Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-23 / 172. szám
*927 juníus 23. BÁCSMEGYEI NAPLÖ 5. oldal Elsülyedt egy hajó merta felügyelő felakasztotta magát Sztaribecsejröl jelentik: A sztaribecsc,ii rendőrséget kedden este arról értesítették, hogy Keceli István ötvenkétéves sztaribecseji lakos, aki a Sehumacherhajózási vállalat alkalmazottja volt, az egyik uszály szeneskamrájában felakasztotta magát. A rendőrségről nyomban kiszálltak a nyomozás megindítása »’égett és ekkor megállapították, hogy Keceli már halott. Keceli a sztaribecseji kikötőben veszteglő hajók gondozásával volt megbíz vu. Kötelessége volt négy óránként felülvizsgálni a hajókat, hogy nem szivárgott-e beléjük viz és ezesetben a vizet ki kellett neki szivattyúzni, nehogy a hajó elisülyedjen. Kedden délután Keceli megkérte egyik ismerősét, Szimics Antonije borbélyt, hogy este felé nézzen be hozzá a szeneskamrába. Szimics, aki ezután halászni ment, visszatérőben felment az uszályra, ahol a szeneskamrában egy gerendáról Keceli holtteste lógott. Érdekes, hogy azalatt, mig Keceli végzett magával, a gondjaira bízott hajók közül egy kis személyszállító gőzös elsülyedt, mert nem volt, aki a beszivárgó vizet kiszivattyúzza, A szerencsétlen embert feleségén kívül öt gyermeke gyászolja. Tettének oka ismeretlen. Pénzbüntetésre ítélték Vázsonyi merénylőit A törvényszék könnyű testisértésben és közcsend elleni kihágásban találta őket bűnösnek Budapestről jelentik: A törvényszék szerdán tárgyalta a Vázsonyi Vilmos ellen elkövetett merénylet ügyét. Mint emlékezetes 1926 február 16-ikán vitéz Vannay László leventeoktató és Gyulai Molnár Ferenc forgalmi adóellenőr , forgópisztollyal és vasbottal felfegyverkezve súlyosan inzultálták a Teréz-körmon Vázsonyi Vilmost. Az ügyészség mindkettőjüket hatósági közeg ellen elkövetett erőszak bűntettével vádolta, mert Vázsonyit bosszúból támadták meg a parlamenti frank-bizottságban kifejteit hivatalos ténykedése miatt. A szerdai' tárgyaláson a vádlottak nem ismerték el bűnösségüket. Beismerték ugyan, hogy bántalmazták Vázsonyit, de azt állították, hogy nem mint képviselőt, hanem mint magánembert inzultálták azért, mert neki tulajdonították, hogy Magyarország ellen a frankhamisítás ügyével kapcsolatban úgy belföldön, mint külföldön sajtóhadjáratot indítottak. A vád- és védőbeszédek elhangzása után a bíróság vitéz Vannul Lászlót könnyű tcstisértés miatt negyvennyolc pengő pénzbüntetésre, Gyulai Molnár Ferencet pedig közcsend elleni kihágás ebnen három napi elzárásra és tizenhat pengő pénzbüntetésre ítélte, mindkettőjük büntetését azonban a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vette. lyeu sokáig maradnak távol és ezért egy kisgyereket küldött utánuk megnézni, hogy mi történt. A gyermek csak a három éves kislányt találta az előszobában és amikor a másik kislányt is kereste, Tatics kiszólt a belső szobából, hogy azonnal c] fog menni a kislány. Amikor a lány .hazatért, szemé ki volt sírva és anyja azonnal észrevette, hogy történt valami. A gyermek azonban nem volt hajlandó semmit sem mondani, de néhány nap múlva a szemén gyulladás támadt és a kórházba kellett szállítani. Az orvos azonnal megállapította, hogy a gyermeket megfertőzték, de a kislány még itt sem akarta, megmondani, hogy ki volt megrontója. Csak későbben mondotta cl a hét éves leányka, hogy mi történt vele Taticséknál. Novak Tomiszláv vizsgálóbíró szerdán délután kihallgatta Tatics Pavlet és a kihallgatás után, este hat órakor, kihirdette előtte a vizsgálati fogságot elrendelő végzést. A munkásvezér huné Elrendelték a vizsgálati fogságot Tatics Pavle ellen Noviszadról jelentik: Tatics Taviénak, a neviszadi munkáskamara volt titkárának letartóztatása az egész városban nagy feltűnést keltett. Bár városszerte ismeretes volt, hogy az egykori munkásvezér a lejtőre jutott, mégis ilyen bűncselekmény elkövetésére senki sem tartotta képesnek Taticsot. A feljelentés szerint M. Danica nevű novlszadi asszony Tatics anyjához küldötte két kislányát, akik közül az egyik hét éves, a másik három esztendős. A lakásban csak Tatics Pavle tartózkodott, aki, mióta feleségétől különváltan élt, anyjánál lakott. Tatics behívta a szobájába a hét éves kislányt, mig a másik kisgyermek az előszobában tartózkodott. M. Danicának feltűnt, hogy lányai mi-Bethlen magyar miniszterelnök a trianoni békeszerződés megváltoztatásáról A magyar miniszterelnök részletesen nyilatkozott a képviselőházbau a Népszövetségnek a román birtokperekben hozott halasztó döntéséről — A magyár kormány szívesen belemegy a trianoni békeszerződés megváltoztatásába, de egyoldalú változtatást nem tűr Magyarország a Népszó vétség szeptemberi ülésén követelni fogja a döntést . . Budapestről jelentik: A képviselőház szerdai ülésén Lukács György egységespárti képviselő interpellációt intézett a kormányhoz a Népszövetségnek azzal a határozatával kapcsolatban, amellyel a magyar-román birtokperek ügyében a döntést a szeptemberi ülésszakra halasztotta el. Lukács György beszédében élesen támadta a Népszövetséget és a trianoni békeszerződést. Az interpellációra Bethlen István miniszterelnök azonnal válaszolt. Beszédében igen energikus álláspontot foglalt el és a képviselőház egyhangú helyeslése mellett Bethlen kijelentette, Hogy a Népszövetség szeptemberi ülésszakán követelni fogja, hegy a Népszövetség teljesítse á trianoni szerződés által rája rótt kötelességét. Beszéde elején Bethlen ismertette a Népszövetség elodázó határozatát, amely — mint mondotta — komoly helyzetet teremtett. Hivatkozott a trianoni szerződés 250Hk szakaszára, amely azt állapítja meg, hogy a magyar állampolgárok javai mennyire mentesek a lefoglalásoktól és felolvasta a békeszerződésnek a vegyes döntőbíróságra vonatkozó cikkelyét és azt magyarázta, hogy ennek értelmében a döntőbíróság határozatát a felek kötelesek döntőnek és kötelezőnek elismerni. Ezek azok a törvényes intézkedések. amelyekre a magyar kormány helyezkedett és amelyek mellett végig ki kell tartani. A Népszövetség legutóbbi döntése az volt, hogy a magyar és román kormány igyekezzék álláspontját összeegyeztetni. Most már ez a második halasztás a trianoni -szerződés 229. szakaszának világos intézkedésével szentben. Ez a halasztás ellentétben áil a békeszerződéssel, de a Népszövetség eddigi gyakorlatával is. Ebből világos, hogy a ha'rsztás inogott politikai célzat áll. A tendencia az, hogy a bíróság működése csak akkor tétessék lehetővé, ha a magyar kormány egy felsőbíróság kreálásához hozzájárul és belemegy abba, hogy az ügy egy másik fórum, a Népszövetség vagy a hágai döntőbíróság által feliílbiráltassé'k. — Az bizonyos -r folytatta Bethlen hogy itt a bírói ügybe politikát hoztak be. Ha a magyar kormány belemegy ebbe a kérdésbe, akár érdemben, egy kompromisszumba, akár formailag hozzájárul althoz, hogy a döntés a birtokügyben elhalasztassék, illetve, hogy azt x Népszövetség, vagy egy másik fórum felülbírálhassa, akkor a magyar kormány a trianoni szerződés 209-ik, illetve 250-ik szakaszának megváltoztatásához járulna hozzá. Mi a trianoni szerződésbe szerelmesek nem vagyunk — mondotta Bethlen _ mi vagyunk az utolsók azok között, akik annak első bc-tüjétől az utolsó betűjéig való betartásáért a Népszövetség előtt, vagy bárki előtt is imádkoznánk. Magyarország igenis bafdnadó a trianoni sezrződés megváltoztatására. A magyar kormánynak megvan a joga ahhoz, bogy hozzájáruljon a szerződés megváltoztatásához, de csak azzal a feltétellel, hogy az ne esakyegyoldaluao Magyarország ro. vására in peius történjék, mert akkor igy nem kompromisszum, hanem kapituláció volna ez, amibe a magyar kormány belemeune. — Úgy érzem — folytatta beszédét Bethlen — hogy talán közeledik az az idő, amikor a müveit nyugati államok állampolgárai és vezetői belátják, hogy a trianoni szerződésben olyan igazságtalanságok történtek Magyarországgal szemben, amelyeknek jóvátételére minél előbb alkalmat kell nyújtani. Ha a 239-ik szakasz alapján kompromisszumot óbajtanak, ám vessék fel a trianoni szerződés megváltoztatásának lehetőségét. Senki se örül ennek jobban, mint Magyarország, de egyoldalú megváltoztatására a kormány semmi körülmények között sem kapható ,és nem lehet Magyarországon olyan kormány, amelyet vád alá ne helyeznének, ha ezt megtenni merészelné. — De vannak általános nemzetközi szempontok is. amelyek érdekében jár el a magyar kormány, amikor kitart álláspontja mellett. Ha lehetséges volna az, hogy a Népszövetség nem az abszolút igazságot szolgálja, hanem esetenkint és a szembenálló felekre való tekintettel hozza meg döntését, akkor a Népszövetség, az arbitrázs, a döntőbíróság és mindezek a nagy esz. mék nem volnának egyebek, mint farsangi térfák. amivel szemben dokumentálni kell azt, hogy Magyarország komolyan hiszi, hogy a fegyverek helyébe a bíróság eszméje ültethető, de csak akkor, ha ezt az eszmét mindenki egyformán tiszteletben tartja akkor is, ha a bíróság hátárányára dönt. Végül utalt Bethlen miniszterelnök arra, hogy olyan hangok hallatszottak, amelyek azt sürgették, hogy Magyarország ezzel a kérdéssel kapcsolatban lépjen ki a Népszövetségből. Kijelentette Bethlen, hogy a Népszövetségből való kilépést clhibázottnak tartaná. mert egyelőre nem fogmegtagadásról van szó, hanem halasztásról és ezért Magyarország nem élhet rctorzió\-al. Ez feladása volna a harcnak, amelyben be kell bizonyítani, hogy Magyarország igaza átütő erővel bír a Népszövetség előtt. A magyar kormánynak megfontolás tárgyává kell tennie, hogy az eddig hozott Ítéletek végrehajtását felfüggessze, mert az egyik oldalon a magyar állampolgárok fizetni tartoznak, a másik oldalon pedig, ahol pernyertesek lennének, jogaiktól elüttetnek. Végül a kormánypárt tapsai közben bejelentette Bethlen, hogy a Népszövetség szeptemberi ülésszakán követelni fogja, hogy a Népszövetség teljesítse kötelességét, amit a trianoni szerződés rá ró. A Ház egyhangúlag tudomásul vette a miniszterelnök válaszát. A francia baloldal Poincaré ellen A radikális szocialisták interpellációban teszik szóvá Poincaré vasárnapi németellenes beszédét Parisból jelentik: A baloldali pártok köreiben még mindig nagy az izgalom Poincaré vasárnapi lunevillei beszéde miatt. A jobboldali sajtó még ma is azt állítja, hogy Poinceré már előzetesen értesítette Briand külügyminiszteri be széde tartalmáról, Briand pedig semmi féle aggodalmat nem hangoztatott Ezt a híresztelést a külügyminiszter I-őr mezeiében a leghatározottabban megcáfoTák és kijelentik, hogy Brianddal csak annyit közölt Poincare, hogy beszédében meg fog emlékezni a német-francia viszonyról is. Amikor azután Briand a lapokban Olvasta a beszéd szövegét, valósággal meg volt döbbenve. A baloldali pártok elhatározták, hogy tovább nem tűrik Poincarénak a külpolitika vezetésének magához ragadására irányuló kísérleteit és úgy z szocialisták, mint a radikális szocialisták elhatározták, hogy pénteken meginterpeilalják ebben a kérdésben a kormányt. A radikális szocialisták péntek délelőtt pártgyülcst tartanak a helyzet megvitatására. mert ugy látszik meg akar jpk várni, hogy a csütörtöki német birodalmi gyűlésen Strcsemann miképen válaszol Poiricaré bestédére. A baloldal elhatározta, hogy Poin. cárétól azonnali választ fog követelni az interpellációra. Különösen a radikális szocialisták nem hajlandók, eltűrni Poincarénak azt az újabb kísérletét, hogy gáncsot vessen a locarnói politikának. A radikális szocialisták a kormánytól félreérthetetlen, egyenes választ követelnek arra vonatkozólag hogy vájjon melyik külpolitika Franciaország politikája, Briandé-e, vagy pedig Poincaréé. Mint Netvyorkból jelentik, Poincaré lunevillei beszéde az amerikai sajtóban is élénk visszhangot kelt. A Newyork Times azt írja, hogy Poincaré sokkal okosabban tette volna, ha hallgat. A francia miniszterelnök beszéde min denképeti sajnálatos jelenség — írja a lap — annál is inkább, mert a németellenes kirohanást Poincaré ép olyan időpontban engedte meg magának, amikor ugy a francia, mint a német népben meg van a békés szándék.
