Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-15 / 164. szám

2. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1927 junius 15. bizottságának is tagja, ahol most V nktcsevicsnek egyetlenegy hive sincs. Ezek a tárgyalások arra en­gednek következtetni, hogy Vuki­­csevics reméli, hogy a Pasics-csoport és a centrum nélkül is alakíthat választási kormányt. Beogradban egyébként olyan izga­lom uralkodik, amilyen politikai kö­rükben évek óta nem volt észlelhető. A pártvezérek értekezlete Kedden délelőtt kilenc órától ti­zenkettőig Tfifkóvics Márkó hivatali helyiségében ülést 'tartott a párt­vezérek kollégiuma. Az ülésen meg­jelent Marinkóvics Voja külügymi­niszter is, aki a pártvezéreket in­formálta a jugoszláv-albán kérdés­ről. Az ülés után a pártvezérek a sajtó képviselőinek nem voltak haj­landók nyilatkozni. A miniszterelnök és a cen­trum utolsó tárgyalásai Vukicsevics Velja miniszterelnök és a radikális centrum között állan­dóan folytak a tárgyalások. Néhány előkelő radikális politikus Uzunovics volt miniszterelnök lakásán gyűlt össze, a kormány radikális tagjai pe­dig a miniszterelnöknél gyülekez­tek. A közvetitő szerepet Szrskics igazságügyminiszter töltötte be, aki többször kereste fel hivatalában a miniszterelnököt. Szrskics igen rosszkedvűnek mutatkozott, amiből arra következtettek, hogy a centrum még nem engedett és még messze van a megegyezés és valóban a szakítás később be is következett. Vukicsevics az udvarnál Vukicsevics Velja miniszterelnök délben megjelent az udvarnál és To­­polával keresett érintkezést, majd Szrskics igazságügyminiszter is az udvarhoz ment és Topolával akart beszélni, ez azonban nem sikerült neki. A miniszterelnököt, amikor a marsalátushoz ment, megkérdezték az újságírók, hogy letelt-e az a hu­szonnégy óra, amennyi határidőt a nyilatkozattételre tűzött ki. — Igen legelt — mondotta a mi­niszterelnök. — Szóvá' minden készen van? — Igen — hangzott a válasz. — Lehet-e bizonyos részleteket megtudni? — Errm nem nyilatkozhatom. — A k ’v kiegészítéséről van szó? — Néni. nak egyéb dolgok is. A ríiinisz elnök ezután kijelen­tette, hogy elmegy Topolára, előbb azonban telefonon megkérdezi, hogy Őfelsége ott van-e. A minszterelnök azután később el is utazott. Vukicsevicsnek sikerült a válságot elsimítani A király aláírta a főispánok kinevezéséről szóló ukázt Vukicsevics Velja miniszterelnök negyed kilenc órakor visszaérkezett Beogradba és az újságírók előtt ki­jelentette; hogy Őfelsége elfogadta Szrkskics igazságügyminiszter le­mondását, Egyúttal kijelentette azt is, hogy a főispánok és kerületi főnökök kinevezéséről szóló ukázt is alá­írta a király. — A választáso kkiirása és a par­lament feloszlatása megtörtént-e? — kérdezték az újságírók — amire ta­gadód gintett Vukicsevics. Többet nem: akart . mondani és ezzel kap­csolatban arra következtetnek, hogy sikerült a kormányválságot elhárí­tani és biztosan tartja kezében a hely­­z étet. Az esti órákban a miniszterelnök­ség előtt Vukicsevicshez közelálló politikusok a leghatározótabban ál­lították, hogy Vukicsevics nem iog lemondani és a választásokat ö fogja le­vezetni és a kormány kiegészítéséről szóló tervét a király el fogja of gadni. Vérbeíagyva találták lakásán egy szuboticai gazda feleségét Nem lehetett megállapítani, hogy gyilkosság vagy szerencsétlenség történt-e ? Titokzatos ügyben indított nyomozást kedden délután a szuboticai rendőrség. A kora délutáni órákban megjelent a rendőrség ügs^eletes Osztályán Twnbász Károly InUvanhárom éves szuboticai gazda és elmondotta, bogy negyedik kör Danicsiestva-ucca 5. szánni házának foyosóján délben összezúzott fejjel, vérbefagyva, esz­­méíelle.. állapotban találta hatvan­­iároméves feleségét. Az ügyeletes rendőrkapitány dr. Pldvsičš tisztiorvossal és detektivekkel nyomban kiment a Daniesicseva-uccai házba és megindította a nyomozást. Tumbászné a ház folyosóján a Szo­bába vezető lépcső előtt feküdt. Homlokán a szeme ielett tíz centi­méter hosszú mély seb húzódott végig. Szemei véresek voltak és arcán több zuZódás látitató. A test körül a kövezet csupa vér és a rendőrség vértócsákat talált a ház középső szobájában levő ágy előtt, valamint a folyosó másik végén is. Türtibász Károly elmondotta, hogy reggel hét órakor távozott el otthonról és kifhent a szőlőbe, ahonnét tizenegy órakor tért vissza, majd bement az egyik vendéglőbe, ahol elbeszélgetett ismerő­seivel. Délben ért a BeogradsZki-ut első mellékticcájában levő háza elé. Az uc- Cai kapu szokás szerint nyitva volt. Amint Tumbász belépett az udvarról nyíló folyosóra, azonnal megpillantotta feleségét á lépcső előtt. Tumbász fellár­mázta a szomszédokat, akiknek segítsé­gévei átkutatta a lakást, mért az volt a gyanúja, hogy feleségét megyilkolták, de a lakásból semmi sem hiányzott. A rendőrség átkutatta az udvart és a szobákat, de sehol sem akadtak olyan nyomra, amely gyilkos merényletre en­gedne következtetni. Dr. Plavsics meg­vizsgálta az eszméletlen asszonyt, de testén nem talált gyanús nyomokat, csupán csak a fején és az arcán van­nak sebek. f Az asszony férje elmondotta azt is. hogy felesége egész nap mosott, majd arra a kérdésre, hogy gyanakszik-e valakire, kijelentette, hogy nem, mert mindenkivel békében éltek. A rendőrség kihallgatta a szomszé­dokat. akik azonban semmi adattal nem Szolgáltak, ami đ rejtélyes esetet meg­világította volna. Másik feltevés szerint nem lehetetlen, hogy az asszony be akart menni a szobába, miköz­ben megszédült, elesett és fejét az éles cementlépcsöbe ütötte. Gyanússá teszi az esetet ezzel szem­ben, hogy a belső szobában az ágy előtt és a folyosó másik végén is találtak vérnyomokat, melyeket azonban, mire a rendőrség megérkezett> Tumbász fel­mosatott. A rendőrség jegyzőkönyvet vett fel a titokzatos esetről és rajzokat készítettek az esemény színhelyéről. A súlyosan sérült Tumbászné az esti órákig nem tért még magához. A sebesült asszonyt á mentők a kórházba akarták szállítani, de a féri nem engedte meg és igy a la­kásán ápolják. A rendőrség folytatja a nyomozást. A vajdasági ügyvédek parlamentje Ä vajdasági ügyvédi kamara éves közgyűlése — Az ügy­védi kar sérelmei, panaszai és kívánságai A Noviszadon székelő ügyvédi kama­ra az egész Vajdaságból idesereglett ügyvédek nagyszámú részvétele mellett pünkösd hétfőn tartotta meg saját szék­házában ezévi rendes közgyűlését, ame­lyen igen magas színvonalú vita folyt le számos, az egész vajdasági ügyvédi kart érdeklő fontos kérdésben Dr. Adamovics István kamarai elnök, volt főispán nyitotta meg a közgyűlést, majd dr. Majinszki Koszta kamarai tit­kár terjesztette elő másfélórás terje­delmes és alapos jogi tudással felépített jelentését, amelyből kitűnik, hogy a ka­marának az elmúlt évben 429 ügyvéd­tagja volt, ebből 239 A) osztályú, akik­nek a kamarában aktiv és passzív vá­lasztójoga volt és 190 B) osztályú. 1926-ban 35 uj ügyvédet vett föl a ka­mara. hetet törölt Az elmúlt évben ösz­­szesen 216 ügyvédjelölt tagja volt a kamarának. Az ügyvédjelöltek az uj tör­vény szerint bárhol, tehát, ha a külföl­dön is végezték tanulmányaikat, ha egyébként meg vannak a törvényes kel­lékek, a kamarába felveendők. A novi­­szadl kamara még az orosz emigránso­kat is felvette, csak azt a kikötést tette, hogy állampolgárságukat utólagosan iga­zolni tartoznak. A kamara területén ez­­ideig két női ügyvédjelölt működik, egyik dr. Bulik Jankó, ügy véd felesége) a másik Fischer Szeréna kulai ügy­­v édi elölt. A kamara szóvátette a fnuraközi köz­jegyzők ügyvédi gyakorlatának kér­dését, akik a törvény tilalma ellenére a régi joggyakorlat alapján ma is ügy­védi gyakorlatot folytatnak. A kamara ennek eltiltására kérte fel az igazság­ügyminisztert. Nagy a restancia A jelentés hosszasan foglalkozik a felebbviteli bíróságnál felhalmozott ha­talmas restanciákkal. Ismételten kérte az igazságügyminisztert, hogy nevezzen ki uj birákat. rendeljen ki a felebbviteli biróság területén működő törvényszé­kek mindegyikéből egy-egy kisegítő bi­­rót. továbbá az illetékügyek elintézésére egy pénzügyi szakértőt, hozzon olyan rendeletet, mely szerint a 10.000 dináron aluli perekben a felebbviteli biróság, azon felüli összegű perekben a semmitőszék legyen a felebbviteli fórum, végül, hogy a büntetőtanácsok azon birái. akik pol­gári ügyek elintézéséhez értenek, he­lyeztessenek át a polgári tanácsokhoz, melyeknek számát lényegesen emelje fel. Hasonlóképen kérte a kamata, hogy a felülvizsgálati kérelmeket tárgyaló ta­nács intézze egyúttal a feliolyamodásokat. Idegen ügyvédek a Vajdaságban Az ezévi pénzügyi törvény úgy ren­delkezik, hogy "bármely jogterülethez tartozó ügyvédek az egész ország te­rületén folytathassanak gyakorlatot. Ez ellen a kamara felirj és kimutatta, hogy minden jogterületen elég ügyvéd van és amíg a jogszolgáltatás nem lesz egy­ségesítve, addig ez az intézkedés ne lép­jen életbe. Ennek dacára ez törvényerőre emelkedett és a kamaránál eddig már egy koszovszka-mitrovicai és egy zag­­rebi ügyvéd kérték felvételüket a ka­mara tagjai sorába. A kamara mindent elkövetett az ille­téktörvény sérelmes intézkedéseinek megváltoztatására és a beogradi köz­vetlen adóvezérigazgatóságnál több ho­mályos intézkedés tisztázását eszközöl­te ki. A kamara megállapította hogy a közvetlen adók vezérigazgatóságánál sokkal eredményesebben interveniált, mint magánál a nemzetgyűlésnél. Köz­benjárására sikerült az iigyvédvizsgázó­­bizóttság tagjainak eddigi 25 dináros nuhidiiát 200 dinárra felemelni, ugyan­annyira, amennyit a soffőrvizsgázó bi­zottság tagjai már régen kannak. A kamara választmánya salát jótál­lása mellett hitelt szerzett és felépítette a kamara szákházát, mely ma teljesen adósságmentes, sőt a kamara 150.000 dinár Vagyonnal is rendelkezik, mely lehetővé teszi egy jogi szaklap megin­dítását. melynek szerkesztőbizottságába dr. Adamovics István, dr. Majinszki Koszta, dr. flics RadosZláv. dr’. Pavlasz Ignyát. dr. Szekulics Milán. dr. Csirics Milán, dr. Aradszki Mita. dr. Latincsies JoVán. dr. Handler Zsigmond. és dr. Klein Rezső választattak meg. Állampolgárságot, jó birákat A kamara ismételten és nyomatékosan megsürgette az állampolgárság szabá­lyozásáról szóló törvény meghozatalát, melyet az alkotmány után kellett volna azonnal megalkotni. A kamara sérelmezte, hogy az alsóbb bíróságoknál nagyrészt fiatal, kevés gyakorlattal és sokszor az itt érvényes törvényeket nem ismerő bírák működ­nek. A kamara kivárnia, hogy csak leg­alább négy évi tartamhoz legyen • az ügyvédjelölti gyakorlat kötve. A más jogterületről idehelyezett bírák részé­ra szaktanfolyamok tartassanak. Sajnálattal állapítja meg a jelentés, hogy a bírák nem minden esetben visel­kednek azzal a kollegialitással az ügy­védekkel szemben amint az megkíván­ható volna. Például vannak bírák, akik nem engedik meg az ügyvédeknek a periratokba való előzetes betekintést, ami nemcsak a fél kárára van. hanem lehetetlenné teszi a perek gyors lebo­nyolítását. Sérelmezi a kamara, hogy nincs szisztematikusan rendezett tör­vénykönyv és a törvények és rendeltetek összevisszaságban vannak és nemcsak az ügyvédek, de sokszor a birák «ein tudnak eligazodni. Kivánja, hogy min­den törvényhez magyarázó végrehajtási utasítás készíttessék és szisztematikus sorrendben rendeztessenek. Mindig az illeték Rámutat a jelentés a telekkönyvi mi­zériákra, Előbb kell az illetéket leróni és csak akkor kerül sorra a telekkönyvi bejegyzés. Előfordulnak esetek, hogy az illetékek lerovása után az iratok beszer­zése nehezen megy, azalatt a telekköny­vi helyzet megváltozik és ebből a jog­kereső közönségnek kára származik. A kamara kivánja, hogy a telekkönyvben a változások azonnal jegyeztessenek elő és a felek ttta&ittassartak, hogy harminc napon belül fizessék be az iKetéket, ha ezt elmulasztják, az előjegyzés hiva­talból automatikusan töröltessék. Sérel­mes az a rendelkezés, hogy az illetékek bélyegekben rovandók le. mert gyakori eset, hogy bélyeg nem kapható és ebből számos esetben egyes felekre károk há­­ramlanak. A kamara arra kérte a mi­nisztert, hogy kisebb összegű perekben az illeték bélyegben, a nagyobb össze­gű perekben pedig készpénzben legyen leróható. Ä kamara sérelmezte továbbá, hogy az ügyvédi díjszabás nem egyenlő ázr ország minden jogterületén. A Vajda­ságban a legalacsonyabbak a díjtételek, miért is azoknak felemelését kérte. Kö­vetelte a kamara a zugirászat szigo­rúbb üldözését, annak eltiltását, hogy a községi jegyzők szerződéseket és olyan iratokat készítsenek, amelyek a jegyzői teendők ellátásával összeférhe­tetlenek. Végiül követelte a kamara, hogy a telekkönyvi beadványok ügyvé­di, vagy közjegyzői ellenjegyzésekkel legyenek beadhatók. A jelentést, amelynek nagy jogi ké­szültségét körültekintő, mindenre kiter­jedő munkáját valamennyi szónok elis­merte, a közgyűlés egyhangúlag tudo­másul vette. Szintúgy megadta a pénz­ügyi felmentvényt a választmánynak. A közgyűlés elhatározta, hogy kül­­döttségileg kéri fel az igazságügymi­nisztert. hogy a megüresedett felebbvi­teli bírósági elnöki tisztségre csak a vajdasági törvénykezéssel ismerős sze­mélyiséget nevezzen ki. Kérik, hogy olyan asszonyok is kaphassanak sze­génységi bizonyítványt, akiknek ura különben nem kaphatná meg. ha az asszonyok igazolják, hogy különváltan cinek, mert sokszor ép a tartási per megindításához szükséges a szegénysé­gi bizonyítvány beszerzése. Szóba került még az a visszásság is, hogv a bíróságok működésének ellen­őrzésére nincs hitel engedélyezve' és amikor például dr. Bela.idZsics Vladimír noviszadi törvényszéki elnök más téte­leknél eszközölt megtakarításokból hi­­vatalvizsgáéatot tartott egyes -járásbíró­ságoknál. akkor a számvevőség ezen. vizsgálatoknál felmerült elnöki útikölt­ségeket — az elnökkel téríttette meg, mert arra nem volt fedezet. A kamara követelte. hogy a csődtömeggondnoki megbízások az ügy­védeknek sorrendben adassanak meg. A semmitőszéknél működő ügyvédtanács­ba ügyvédtagokui javaslatba hozta dr. Miosatek Lajos. dr. Pavlasz ignyát, dr. Grigorijevics Milivoi és dr. Tabakovics György ügyvédeket. A kamara végül a tisztuiifást ejtette meg, de mert népi adatott le a törvény­ben előirt elegendő számú szavazat, a választást megsemmisítették és őszre ni választó közgyűlést hivnak egybe.

Next

/
Thumbnails
Contents