Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-23 / 172. szám
KÖZGAZDASÁGI A BÁCSMEGYEI NAPLÓ ÁLLANDÓ HETI MELLÉKLETE Megjelent az uj rendelet a külföldi munkások alkalmazásáról A rendelet főbb intézkedései A szociálpolitikai miniszter június hó 16-án 5559, számú rendeletével meghoszszabbitotta az idegen munkások alkalmazásáról szóló szabályzatot, amely a Službene Novine 1925 november 23-iki számában jelent meg. A szabályzat szerint az idegen mókások alkalmaztatásához szükséges engedélyeket Ugyanúgy fogják kiadni, mint eddig. Ez azokra az idegen munkásokra érvényes, akik már 1922 junius 14-ike előtt Jugoszlávia területén tartózkodtak, valamint azokra is, akik . azután jöttek az országba. A szabályzat harmadik paragrafusa 'értelmében muukaengcdélyt meghatározott vagy nem határozott időre adnak riumhoz fogja továbbítani elintézés végett. Amennyiben ezt nem adnák még, a munkaadó köteles felmutatni a postai vevényt, hogy a kérvényt átvette. Gépszerelőknek, akik maximum három hónapra jönnek dolgozni az országba, hogy itt külföldi cég által vállalt szerelési munkálatokat elvégezzenek, a rendőrhatósáSok fognak kiadni munkaengedélyt. Azoknak a munkásoknak engedélye, a kik 1922 junius 14-ike óta vannak alkalmazásban és elhagyják munkahelyüket A munkaadók kötelesek az idegen munkásokkal írásbeli megállapidást, illetve szerződést kötni és azt három példányban tizenöt napon belül a rendőrség utján a munkafelügyelőségnek megküldeni. A munkaadók kötelesek az idegen munkásokkal írásbeli megállapodást, llmunkások csak olyan munkát végezhetnek, amilyenre engedélyt kapnak. Ellenkező esetben münkaengedélyflkét mégsemmisitik, ami ellen a minisztériumhoa felebbezhetnek. A munkáskamarák a, munkaadó kérvényére kötelesek kiadni a kért véleményt, a kilépés napján elveszti érvényét. Két és fél milliárd alaptőke — hét milliárd betét Az állami költségvetés kiszipolyozza a közgazdaságot Pénzkrizis és pénzbőség az országban ki. A negyedik paragrr tus szerint a munkaadó. aki idegen munkást akar alkalmazni, köteles az illetékes Inspekcia Rada-hoz fordulni a tmmkaetigedély elnyerése végett. A kérvényben meg kell jelölni. hogy hány idegen munkást kívánnak alkalmazni, továbbá a munka minőségét és azt, hogy mennyi időre akarják a munkásokat alkalmazni és ki végezte eddig ezt a munkát, aminek elvégzécét külföldi munkásokra akarják bizni. Azonkívül közölni kell a kérvényben az idegen munkások életkorát, nemzetiségét, állampolgárságát és teljes nevét. Ha az utóbbit nem tudják előre bejelenteni, akkor ezt pótlólag Is beterjeszthetik. A kérvényben a munkáskamara véleményét is mellékelni kell, hogy szükség ván-e az idegen munkás behozatalára. Sztrájk esetén nem engedhető meg idegen munkások behozatala. Munkaengedélyt csak kvalifikált munkaerők kaphatnak, amelyeket nem lehet az S. H. S. királyság területén kapni. A munkafelügyelőség a munkaadóknak az idegen munkások részére legfeljebb egy évig terjedő Engedélyt adhat. Egy éven tnl„ vagy meg nem határozott időre a szociálpolitikai minisztérium adhat ki engedélyt. Azok az idegen munkások, akik 1922 junius 14. előtt már az S. M. S. királyság területén alkalmazásban voltak, kérvényt tartoznak benyújtani az illetékes munkafelügyelőséghez, amely bizonylatot állit ki részükre, hogy rájuk nem vonatkozik a munkások védelméről szóló törvény 103 paragrafusa és hogy szabadon és háborítatlanul dolgozhatnak az ország területén. A kérvényhez csatolni kell olyan bizonylatot, amelyből kitűnik, hogy a kérelmező 1922 június 14. előtt már alkalmazásban volt az országban. Azonkívül a munkaadó nevét is tel kell tüntetni. Ha az idegen munkások egy hónapnál tovább terjedő időre elhagyják az ország területét, anélkül, hogy azt a vállalat szüksége megkívánta volna, amit a munkafelllgyelöség fog megállapítani, az illető munkás elveszti a munkára való jogot az ország területén. Újbóli alkalmaztatásuk iránt a munkaadók kötelesek uj munkaengedélyt kérni a munkás részére. A munkaadók a munkaengedély lejárta előtt égy hónappal tartoznak meghosszabbításért folyamodni. Ha a munkában eltöltött idő és a kérvényezett engedély időtartama együttvéve meghaladja az egy évét. a munkafelügyelőség a kérvényt a szociálpolitikai minisztéA pénzintézetek országos szövetségének gyűlése zagrebből jelentik: A napokban tartotta évi rendes közgyűlését a Pénzintézetek Országos Szövetsége. A gyűlésen Criuidak Milivoj, az Első Horvát Takarékpénztár vezérigazgatója, a szövetség alclnöke elnökölt, miután dr. Vrbalicslcs Jnraj. a szövetség elnöke nagy elfoglaltságára való hivatkozással lemondott tisztségéről, Az elnök üdvözlő szavai után felolvasták az évi jelentést, amely részletesen foglalkozik pénzintézeteink működésével és alaposan megvilágítja az ország pénzügyi helyzetét. A közgazdaságnak tavaly igen nehéz éve volt, állapítja meg a jelentés, főképpen az (Ultim rossz pénzügyi politikája miatt. Az óriási állami költségvetés kiszipolyozza a közgazdaságot. Mig a pénzkrizis az utóbbi időben jelentékenyen enyhült, a httelkrlzis mind komolyabb lett. Ez a krízis elsősorban a pénzintézeteket érintette, mért ők a pénz- és hitelforgalom föközvetitői. Tipikus példaként megemlíti a jelentés, hogy a Narodna Banka összes hiteleiből csak 673 milliót kaptak a bankok. A pénzintézetek nehéz helyzetének oka főképpen abban keresendő, hogy az ország egyes részeiben tiilsok a bank és a bankok aránytalanul oszlanak meg az egyes országrészekben. 1926 végén több mint hatszáz pénzintézet működött az országban és amellett a bankok legnagyobb része igen csekély (1—3 milliós) alaptőkével rendelkezik. Százmilliónál nagyobb alaptőkéjű pénzintézet csak három van az egész országban (kettő Zagrebban és egy Beogradban) 50—100 milliós alaptőkéjű szintén három, tizenhét pénzintézet alaptőkéje 20—50 millió közötti, huszonegyé 10—20 milliós, negyvenhaté 5;—10 milliós, ötvenegyé 3—5 milliós, kétszáztizenhété 1—3 milliós, százhatvannégyé 100.000—egymilliós, mig 30 banknak még százezernél is kisebb az alaptőkéje. Mint e kimutatásból látszik, az ország pénzintézeteinek legnagyobb részé kisebb, lokális jellegű, melyek az arclnylalumil nagy rezsiköltség és a nagy konkurrencia miatt felfelé nyomiák a bankkamatlábat. A hitelpiacon mindaddig nem lesz. nck normális viszonyok, amig a kezelési költségek nem lesznek alacsonyabbak és az adóterhek mérsékeltebbek, mert az adó felemészti közgazdaságunk termékeinek legnagyobb részét. Ami az infláció utáni időkben minden államban bekövetkezett, az vár mireánk is: és az aranyvaluta bevezetése után meg fogjuk állapítani, hogy a gazdasági élet erejének jelentékeny részét felőrölte a pénzügyi krízis. Ez a veszteség csak rendszeres, szorgalmas munkával és külföldi töke segítségével lesz pótolható. Pénzpiacunk jelenleg teljesen likvid, időnként pedig valóságos pénzbőség mutatkozik. Ennek főoka a takarékbététek rendkívüli növekedése, ami viszont összefüggésben van a többi pénzelhelyezési lehetőségek rentábilitásának csökkenésével, a valuta stabilizálásával és a lassanként mindenütt mutatkozó takarékossággal. Hogy likviditásukat megóvják, bankjaink gyakran még veszteségek mellett is kénytelenek voltak készpénzkészleteket tartani készenlétben. Bankjaink voltak a közgazdaság fő pénzadói, mert a Nemzeti Bank, a Postatakarékpénztár és az állami Jelzálogbank hitelszámlái jelentéktelenek. Pénzintézeteink a múlt évben tizennégymilliárdot hiteleztek a közgazdaságnak és ebben csak másfélmilliárdnyi része volt a Nemzeti Banknak. A bankok fizetési eszközei állnak elsősorban betétekből, bel- és külföldi hitelekből és csak harmadsorban saját tőkékből. A saját és idegen tőkék közötti arányszám igen kedvezőtlen: 1:6! Amellett a nagyobb forgalom ellenére a bankok saját tőkéi nem is gyarapodtak, mert alaptőkeemelés úgyszólván egyáltalán nem volt. Bankjaink alaptőkéi a múlt évben kitettek két és félmilliárdot, míg a betétek összege hétmilllárdra emel. kedett. A betétek gyarapodása következtében a betéti kamatláb esett. A pénzforgalom egyes centrumaiban 4.5—9 százalék között mozog a betéti kamatláb, egyes vidékeken azonban el* éri a 13 százalékot is. Esett a hitelkamatláb is. Mig egy-két év előtt 18—24 százalék volt a kamatláb, még a legnagyobb pénzforgalmi centrumokban is, ma alig 12—16 százalékos, vagyis 30—40 százalékkal esett. Ennek oka a betéti kamatláb esése, a takarékoskodás, a rezsiköltségek csökkentése és Végül a pénzintézetek tiszta hasznának csökkentése. Ebben az évben a pénzintézetek váltótárcája jelentékenyen növekedett. Ez föltétien jele a viszonyok rendezésének. A jelzálogüzletek továbbra is gyengék maradtak, mert hitelviszonyaink nem engedik meg a hosszúlejáratú és beruházási hltelelhelyezéseket. Musco egy darabig álldogált, majd A devizaüzletek jelentékenyen nyugodtabbak voltak. Ez a valutastabilizáció következménye és csak a külkereskedelem szükségletének fedezésére szorítkoztak. Az általános krízis miatt pénzintézeteink multévi mérlegei is kedvezőtlenebbek. Mivel ezenfelül mindenfelé a tartaléktőke gyarapításán fáradoztak, az osztalékok is yoltak, a bankrészvények átlagos kamathaszna kilenc százalék volt. Az elmúlt évben csak tizenegy intézet emelte fel alaptőkéjét összesen 11,425.000 dinárral. Öt intézet felszámolt. egy csődbek'eriilt. egy pedig negyvenmillióval leszállította alaptőkéjét. Az évi jelentés felolvasása után a közgyűlés jóváhagyta a pénztári jelentést és megadta a választmánynak a felmentvényt. Mivel azonban betegség miatt a szövetség több funkcionáriusa nem vehetett részt a közgyűlésen, az uj vezetőség megválasztását a szövetség őszi rendkívüli közgyűléséig elhalasztották.
