Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-07 / 155. szám
*927. Junius 7. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. színház----A nagyságos asszonyt már láttam valahol Műkedvelő előadás a Népkürben Csekély eltéréssel ugyanaz az együttes mutatta be vasárnap este a Népkor* ben Fodor László »A nagyságos aszsronyt már láttam valahol« című vigiátékát, amely a divatos szerzőnek »Dr Szabó Juci« cimü darabját is színrehozta. Mindjárt bevezetőül meg kell azon-, ban állapítani, hogy ez a kísérlet korántsem sikerült annyira, mint az első, sör — az objektivitás kötelez ennek a megállapítására — egyáltalában nem sikerült úgy, ahogy azt a műkedvelő színjátszás fejlődésének mai örvendetes fokán megkívánhatja a közönség. A légi érdekesebb azonban az, hogy az egyes szereolők — egé^z csekély kivéte'lel — derekasan megadták a helyüket és legfeljebb az volt a hibájuk, hogy néhol küzdöttek a szereptudással, az előadás azonban döcögős, darabos és vontatott voit és nemcsak, hogy nem volt meg a vígjáték szükséges tempója, hanem általában nem volt élet a játékban, úgy hogy sokszor úgy éreztük, hogy a szereplők unatkoznak a Színpadon. Ilyen körülmények között pedig a közönségtől sem lehet rossz néven venni, ha voltak olyan negyedórák, amikor unatkozott. A női főszerepben Reitter Ilonka volt ismét fess, elegáns és hóditó és a rutinos, ügyes színésznő illúzióját adta. Mamazsich István, aki a darabot rendezte szimpatikus és ügyes minden szerepében/ bár inkább jellemszinész, mint amorozó Gyenizse Ilus ilyenfajta szerepeiben mindig elsőrendű és most is életet teremtett maga körül, de kár, hogy az első felvonásban fülsértő volt tulhangos beszéde. Weisz Ferenc ismét magát adta, amivel ugyan sikere volt, azonban nem sokat használt az ügyvéd alakjának, akit meg kellett személyesítenie. Epizódszerepekben kiváltak az együttesből a kellemes orgánumu és szépen beszélő Rószmami Bözsi (Madame Charlotte), a szemrevafó bájos és nagyon ügyes Afihálykovics Manci (Böske szobalány); a rutinosan és kedvesen játszó Toldi Qizi (Louise) és az ügyvédbojtár szerepéből kabinetatakitást csináló Balog István. .Ügyesen illeszkedett az együttesbe Heger Sándor és Kosányi Lajos is és kü-1 lön sikere volt Reitter Ilonka pompás dán doggjának »Álmi«-nak is, amely Rin- Tin-Tin-i »szinészkvalitásokat« árult el. A közönség, amelyet joggal bosszantott az, hogy a szinlapon nyolc órára hirdetett előadást csak kilenckor kezdték, hamar megfeledkezett erről á pontatlanságról és szívesen tapsolta a szereplőket (I. f.) A talmudista A pr gai zsidó z-argonzz'nház bemutaiőelöadása N visz d n Noviszadról jelentik: A noviszadi Nemzeti-szinházat zsúfolásig megtöltő közönség a tetszés tomboló megnyilatkozásával és nVilt szinen is ismételten felhangzó zugó tapssal honorálta azt a nagy műélvezetet, amelyet a prágai zsidó zsargon-szinház művészei nyújtottak az elismerésből kifogyni nem akaró, hálás közönségnek a szombatesti bemutató-előadáson. A prágai vendégművészek Rakovnak modern irányú, de orosz miliőbe áttett társadalmi színmüvével, a »Talmudista« cimü életképpel mutatkoztak be. A darab meséje röviden a következő: Az első felvonás a gazdag Maibaum Ábrahám fényűző házában játszik, ahol épp nagy mulatság van, amelyen résztvesz a szegény tányérnyaló bocher is, aki a gazdag házban »napokat« evett. A mulatságon résztvevők gúnyt űznek a szegletesen viselkedő bocherből és a jelenlevő Modche Nus házasságközvetitőnek az az ötlete támad, hogy megtréfálják a szegény fiút. Rögtönzött menyezet alá állítják Maibaum gazdag és szépséges leányát: Sonját és a »tányérnyaló« Zemaeh bochert és elmondatják velük a zsidó rituálé házassági eskü forterpentin rzappan HrHUiilliililiHl A terpentin gyorsan és biztosan old fel szennyt, különösen pedig pecséteket, izzadság- és zsirfoltokat, kormot, stb. 1. Jól kézbeillő nagy szappanalak 2. Terpentint tarta’maz 3. Kellemes az illata 4. Kivágható meseképek 5. A csomagolás megvédi 6. Különösen világos szinü, úgyszólván felsőbbrendü „Schicht“-szappan „Schicht“ terpentinszappan 7. Fertőtlenít! máját, mely ha elhangzott, kötelezővé váliK. Az öreg Maibaum ereiben azonban megfagy a tréfa hallatára a vér, mert isj meri az esküvel járó kötelezettségeket, j A második felvonás a bocher szüleinek, az öreg, töpörödött Zemachéknak I nyomortanyáján játszódik le. Fiuk ha- I zajön, de nem meri elmondani, hogy mi történt vele a gazdag Maibaum háj zában. Ekkor magánkívül az izgalomtól i jön Zemachékhoz Sonja házitanitója, Bronjin és éktelen szemrehányásokat tesz a bochernek, hogy neki tudnia kéllett, hogy az eskü elmondása milyen következményekkel jár és ennek dacára belement a tréfába, pedig a rituálé szerint most ő a gazdag Sonja törvényes ura. Felszólítja, hogy adja meg a »válólevelet« (a gettet), amelyet a rituálé szerint a rabbibiróság állít ki a felek egybehangzó akaratára. De a bocher a »gett«-ről nem akar tudni, mire Bronjin, azzal vádolja meg, hogy makacsságával csak zsarolni akart. Az öreg talmudista és felesébe; kétségbeesnek, hogy fiuk milyen szégyent hozott rájuk. A fiú elmondja, hogy cellájában miképpen tanulta éjjel-nappal az ódon, dóhos, régi tudományokat és, amikor »napokat« evett, miképpen gyűlt szive szerelemre a gazdag és szép Sonja iránt, akinek kedvéért megtanulta a nyugateurópai nyelveket. Amikor a földi jókban duslakodó, gazdag és kényelmet szerető életet meglátta, más ember lett belőle. Látta, hogy ezek az ő szegénységéből gúnyt iiznek és mert halálosan szerette Sonját, elmondta az esküformát. A harmadik felvonás Maibaum házában játszik. Modche Nus elment a gazdag Sonjához és közli vele, hogy a szegény bocher halálosan beteg és az orvosok azt üzenték, ha nem megy el hozzá, a fiú belehal gyilkos szerelmébe. Arra kéri Sonját, menjen el a beteghez és nyugtassa meg, mert máskülönben meghal. De sem a lány, sem apja hallani sem akarnak erről. Közben eljön az öreg talmudista és felesége és a földre rogyva könyörögnek Sonjának, hogy mentse meg egyetlen fiukat. A leány szive megindul és megígéri, hogy elmegy, de az öreg Maibaum kitagadással fenyegeti meg, ha elmegy. A lány azonban szembeszáll apjával, ha három emberéletről van szó, nem tagadja meg a kérést. Megrendítő drámai jelenetek közt megy a leány »urához.« A negyedik felvonásban az öreg talmudistát magához hivatja Maibaum, aki szeinrehányólag kérdi, hogy mit akar a válólevél ellenében. Ekkor a bocher is eljön Maibaumékhoz és hozza a válólevelet, de a leány nem fogadja el, nyakába borul, mert szintén szereti a fiút, mire az öreg Maibaum szétszakítja a válólevelet és beleegyezésével megtartják az igazi esküvőt. A »Habimah« tagjai komoly, nagy művészek és tökéletes előadást nyújtottak. Nagyszerűen megjátszott művészi produkciót adtak, szívvel, belső egyéniségük egész latbavetésével. A rendezés kifogástalan, különösen a második felvonás bravúros scenirozása ragadtatta el a közönséget, mely nem szűnt jmeg tapsolni, úgyhogy a felvonások vé- i gén számtalanszor kellett a művészeknek a függöny elé lépniök. Az öreg talmudista Francos és felesége Weiszmanné drámai erővel játszották meg szerepüket és a nagy sikerben velük osztozott Bell, a bocher és Sonja művészi játéka. Külön elismerést érdemel a klasszikus alakítást nyújtó Zucker, aki tökéletes típusa az eredeti és nagyszerű humoru »jiddisch« táncos, énekes és előadó komikusnak. Rosenberg kisasszony és Friedesz is méltóan illeszkedtek az együttesbe. A szereplők a könnyebb megértetés kedvéért koncessziókat tettek a zsargonban, ami talán kissé az eredetiség rovására ment, de igy legalább közelebb férkőztek a közönséghez. A vendégművészek a felzugó tapsra derekasan rászolgáltak. A noviszadi tó'zspepaloia felavatása Anovisadi tőzsde ötödik évi közgyűlése Noviszadról jelentik: Az ország közgazdasági köreinek nagyarányú részvétele mellett avatták fel pünkösd hétfőn az újonnan épült noviszadi tőzsdepalotát, a mely felavatóünnep összeesett a noviszadi tőzsde első jubileumával, a tőzsde ötödik esztendei közgyűlésével. Az uj tőzsdepalota felszentelése szombat délelőtt féltizenkét órakor volt. A felszentelést a tőzsdetanács jelenlétében Miroszavljevics Veljkó plébános végezte egyházi ceremóniával. Az ünnepi közgyűlést vasárnap délelőtt a tőzsdepalota nagytermében tartották meg és ennek keretében leleplezték Őfelségének a nagyteremben elhelyezett életnagyságu képét. A közgyűlésen, amelyet dr. Dungyerszky Gedeon elnök nyitott meg, a többek közt jelen voltak: Klicin Mita kormánybiztos, Lakics János polgármesterhelyettes, Mihaldzsics Stanoje rendőrfőkapitány, dr. Manojlovics Vladiszláv szín boticai közjegyző, a szombori tőzsde elnöke, Sicsarevics József, Almoli József beogradi tőzsdetanácsosok, Perusics Spiró, zagrebi tőzsdei főtitkár, Dungyerszky Jása nagybirtokos, dr. Koszics Mirkó egyetemi tanár, noviszadi kamarai főtitkár, Sarics János és Nenadovics Velimir postaigazgatók, Dungyerszky Gyóka nagybirtokos, Mátics Vásza nyugalmazott pénzügyigazgató. Petzy-Popovics Pál, a komlótermeíök szövetségének alelnökc, König Adolf, a komlókereskedők egyesületének elnöke, Bogdanovics Zsivorád és Jovanovics Petar a noviszadi kereskedelmi és iparkamara képviseletében, dr. Stefanovics Zsárkó nyugalmazott polgármester, Rainer Simon, Steiner Kálmán gyáros, dr. Mócs Sándor nyugalmazott főispán, Mainski bankigazgató, Csebulár főinspektor, dr. Petrovics Mllivoj földbirtokos, dr. Popovics Lázár, Königstädtler Dusán gyáros, Petrovics Milán és mások és a tőzsdetanács teljes számban. Dr. Dungyerszky Gedeon elnök üdvözölte a jelenlevőket, elsősorban Klicin Mitát, a kormánybiztost, Noviszad képviselőit és a vendégeket, majd hálás köszönetét mondott a sajtónak azért az önzetlen támogatásért, amelyben a tőzsdét megalakítása óta részesítette. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Klicin Mita kormánybiztos szólalt föl és meleg szavakkal köszöntötte a megjelentek és a terménytőzsdét uj, impozáns otthonában. Mint állampolgár és mint noviszadi lakos örömének adott kifejezést, hogy a gazdasági köröknek sikerült a tőzsdepalotát fölépíteni. A noviszadi tőzsde pár éves fennállása alatt tanúságot tett életrevalóságáról és kitűnő szervezettségéről. Jugoszlávia agrárállam és igen fontos, hogy azok a gazdasági szervezetek, melyek a földmivelés fejlődését szolgálják, megerősödjenek. A további munkához sok sikert kivánt a tőzsde vezetőinek, dr. Dungyerszky Gedeonnak, Miroszavljevics Kosziának és dr. Petrovics Bránkónak, akiknek legnagyobb érdemük van abban, hogy a tőzsde palotája felépült. Lakics János polgármestehelyettes Noviszad nevében üdvözölte azokat a tényezőket, a kik lehetővé tették, hogy a noviszadi tőzsde a jugoszláv gazdasági életben ilyen kiváló helyet foglaljon el. Dr. Manojlovics Vladiszláv királyi közjegyző, a szombori tőzsde elnöke, mint testvérintézményt ünnepelte a noviszadi tőzsdét. Sicsarevfcs József* a beogradi tőzsde nevében üdvözölte a noviszadi tőzsdét, Perusics Spiró, a zagrebi tőzsde főtitkára, igen lelkes beszédben méltatta a noviszadi tőzsde vezetőségének érdemeit. Az elnöki jelentés után kezdetét vette a tulajdonképeni közgyűlés. Dr. Petrovics Bránkó főtitkár, felolvasta a vezetőségk a Bácsmegyei Naplóban már ismertetett terjedelmes jelentését, amelyet egyhangúlag elfogadtak és a vezetőségnek és pénzügyi bizottságnak megadták a felmentvényt, majd a választásokat megejtették. A tőzsdetanács kiesett tagjaivá megválasztották: Mátics Milorád, Weisz Frigyes, Gyurisics-Biorac Alekszander, Mesarovics Szlávkó, Zwiebaoh József uj tőzsdetanácsosokat három évre és az újonnan szervezett három tőzsdetanácsosi helyre: Sztankovics Szvetozár mérnök, földmivetésügyi miniszter, Bogdanovics Zsivorád és Wittmann Lajos. A pénzügyi bizottságba: Königstädtler Dusán, Majinszki Nika és Kiszelicski János. A közgyűlés déli tizenkét órakor ért véget. Délben a Szlobodában társasebéd volt és délután három órakor a vendégek megtekintették a kiállítást. El. Szécsl „PHI LATELIA“ élyegkereskedés Subotica Cirila Metoda trg 5 (Teréz templommal szembeni sorban), Nagy választók külföldi bélyegekben, Legújabb kiad .su albumok minden nagyságba!} és katalógusok raktáron, ?43lj
