Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-23 / 172. szám
4. oldal. 927 junius 23. BACSMEGYEI NAPLÓ Bonyodalmak egy városi tanácsnok áthelyezése körül Újból kimondta az államtanács, hogy városi tanácsnokot nem lehet más városba áthelyezni, de a miniszter nem hajtotta végre a ha ároza.ot Ismeretes az az affér, amely dr. Milovanovics Milovan, volt noviszadi pol- KÜrmes'fgr és dr. Markovics Giga városi tanácsnok között egy fehér nadrág és egy cigaretta miatt támadt. A fehér nadrágot akkor viselte dr. Markovics mikor a polgármestert a kiszélesített városi tanács hivatalába iktatta, a cigareti tát pedig .akkor .sem vette ki .a szájából, amikor a polgármester szobájába liiva. talos ügyben bement. Markovics Gigát a volt polgármester állásától felfüggesztette s a tanácsnok közel másfél évig fel volt függesztve Közben a belügyminiszter dr. Markovics Giga tanácsnokot áthelyezte Puncsevó fa, de dr. Markovics nem tett eleget az áthelyezési végzésnek, hanem panasszal élt az elten az államtanácshoz. Közben a közigazgatási bizottság teljesen fék mentette és állásába visszahelyezte dr. Markovics Gigát, mig a belügyminiszter dr. Miíovanovics fclebbezésére feddésre ítélte dr. Markovicsot s visszahelyezte pancsevói állásába. Hr. Markovics Giga ennek dacára sem foglalta el pancsevói állását és megvárta az államtanács döntését. Az államtanács azt a fontos elvi határozatot hozta, hogy a. régi magyar közigazgatási törvény értelmében városi tanácsnokot más városba nem lehet áthelyezni. Az államtanács meghűldötte határozatát úgy a városnak, mint a belügyminiszternek, aki azonban mindmáig nem intézkedett az áiíamtanácsi határozat végrehajtása ügyében. Dr. Markovics Giga újabb panasszal élt az államtanácshoz, amelyben hivatkozással az államtanácsról -szóló törvényre kérte az államtanácsot, hogy hozzon olyan visszahelyező határozatot, amely belügyminiszter határozatát helyette-' silóra van hivatva. Az államtanács ezer. ujabb panaszt ismét áttette a beSügymi■mivzt-ármmhp'z, - hogy .harminc napon bériül tegyen jelentést, hogy miért nem haj - . tótig , végre az államtanács döntését Ha a belügyminiszter ezen időn belül nem tesz jelentést, akkor az államtanács a belügyminiszter helyett fog olyan vég zést hozni, amely dr. Markovics Giga ügyében a belügyminiszter határozatát helyettesíti. A belügyminisztérium az államtanács ezen végzését, leküldötte Noviszad városához jelentéstétel végett. A város, miután az összes iratok a belügyminisztériumnál vannak, semmiféle jelentést nem terjeszthet elő és kénytelen a megkeresést elintézetlenül visszaküldeni. Dr Noviszadról jelentik:- A noviszadi felebbviteli biróság Gyurgyev Boskó-íunácsa szerdán tárgyalta másodfokon Szántó József moli gabona bizományos bűnügyét. 1926. év junius 31-ikére virradó éjjel Mól községben ismeretlen tettesek behatoltak Bálint Testvérek sztaribecsei gabonakereskedőcég moli fiókjának irodahelyiségébe és ott a Wertheim-kaszszából négyszázezer dinárt vittek el Úgy a moli csendőrség, mint a szuboticai rendőrség széleskörű nyomozást indított a rejtélyes kasszarablás ügyébea A moli bizományi üzlet, ahol a rablás történt. Szántó József moli kereskedő vezetése alatt állott és a fióküzletben Berger Dezső, mint könyvelő volt alkalmazva és Berger volt Bálintok bi< zalmi embere. Julius 31-én délután Berger Dezsői Szántó utasítására Becsére utazott Bálintokhoz azzal, hogy a cég számára vásárolt gabona kifizetésére négyszázezer dinárt hozzon. Berger a pénzt átvette és még aznap délután visszautazott Mólra, a négyszázezer dinárt átadta Szántp Józsefnek, aki azt elzárta az irodában levő Wertheirn-szekrény trezorjába, Másnap reggel az iroda külső ajtaját, a melyén lakat is volt', kulccsal kinyitva találták, ugyancsak kulccsal volt kinyitva az iroda üvegajtaja, valamint az irodában levő Wertheirn-szekrény és a trezor is, amelyből az előző nap délután* ján elhelyezett négyszázezer dinár eltűnt. A rendőri nyomozás során az a gyanú merült fel. hogy Szántó maga vette ki a kasszából a négyszázezer dinárt, Szántó ellen a bűnügyi vizsgálatot lefolytatták és ez év január 26-ikán tartották meg a fötárgyalást Szuböticán Szántó József tagadta, hogy ő :ve<te vólfia Cl a pénzt a kasszából. Előadta hogy a Wertheirn-szekrény régi kassza volt, amelynek külső ajtaját, illetve az alsó és felsőrészét egy kulcs nyitotta; inig a középső zárhoz úgynevezett »Stecher« szolgált. A külső ajtó záraihoz szolgáló kulcs és a »Stecher« egy példánya nála, egy példánya pedig Berger Dezsőnél volt. úgyhogy a kassza külső Markovics pedig állandóan várja visszahelyezését. Közigazgatási körökben élénk érdeklődéssel tekintenek a bonyodalmas ügy elajtaját mindaketten kinyithatták, inig a trezorhoz szolgáló kulcs, ahol a pénz volt, egyedül csak nála volt egy példányban. Az irodakulcsok több példányban is meg voltak. A bimpörhen nemcsak Szántó József bizományos volt a vádlott, hanem Berger Dezső könyvelő is. Miután a tárgyalás során Berger Dezső ártatlansága minden kétségen kivül kiderült és Bálint sem kívánta megbüntetését, az ügyész elejtette a vádat és az eljárás egyedül Szántó József ellen folyt. A tárgyaláson a tanuknak egész sorát hallgatták ki, akik közül számosán terhelőén vallottak a moli kasszarablás vádlottja ellen. A tárgyalás végén az ügyész módosította a vádat és lopás helyett munka adóval szemben elkövetett sikkasztás bűntettének vádját emelte. A szuboticai törvényszék ez év február hó kilencedikén hozta meg az Ítéletet ebben a bűnügybe! és Szántó Józsefet bűnösnek mondotta ki sikkasztás és csaifis bűntettében és ezért három évi börtönre és kettőezer dinár mellékbüntetésre ítélte. Az indokolás szerint a biróság bebizonyitottnak vette azt. hogy egyedül Szántó József vette ki a Wertheim-kassza trezorjából az oda elhelyezett négyszázezer dinárt. A csalást pedig azzal követte el Szántó, hogy több kötlevelet hamisított olyképen, bogy a céggel szemben^ nagyobb mennyiségű termény Vételét és kifizetését számolta el, mint amennyit vett és kifizetett. Szántó József elitéit felebbezésére szerdán tárgyalta a noviszadi felebbviteli biróság ezt a bűnügyet. A szerdai tárgyaláson felolvasták az ügy iratait, majd dr. Vukcvoljac Zsárkc áilamiigyész mondotta el vádbeszédét, a melyben, fenntartotta a vádat és kérte a vádlott szigorú elitélését. Szckitiits Milán védő mondott ezután hatásos védőbeszédet, amelyben kidomborította, hogy a vádlott bűnössége mellett semmi konkrét bizonyítók nem merült fel és csak azon az alapon Ítélték el Szántót hogy a pénz eltűnt és miután más tettes nem került elő, Szántónak kell érte felelnie. A védő azt igyekezett bebizonyítani, hogy az a körülmény, hogy az ajtókon feszegetés nyoma nem volt látható, nem jelenti azt, hogy nem történt betörés, mert ha valaki álkulccsal hatolt be a helyiségbe, annak sem marad a zárakon semmi nyoma. A védő több tanú kihallgatását kérte. A felebbviteli biróság hosszú tanácskozás után hirdette ki az Ítéletet, amely szerint az elsőfokú ítéletet formai okokból megsebesítette és uj tárgyalás megtartását rendelte el azzal, bog’.' ezen a tárgyaláson terjessze lie a védő a bizonyítás kiegészítésére vonatkozó indítványait. A szuboticai tárgyaláson Szántó Józsefet dr. Szekulics Milán védi. Érdekes, ho.gy az ügy ujabb tárgyalását ép akkor rendelték el, amikor egy vasúti detektív tuübuzgó magánnyomozása amugyis felkavarta az ügyet. Az első nyomozás és a Mátics-féle magánnyomozás után most a felebbviteli bíróság Ítélete alapján harmadszor indul ujabb vizsgálat ebben a titokzatos ügyben, de nem látszik valószínűnek, hogy ez alkalommal sikerülni fog az eltűnt négyszázezer dinárnak a nyomára jutni Josef iné Bakert feleségül vette cgif olasz gróf Az ifjú pár filmezni megy Am rrikába Rómából jelentik: A római előkelő társaságban nagy szenzációt keltett az a párisi hír, hogy Joseiine Baker, a hires párisi néger díva házasságot kötött az olasz arisztokrácia egyik tagjával, gróf Abadonival. A gróf apja ezredes volt az olasz hadseregben, most pedig egy északolaszországi városka polgármestere. Gróf Abadoni, aki nem rendelkezik előkelő származásával arányos vagyonnal, nemrégiben még egy biztositó társaság hivatalnoka volt. A gróf egy évvel ezelőtt néhány napos kirándulást tett Párisba és akkor ismerkedett meg a hires néger primadonnával és hamarosan izzó szerelem fejlődött ki az olasz gróf és a néger táncosnő . között. A gróf Parisból való elutazása után is állandóan érintkezésben maradt Josefine Bukerral és nemrégen táviratilag állapították meg a házasságkötés dátumát és azóta már meg is tartották az esküvőt. I A fiatal pár hir szerint Amerikába utazik, ahol úgy Josefine Baker, mint grófi férje is fellép egy mozidarabjban, amelynek Maurice Dekobra. a népszerű í francia regényíró a szereplője. intézése elé. A négyszázezer dináros rejtély A felebbviteli bíróság megsemmlsi ette a Szántó József el.eni elsöoirósági Ítéletet Egy kritikus albumából irta : Baedeker Az emberek jobbak is, rosszabbak is, mint amilyeneknek tartják egymást. A világon valósziniileg sokkal több a jó, mint a rossz ember — mégis jóval több rossz történik, mint jó. Ez azért van igy, mert a rossz emberek pkosabbak a jóknál s mert ez utóbbiak megelégszenek azzal, hogy nem tesznek semmi rosszat, mig amazok — s ebben rejlik a veszedelmes okosságuk — nem elégszenek meg azzal, hogy jót nem tesznek. A rossz emberek sokkal pozitivebbek a cselekedeteikben, mint a jók. ¥ Az igazán okos ember nem akar rossz lenni s az igazán ostoba nem tud jó lenni. A gazok és ostobák nemcsak boldogabbak a becsületes és eszes embereknél, de mulatságosabban is élnek, mint ezek. Mert van-e nagyobb gaudium a világon, mint a rossz emberek és a szamarak öröme, ha a jóknak s a jeleseknek valami bajuk esik? * Egy barátom vallomása. — .lobban szeretem azokat az embertársaimat, akik mindenkihez egyaránt szívesek és jók, mint azokat a sejóserossz embereket, akik engem véletlenül — szeszélyből vagy rokonszenvből — megajándékoztak a jóindulatukkal. Mert ha ez utóbbiak nagyobb hasznomra is vannak, az előbbiekkel való érintkezés mégis csak jólesőbb és vigasztalóbb. # Nem elég, ha az ember »jóravaló« — képtelennek kell neki lenni a rosszra. Csak akkor igazán jó ember és csak akkor igazán ember. * Akit úgy általában »jó evnber«-nek tartanak és mondanak, sokszor csak egv nem feltűnően rossz ember. # Ha valaki rosszul érzi magát az emberek közt, nem következik, hogy jobb — az is lehet, hogy rosszabb, mint ők. # Aki szereti a könyveket és jó könyveket olvas, az nem lehet valami igen rossz ember. * Egy uriembéftől hallottam: — Ismerek egy n. n. jó embert. Valóban az s csak azért nem szeretek együtt lenni vele. mert nagyon tudja és állandóan hangoztatja, hogy az. Mindig meg van hatva a saját jóságától s azt a benyomást kelti, hogy sajnálja, sőt irigyli nrngát^ az emberiségtől, amelyhez ő túl jó. Szeretné. ha ő kevéshbé lenne jó s az emberiség volna jobb, hogy az megérdemelné öt s méltó lenne hozzá. El lehet róla mondani, hogy jó, de egyszersmind kiállhatatlan ember. S bizony kívánatos, hogy az a kevésszámú jóember, aki van, valamivel kellemesebb volna. A közönség annyira megszokta a bárgynságot együtt látni a jószívűséggel. hogy jobbeszü emberről el se meri hinni, hogy annak jó a szive. # Rossz embernek tartozni: dupla tartozás. Jó embernek lenni adós: féladósság. Egy paradokszista mondása: — Óvakodjunk az úgynevezett ió emberektől! Azok a legrosszabbak! # Rossz emberekkel nemeslelküen bánni annyi, mint őket gonosz indulataikban támogatni és veszedelmes szándékaikban elősegíteni. * Az emberek dicséretére legyen mondva: sokkal több rossz történik a világon tudattalanul, mint tudatosan. * A rossz embereket megbünteti a jó Isten, a jó embereket megbüntetik az embertársaik. * Gyakran halljuk a panaszt: »roszszak az emberek«. Van a dologban valami — de ha mindazok, akik igy keseregnek, jók lennének, sokkal kevesebb volna a rossz ember, mint amennyi most van. * Nemesgondolkozásu embernek a bosszuállása is nemes, komisz embernek a jóttevése is nemtelen. * Jó embereket lehet jobbakká tenni, rosszakból lehetetlen jókat csinálni. Csak a jók javíthatók. * A félig jóember nem okvetlenül rossz is félig s a féliggonosz nem egyszersmind ió a másik felében. * A szívtelen mindenkitől elvárja, hogy jószívű s az önző mindenkitől, hogy önzetlen legyen. üt Ha mind a bolondokat tébolyházakba és mind a gazembereket fegyintézetekbe zárnák, sokkal kevesebb emberrel találkoznánk az uccun, mint mostanában. * Egy pesszimista mondta: Annyi szabadon járó gazemberrel találkozunk az életben, hogy olykor kedvünk támad nagyrabecsiilni azokat a becsületes gonosztevőket, akik be vannak zárva. ti A hitványak közt is van bizonyos szabadkőműves - jelvény, amellyel megtudják egymásról, hogy együvé tartoznak. ík A rossz emberek úgy bánnak a világgal, ahogy az megérdemli.
