Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-18 / 167. szám
RÁCSMEGYEI NAPLÓ a kórházi munkában, sőt ki is járt. Dr. Vlasies elmondja, Pavlovics Sztana neki azt beszélte, hogy üldözik, mert szerb. Dr. Ivkovics-lvandékics Imre vádbeszédében emlékeztet a vádlottnak arra a kijelentésére: »Tönkreteszem az igazgató és a gondnok karrié,rjét.« Megmagyarázza, hogy a cikknek az a mondata: »Mit szólnak a magyarok ahhoz, hogy a magyarosítást most Afrikába helyezték át«, szintén célzás az igazgató ellen, aki a cikk megjelenésekor afrikai utazást tett. Szigorú büntetést követel a tekintélyromboló rágalmazásért, kéri a perköltségek és kártérítés megítélését. Dr. Jónics vádlott kijelenti, hogy álli fásait sikerült bebizonyítani, de ha elítélik is, büszke lesz. A bíróság rágalmazás vétsége miatt nyolc -napi fogházra Ítélte és ezer di nár perköltség megtérítésére kötelezte a vádlottat. A büntetést három évig felfüggesztik. A főmagánvádlók képviselője és a vádlott felebbeztek. Daudet a fogházból is harcol Poincaré ellen A börtönben szerkeszti a royalista vezér az Action Francaist 4. oldal. Újabb iizenhatnapi fogház a kórház elleni sajtókampányért Törvényszéki tárgya'ás a szubotcai kórház kertjében Többször tárgyalta már a szuboticai bíróság azokat a sajtópereket, amelyek a Szuboticski Glasnik kórházi cikksorozata nyomán támadtak. Legutóbb a kórház orvosi termében tarto.tt a bíróság tárgyalást és egyik cikk miatt dr. Jónics Ivó orvost nyolc napi fogházra Ítélte. Pénteken a »Kcrcsztetés a kórházban« és »Pestit nr nacionáüs működése« cimii cikkekért felelt dr. Jónics. Az első cikk miatt dr. Ivkovics-lvandékics Pál igazgató»íőorvos és Pesut Iván gondnok, a másodikért egyedül a gondnok emelt .vádat. A bíróság a tanúkihallgatások végett pénteken ismét kiszállt a k házba, ahol a kertben állítottak fel as - talokat a bíróság részére. Délelőtt kilenc órakor nyitotta meg Pavlovics István törvényszéki elnök a tárgyalást és azonnal megkezdte dr. Malenkovics Szvetozár orvos kihallgatását. A tanú kijelentette, hogy alorvos korában reá a kórház tiszta magyar intézet impresszióját tette és ezért a magánvádlót, Pestit gondnokot hibáztatták. A portás magyar. a gépész is, a szülésznő is. A szerb betegek panaszkodtak, hogy velük az apácák rosszabbul bánnak. Egyizben a gondnok szemére vetette az alorvosoknak. hogy »idejönnek jóllakni és még elégedetlenkednek.« A vádlott kérdésére kijelenti a tanú, tud arról, hogy egy Antim nevű bunyevác szolgának néni engedték meg a sertéstartást, mig a magyar alkalmazottaknak megengedték. továbbá, hogy a gondnok magyar szülésznőt protezsált. Vallomására megesketik. Pesut Iván a cikk állításaival szembeír okmányokat mutat fel arról, hogy tagja a Narodna Odbranának és annakidején tagja Volt a Szerb-Bunyevác Nemzeti Tanácsnak is. Dr. Ivkovics-lvandékics Imre, a főmagánvádló jogi képviselője indítványozza Murányi Antun szolga, továbbá dr. Ivkovics-lvandékics Pál igazgatófőorvos kihallgatását, amit a bíróság el is rendel. Murányi Antiin kijelentette, hogy három eve, amióta- a- kórházban szolgál, mindig tartott sertéseket és senkinek sem panaszkodott az ellenkezőjéről. Csupán jónics alorvos kérdezte tőle egy*' szer, hogy neki talán nem engedik meg a disznótartást. A vádlott indítványára a tanút megeskették vallomására. Dr. Vlasies Ladiszláv alorvos tanúvallomása szerint Murányi Antim panaszkodott, hogy mások hizlalhatnak, ő pedig nem. A tanú nem tudja, hogy ez igaz volt-c és hogy »Antunt« a bunyevácsága miatt üldözték-e. Az igazgató-főorvos kijelentette tanúvallomásában. hogy nem a gondnok adja ki a rendeleteket, sem az alkalmaztatások, clbocsájtások nem tartoznak a hatáskörébe. A gondnok csak az igazgató rendeletéit hajtja végre. Az a bunyevác szülésznő, akiről a cikk azt állítja, hogy elüldözték, rendetlenül, tisztátlanul tartotta az osztályt és olyasmit müveit, amit a kórházban nem lehetett megtűrni. Dr. Ivkovics-lvandékics Imre, a főmagánvádló jogi képviselője mondotta el ezután vádbeszédét. A cikkben foglalt súlyos sértésekért, amelyek az intézmény hírnevének is árthatnak, szigorú büntetést és kártérítést követel. Dr. Jónics vádlott védőbeszédében árra hivatkozik, hogy a cikket nem ö. hanem egy újságíró irta meg az ő szomoru tapasztalatai alapján. Állításai a tárgyaláson bebizonyultak és ezért felmentést kér. A bíróság becsület elleni vétségben mondotta ki bűnösnek dr. Jónicsot és ezért nyolc napi fogházra ítélte, de a büntetést három évig felfüggesztette. Enyhítő körülménynek vette ,a bíróság, hogy a vádlott nacionalista rajongásában, nem aljas indokból irta a cikket. Kötelezte ezenkívül ezer dinár perköltség megtérítésére. Az Ítélet ellen a főmagánvádló képviselője s a vádlott felébbezcst jelentettek be. A második ügy tárgyalásán dr. Malenkovics tanú azt vallotta, hogy a szóbeszéd szerint Petrovics Ljubica beteg leányt áttérhették a katholikus hitre és Ibolykának keresztelték. Pavlovics Sztana súlyosan beteg nőt az igazgató mindenáron el akarta küldeni a kórházból. A betegnek katholikus templomba kellett járni, mert különben kevesebb!) ételt kaptuk. Dr. Murlinisz Joszip, a belgyógyászati osztály vezetője, taiuivallomásában kijelenti, hogy Pavlovics Sztana olyan kevéssé volt beteg, hogy segített Párisból jelentik: A letartóztatott Leon Daudet édesanyja tudvalevőleg levelet intézett Poincaré miniszterelnökhöz, akitől számonkéri, hogy miért bán el olyan kérlelhetetlenül ifjúkori barátjának, Alfonse Duudet-nek a fiával. A levélben, amelyben Poincaré válaszol Leon Daudet anyjának, többek közt. azt irta a miniszterelnök, hogy Daudet fia kétségbeesésében lett öngyilkos, mert megtudta, hogy öröklött terheltség miatt, gyógyíthatatlan beteg. Daudet most a fogházból levelet intézett Poincaréhoz, amelyben eljárását wtfairnak minősíti és rámutat arra, hogy a küzdelem most közte és Poincaré közt nem egyenlő fegyverekkel folyik, mert Poincaré a kormány élén áll, mig ö a tömlőé mélyén senyved. A párisi lapok közük Daudet levelét, de megjegyzik, hogy a »tömlöc mélyét« és a »senyvedést« úgy kell értelmezni, hogy Daudetnek elég kényelmesen rendezték be a celláját, hazulról hoztak süppedő' szőnyegeket, pulia kerevetet és egyéb bútorokat. A royalista vezér minden nap megkap minden újságot, előkelő étteremből hozatja élelmezését és zavartalanul fogadhatja barátait, sőt az Action Francais vezércikkeit, amelyek most is aláírásával jelennek meg, a börtönben írja és tulajdonképpen a fogházban szerkesztik most az Action Francaist. ’ :a! vetekszik: ti sváiei nevelőnő. Szüj lük álma és büszkesége. Ezek a lányok jólöltüzüttek, gazdagok, kényesek, ök lepik el az összes elegáns cukrászdákat, mozikat, színhazakat, hangversenyeket I és mindenüt ott vaunak, ahol reprezení laliii, (Szórakozni, es pénzt költeni lenti. Két szuboticai lánvismerősömet kerestem fel az. egyik nagyon patinás nevű intézetben. Panaszkodtak, hogy semmit se tanulnak és ép ezért fel is mondtak és otthagyják. Ezek az intézetek pazar eleganciával vaunak berendezve, valóságos luxus villák, kényelemmel és ízléssel és a nők. akik születéstől fogva hajlamosak az ilyen teátrális. nyilvánosság előtti életre, hamarosan belejönnek a kerékvágásba. A nag;, !:?•"kurrenda is rákényszeríti az intézeteket, hogy minél többet és csábítóbbat nyújtanak és talán ez az egyik íőoka annak. hegy a lattsannei nevelőintézetek legnagyobb része mindent csinál, csal: open nem neveli u rájuk bízott gyere- két. Ezek a fiuk. lányok idővel talán elfogadható golf és tenniszbajnokok lesznek, megtanulnak kifogástalanul bánni a késsel, villával és a kezeikkel, felszerelik őket egv csomó udvarias frázissal. sliffel. kívánságokat ejtanak beléjük és azt, hogy a gazdaság nekik a természettől kijáró, kivételes adomány. De a családi életről erőszakkal leszoktatják őket. Ez a szerencsétlen nevelési szisztém teljesen ellentétben áll a benszülött lakosság takarékos, gazdaságos természetével. Svájci anya a világért se adná honi intézetbe a gyermekét. Ezek a világ minden tájáról összeverődött lányok és fiuk azonban legnagyobbrészt nehéz milliókkal rendelkező apákat tudnak a hátuk mögött és igy bírják is az iramot. Az úri élct_ alaptételét:, sok pénzt kidobni észrevétlenül, hamarább megtanulják a francia nyelvnél és a gáláns költekezési versengésben u.iabb és uiabb rekordokat állítanak fel. Azok. akik itt élnek. talán nem is tudják, hogy milyen boldogok, hogy vannak poros vidéki városok, álmos boltok, redakciók, irodák. amelyeknek a mélyén havi 1500-ért gürcölnek reménytelen fiatal lányok, akik sohasem fogják a svájci hegyek között legeltetni fáradt tüdeiüket. Saját autó, saját villa és a hókoszoruzta hegyek szinte a házhoz szállítva. Ez oly természetes nekik, akár egy szegfű a gomblyukban, fís a levegő. Erről nem lehet jellemzőt Írni. Legfeljebb mintát küldeni, minden ujságpéldánvhoz mellékelni egv szipoan'tásnyit, hogy fogalma legyen róla az olvasó-: nak. hogv mért oly drága a svájci valuta. a legnemesebb svájci valuta: a levegő, amivel csak gazdag emberek olajozhatják a tüdejüket. Tamás István Önálló listával vesz riszt az érd -yi magyar párt a választásokon Az erdélyi németek pártja kisebbségi b okk mega'ak tása mellett foglaltak állást Kolozsvárról jelentik: Az erdélyi magyar párt már megkezdte az előkészületeket a közeli választásokra és csütörtökön a pártvezetőség ülést tartott* amelyen gróf Deliden György, az elnöki tanács tagja beszámolt bukaresti tárgyalásairól. A részletes beszámoló után Bethlen grói előterjesztést tett arra, hogy a magyar párt önálló listával induljon a választási küzdelembe. Hosszabb vita után a pártvezetőség elfogadta az előterjesztést és igy a magyar párt önálló listát áliit fel a választásokon. A párt a legközelebbi napokban fogja megejteni a jelöléseket. Ezzel 'Szemben az Aradi Közlöny bukaresti Jelentés alapján azt az érdekes liirt közli, hogy a választásokra kisebbségi blokk van alakulóban, a magyar és a német párt bevonásával. A lap szerint a német párt egyik vezető tagja úgy nyilatkozott, hogy a német párt központi vezetősége egyhangú határozattal elvileg a magyar párttal való szoros együttműködés mellett foglalt állást. Ezután — mondotta a nyilatkozó németpárti politikus — most csak az van hátra, hogy a magyar párt hasonló határozatot hozzon. Minden kilátás meg van arra, hogy a többi kisebbségek is hozzánk fognak csatlakozni, mert most már mindenki be fogja látni, hogv milyen óriási herdereje van az egységes kisebbségi blokknak. 1927. junius 18. Róma ünnepli De Pinedot Újabb expedíció indult Nungesser és Co’i felkutatására Rómából jelentik: Pontosan a megjelölt időben, csütörtökön délután öt órakor érkezett De Pinedo ezredes repülőgépén a Santa Marian az ostiai repülőtérre. A gépet több olasz repülőszakasz követte, amelyek az utolsó útszakaszon elkísérték De Pinedot. Óriási tömeg fogadta lelkesen az olasz repülőt és megjelent a fogadtatáson az aostai herceg, Mussolini, a kormány több tagja, a külföldi katonai attasék és sok előkelőség. >• «Amikor' De Pinedo kilépett gépéből, Mussolini megölelte és az olaisz kormány nevében melegen üdvözölte. De Pinedo azután Mussolini jobbján autón vonult be Rómába és az egész útvonalon óriási néptömeg ünnepelte a dúcéval együtt a fellobogózott uccákon. Az autók egész sora a Palazzo Chigi elé hajtatott, ahol De Pinedo Mussolinival együtt felment a külügyminisztériumba és ott újabb üdvözlések voltak. Este egész Róma ki volt világítva, a lapok pedig ünnepi cikkekben méltatják De Pinedot, aki negyvennégyezer kilométert tett meg a balszerencsétől üldözve. Rámutatnak a lapok arra, hogy De Pinedo nem sportbravurt akart, hanem az volt a célja, hogy gyakorlati tapasztalatokat szerezzen. Pinedot az összes olasz városok ünnepelni fisiák. Mint Quebecből jelentik. Nungesser és Coli után nagy erővel folytatják a kutatást. Az a terület, ahol a fényjeleket észrevették, nehezen közelíthető meg és ezért határozott hírek csak néhány napon belül Várhatók. A francia repülök felkutatására ötventagu expedíciót szerveztek, amely csütörtökön indult el San Germainbó! és az expedíció támogatására a québeci kormány egy hidroplánt küldött. Neueletlen gyermekek közt a lausannei neuelőintézetben Hattyúk Ć5 gőzösök a genfi tanon Lausanne, junius hó Már a vasúti állomáson kezdődött. A hordár erőszakkal visszaadott 5 szantirr.ot. mert az neki nem jár és a jegyárus mind'en áron lebeszélt a második osztályról, mondván, hogy a harmadik ép oly kényelmes és elegáns Svájcban. Itt lenézik a bőkezű gavallért, mert a pazarlás szerintük ésszerűtlen és abban. hogy valaki szórja a pénzt, nem találnak semmi csudáfatra méltót. Legfeljebb. kinevetik. A német erély és okosság párosult itt szerencsésen a francia temperamentummal. Az -olasz perfidéria után valóságos megkönnyebbülés ez a barátságos közvetlenség, a mit először gyanakodva fogad a sokat csalódott utas. akit Itália bravúros mailre d'hoteljei koppasztottak le mesterien, de aztán megkönnyebbülten lélegzik fel. Itt nem nyúlnak váratlanul a zsebedbe, nem ismernek semmiféle luxusadót és a városban egész nap egyetlen koldussal se találkoztam. # Ó, Lausanne-t muszáj óval kezdeni, hosszú óval, esetleg kettővel is. az se lenne túlzás. Éppen olyan, mint ahogy a svájci csokoládék után elképzeltem, fehér sipkás havasok a messzeségben és a hegvek tövében nyugodtan terpeszkedő: a iólakott város, amelynek egy nagytőg.vü tehén a védjegye és szimbóluma. Lenn, a ragyogó tópartján örök nevetéssel sorakoznak a tornyos villák. megannyi modern várkastély és a dús zöld parkok ugv simulnak köréjiik. mint női nyakra a boa. A tó, amelyben édes a halál, a tó, amely oly magától értetődőn kék, akár a kedvesünk szeme, a tó itt lapul a lábaim előtt és röhög, mert hattyúk ós gőzösök csiklandozzák a hátát. A hófehér hattyúk i dausznak a csónakomhoz és farkasszemet néznek velem. Kicsit levelezőlap izii ez a jelenet még csak a telihold hiányzik és egv adag mélabu a szemeimre. A csolnak neve Angelika, ki tudja mit jelentett ez a levendula illatos női név a halásznak, aki bérbe adta nékem a négyü'éses dióhéjat? Inkább, a tavat keresztelték volna el Angelikának, vagy valami más, hasonló kifejező, poétikus névre a szürke Lac Léman. vagy helyhatározó »genfi tó« helvett. De ez a tó nem törődik a nevével, csak nevet széles szájjal, akár Lindberg, az óceán repülő és az áhitatos lélek itt nem felfelé fordítja a szemeit, hanem lefelé, a vízre, anre' kékebb az égnél is. Lausanne a nevelőintézetek fővárosa. Az uccán lépten-nyomon portyázó íeánv és fiú ,falkába botlik a .irókelő. Önkéntelen is a 'legelésző báránycsordák jutnak az eszembe, azokat terelik ilyen zsivajjal, halihóval egyik vidékről a másikra. Husz-harminc. tarka selymekbe ö'tűzött leánycsapat vándorol a posta felé, elöl egy száraz vénkisasszony. a hires svájci specialitás, amely a másik csudával, a svájci sajt-
