Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-04 / 153. szám
12 OLDAL * ARA VJt DINAR PoStarina ptaćena u gotovom! BÁCSMEGYEI NAPLÓ XXVIII. évfolyam. Szubotica, 1027. SZOMBAT, junius 4, 153. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—SS Szerkesztőség 5—10, 8—52 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétiön délben Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovan trg. 3. (Minerva-palota) Ultimátum Az ultimátum szó igen fülsértő hangzá_su és borzalmas emléket riaszt föl az emberekben. A kormány utimátumot küldött Albániának — újságolják egymásnak a vészmadarak — ennek fele se tréfa, a háború már itt a nyakunkban: ugyan mi lesz?^ A dolog azonban nem olyan veszélyes, az ultimátumtól még messzi van a háború és a háborútól —- Albánia. Az kétségtelen, hogy a jugoszláv kormányt fontos érdekek parancsolták erre a lépésre, az állam presztízse és nyugalma diktálta neki. hogy véget vessen Achmed Zogu tipikus kalandorpolitikájának. Jugoszlávia esztendőkön át a türelem és békesség világrekordját állította föl, amikor Albánia békéden, jugoszláv-ellenes intrikáit és veszedelmes akcióit az erősebb gavallériájával szó nélkül hagyta. Mindent rá lehet fogni a jugoszláv külpolitikára, csak azt az egyet nem, hogy túlságos éberen őrködött_ volna az ország nemzetközi posztján és ott is és kkor is fölemelte volna tiltakozó szavát, amikor az ellenség már régen túl volt a seregszemlén. Nincsics volt külügyminiszter — most ne firtassuk, hogy helyes volt-e vagy sem — mindig azt tartotta szem előtt, hogy abszolút korrekt béke szelletnél érvényesítse a [ Balkánon. A jóhiszeműségben odáig ment, hogy Olaszország albániai előtörését is csak akkor vette észre, amikor Achmed Zogu hetykén kirukkolt a tiranai paktummal és ezzei .bebizonyította: Jugoszláviát Nyugatból fenyegeti elsősorban az imperializmus veszedelme. A tiranai paktum óta Albánia Olaszország szárnyai alatt egyre bátrabb lett és olyan vak-1 merőséggel lengette kezében a liá-j ború tüzcsóváját. hogy az már a j nagyhatalmakat is komoly aggoda- j lomba ejtette. A legújabb provoká- [ ció pedig egyenesen felháborító: ] minden szépítés nélkül letartóztatták [ a jugoszláv követség egyik alkalma-) zottját, házkutatást tartottak nála és ' okmányokat koboztak el tőle. Mit válaszolhatott erre Jugoszlávia? A béketürésbő! elég volt, az óvatosság itt már gyengeséggel lett volna egyenlő, a szép szó — olaj a tűzre. Marinkovics Voja, aki ugylátszik I jobban ismeri Achmed Zogut, mint elődje, tiltakozó jegyzék helyett rög-! tön ultimátumot küldött Tiranába: ! vagy szabadlábra helyezik a jugo-1 szláv követség alkalmazottját, vagy megszakítja a diplomáciai viszonyt Albániával. Az ultimátum azonban nem csak Achmed Zogunak szólt, Róma is érthet belőle: megértheti, hogy Jugoszlávia elment a végső határig és tovább nem hajlandó nyugodt idegekkel elviselni az olasz vazallusok fenyegető handabandázásait. Nem lep meg senkit, hogy Tirana a jugoszláv vétóra ártatlan bárányként szánalmat koldul Európa fővárosaiban és — teljesiti a jugoszláv követelést. Achmed Zogu bátor legény a saját portáján, de bárhogy csörgeti is a kardot, be kellett adni a derekát az igazság előtt. Az igazság pedig az, hogy Albánia mai urai sokkal többet vétettek a jugoszláv érdekek ellen, mint amennyit felsorolt a kormány ultimátuma. De a múltról ne essen szó — beszéljünk csak a jövőről. Mi lesz a Balkán bé-! olasz imperializmus kérdéséhez, kéjével, ha Achmed Zogu folytatja ! meggyőződhettek róla, hogy a háboazt a politikát, amit Róma szabott; ru szálláscsinálói Tiranában vannak, meg neki. A nagyhatalmak, akik fél-! S ha valóban békét akarnak, itt az ve és húzódozva nyúltak mindig az I ideje, hogy belenyúljanak a cfarázsfészekbe és egyszersmindenkorra* véget vessenek annak a kalanđorpčn litikának. melynek útjait olasz bombákkal kövezte ki a kártékony reakció. Csicserin és Stresemann tanácskozása előtt A német birodalmi kormány hajlandó közvetíteni Anglia és Szov jetoroszország között Berlinből jelentik: Csicserin orosz külügyi népbiztos a jövő hét közepén érkezik Berlinbe és ez alkalommal diszebédet ad Stresemann külügyminiszter és Marx kancellár tiszteletére. Stresemann környezetében hangoztatják, hogy a külügyminiszter nem viszonozhatja majd az orosz külügyi népbiztos vendégszeretetét, mert Németország teljesen semleges, másnap már Genfbe kell utaznia, ami nem zárja ki azt, hogy az azonban esetleg kínálkozó alkalmat a Stresemann alkalmat fog adni két fél újabb közeledésének lét- Csicserinnek politikai eszme- rehozására meg ne ragadja. cserére, Csicserin és Stresemann tanácskoamelynek során hangoztatni kívánja zása elé politikai és diplomáciai kö- 1 a német külügyminiszter, hogy rökben óriási érdeklődéssel tekinteaz orosz-angol konfliktusban inek. Az albánok szabadonbocsájtották a letartóztatott Gyuracskovies követség! dragománt A jugoszláv diplomácia nagy sikert aratott Albániában Csütörtökön késő este a napok óta csöndes és eseménytelen belpolitikai életet szokatlan diplomáciai lépés hire zavarta meg. A külügyminisztérium sajtóosztálya hivatalosan közzétette, hogy az SHS királyság megbízta a Tiranában, az albán fővárosban székelő ügyvivőjét, hogy ultimátumot nyújtson át az albán kormánynak és követelje Gyurakovics Milos, a tiranai jugoszláv követség mellett működő követség! tolmácsnak szabadonbocsájtárát és amennyiben errevonatkozólag az albán kormány nem tesz megnyugtató intézkedést, szakítsa meg a diplomáciai viszonyt és a követség személyzetével és irattárával együtt hagyja el Albániát. Gyuracskovies Milos, aki tolmácsi szolgálatot teljesít a tiranai jugoszláv követség mellett, május 27-ike óta van letartóztatásban. Az albán hatóságok azon a elmen tartóztatták le. hogy kémkedett Jugoszlávia javára. házkutatást is tartottak nála és ez alkalommal a követség címére érkezett leveleket koboztak el tőle. Az ultimátum átnyujtásának a hire izgalmat keltett nemcsak Jugoszláviában. hanem egész Európában. A belföldön messzemenő konzekvenciákat fűztek az erélyes diplomáciai lépéshez és általában arról beszéltek, hogy a jugoszláv-olasz konfliktus elérkezett a kirobbanáshoz. Nem egészen huszonnégy óra alatt azonban a diplomáciai koníliktus a jugoszláv állá-pont teljes diadalával elintézést nyert, az albánok teljesítették a jugoszláv kívánságokat. Az újabb fejleményekről ezeket jelentik Beögradból. ' Marinkovics Voja külügyminiszter ultimátuma, amelyet Gyuracskovies Milos letartóztatása miatt intézett az albán kormányhoz, érthető szenzációt keltett az egész politikai világban. Gyuracskovies letartóztatása már napok óta nyugtalanítja a szerb közvéleményt és a szerb sajtó állandóan a legenergikusabban követel elégtételt a dragoman letartóztatása miatt, annál is inkább, mert Gyuracskovjcs családja nagy tekintélynek örvendő szerb család, amely a hetvenes években vándorolt ki az akkori Törökország területére, azonban állandóan megtartotta erős nemzeti érzését és a család tagjai közül a konstantinápolyi szerb követség több tisztviselője került ki. Marinkovics Voja energikus lépése minden jel szerint teljes sikerrel járt, mert a ma délig beérkezett jelentések szerint már szabadon is bocsájtották Gyuracskovicsot. A belpolitikai helyzetben különösen azért okozott izgalmat Marinkovics lépése, mert attól tartottak, hogy ha annak nem lesz meg a kívánt hatása, akkor ez a belpolitikai életre is súlyos kihatással lesz és a kormány lűvei is télnek attól, hogy Albánia az olasz barátságra támaszkodva nem fogja teljesíteni a jugoszláv kívánságot, hanem belekapaszkodik abba a formalitásba, hogy Gyuracskovics albán alattvaló, aki állítólag nincs hivatalosan akkreditálva a követség tagjai között. Marinkovics külügyminiszter azonban már ennél az első nagyhatású diplomáciai akciójánál is bebizonyította, hogy teljesen rátermett a külügyminisztérium vezetésére és az elég gyors sikerből arra lehet következtetni, hogy akcióját jól előkészítette és hogy a diplomáciai viszony megszakításával való fenyegetés megtette hatását az albánoknál, bármennyire is olasz befolyás alatt áll a tiranai kormány. A jugoszláv ultimátum átadását megelőzően még a csütörtöki nap folyamán igen élénk tárgyalások voltak Beogradban egyrészt Marinkovics külügyminiszter és Cena bég beogradi albán követ, másrészt Marinkovics külügyminiszter és Bodrero beogradi olasz követ között. Pénteken délelőtt tizenegy órakor Gena bég albán követ megjelent a külügyminisztériumban, amelynek lépcsőházában a nagy meleg dacára igen sokan tartózkodtak. Amikor a fiatal albán követ kilépett autójából, az ott várakozó újságírók kérdésekkel rohanták meg. Az első kérdés az volt. — Mi van Gyuracskoviccsal, szabadonbocsájtoiták-e már? Az albán követ mosolyogva felelte: — Ha eddig még nem is bocsájtották szabadon, legkésőbb ma történik a szabadlábrahelyezése. En azt hiszem, már szabadon is bocsájtották. A déli órákban mértékadó helyett is megerősítették, hogy Gyuracskovicsot valóban szabadon bocsájtották és a dragomán újból elfoglalta hivatalát. Gena bég egy óra hosszat tartózkodott a külügyminiszternél és amikor onnan távozott, a következőket mondotta: — Hivatalosan is megerősítették, hogy Gyuracskovies szabadonbocsájtása megtörtént. Achmed Zogu jóbarátia Marinkovicsnak és biztosra vehető volt. hogy már az ő kedvéért is teljesíteni fogja kívánságát. Kérem tekintsék ezt az ügyet likvidálnak é? igyekezzenek önök is odahatni, hogy a két ország népe barátságba maradion. Az albán követ kijelentése gyorsan elterjedt Beogradban és mindenütt r:agy örömmel fogadták, mint a kormány első nagy külpolitikai sikerének a jelét.
