Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-04 / 153. szám
1927. junius 4. BÁCSMKGYEI NAPLÓ 3. oldal. Beismerő vallomást tette az elfogott sombort rablógyilkosok A két cigány szerint oszijeki cigányok voltak a rablóbanda elmenekült tagjai Szomborból jelentik: A szombori kettős rablógyilkos kísérlet és a Mérő féle kasszarablás miatt letartóztatott cigányok pénteken a szombori rendőrségen beismerő vallomást tettek. A két cigányt kikisérték a három bűncselekmény színhelyére és a két cigány azzal védekezik, hogy a rablásoknál ők csak őrt álltak és társaik az igazi bűnösök. Azt sem tudják, hogy mennyi pénzt raboltak el összesen. Oláh Sztipán beismerte hogy a lopott pénzből ezernyolcszáz dinárt, Oláh József pedig ezerkétszáz dinárt kapott. Még a gyilkosság éjjelén gyalog menekültek el Szomborból és másnap éjszaka ázond községben újabb betörést követtek el. Hu Péter, Hajnal Mihály és Kovacsics Sztefan gazdálkodók lakására törtek be, ahonnan főleg ennivalót, kenyeret és sonkát raboltak. Kovacsics házánál a gazda felébredt és revolverrel rájuk lőtt, mire a rablók elmenekültek. Bőgőjévé felé mentek és ott halászcsónakokon igyekeztek átjutni a szlavóniai partra. A két cigány azt állitja, hogy társaik nevét nem tudják, mert azok oszijekiek, mig ők Knezsevivinogradról valók. Csak pár nap előtt ismerkedtek pssze és az oszijeki cigányok rábeszélésére elhatározták, hogv elmennek a szombori vásárba, ahol jó fogást csinálhatnak. A két elfogott cigány típusa a mindenre kapható kóbor cigányoknak. Oláh Sztipán, az apa 36 éves. Koromfekete haja mélyen be van nőve homlokába, apró fekete, szúrós szemeit állandóan ide-oda forgatja. Mindenre figyel és a legcsekélyebb váratlan nesztől niegjed. Ameddig csak lehetett, tagadott. Az njságirót ügyvédnek nézte és kérdésünkre igy válaszolt: — Minek nekem ügyvéd? Tisztességes embernek nem való az. Délutánra megtört a cigány. — Nem érdemes tovább tagadni, hiszen itt van ellenem a bizonyíték. Mondja ügyvéd ur, tel fognak engem akasztani? A bandita buzgón erösitgeti, hogy csak társai valók akasztóidra. rábeszélték, hogy vigyázzon, amig lopnak. A másik cigány mindössze tizenöt éves. Borzalmasan piszkos, göndör, fekete haja fésületlenül omlik homlokára. Az udvarban gubbaszt megláncolva. Reszket, ha valaki közeledik feléje. Maga elé néz a földre, a kérdésekre nem válaszol, csak ha erélyesen ráparancsolnak, mond néhány szót. Azt mondja hogy ő sehol nem ment be a házba, nem tudja odabent mit csináltak ^ többiek. Különben szép szabályos vonásai vannak, ha jól lesurolnák, egész szép fiú válnék belőle. A cigányok kézrekeritésérő! egyébként sok érdekes részlet került nyílva, nosságra. Szinte filmszerű gyorsasággal peregtek le az üldözés egyes rész., létéi, amelyek izgalmasabbak voltak, mint a legfantasztikusabb mozidráma. Az első nyomot Sörfözö Imre bogojevói 25. számú rendőr szolgáltatta. Hétfőn éjjel ugyanis a szontai rendőrségről telefonüzenet érkezett a bogojevói vasútállomásra, hogy Szontán betöréses lopást követtek el é,s a rendőrség felhivta a bogojevói állomáson szolgálatot teljesítő Sörfözö Imre rendőrt, hogy figyelje a vonatot, nem utaznak-e azon gyanús emberek. A rendőr a vonat megérkezésekor egy üres fülkéből figyelte a le- és felszállókat, de sem az állomás épület felől, sem a másik oldalon nem látott gyanús embereket. Már lemondott a betörők kézrekerítéséről, amikor meglátott egy csoport gyalogos embert, akik nagy csomagokkal megrakva közeledtek az állomás felé. A rendőr várt, mert azt hitte, hogy az ismeretlenek fél akarnak szállni a vonatra de mikor észrevette, hogy elkerülik az állomást és meggyorsítják lépteiket, utánuk sietett és felszólította őket, hogy álljanak meg. Az idegenek ekkor futásnak eredtek, a rendőr pedig a menekülők után lőtt. Ezek eldobtak egy csomagot, amelyben huszonöt-harminc centiméter gyolcs, egy fél sonka, cipő és más apróbb tárgyak voltak. Izgalmas üldözés folyt a sötét éjszakában. A rendőr már alig volt négy-öt lépésre a menekülőktől és ismét használta fegyverét. A csoportnak az a tagja, aki legközelebb volt a rendőrhöz, ekkor rákiabált az elöttelevőkre: — Pa csekajte, csekajte! A legelső erre visszafordult és a rendőr felé lőtt. A golyó nem talált és a rendőr is tüzeléssel válaszolt. Sörfözö Imre revolverében még egy golyó volt amelyet azonban nem tudott kilőni, mert a fegyver csütörtököt mondott. A rendőr — most már fegyvertelenül — sötét éjjel szemben egy csoport gonosztevővel veszedelmes helyzetbe jutott és kénytelen volt felhagyni az üldözés sei. Hangosan segítségért kiáltozott, de ezalatt a menekülők elkötöttek három halász-csónakot és megindultak keresztül a Dunán. A rendőr telefonon értesítette a szomszédos falvak csendőrségeit és jelezte a menekülők utjának irányát. ■ 5 Az üldözés ezután a Duna túlsó partján folytatódott, ahol Bakancs Dusán erduti csendörörmester és Jeramazovics Fatim üldözte hajnali félnégytöi reggel hét óráig a cigányokat, akik Belo-Brdo község határában a szőlők között vezető hegyi utón akartak elmenekülni. Ennek az üldözésnek részleteiről és eredményéről beszámolt a Bdcsmegyei Napló. Az elmenekült bárom cigány kézrékeritésére mozgósították egész Szlavónia és a jugoszláv Baranya csendörségét és azt hiszik, hogy ezen a vidékeken az utóbbi években sűrűn elkövetett rablások mind ezeknek a cigányoknak a lelkiismeretét terhelik (Sz. M.) Oroszország készenlétbe helyezi hadseregét Ry’íov beszéde az antfol-orosz d plomáciai viszony megszakításáról — A népbiztosok tanácsának elnöke bejelentette, bogy a szovjet felfegyverzi a proletariátust és a para szisógot — Üldözik Zinovjev és Trockij hiveit Litvánia is megszakítja a diplomáciai viszonyt Oroszországgal? Moszkvából jelentik: A szovjet plénumában Rykov, a népbiztosok tanácsának elnöke csütörtökön a szovjetkormány nevében nyilatkozott az angcl-orosz diplomáciai viszony megszakításáról. Kijelentette Rykov, hogy számol azzal, hogy Anglia kénytelen lesz a megkezdett utón tovább haladni, mert két olyan nagyhatalom, mint Anglia és Oroszország nem maradhat hosszú ideig bizonytalan helyzetben. Rykov 'abból a feltevésből indult ki, liogy az angol jesíyzékváitás Csak1 arra valós hogy,a.szovjetellencs blokkot összekovácsolja. Egészen bizonyos, hogy Anglia erős nyomást fog gyakorolni több országra, hogy Szovjetoroszország ellen blokádot teremtsen, amelynek végső célja az Oroszország elleni háború. A háború veszedelme ugyan ebben a pillanatban még nem akut, de a lehetőség rendkívül fenyegető és arra kényszeríti Oroszországot, hogy minden erejét megfeszítse, hogy határait biztosítsa, hadianyagát készenlétbe helyezze és igy a proletariátust és a parasztságot felfegyverezze. Baldwin angol miniszterelnök arra a megjegyzésre, hogy a diplomáciai viszony megszakításának ellenére a kereskedelmi összeköttetés fennmaradhat, Rykov a leghatározottabban kijelentette, hogy mindaddig, amig Anglia politikája radikálisan meg nem változik, az angol-orosz kereskedelmi összeköttetésrlő szó sem lehet. Végül Rykov gúnyosan utasította vissza az angol kormánynak azt a szemrehányását, hogy a szovjetkormány kémeket tartott Angliában és hangsúlyozta, hogy az angol kormány ezt a vádat egyetlen ténnyel sem tudta igazolni. Mint Londonból jelentik, az angol lapok jelentése szerint a moszkvai szovjetkormány elzáratta a vladivosztoki kikötőt az angol hajók ellen. Egyes konzervatív lapok elégtétellel állapítják meg, hogy Anglia példája jó hatást keltett és Kanada után most Litvánia is készül megszakítani minden összeköttetést Oroszországgal. Az angol lapok hirt adnak arról is, hogy az orosz-lengyel és az oroszlitván határon a parasztnép fellázadt a szovjeturalom ellen. Georgiában állítólag függetlenségi mozgalom tört ki, amely minden eddigi felkelésnél erőteljesebb. Azt is jelentik az angol lapok, hogy miután a moszkvai szovjettanács ezeknek a lázadásoknak az okát Zinovjev és Trockij ellenzéki mozgalmában látja, a terror minden eszközével üldözi a kommunistapárt kebelében keletkezett ellenzéket és Zinovjev és Trockij hiveit összefogdostatja, de egyelőre még nem meri magát a két ellenzéki vezért le- 1 tartóztatni. A bukott bank adója A közigazgatási biróság a Vojvodina Bankot több mill ó dinár adó megfizetésére kötelezte A Vojvodina Banknak, mely ellen két év óta kényszeregyezségi eljárás van folyamatban, most érdekes adóügyi konfliktusa támadt, mely érzékenyen sújtja a bank hitelezőit és Noviszad várost is. A pénzügyi hatóságok 1925-ben megállapították a Vojvodina Bank adóját és erről a noviszadi tartományi pénzügy-* igazgatóság végzésileg értesítette a bánt kot, amely épen abban az időben kényszeregyezségi eljárást kért maga elleti \ nagy zűrzavarban, amely a bankbuká? első napjaiban a banknál uralkodott, a végzést a kézbesítő egy Heitzmann nevű hivatalnoknak adta át, aki nem volt cégjegyzésre jogosítva és igy nem volt joga illetékes hatósági iratokat a bank helyett átvenni, a pénzügyigazgatóság végzését azonban mégis átvette és azt feledékenységből a fiókjában felejtette anélkül, hogy az átvételről a bank igazgatóit értesítette volna, Hónapokkal utóbb a pénzügyigazgatóság kereste a bankon a be nem fizetett adókat, amelyek erejéig a banknak a Kralj Petar-uccában levő házára tábláztatta be magát. A bank azonban ekkor kijelentette, hogy adófizetésre az elrendelt kényszeregyezségi eljáráson kívül már azért sem kerülhet sor, mert meg sem kapták az adókat megállapító határozatot. A pénzügyigazgatóság kutatni kezdett és megállapította, ihogy a végzést Heitzmann vette át. A bank ezzel szemben azt vitatta, hogy hivatalnoka nem adta át a végzést és annak átvételére nem is volt feljogosítva, miért is a bank a pénzügyminiszterhez felebbezett és kérte az adóértesitésnek arra illetékes személy kezeihez való kikézbesítését, mert ezáltal visszanyeri az adókivetés ellen beadandó fellebbezés jogát. A pénzügyminiszter helyt adott a bank kérelmének és elrendelte az adóértesités újból való kikézbesítését. A bank az adómegállapitás öszegét megfelebbezte és az iratok felkerültek a közigazgatási bírósághoz, mely kérdést intézett a felszólamlási bizottsághoz hogy mily alapon járt el újólag és miképen szólt a határozata? A felszólamlási bizottság ekkor értesítette a közigazgatási bíróságot, hogy a pénzügyminiszter utasítására járt el. A közigazgatósági bíróság szerdán küldötte meg a bank adóügyében hozott határozatát és a felszólamlási bizottság határozatát alaki okokból megsemmisítette és a bankot a több millió dinárt kitevő adó megfizetésére kötelezte legfelsőbb fokon. Érdekes a közigazgatási biróság elvi jelentőségű indokolása. A közigazgatási biróság azért semmisítette meg a felszólamlási bizottság határozatát, mert a bizottság öt tagból állott, de a határozathozatalban csak négy tag vett részt és ezért a határozat érvénytelen. Az '24—1925. évi pénzügyi törvény a bizottságot öt tagban állapította meg. A pénziigymisiszter annak elnökévé Zdravkovics Jovan pénzügyigazgatót és egyik tagjává Bugarszki Tódor inspektort nevezte ki. Az elnök hivatalból! helyettese Beljanszki Bózsó inspektor lett. Miután eziigyben az alaphatározatot amely a bankot elutasította, Bugarszki Tódor inspektor referátuma alapján Zdravkovics pénzügyigazgató hozta meg és mert ugyanők tagjai egyúttal a felszólamlási bizottságnak, mindketten őszszeférhetetlennek nyilvánították magukat azzal, hogy nem vesznek részt saját határozatuk feliHlbirálásában és nem vettek részt a felszólamlási bizottság ülésén, amelyen azután a helyettes elnök: Beljanszki Bózsó inspektor elnökölt és azon csak négy tag vehet részt, mert viszont póttagok nincsenek és Bugarszki távolléte következtében a bizottság csonka vollt. A közigazgatási bizottság határozata nagy megdöbbenést keltett a banknál, mert miHiókkal rövidíti meg a hitelezőket s Noviszad várost is, mert a város a bank épülete után jelentékeny telekér- i tékemelkedési adót remélt elérni.
