Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-05 / 154. szám
2. olaL } '27 jttnius 5 BÁCSMEGYEI NAPLÓ Mit szólna Protics Sztoján? Klicin Mita, a bácskai tartományi választmány elnöke levelet intézett hozzánk, amelyben a maga álláspontját fejti ki a nemzetiségi nyelvnek a tartománygyüiésen való használata kérdésében. A levelet egész terjedelmében közöljük, mert nincs semmi ok arra, hogy Klicin Mita nagyon vitatható, de kétségkívül jóhiszemű álláspontját a jugoszláviai magyarság meg ne ismerje. A levél szószerinti szövege a következő: Tekintetes Szerkesztőség! Hivatkozással tisztelt lapjának f. é. május 29-iki 147. számában »Mit szólna Protics Sztoján« címmel megirt cikkra ■— anélkül hogy a sajtótörvényre való utalással kérném — tisztán az igazság érdekében kérem a következő nyilatkozatom szives közlését. Igaz, hogy ellene voltam annak, hogy a bácskai tartománygyülésen más nyelven lehessen tárgyalni, mint az államnyelvem Én nem éltem rabuüsztikával, hanem csak az alkotmányra és a törvényes rendelkezésre hivatkoztam. Az alkotmány 3. szakasza értelmében ebben az államban a szerb, liorvát és szlovén az államnyelv. Az alkotmány 16. szakasza szerint a nemzetiségi kisebbségeknek biztosítva van az elemi iskolákban anyanyelvűk használata, de az alkotmányban nem foglaltatik más rendelkezés, hogy az önkor mányzatban lehetséges volna a hivatalos nyelv mellett más nyelvet is használni. A tartományi és járási önkormányzatról szóló törvény 6. szakasza szerint minden tartománygyülési képviselőnek a hivatalos nyelvet írásban és szóban kell bírnia. Ennek folytán a tartománygyülésnek nem lehet olyan kćpviselötagja, aki a hivatalos nyelvet ne tudná, de nem is szabad egyik képviselőnek sem kijelentenie, hogy nem bírja az államnyelvet és ezért más nyelven kívánja magát kifejezni. Amelyik képviselő ezt kijelenti, az okot adna a közigazgatási bíróságnak arra. hogy mandátumát megsemmisítse, mert nincs meg a törvényben a tartománygyülési képviselőkre előirt kvalifikációja. A tartománygyűlés megnyitása alkalmával valamennyi jelenvolt tartomáirygyíilési képviselő kérdésemre kijelentette, hogv tudják az államnyelvet, sőt valamennyi képviselő az esküt is a hivatalos nyelven tette le. Csak egy hónappal a letett eskü után jutott eszébe néhány képviselőnek, hogy nem bírja az államnyelvet. Ha egyes képviselők a jelöltetésük alkalmával elhallgatták. hogy nem bírják az államnyelvet, ezzel a fennálló törvényes rendelkezések ellen vétettek. Ilyen eljárásnak nem lehet az a következménye, hogy a tartománygyülés is megszegje a törvényt, csak azért, hogy egyes képviselők megtarthassál:. mandátumaikat. amelyhez hiányzik a törvényben előirt képesítésük. Ennek csak az a következménye lehet, hogy lemondanak mandátumukról, ha beismerik, hogy az államnyelvet nem tudják. Akik azt kívánják, hogy más tisztelje a törvényeket, annak elsősorban kötelessége azt megcselekedni, még ha az saját mandátumára is vonatkozik. A bácskai tartománygyiilés egyhangúlag kimondotta, hogy a nyelvkérdés eldöntésére nem illetékes. Magyarországon is ezt a kérdést nem a megyegyülések. hanem az országgyűlés döntötte el. Az 1868. évi és a nemzetiségekről szóló 44. törvénycikkeket, amelyre néhány képviselőtársam hivatkozott, a magyar országgyűlés alkotta és az az egész országra bírt érvényességgel. Nálunk is a hivatalos nyelv kérdését, a nemzetiségi kisebbségek anyanyelvének az iskolákban való használatát a nemzetgyűlés az alkotmányban rendezte. A nemzetgyűlés a tartományi és járási önkormányzatról szóló törvényben nem rendelkezett arról, hogy a tartományi önkormányzatban a hivatalos nyelven kivül más nyelvet is szabad használni és nem adott a tartománygyülésnek felhatalmazást arra, liogv ezt a maga hatáskörében rendezhesse. Maga a belügyminiszter, akinek a nemzetgyűléstől törvényes felhatalmazása volt, hogy a tartománygyiilés ügyrendiéről szóló szabályrendeletet megalkossa, aki tehát eszerint a törvénynek legilletékesebb magyarázója, egyik szakaszban sem rendelkezik, hogy a tartománygyülésen a hivatalos nyelven kivül más nyelvet is lehessen használni. (De az ellenkezőjéről sem — a szerkesztőség megjegyzése.) Ezeken a tényeken alapult az én álláspontom és indokolatlan volt néhány képviselőnek hivatkozása az 1868. évi 44. törvénycikkre, mert ezt a törvényt a magyar országgyűlés alkotta és a Magyarországon használható nyelvekről szól. Ez a törvény közjogi kérdéseket rendezett. Az imperhim megváltoztatásával ennek a törvénynek érvényessége megszűnt. Ez a törvény amelyet a magyar országgyűlés alkotott meg. előírja, hogy a hivatalos nyelv a magyar. Nálunk pedig az alkotmány 3. szakasza értelmében a szerb, horvát és szlovén a hivatalos nyelv. Ezekután nyilvánvaló, hogy az 1868. évi 44. te. ellentétben áll a mi alkotmányunk rendelkezéseivel és ez a törvénv nemcsak az imperium megváltozása következtében lett hatályon kivül helyezve, hanem az alkotmány 142. szakaszának rendelkezése folytán is. mely hatályon kivül helyezett minden törvényt, amely ellentétben áll az alkotmánnyal. Ez a mi államunkban a nyelvhasználat tekintetében a törvényes álláspont. 1-ehet azt kívánni, hogy a nyelvkérdést nálunk is az 1868. évi 44. tcikk szelemében, különleges törvénnyel rendezzék. de nem lehet állítani, hogy az 1868. évi 44. tcikk nálunk is érvényben van. miután az az alkotmány rendelkezései következtében hatályon kivül van helyezve és a tekintetes Szerkesztőség saját beismerése szerint is Magyarországon sem volt »sclia teljesen végrehajtva és legfeljebb papíron adott jogokat.« Ezek alapián elleneztem azt, hogy a tartomány-gyűlés rendezze a nyelvkérdést. Nem áll tehát, hogy rabulisztikával éltem volna, mert én az álláspontom megvüágitásánál csak az alkotmányra és a törvényes rendelkezésekre hivatkoztam és seholsem jelentettem ki, »hogy sohasem fog akadni szerb politikus, aki a nemzetiségek számára annyi jogot és szabadságot biztosítana, mint amennyit — legalább papíron — a magyar törvény biztosított«, hanem azt jelentettem ki, hogy én a törvények kijátszására és letiprására nem vállalkozom és nincs olyan képviselő mandátum, melyet én kész volnék a fennálló törvények és rendelkezések kijátszására és letiprására elvállalni. Nem á!1 az sem. hogy a noviszadi kereskedelmi és iparkamara elnökének állásfoglalása mögött álltam, amikor az állítólagos magyarellenes nyilatkozatát megtette. Tény az. hogy ezt a nyilatkozatot a radikális képviselőklub nevében tette és hogy ez a nyilatkozat nem volt magyarellenes, hanem csak megvédte a törvényes állapotot és elítélte azokat, akik azt kívánták, hogy a törvényes rendelkezéseket szegjük meg. Nem áll, hogy Protics Sztoiánnak, a halott vezérnek, eszméit megtagadtam és nem igaz az sem, hogy én bárhol is kijelentettem volna, hogv a nemzetiségi kisebbségek képviselői a helyi (községi) önkormányzatban az anvanvelvet nem használhatnák. Hogy Protics Sztoján hogy vélekedett a nyelvek használatáról, arról az íí alkotmánytervezetében vannak bizonyítékok. Protics Sztoján alkotmánytervezetének 5. szakasza igy szól: »A szerbek, horvátok és szlovének királyságában a hivatalos nyelv a szerb, horvát. Szlovéniában a szerb és horvát mellett a hivatalos nyelv jellegét bírja 1 szlovén nyelv is. Szlovéniában a feleknek. ugv mint a közhivatalnokoknak is jogukban áll az egész királyság területén a szlovén dialektust is használni. ■\ parlamentben megtartandó beszédek a szerb, horvát és szlovén nép bármely dialektusát használhatják.« z az egész, ami az ő alkotmánytervezetében a nyelvkérdésről szól. Ebben az alkotmánytervezetben nincs rendelkezés hogy a nemzetiségi kisebbségek az iskolákban anyanyelvűket használhatják pedig ezt az alkotmány megengedi. Protics alkotmánytervezetének 22. szakasza csak annyit enged meg, hogy a nyilvános iskolák mellett a törvényes keretek közt magániskolákat is lehet felállítani. Ami az én tartománygyülési mandátumomat illeti, megjegyzem, hogy az én listám 1542 szavazatot kapott és a tartománygyülési választások idejében a noviszadi magyarságnak nem volt több, mint körülbelül 500 választója, akiknek többsége a Davidovics-pártra szavazott, mert ezen a listán magyar nemzetiség, képviselőjelöltek is voltak. A szocialisták is kaptak magyar szava zatokat, mig az én listámra nem sok tr.agyar választó szavazott, mert a belügyminiszter a választás napjáig nem nevezte ki városi képviselőkké azokat a szeméiyeket, akiket a magyar pár hozott javaslatba és mert az en listámon egyetlen magyar nemzetiségű jelölt sem szerepelt. Miután köztudomású hogy az utolsó nemzetgyűlési választások alkalmával a magyar párt alig kapott több szavazatot mint körülbelül háromszázat, azt lehet ebből megállapítani, hogv az én listám magyar szavazatok nélkül is legalább egy jelöltet behozott volna, ennélfogva helytelen a szemrehányás e tekintetben. Megjegyzem azt is, hogy a választások előtt tőlem senkisem kívánta, hogy a tartománygyülésen a nemzetiségi nyelvek használata mellett szavazzak, dacára, hogv a törvény ezt nem engedi meg. Ellenben a magyar párt vezetői, akkor, amikor a noviszadi képviselőtestületbe kinevezendő magyar tagok névsorára megtették javaslatukat, kijelentették. hogy csak azokat jelölték, akik az államnyelvet bírják, hogv azok a tárgyalásoíkon a hivatalos nyelven vehessenek részt. A Bácsmegyei Napló cikkében felveti a kérdést, hogy mit szólna Protics Sztoján, ha élne? A válasz nagyon egyszerű. Protics Sztoján azt mondotta volna: tiszteljétek a törvényeket és ne szegjétek azokat meg. Ha valamelyik törvénv nem jó és nem felel meg a nép érdekeinek, helyettesítsétek azt egy más törvénnyel, de csak azon a módon, hogy azt az alkotmány előírja. És vajon mit szólna Protics Sztoján azon nyilatkozatomra, hogv én is voltam a fekete listán a magyar imperium alatt? Ezt sem vo-'.na nehéz eltalálni, ő is volt valaha Szerbiában fekete listán. sót a maga politikai meggyőződéséért rabláncot is hordott. Én semmilyen fekete listának nem vagyok barátja és ellene vagyok annak, hogy azokat üldözzék akik nem bűnösök. — de a rendőrségi előírások nem tartoznak a tartománygyülés hatáskörébe. Nem áil a Bácsmegyei Napló azon állítása sem, hogy »mi a fekete lista, fekete könyv intézményét nem ismertük, csak a Bach-korszak jellemzésére meséltek róla. »Békeidőben Magyarországon is volt fekete lista, amelyen magyarok és nem magyarok is szerepeltek. Engem a szerb egyházi nemzeti kongresszus békeidőben két ízben (1902-beu és 1907-ben) egyházmegye; iskolai előadónak választott még és mindakétszermegtagadta a magyar király "fnegyálasztatásom jóváhagyását — mert a fekete listán rajta voltam. Protics Sztoján sem tenne most mást a fekete lista miatt, mint »vállvonoga fással« felelne, mert a fekete lista rendőri titok. Ki tudia. ki mindenki van ezen a fekete listán, de semmiesetre sem Prágából jelentik: Péntek délben Olmütz közelében gyakorlatozás közben két katonai repülőgép összeütközött. Az egyik repülőgép azonnal lezuhant és Kolarik nevű pilótáját a szó szoros értelmében agyonnyomta. A másik repülőgép néhány másodpercig még a levegőben volt, majd szintén lezuhant és kormányosa az esés következtében meghalt. Ennek a második repülőgépnek a Bécsből jelentik: A posta-, táviró- és telefonalkalmazottak szociáldemokrata szakszervezete és a kormány közötti tárgyalások nem oszlatták el az ellentéteket, úgy hogy a szakszervezetek szombaton összehívták a bizalmi férfiakat, akik a sztrájkról fognak dönteni. A hangulat a technikai unióban és általában a munkásság körében olyan elkeseredett, hogy számolni kell azzal, hogy a posta-, táviró- és teleion-aláll meg, hogy ezekem ó* listákon mindazok szerepelnek, akik d nemzetiségi kisebbségekhez tartoznak, ment ezesetbea nem volnának elég fekete listák, hanem vastag fekete könyvre volna szükség. Nem kívánom, hogv bárkit is üldözzenek azért, mert valaki a nemzetiségi kisebbségekhez tartozik. Alkotmányunk szerint minden állampolgárnak szabad mozgás, titkos választójog és anyanyelvinek használata az iskolákban biztosítva van. De Magyarországon máskép áll a dolog. A magyar országgyűlésen egy Malasics nevű szocialista képviselő javaslatát tárgyalták, amikor a vitában résztvevő gróf Bethlen István, a magyar kormány elnöke f. évi május 5-én kijelentette, hogy Magyarországon 399 olyan község van, amelynek joga van nem magyarnyelvű iskolát felállítani, de ilyen iskolát eddig csak 48 községben állítottak fel. (Lásd Deutsches Volksblatt f. é. május 7-iki számát.) Én nem vagyok ellene, hogy, a nemzetiségi kisebbségeknek »ne legyen joga beleszólni, hogy adófilléreikkel mi történjék«. mert joguk van titkos szavazattal képviselőt választani és válaszszanak olyan személyeket, akik az ő érdekeiket és a törvényben elismert jogaikat meg tudják védeni. Nem ellenzem, hogy a nemzetiségi kisebbségek tagjai »kapjanak utleveleket« még kevésbé vagyok azért, hogy »szabad prédája legyenek felelős és felelőtlen kilengéseknek«, mert akárhol is történik ilyesmi, a törvények és az erkölcs nevében mindig felemelem a szavamat és minden kilengést el fogok Ítélni. Én minden hivatalos hatalommal való visszaélést elítélek. Épp ezért nyíltan megmondom, hogy Protics politikája az volt. amit ma én képviselek. Egyáltalán nem volt ok arra, hogy olyan kijelentést tegyenek a számba, amelyeket soha és sehol netn tettem. Én mindig a rendet, a munkát és a törvényességet védtem mindenkivel szemben. Ez volt Protics Sztojánnak is a politikája. Tisztelettel: Klicin Mita, a báoskai tartományi választmány elnöke. Klicin Mita álláspontja — szerintünk — nem törvényes álláspont s ellenkezik netftesak Protics Sztoján szellemével, hanem ellenkezik a Tornics Jásák, Polit Miháíyok fradiciőivai is.' Egyelőre csak ezt szögezzük le azzal, hogy alkalmunk lesz — ismételjük — jóhiszemű állásponttal szemben, amit azonban csak a tényleges hatalom s nem a törvény szankcionál, a magunk álláspontját kifejteni. figyelője, Manhardt pilóta ejtőernyővel kiugrott a gépből, azonban az ernyő beleakadt az ernyő lége savarának egyik szárnyába és kiszakadt, úgy hogy Manhardt többszáz méteres magasságból lezuhant és agyonzúzta magát. A súlyos szerencsétlenség okának megállapítására megindult a vizsgálat. mely azonban eddig nem járt eredménnyel. kalmazottak sztrájkja keddre virradó éjjel kitör. A sztrájkra való kilátás bár komolyabb, mint eddig bármikor is volt, a postavezérigazgaíóság és a kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy a sztrájk elkerülhető legyen, mert szombaton kezdődött az ünnepi bét Bécsben, amelyre már tömegesen érkeztek külföldiek és a pünkösdi ünnepekre való tekintettel is ezrével özönlenek Becsbe a külföldi vendégek. Összeütközés a levegőben Súlyos repü.őszerencsétlenség Csehszlovákiában hvom halottal Hétfőn éjszaka kezdődik az osztrák postás-sztrájk Lehetetlennek látszik a megegy zés a kormány és a postai alkalmazottak között
