik manapság tartalmasabb élményre áhítozik, az ilyen andalító nyári délutánon inkább otthon marad s kiirtja családját. Én nézegettem a folyam csendéletét. Lüktető mélyén narancssárga lélekvesztök surrantak. Evezősök vezényszóra mártogatták a hullámokba hosszú lapátjaikat. Homlokukat fehér kendők kötőt- - ték körül. Római rabszolgákhoz hasonlítottak. Egy darabig gyönyörködtem ebben, aztán fölkeltem. Bizonyos idő múltán a menyország is unalmassá válik. Tekintetem találkozott a csőszével. Még mindig petrezselymet árult, ásitozott. Megesett rajta a szivem. Körülnéztem, hogy mit tehetek az érdekében. Egy oszlopra szörnyű magyarsággal ez volt írva: A virágokat sértegetni tilos! Ennélfogva odamentem egy orvosi veronikához s a halványkék virág fülébe kiabáltam: — Marha. I A csősz figyelni kezdett. Egy fordulónál másik hirdetőtábla rivallt rám: Aki a gyöpre lép, az a törvény teljes szigorával büntettetik! Ez kellett nekem. Szórakozottan ballagtam az utón, mint aki elmereng valamin, majd egy pillanatban borzougó kéjjel ráhágtam a gyöp peremére, de csak az egyik lábammal. A műveletet többször megismételtem. Éreztem, hogy hátam mögött a csősz már emelinti botját, kitátja száját. — Hé — kiabált egyszerre, közvetlen a hátam mögött. — Mi az? — hebegtem, jól tettetett zavarral. — Tilos a gyöpre lépni — szólt haragosan, de hangjában valami kellemes izgalommal. — Nem tudtam — rebegtem bűnbánóan. — Hát nem látja? — mondta s görcsös somfabotjával a táblára matatott, oly hivatalosan, hogy gyönyörködtem benne. Olvasni kezdtem a hirdetőtáblát, teljes odaadással, akár Tolsztojt szoktam. Gyanakodva, de elégedetten nézegettük egymást. Mindaketten föl voltunk villanyozva. Úgy szép az élet, ha zajlik. Kosztolányi Dezső JÜogaska Slatina (Rohltsch-Sauerbr unn) a 'egnagyobb és a legmodernebb világfürdő az S.H.S. királyság területén. Gyomor-, bél-, májr, vérbaj, em ‘sztési zavarok, hólyagbántalmak, stb. ellen. Külföldi látogatók az S.H.S. vasutakon 50 százalék kedvezményt kapnak. Különösen mérsékelt árak az elő- és utószezonban. Felvilágosítással szolgál minden kül- és belföldi utazási iroda és a Fürdőigazgatóság 5289 Rogaška Slatina (S.H.S.) SZÍNHÁZI kistükör Úszó szín paO Bohócok menhelye — Angyali kapu — Shaw és Depew pohárköszöntője
