Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-18 / 167. szám
1927. Junius 18. BAC3MEGYEI NAPLÓ 5. oldal Nem rövidzárlat okozta a tüzet a Mamuzsics-féie könyvkereskedésben A szuboticai rendőrség és a tüzörség kiküldötteiből alakult bizottság, amelynek Milassin Andor tűzoltóparancsnok, Gutwein Ádám mérnök, Miatov Tósa rendőrkapitány és Petonszfd Ferenc, az önkéntes tűzoltók parancsnoka voltak a tagjai, pénteken délelőtt tartotta meg a tüzvizsgálatot a Matnuzsics-féle könyvkereskedésben. A tűz — mint ismeretes — nagyrészt elhamvasztotta az üzlet raktárát és berendezését, amely összesen egyinillióliatszáztizezer dinárra volt biztosítva. A bizottság megállapította, hogy az a feltevés, mintha rövidzárlatból keletkezett volna a tűz, nem állhat fenn, mert az üzletben felszerelt villanylámpák, a mikor kipróbálták, égtek. Minthogy ez a feltevés megdőlt, a bizottság ki akarta deríteni, hogy mitől 'származott a tűz és ezért elsősorban a keletkezésének a helyét igyekezett megkeresni. Megállapították. hogy a tűz, az üzlet hátsó részélten, a pincelejárat melletti tört ki, de hogy Miitől, az egyelőre még kérdés. F) suéő király állhat öe Tastiglioninak ülni muszáj Monte Carlónuk az ideit nincs jó szezonja. Nagyon is érzi a közeli elegáns fürdőhelyek versenyét. Monte Carlóba ma már csak azok mennek, akiket a játékasztalok mellé üz a játékszenvedély, vagy akik erre a gyilkos játékra kiváncsiak. A kártyatermekben most is dühöng a játék, az ott élők előtt minden esemény eltörpül a trente et uuarante mellett, amely teljesen leköti figyelmüket. Nemrég történt, hogy az egyik roulette-asztalnál egy fiatalember elővett egy Százfrankos zsetont, gondosan megnézegette, feltette a tizenhetes számra, elvesztette, majd a hátulsó zsebéből kivette a revolverét és főbelőtte magát. A krupié épp akkor szólította fel a játékosokat, hogy újítsák meg tétjeiket. Mindenki a maga jegyzeteivel, kombinációival, pénzével, reményével, örök ábrándjával volt elfoglalva. A szegény halottra senki rá sem hederitett. Négy szolga azonnal kicipelte és 'a játék folyt tovább. A montecarlói politika alapelve: a kártya demokráciája, amely lehetővé teszi, hogy a dán király a berlini siber mellett üljön a kártyaasztalnál és Miksa főherceggel a pesti pénzember közösen adjon egy kétszáz frankos bankot. Annál az asztalnál, amelyen >.trente et quarante«-ot játszanak és amelyen ötszáz franknál kisebb tétet nem fogadnak el, mindjárt a krupié mellett jobbra, az első szék — a legjobb hely — a Castiglionié, a hires bécsi bankáré. Castiglioni minden este itt van, nagyban játszik és miután nein mindig jelenik meg a játék kezdetéhez, ezt a .széket, a legjobb helyet az asztalnál, fenntartják a számára. Valamelyik este jóval elmúlt tizenegy óra és Castiglioni még mindig nem jött. A teremben sokan voltak s a közönség, amely köröskörül tolongva az asztal körül, veszítette el a pénzét, hangosan követelte, hogy az. üresen álló székre valaki leülhessen. A játékfclügyelö engedni volt kénytelen a szmokittgos lírák felszólításainak és a I elvet egy' ékszerektől csillogó ősz angol hölgy cl ; is foglalta. Nem sokkal utóbb megjelent j Castiglioni: Néhány percig nézte a látó- I kot, azután gőgösen megfordult és a j másik terem felé indult. Két játékfel- i ügyelő is sietett utána és udvariasan ! megkérdezte tőle, hogy ma este nem | akar-c játszani? Ha nem tartják fenn a helyemet — \ válaszolta Castiglioni — akkor nem .iát- j szőni, fin állva nem játszom. ... Ugyanakkor a játékasztalt körűi - vevő tömeg harmadik sorából óvatosan kinyúlt egy hosszú férf-kar és szerényen elhelyezett az asztalon egy ötszáz frankos zsetont. Azután visszahúzódott és a tömeg között várta, hogy nyerni fog-e vagy veszteni. Ez a szerény magas férfi Gusztáv svéd király volt Orvosok egymásközt Tizenöt napi fogházra Ítélték dr. Gots Endrét Becskerekröl jelentik: A becskereki járásbíróság most hozott Ítéletet abban a nagy érdeklődéssel kisért pörben, a melyet dr. Heinermann Alajos orvos feljelentésére 'indítottak meg dr. Gots Endre orvos ellen súlyos testi sértés miatt. 1925 január 19-ikén dr. Gots Endre és dr. Salgó Iliire fiatal becskereki orvosok megvárták az uccán dr. Heinermannt és felelősségre vonták bizonyos állítólagos sértő megjegyzései miatt, amelyeket mások előtt tett volna. Heinertnann Sajgónak kijelentette, hogy amit mondott, nem őrá értette. Erre Gots kérdezte Heinermanntól: — Hát kire értette? Talán énrám? — Magával nem állok szóba — felelte Heinermann, mire az atléta termetű Gots Heinermannt, aki idősebb ember, az uccán inzultálta, majd bevonszolta a ház kapuja alá és ott úgy megverte, hogy Heiermann közel húsz napig gyó■ gyűlő sérüléseket- szenvedett. Dr. Gots a tárgyaláson beismerte, hogy megverte Heinermannt, de azzal védekezett, hogy rendkívül felizgatta őt Heitiermuiin magatartása, ki állandóan gyalázta őt a betegei előtt. Erre tanukat jelentett he. Ki is hallagtják Annán János tartományi képviselő feleségét, a kire Gots hivatkozott, de a »tanú azt vallotta, hogy Heinertnann soha nem nyilatkozott előtte sértően Gotsról, csak annyit mondott; hogy Gots nála vett kurzust. Azután dr. Iszakovics Vojiszlav orvost hallgatja ki a bíróság. A tanú elmoudota, hogy Heinertnann egyszer mesélte neki. hogy' találkozott egy emberrel, akinek a fia nemrégen meghalt. A fiút több becskereki orvos kezelte, de kijelentették, hogy nincs segítség. Egyik orvos azonban azt mondta neki, hogy igenis vau segítség. Villanyozta a fiút és tekintélyes összeget felvett tőle és a gyerek mégis meghalt. Heinermann azt hitte, hogy Gots kezelte azt a fiút, azért úgy mesélte el az. esetet, hogy »egy újabb Gots-iiggyel állunk szemben«. Azonban a beteget Salgó dr. kezelte, aki hallotta a gyermek apjától Heinertnann megjegyzését és panaszkodott dr. Iszakovicsnak. hogy Heinerniann milyen inkollégiális volt vele szemben. A tanú ekkor azzal nyugtatta meg Sajgót, hogy Heinertnann megjegyzése nem rá, hanem Gótsra vonatkozott. Azután dr. Sztajics Jovan és dr. Magyar Károly tiszti főorvosokat hallgatják ki, majd Zseniben Paulina 81 éves öregasszony tanúkihallgatása következett. A lényegtelen tanúvallomások után dr. Salgó Imre, a koronatanú következett. A kényesebb momentumokra már nem emlékszik. Azt tudja, hogy először Heinermann fenyegető mozdulatot tett. ö figyelmeztette őket: »Uraim, ne csináljanak botrányt, menjenek be a kapu alá, ott intézzék el a dolgot.« ök megfogadták a szavát, bementek, Salgó becsukta a kaput és el akart menni, de segélykiáltást hallott és visszament. Látta, hogy az egyik on'os a földön fekszik és a másiknak a lábút fogja, emez pedig amannak a kezét. Erre ö szétválasztotta a veszekedő feleket és Gots-sal együtt elmentek. Végül a sértett Heinermannt hallgatták ki tanúként. Részletesen elmondotta a történteket. Vallomásának az a legmeglepőbb része, hogy Salgó is segített Gotsnak. Lenyomta a fejét a földre, hogy ne védekezhessen, amíg Gots üti. Ö ugyan Salgót nem látta, csak érezte, hogy valaki nyomja a fejét, csak mikor eleresztették, akkor'- látta, hogy Gots és Salgó együtt mennek ki. Ezután Varga Péter ügyészi megbízott és dr. Petrovics Dragutin tartották meg vádbeszédeiket, dr. Mrkusics József védő pedig védőbeszédet mondott A perbeszédek után Nikovics Milos járásbiró kihirdette az Ítéletet, amely szerint a bíróság dr. Gots Endrét súlyos testi sértés és durva becsületsértés vétségében mondotta ki bűnösnek és tiz napi fogházra, hatszáz dinár pénzbüntetésre és 2450 dinár perköltség megtérítésére Ítélte, de az ítélet végrehajtását felfüggesztette. Az ítélet eliten az ügyészi meghízott és a vádlott felebbeztek. Zagrebban nagy érdeklődéssel várják I a választásokat vezető állami bizottság első összülését, amely —mint megírtuk — c hó 22-ikén lesz. Ezen az ülésen döntenek a parlamenti képviselők számáról és zagrebi politikai körökben remélik, hogy a bizottság többsége azon lesz, hogy az 1920. évi népszámlálás adatai alapján állapítsák meg a képviselők számát. A parasztpártok győzelmét hirdeti Radics István Zagrebbó! jelentik: Radics István Pénteken Bjelováron tartott agitációs gyűlést amelyen kívüle megjelentek dr. Macsck Vlatko, Predavec József, a párt elnökei és Drljevics Szekula montenegrói képviselő is. Radics István beszédében foglalkozott a választási kormánnyal és a következőket mondotta: — Van egy' kormányunk, amely nem a mi szellemünkben kormányoz, de nagyjában becsületes. Elértük azt, hogy azok a radikálisok, akik a választásokat erőszakkal és puskatussal akarták levezetni, nincsenek benn a kormányban. Ebben a kormányban nincsenek korrupt emberek, sem csendőrök, sem Mfkszimovics Bozsa. sem Pasicsevácok. Nincs a kormányban Szrskics Milán sem. aki már egészen pasa-módra .uralkodott egész Bosznia felett. Ő elment. Nagy ember volt. nagy lóra ült. de rövidek voltak a lábai és lebukott. A radikálisokkal paktumot kötöttünk abban a reményben, hogy visszatérnek a paraszt alapokra. Ök ezt nem tették meg és ezért a választásokon szétbontanak. A többi úri pártok is szét fognak hullni. — A mi parasztpártunk — folytatta Radics István — saját maga is többséget fog kapni, de sohasem lesz az a törekvése, hogy államot alkosson az államban. A radikálisoknak mindössze száznegyven képviselőjük volt és ők a nép, az állam és a király fölé helyezték magukat. Mindenkinek parancsoltak. A legnagyobb tolvajokat akarják miniszterekké megtenni és a legalkalmatlanabb embereket küldték a főlrivatalok étére. — Ha többséget szerzünk a választásukon. mi meg fogjuk hívni Davidovics Ljubdt és fvanovics Ltubát. Mi őket és nem ők minket, fis azt fogjuk nekik mondani: a belpolitikában uralkodjék a paraszt eszme, mert parasztok vagyunk. A külpolitikai dolgokban pa•■-.sztok és urak egy álláspontot foglalunk el. hogy egységesek legyünk és hogy Olaszország semmi gondot ne okozhasson nekünk. — A jövő parlament olyan lesz, mint a zagrebi tartomány gyűlés. Tizenkét órát fog naponta dolgozni. A horvát pártok már felkészültek a parlamenti választásokra A Radics-párt nagy reményekkel néz a választások elé és ütvén helyett hetven mandátumra számit Zagrebból jelentik: A parlamenti választások kiírása Zagrebban nem okozott különös szenzációt- Az esemény nem zavarta meg a horvát politikai életben uralkodó kánikulai csöndet, a pártok vezetői körében sem jelentkezett semmi zavaró momentum, mert már régen tisztában voltak azzal, hogy a politikai zűrzavarból csak ez lehet az egyetlen kivezető ut és egyes pártok körében már régebben folynak az agitációs előkészültetek. A választási tervezet a nagyobb pártokban már készen volt és a Slitzsbene Novinc hire csak jeladás volt az agitátorok részére, akik haladéktalanul munkába lépnek. A választásokra legjobban a horvát parasztpárt készült lel. amely tavaly luísvét óta, az első radikális—Radics kormány krízise óta, választási előkészületeket folytat. A párt vezetőségének az a része, melynek nem volt parlamenti elfoglaltsága, minden idejét a szervezés és az agitáció kiszélesítésére fordította. A parlamenti jelölőlisták nagyobb része is elkészült és valamenynvi járási pártszervezet már egy hónap előtt beterjesztette a központi bizottságin z a jelölőlistákra vonatkozó észrevételeit. A végleges jeliölőlistát még e hét folyamán öszeállitja a horvát parasztpárt végrehajtóbizottsága és ugyanekkor szövegesük meg a párt proklamációjút is. amely a Dóin rendkívüli kiadásá- 1-311 jelenik meg. A horvát pafasztpárt jelölni fog Horvátorszügbun. Szlovéniában, a Vajdaságban. Szlavóniában, Boszniában, Dalmáciában, Montenegróban és Szerbia egynéhány kerületében. A Radics-párt nagyon oplimisztikusan tekint a választások kimentele elé. Az eddigi ötven képviselő helyett, hatvanöt-hetvenre számit. A párt optimizmusát erősen táplálja, hogy a disszidensek (a föderalisták. a Nikics-. aBucs -és a Superina-csoportok egy része) nem tud közel férkőzni a néphez. Radicsiék csak attól tartanak, hogy választóik nem szavaznak, mert csalódtak Radics politikai irányváltoztatásának eredményében, ezzel szemben a Radics-párt azzal vigasztalódik, hogy a nép érdeklődése az 1925. évi kulmináció óta csökkent a politikai ügyek iránt, tehát az érdektelenség más pártokra is kiterjedt és igy az arányszám újból kiegyenlítődik. Még egy momentum merült fel, amely optimizmussal tölti el a politikusokat. Azt hangoztatják ugyanis, hogy ez lesz az első szabad választás, mert a Radics-párt főellensége, a Pribicsevics-párt nincs kormányon, a radikálisok és a demokraták pedig egymásközt veszekednek, tehát sem módjuk, sem alkalmuk nincs, hogy a Radics-párt választási esélyeit csökkentsék. Bíznak még abban, hogy a három radikális frakció torzsalkodása Dalmáciában és Boszniában a Radics-párt javára billenti a mérleget. A föderalistáknak -van némi esélyük, de a jelek szerint nem sok képviselőjük lesz. Radicsék után nagy mozgalom észlelhető az újonnan alakult horvát blokk (föderalisták, a dr. Bucs- és a jogpártbói alakult tij blokk) körében is. Ezek a pártok már egybeolvadtak, de hivatalosan csak vasárnap proklamálják a pártok fúzióját. amelyhez csatlakozni fognak a dahnáciai Radics-disszidensek is. A horvát blokk Rádiósnak az Obznana előtt folytatott politikáját követi és ezért egyes rétegek előtt nagyon népszerű. A blokk különösen a nagyobb városokban erősítette meg pozícióját, amióta Radicsék szembehelyezkedtek a tartománygyűléseken a városok kiváltságaival és a községek mellé álltak. Ezért nem túlzott a blokknak az a nézete, hogy Zagrebban és a városokban, továbbá az oszijeki, pezsegai. szrémi, spliti és a többi tengernielléki tartományokban egy-egy mandátumot fog szerezni. A horvát néppárt (a klerikálisok), a mely nem fuzionált a blokkal, csekély esélyei indul a választási küzdelembe. ^ többi kis horvát csoportoknak semmi reménye nincs. A szocialista pártok közül a független munkáspárt Zagrebban biztosit magának egy mandátumot. — A parlament felett csak Isten és a király fog uralkodni, aki hü esküjéhez. niint amilyen hü a népe hozzá. Igen érdekes, hogy Radics István mintegy hízelgő beszéde után Drljevics Szekula montenegrói föderalista gúnyos hangon emlékezett meg a kormányról és azt mondotta, hogy nem tudja kié ez a kormány, de az egyesülés óta ez a legrosszabb kormánya az országnak. Jorga a nemzeti kisebbségek kormánvbalépéséért „Semmi akadálya slues annak, hogy a kisebbségi pártok politikusai is kaphassanak m slszterl tárcát“ Bukarestből jelentik: Jorga professzor a Neainul Romaneze pénteki számában feltünéstkeltő vezércikket közöl, amelyben a nemzeti kisebbségi pártoknak a kormányban való részvételét sürgeti és azt kérdi Áverésen volt miniszterelnöktől, hogy miért nem liivta meg annakidején, amikor a nemzett kormány megalakításáról volt szó, a magyar és német kisebbségi pártok vezéreit is a politikai tárgyalásokra. A cikkben hangsúlyozza Jorga, hogy semmi akadálya sincs annak, hogy a kisebbségi pártok politikusai is kaphassanak miniszteri tárcát. \ cikk óriási feltűnést keltett u a román pártok, mint a nemzeti sebbségek körében.
