Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-04 / 153. szám
2. oldal BaCSMEGYEI napló 19^7 funíus 4. különvélemény A „Tótágas“ és a kegyelet 1. Az irodalom a társadalom tükre. Aki szépnek tartja magát, kedvvel néz tükörbe. Ma egy osztálv uralomra kerül, rögtön szépnek tartja és szívesen veszi magát a tükörben szemügyre, még akkor is, ha a tükör -r- őszinte. Amikor a polgárság uralkodó osztály lett. rögtön megszületett az uj műfaj, a regény és a burzsoázia boldogan megbámulta magát a balzaci tükörben, noha ez a tükör minden volt, csak nem liizdgö. Az elnyomott osztályoknak nincs irodalma. (A mai, úgynevezett proletár-irodalom tipikusan polgári termék: hogy magyar példánál maradjak, Gábor Andor legvéresebb kommunista vers-témáit egyenesen Arany János nyelvezetével és formáiban énekli meg.) Magyarországon a kisgazdákat hivatalosán uralkodó-osztálynak deklarálják ugyan, de ezt talán se az nem hiszi el, aki mondja, se akinek mondják. Ez az oka unnak, hogy most, amikor egy egyetemi professzor — nem valami forradalmár, hanem megbízható kormánypárti — színdarabot irt a kisgazdákról és elő is adatta, országos botrány kerekedett a dologból. A kisgazdák nem akarnak tükörbe nézni... 2. Idáig ez rendben van. Azon se ütközöm meg, hogy az állítólag megsértett kisgazdák nevében egy doktor juris szisszent fel. — mi köze mindehhez a kegyeletnek? Miért kellett a vádat úgy fogalmazni j meg a szerző ellen, hogy megsértette nagyatádi Szabó István emlékét? (Előrebocsátom: mihelyt kegyeletsértésrő! van irodalmi vonatkozásban szó, mindjárt személyes kérdésben beszélek, i Amikor ugyanis tíródy Sándor halála után cikket irtain Sándor bácsi utolsó éveiről, két olyan helyről is rossznéven vették és kegyeletsértésnek minősítették ezt az írást, amelyeknek a véleményére egyébként adok. Fényes Lászlóról és | Hatvány Lajosról beszélek. Arról a Fényes Lászlóról, aki Jókai Mórnak ugyan- j csäüKifc?'utolsó éveiről röpiratot adott -ki | annakidején s akinek-akkor »Hiénák Jókai sírján« címmel válaszolt Vészi József. 'Es 'árról a Hatvány Lajosról, aki legjobb könYvét a halott Petőfi házasságáról és egyéb magánügyeiről irta s aki ellen ezért koncentrikus támadás indult meg. Természetes, hogy Fényes Lászlónak és Hatvány Lajosnak volt igazuk, amikor őket vádolták kegyeletsértéssel s nem volt igazuk, amikor engem vádoltak ugyanazzal.) . 3. Nézzük a dolgot a halott szempontjából. Há van tulvilági élet s igaz, hogy a lélek halhatatlan, akar ez a minden fköldi gyarlóságtól megtisztult, halhatatlan lélek egész biztosan fütyül arra, hogy mi áll róla a »Kisbiirgözdi Híradó« nyilttérrovatában. Ha nincs tulvilági élet s ha az ember a vérkeringés végleges besziinése alkalmával csakugyan egyszersmindenkorra befejzi karrierjét, akkor pláne minregya halottnak, hogy mit Írunk róla mi egyelőre életbenmaradottak. Akárhogy is áll az eset, világos, hogy a halott nem reflektál a kegyeletre. 4. De az élők igen. Igen? Csakugyan tisztelik az élők a halót- j tat? Szerény különvéleményem szerint csak j félnek tőle. Az ősember, mint a fentma- j rad't babonák tanúsítják és a primitiv i ember, mint a folklore kutatói bizonyítják: a legkevésbé sem tiszteli a halottat, ellenkezőleg, gyűlöli és undorodik tőle. Egyes délausztráliai törzsek — mint G. F. Angas írja »Savage Life and Scenes in Australia and Newzeland« cimii könyvében — nyilvánosan szidalmazzák a halottat. Az ujguiueai Tubetube községben a halott házából nemcsak rögtön kihurcolködik mindenki, hanem azt nyomban le *is rombolják. (C. G, Selígmunn: »The Melanesians of British New Guinea«^ Gana községben a holttestet meg-J átkozzák és leköpdösik. (R. H. Codringj ton: »The Melanesians.«) És lehetne még ezer példát felhozni. A kegyelet tehát nem veleszületett tulajdonsága az embernek. A kezdetleges ember szemében, ne ijedjünk meg a szótól, a halott: dög. Tapasztalásból vágj- örökölt tapasztalásból, ösztönösen, tudja, hogy a rothadó tetem veszedelmes, betegségeket terjeszt, halált okozó betegségeket is, tehát fél tőle. A halott visszatér, hogy újabb áldozatokat vigyen magával, ez a babo- I nás formula maradt fenn az empirikus j igazságból és a visszatérő halott ellen ' védelmi intézkedéseket tesz még ma is ! a babonás nép. Hogy messzire ne men! jünk, a bánáti németek a visszatérő halottól való félelmükben — mint Czirbusz Géza írja róluk szóló müvében — letakarják a tükröt. A nyugatindiai szigeteken haláleset után kiöntik a házban levő edényekből a vizet, hogy a visszatérő halott ne olthassa belőlük a szomját és j kénytelen legyen máshová menni; ezt csinálják a kelctgalicai zsidók is. (M. Nadel: »Der Tote im Glauben und Brauen der Völker«.) A krajnai szlávok is kiöntik a vizet és letakarják a tükröt, hogy a »Smrt«. a megszemélyesített hálák bele ne nézhessen, mert különben újabb áldozatokat szed. (F. S. Krausz: »Der Tod in Sitte, Glaube und Brauch dei Siidslawen«.) Ezek a babonák az egész világon el vannak terjedve és bizonyítják, hogy az élő mennyire fél a halottól. Márpedig a félelemtől a tiszteletig csak egy lépés, sokkal rüvidébb lépés, mint a fenségestől a nevetségesig. (A magyar nyelv pontosan tudja a félelem és a tisztelet közeli rokonságát, ami csaknem az azonosságig terjed s például azt. aki tiszteli az istent, istenfélő-nek nevezi.) A halott iránti tisztelet: féléiéin. A kegyelet: félelemből származó babona Ebből természetesen .nem következik az, hogy a halottat le kell tehát komi. De az se következik, hogy az író, aki nem akar legjobb családapa, legszeretőtb unokatestvér és legodaadóbb nagynéni lenni, hanem csak író, ne Írhassa meg a véleményét valakiről, csak azért, mert az illető véletlenül beadta a kulcsot. A Szuboticski Glasznik cikksorozata a szuboticai kórház állapotairól már a sajtóperek özönét vonta maga után és pénteken egyszerre négy sajtóügy szerepelt azon a tárgyaláson, amelyet a bíróság künn a kórház orvosi termében tartott meg. Dr. Jónics Ivó fiatal orvos a vádlott mind a négy ügyben. A tárgyalást Pavlovics István törvényszéki elnök vezette, szavazóbirák Radovics Szretén és Sztojánovics Radovan voltak. A főmagánvádlókat dr. Ivkovics-fvandéfdcs Imre képviselte, a vádlott védelmében az első ügy tárgyalásán dr. Piskulics Zvonimir volt jelen de az elnökkel történt izgalmas konfliktusa után eltávozott a tárgyalásról. Ljubica és Ibolyka A kórház igazgató-főorvosa dr. Ivko\ics-lvandékics Pál azt a cikket 'nkriminálta. amely szerint Petrovics Ljubica ápoltat a kórházban átiéritették a katolikus hitre, nevét Ibolykára magyarositották, időn túl a kórházban tartották, amíg Pavlovics Sztána pravoszláv nőt csecsemőjével súlyos betegen elbocsájtották. Továbbá azt állította a cikk, hogy »a betegeket mind a katolikus templomba kényszeritetták, mert aki nem ment, az nem kapott tojást és kisebb kanállal evett.« A vádlott kijelentette, hogy a 'cikket nem ő, hanem bemondása alapján Urlep Juliié irta, de hajlandó az állítások valóságát bizonyítani. ‘Kérte több meg nem jelent tanú beidézését. Pestit Iván kórliázgondnok, a vád tanúja emondta, hogy Petrovics Ljubi- j ca több ízben volt a kórházban ápolás j alatt és pravoszláv vallásának Írták eltávozásakor is. Pavlovics Sztánát munkásbiztositó pénztár szülés végett utalta be. ennek megtörténte után nem' Nagyatádi — mert jelen esetben róla ' van szó — az a feltétlenül tiszteletremél- I tó személyiség volt-e, akivel szemben még a művészi szuverenitásnak is be kell —• huzni a farkát? Bajosan. Nincs olyan világnézeti, vagy politikai irányzat Magyarországon, amelynek szemüvegén keresztül az elhunyt kisgazdavczérről a legélesebb szarkazmus nélkül lehetne írni. A baloldali iró renegátnak kell, hogy tartsa. Nagyatádi, aki úgy indult, mint uj Dózsa-ivadék, elárulta programját a bársonyszékért. A jobboldali megbízhatatlan, úrhatnám parasztot lát benne. Az a kormány, amelyik most védelmére kelt, amig élt, mindent elkövetett, hogy az Esküdt-ügyben kitekerje a nyakát. Ne tessék elfelejteni, hogy lé is mondatták s ha nem hal meg a fejtárgyalás előtt, politikailag teljesen kivégezték volna. A miniszter, aki megvédte az interpellációra adott válaszában Nagyatádi emlékét, éppúgy Tisza-lovag, mint a darab írója s gróf Tisza István tette Nagyatádiról a szállóigévé lett kijelentést, amikor megkérdezték tőle, mért nem próbálja megnyerni magának: »Sárba nem lehet szöget verni«. (Tisza drasztikusabban mondta.) Még a sors is szarkasztikus akart lenni a szegény Nagyatádi számlájára: nem engedte meg, hogy a dózsai tüzes vastrónus helyett legalább a bársonyszékben halhasson meg, hanem azt a kevésbé reprezentábilis széket jelölte ki erre a célra, amely már Tisza kijelentésében előrevetette árnyékát. Nehéz Nagyatádiról szatírát nem Írni. 6. Ha a professzor-szerző valótlan sziliben tüntette fel Nagyatádi alakját, tessék a valótlan állításokat kimutatni, korrigálni. megcáfolni. Ha rágalmazott az iró, poroljék be. Ha rossz a darab, Írják meg róla, hogy tehetségtelen. De felnőtt emberek, akiknek már szőr nő az orruk alatt, hagyjanak békét a babonáknak és ne jöjjenek folyton a kegyelettel (dt.) maradhatott tovább, de az alorvosok oh tartották, mire az igazgató eltávolította. Az élelem miatt és különbségtevésekről sohasem volt panasz. A tanú csak az újságban olvasott Petrovics Ljubica állítólagos megkereszteléséről. A bíróság megeskette vallomására a tanút. , Dr. Martinisz Joszip, a belgyógyászati osztály főorvosa azt vallotta, hogy az orvosok sem jó szemmel nézték az apácák működését, akik már huszonkilenc éve a kórházban vannak és természetes, hogy propagálják a vallásukat, noha az igazgató nem utasítja őket erre. Más alkalmas ápolók Fii járt a kórház kénytelen megtartani az apácákat. Nem tapasztalta, hogy az igazgató protezsált volna valakit vallási szempontból. Elnök és védő konfliktusa A íömagánvádló kérdést intézett a vádlotthoz, mire dr. Piskulics védő megjegyezte, hogy nem engedhető meg ilyen kérdés. Az elnök figyelmeztette a védőt, ne szóljon közbe. — Indítványt akarok tenni — mondotta éles hangon a védő. Az elnök újból figyelmeztette dr. Piskulicsot, hogy ne szóljon közbe, mert a fömagúnvádlót illeti a szó, mire a védő izgatott hangon kijelentette, hogy leteszi a védelmet. Az elnök száz dinár pénzbírságot szabott ki, ami ellen dr. Piskulics semmiségi panasszal élt, majd elhagyta a tárgyalótermei. A vádlott ezután azt a megjegyzést tette dr. Martinisz vallomására, hogy Pavlovics Sztána a szülés után súlyos komplikációktól szenvedett, mégis elküldték. A tanú kijelentette, hogy az eset nem volt olyan súlyos, csak az v jóindulata folytán maradt az asszony addig is a kórházban. Vallomására megeskették. Sztojánovics Dusán igazgatótanitó lényegtelen vallomást tett. »Tönkreteszem a karrierjét!« Dr. Crnkovics Iván távankuti orvos eskü alatt azt vallotta, hogy a vádlott előtte egyszer ittas állapotban Hyen kijelentést tqft: — Tönkreteszem a főorvos és a gondnok karriérjét! Dr. ivkovics-l vaudé kies Pál igazgatófőorvos tanúvallomásában megcáfolta a cikk állításait. A bíróság ezután a vádlott által megnevezett tanuk kihallgatása végett a tárgyalás folytatását junius 17-ikérc halasztotta. • A második ügyben, amely tárgyalásra került volna, Pesut Iván gondnok emelt vádat ugyané cíkk miatt. A oiróság elhatározta hogy ezt egyesíti az első üggyel és 17-ikén tárgyalja. Nyolc nap becsületsértésért A harmadik cikk Török kocsma, vagy vajdasági kórház címmel jelent meg és többek között ezt tartalmazta: »Déls/erbiában rendesebbek a kórházak, mint Szuboticán. A nép fél a kórháztól, mint az ördögtől. Az igazgató számára a gondnok lángész, tanácsadó, pertu barátja, tanácsa parancs. A beteg katonák szívesebben vannak a kaszárnyában, mint a kórházban. Mindenné* a kórházigazgatóság ránemtermettsége az oka.« Emiatt is az igazgató-főorvos emoit vádat. A vádlott kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert az igazat irta. Kéri tanuk kihallgatását. A főmagánvádló képviselője ellenezte a tanúkihallgatást és kérte okmányok! felolvasását, hogy az igazgatóság éveken át milyen határozatokat hozott a kórház pénzügyeinek rendezése végett. A bíróság hosszas tanáoskozás után elutasította a vádlott kérelmét, majd dn, Ivkovics-Ivandékics Imre vádbe szóda után a vádlottat becsületsértésben mondta ki bűnösnek e mondat miatt; »Mindennek az igazgatóság rá nem termettsége az oka-« Ezért nyolc népi fogházra ítélték, de az ítéletet három évig felfüggesztették. Az elitéit felebbezett. ; . Pestit ur nacionális működése volt * negyedik cikk cime. Ebben đr. Jonlcs alorvos azt irta, hogy a kórházgondnok nem jó hazafi, de még csak nem te lojális. Pestit Iván gondnok rágalmazásért perelte be a vádlottat, aki ebben a ne-, gyedik ügyben is felajánlotta a bizonyítást arra hogy a kórház alkalmazottai; magyarok és a gondnok gyermekei magyar iskolába járnak. Dr. Rukavina József szuboticai és dr. Bogdwtovics Bogdán sztarakanizsai orvos tanúvallomásukban kijelentették, hogy nem tudják, Pesut vette-e fel az alkalmazottakat A bíróság ezt a tárgyalást Is elhalasztotta. Nem helyezik át a szentai polgármestert A belügyminiszter meghagyta helyükön a városi tanács tagjait is Szerdáról jelentik: A belügyminiszter — mint ismeretes — néhány nappal ezelőtt Cetina Zsarkó szentai polgármestert áthelyezte Sztarakanizsára polgármesternek. Az áthelyezésről szóló miniszteri végzés után Szenta város tanácsa közgyűlést tartott, amelyen egyhangúlag bizalmat szavaztak Cetina Zsarkó polgármesternek és tiltakoztak a polgármester áthelyezése ellen. A városi közgyűlésről felvett jegyzőkönyvet dr. Radonics Jován országgyűlési képviselő utján eljuttatták a belügyminisztériumba, ahol dr. Radonics közbenjárásának és a kiszélesített tanács egyhangúlag hozott bizalmi nyilatkozatának az lett az eredménye, hogy a belügyminiszter visszavonta a polgármester áthelyezéséről és a városi tanács tagjainak felmentéséről szóló rendeletet. ami a polgárság körében nagy megelégedést keltett. Kórház és nacionalizmus A purifikátor-alorvos négy sajtóperét tárgyalta a szuboticai kórházban a bíróság — Egyik cikke miatt nyolc napra ítélték - A védő izgalmas jelenet után lemondott avédelemről
