Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-23 / 172. szám

1927. jrnúus 23 T BÁCSMEGYET NAFLÓ A kamarák értekezlete * vegyes kamerái rendszer mellett A jugoszláv kereskedelmi és iparka­marák spliti értekezletén — mint jelen­tettük — alapos megvitatás alá került az uj ipartörvénytervezet. A kamarai érte­kezleten azonban szóba került az uj ipartörvény keretéhez szigorútól nem tartozó nagyfontosságu kérdések is és pedig elsősorban az. hogy melyik ka­marai rendszer maradjon meg, a szer­biai különvált kamarai rendszer vagy a régi osztrák-magyar rendszerű ve­gyes kamarák? Erről a kérdésről dr. Krpan Szteván miniszteri osztálytanácsos tartott rend­kívül értékes előadást. Krpan kifejtet­te beszédében, hogy a vegyes kamarák hive, mert a kamaráknak nem szabad egyes osztályok harcos szervezetének lenni, különben elvesztik a talajt ah­hoz, hogy a minisztériumoknak tanács­adó szervei lehessenek. Az elkülönített kamarák szindikálista szervezetek, mig a vegyes kamarák delegált tevékeny­ségre vannak hivatva. 11a az elkülö­nített kamararendszer lenne meghono­sítva, úgy a külön ipari, külön keres­kedelmi kamarák a fővárosban közpon­tokat létesítenének és a vidéki kama­rák fiókkamarák színvonalára sülyed­­nének le. ami egyértelmű volna ed­digi önállóságuk teljes feladásával. A vegyes kamarák egyes gazdasági te­rületek képviseletét képezik. Az önálló kamarák hívei nemzeti szempontokra, a meglévő szerbiai külön kamararend­szer kiépítésére és osztályérdekekre hi­vatkoznak. A kettős szempont azon­ban nem fedi egymást. A kamarák spliti értekezlete a beo­­gradi iparkamara álláspontjával szem­ben szinte egyhangúlag a vegyes ka­marai rendszer mellett foglalt- állást. Női munka a mezőgazdaságban A falusi és tanyai lakosság életében igen nagyjelentőségű szerepe van az asszonyoknak és a leányoknak. Egyes szakemberek számban kifejezve. 5%-ra teszik-a női munkát a kisgazda­ságban. És minél kisebb a gazdaság, annál döntőbb súlya van felvirágzásában vagy hanyatlásában az asszonyi kezek dol­­gosságának. Ha kívülről megnézzük a gazda házatáját, istállóit, óljait, barom­fiudvarát, kertiét és látjuk, hogy min­den piszkos, lerongyolt, düledező. bi­zonyossággal állíthatjuk, hogy odakint a földeken sem megy rendben a mun­ka. Ha pedig rendben van a ház, rend­ben lesz a külső dolog is. A falusi férfi legjobban ismeri és megbecsüli a dolgos női kéz értékét. Kisgazdaember nemigen vihet . olyan feleséget a házához, aki nem szereti a házi munkát és egyre csak cifrálkodá­­son jár az esze. És a falusi lányok büszkék arra, hogy kezük alatt rendben megy az, ezerféle belső munka. Jól­ápolt, ház. jó konyha, okszerűen fel­használt és értékesített gazdasági hul­ladékok boldoggá, gazdaggá tehetik akármelyik gazda családot. A Mil'e-félc Gyakorlati Gazdalexikon teljes jelentőségében felismerte és mél­tányolta a női munka nagy szerepét. A könyv munkatársai között szereplő női írók, de még a férfiirók közül is sokan, számos cikkben foglalkoznak a házi­munkával. Sz. Geűcze Sarolta pedig egy hosszú cikkben tömören és világo­si u összefoglalta a falusi és tanyai lá­nyok .nevelésének legfontosabb szem­pontjait. Kovacsics Sándor doktor a fa­lusi anya- és csecseinővéde'emrűl irt, Stcgniüller Már'a a konyháról, meg a női háziiparokról, dr. Németh Ágnes pedig arra tairtja meg a falusi nőt, hogy miképen dolgozhatja fel és értékesítheti legjobban zöldség- és gyiimülcstemié­­nyeit. Sólymos Bea cikkében, »Falusi nő a mezőgazdaságban« ' cgycsokorba kötve kapjuk mindazt, ami ágráf.s'ziept- Pöntból az asszony -feladata. I >c ezzel csak azokat' a cikkeket so­roltuk fel, amelyek egyenesen, az asz­­szonvok. lányok számára íródtak, ez pedig SO—100 óldalt tesz , ki az 1200 ol­dalnál is vaskosabb két kötet anyagá­ból. Mennyi temérdek tudnivalót talál még minden nő a gombaismeret, gyom­irtás, baromfitenyésztés, szőlőtermelés, tejgazdaság, méhészet, selyemtenyész­tés, gyógynövénygyüjtés, sertéshizla­lás stb. stb. fejezeteiben? Sok szemléltető kép díszíti ezt a pompás munkát. A könyv kiadója te­kintettel volt a .egkevésbbé módos gaz­daközönség igényeire is, az ár és fizet.é-Newyorkból jelentik: Egy a napokban megjelent pénzügyi referátumból, ame­lyet a pénzügyi államtitkár terjesztett be a szenátushoz, kiviláglik, hogy az Egye­sült-Államoknak majdnem az egész vi­lág adósa. Legnagyobb érdeklődésre a jelentésnek az a megállapítása tarthat számot, hogy Amerika a világháború és annak következményei folytán a világ egész aranykészletének mintegy kéthar­madát birtokolja. Az amerikai gazda­sági életnek ez az aranytultengés any­­nyira hátrányává vált, hogy kénytelen volt ettől az áldástól legalább részben megszabadulni. Ez az oka annak, „hogy Amerika olyan nagy hajlandóságot mu­tat kis államokban, különösen1 Európá­ban való' befektetésekre. A háború be­fejezésétől 1925 végéig .Amerika össze­sen 9 és fél milliárd dblJártiyi befekte­tést eszközölt a külföldön, amihez 1926-bah még két milliárd Járóit hozzá. Novíszadról jelentik: NovisZad város kiszélesített tanácsa május harmincadi­kul! megtartott'Várösi közgyűlésén úgy: határozott,1 1h>V:V á létesítendő Vízvezeté­ki és csatornázási munkálatokra széles­körű nyilvános árlejtést, irt ki, hogy azon minél tőben vehessenek részt, ami a munkálatok közel százmillió dinárt ki­tevő összegé miatt is nagyon fontos, de' különösen fontos azért, mert az ajánlat­tevőtől a város megkívánja, hogy a száz­millió dináros befektetéshez szükséges tőkét maga teremtse elő. A jugoszlá­viai gazdasági viszonyok mellett kevés icmény van arra, hogy a belföldi cégek megfelelő számban vegyenek részt és Így a közgyűlésnek, amikor a széles­körű árlejtés kiírását határozta el, nem lehetett más intenciója, minthogy kül­földi érdekeltségeket is felhívjon arra, hogy az árlejtésen vegyenek részt. A város helytelenül a nagyfontosságu és nagy összegű árlejtésre csak két és ■ fél hónapos határidőt állapított meg a nagy munkát igénylő ajánlatok benyújtására? Ennek ellenére a város sztikebb tanácsa mindmáig nem tette közzé a pályázati feltételeket, melynek ,lejárati. tenninusát azonban változatlanul meghagyta a köz­gyűlés-állal Megállapított augusztus Ifi­­lkában, úgyhogy amikor a pályázni kik várnák a munkálatok kiírásáról tudo­mást szerezhetnek, már a'ig fog hat ; hót rendelkezésre állaivi, ami pedig hi- j kebb városi tanács a hatalmas építési munkálatok árlejtését csak a »Szluzs­­berie oNviné«-bcn és az egyik beo­­y, adi műszaki lapban téteti közzé, eleve is kirekeszti az egyedül komoly ver­senyt: a külföldi tőke és külföldi nagy cégek érdeklődését és részvételét, Ebben az ügyben egy elismerten ki­váló szakember a következők közzététe­lére kért fel bennünket: > A Báesmegvoi Napló néhány nappal ezelőtt szóvútette a városi tanácsnak a vízvezetéki munkálatok kiírása körüli eljárását, de az nem mentette ki .eléggé a tényállást. Mert. haa’kiirás csak med­si módozatok megállapításánál. A két kötet 44ü dinárért kapható és kicsiny havi részletekben is megrendelhető a Minerva r. t. könyvosztályában. Az az asszony, aki minél kevesebb költséggel nagy eredményeket akar el­érni. szerezze be és olvassa el ezt a munkát. Minden szakkönyvet felesle­gessé tesz, bőkét, boldogságot, jólétet hoz a házba a Gyakorlati Gazdalexikon. Amerika adósai között első Uely'en ál­lanak Japán és Anglia, harmadik helyen Franciaország és negyediken Olaszor­szág. Franciaország számára az ame­rikai pénzpiac most. el van zárva, mert eddig még nem rendezte Amerikával szemben fennálló háborús tartozásait. Az entente államainak összes háborús adósságai, amelyek Amerikával szem­ben fennállanak, az eddigi kamatokkal együtt 12 milliárd dollárt tesznek ki. A Balkánon Jugoszlávia az egyetlen ál­lam, amelynek Amerika eddig hitele­zett. Jugoszláviának eddig három na­gyobb kölcsönt sikerült Amerikában el­helyeznie. Most állanak a balkáni gaz­dasági és politikai viszonyok vizsgálat alatt, ennek a tanulmányozásnak az eredményétől. fog. függni, hogy más Bülkártállamokbah " is csZközol-e Majd az amerikai Egyesült Államok pénz­ügyi Öefektétéseket. 11.. oldal I Kinek a hatáskörébe tartoznak a vízrendészeti ügyek ? Szomborbóf' jelentik: Ismeretes, hogy ! a tartományi önkormányzatról szóló törvény rendkívül hézagos és inkább ] csak keretét- adja annak a jogkörnek, amely a tartományi önkormányzatot ! megilleti. Általában úgy intézkedik a I törvény, hogy a rendőri közigazgatás ia tartományi önkormányzatok meg­alakulása után a kerületi főispánokat illeti. A törvénynek ebből az intézkedé­séből most érdekes konfliktus kelet­kezett a bácskai tartományi választ­mány és a kerületi íőispáni hivatal között. A tartományi választmánynak egyt vízrendészeti ügyben keleltt vol­na dönteni, de a főispán a döntés jogát magának tartotta fenn, mert rendé­szeti ügyről van szó. Ezzel szemben a tartományi választmány álláspontja az, hogy a vízügyek nem tartoznak a szorosan vett közigazgatás* rendészeti ügyek közé. A hatásköri összeütközés­ben való döntésre a tartományi vá­lasztmány a földművelésügyi minisz­tériumot kérte fel, akihez a választmány a főispán utján előterjesztést tett, hogy döntse el: a főispán vagy a tartományi választmány jogosult-e a vízjogi kér­désekben való döntésre. Miéri nem büntetik meg a borhamisítókat? Irta : Szobonya Certalsn A vajdasági állami szakközegek jó­­akaratu oktatni, tanítani akarásáról a hírlapokban megjelent közleményekből nem egyszer győződhettünk meg. így különös elismeréssel kell megemlékezni az állami szőlészeti és borászati fel­ügyelő, Schncidér Sztankó cikkeiről, melyekben a legújabb időkben aktuális szőlőellenségekről: a moly ,a peronosz­­pora s többi kártevők elleni védekezésé­ről ad jó tanácsot a termelőknek. Sajnos azonban, hogy az ezen őszin-, te jóakarattal adott termelői tanács annyiban eredménytelen, amennyiben a bor- és gyümölcstermelő gazdáknak- a termés értékesítésének a mikéntjéről kellene1 kézzelfogható tanács, illetve eredmény, de ez nem is a szőlészeti, bo­rászati, továbbá,a gazdasági és állatte­nyésztési (ilyen különben nincs is) szak­közegek mulasztása. Az tény, hogy a szőlészeti, borászati felügyelő híven teljesiti oktató és ellen­őrzői kötelességét, mert tudomásunk van arról, hogy már nem egyszer a borhamisítások ellen is eredményesen járt cl és azokat, akik vétettek a bor­törvény ellen, át is adta megtorlásra a hivatott tényezőknek, de hogy a meg­torlás miért maradt el, azt nem tudjuk, s arról a felügyelő szakközeg igazán nem tehet. Mindenesetre igen leköté- Iezné a közvéleményt a szőlészeti és a borászati felügyelőség, ha közölné, hogy a törvény ellen vétők megtor­lásban „részesülnek-e, vagy nem és ha nem, mi okból, mily alapon bújnak ki a törvény alól. Mikor a közigazgatási hatóság pin­cevizsgálatot tart s 650 dináros napi­­dijakat hajt be egy napon több terme­lőnél — akkor van bortörvény, de ha a szőlészeti és borászati felí gyelő meg­csípi a borhamisítót és a dolog elalszik, akkor nincs bortörvény. És csodála­tos: a Budapesten megjelenő Borászati Lapokban minden számban van 1—2—5 ítélet, amelyek a borhamisítót óriási összeggel és börtönbüntetéssel sújtják, jeléül annak, hogy ott van bortörvény és a borhamisítási ügyek nem alsza­nak cl. Kérve kérjük az áliami szőlészeti és borászati fel ügyelő urat, mondja el, hogy hány esetben, hol és kinél vagy kiknél történt törvénybe ütköző kihá­gás és mi történt ezekkel a törvényt megsértő egyénekkel, akkor talán a mi tiszta borainkra is jobb napok virrad­nak. Igaz, hogy Dalmáciában a bor szaporítása olyannyira közönséges do­log. hogy ott az, hogy valaki félhold szőlőről kétszázhektoliter úgynevezett bort pincéz be — nem is feltűnő. Ott kellene pincevizsgálatokat tartani s ott kellene a bortörvényt végrehajtani. Százmilliós közmunka, amelyről az érdekeltek nem tudnak Árlejtés a noviszádi vízvezetékre — a külföldi cégek kizárásával betétiemül kevés és előre is lehetetlenné teszi, hogy az árlejtésen megfelelő szánni és megfelelően megbízható eégek reszt­­ve!,essenek. . Azáltal pedig, hogy a szü­<jő, maradna, ezt - újabb, szélesebbkörii és két hónapra kiírandó árlejtéssel pótol­ni'lehetne1, dcsa meddőségnél' Sokkal jia­­gjjobb bar volttá, ha CgV-kct vállalkozó mégis tenne ajánlatot és a város mégsem fogadna el egy ajánlatot sem. Egy ilyen pályázatban való részvétel legalább öt­­veh-hafvanczer 'dinárba Kerül minden ajánlattevőnek és' ha a város a beérke­zett kevésszámú ajánlatok közül egyet sem fogadná el, ez a körülmény nem­csak az első pályázaton résztvetteket tartaná visza az újabb árlejtésen való részvételtől, de visszatartaná azokat a pályázókat is, akik az első pályázaton az'idő rövidsége miatt abban nem vet­tek részt. Az lesz az általános benyomás, hogy a munkálatok kiírása nem, elég ko­moly. sőt azt is hihetik a pályázatról le­maradt cégek, hogy a város voltaképen kiszemelte magának a koncessziönáriust és a kiírás csupán annak a demonstrá­lására szükséges, hogy bebizonyítsa, hogy kiírás utján nem lehet ajánlathoz eljut­ni. Bizonyosnak veszem azonban, hogy ez nem egészen így van, hanem csak a bürokratikus ólomlábuság okozta a ké­sedelmes közzétételt és a takarékosság rosszul' alkalmazott elve okozta a meg­­üjrdetésrjck néhány külföldi olvasott lap­ban vajó megtörténtét. Amikor a pályá­zók mindegyike ötven-hatvanezer dinárt fektet be ajánlatában, akkor nincs he­lye ilyen indokolatlan takarékosságnak, mert ez.közvetve többszörös kárt je­lent a városra. A városi tanácsnak felelőssége tuda­tában meg kel! hosszabbítania a pályá­zati határidőt, mert a rendelkezésre állt tiz hétből eddig már közel négy hét telt el, anélkül, hogy a pályázat ki lett volna Írva. A pályázatot tehát legalább az elmulasztott idővel kell meghosszab­bítani és azt egy bécsi, berlini és buda­pesti lapban kell meghirdetni, mert a Szlüzsbeite Novinét a külföldön minden érdeklődés dacára nem érthetik meg. Ilyen nagy munka hosszabb kalkulációt igényel, melynek elvégzésére a jelenlegi kánikula* idő sem alkalmas. Hu a város tellát komoly pályázatot akar, akkor ezen érvek elől nem zárkózliatik el, ha tudatában van felelősségének.« Amerika a világ hitelezője Egész Európa adósa az Egyesült Államoknak — A Balkánon Amerika csak Jugoszláviának hitelez

Next

/
Thumbnails
Contents