Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-12 / 161. szám

32 OLDAL • ARA 4 DINAR PoStarlna plaćena u gotovoml BÁCSMEGYEI NAPLÓ XXVlíf. évfolyam. Szubotica, 1S27. VÄSARNÄP, junius 12. 161. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, S—52 _ _ _ _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre I6-» din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovan trg. 3. (Allnerva-palota) Mit szólna Protics Sztoján ? Válasz Klicin Mi tán alt A szombori oblast gyülése­­in Klicin Mita. a Protics-párt volt vezetőségi tagja képvj­­seli a legnagyobb vehemen­ciával azt az álláspontot, hogy a nemzetiségeknek nem szabad anyanyelviikön fel­szólalni. Ezt az álláspontját Klicin a B. N. vasárnapi sza­­mában részletesen megindo­kolta. Fejtegetéseire aláb­biakban adjuk meg a választ. 1. Ha azt a kérdést akarjuk eldönteni, hogy lehet-e a közigazgatási önkor­mányzatban az anyanyelvet használni, tisztáznunk keíl egy fogalomzavart, amely a magyar közvéleménybe bele­­iutot't. Tisztában kell lenni azzal, hogy az a közigazgatási egység, amely Szom­­borban ülésezik, nem tartomány és an­nak képviselete nem tartomány gyűlés. A törvény az »oblast* kifejezést használja ezt fordították helytelenül tartománynak, holott oblast területet jelent, amint a németek helyesen is nevezik Gebiet-wzk, a közgyűlési kikül­dötteket Vertreternek és nem Land­­tagabgeordneter-nek. A tartomány szerb kifejezése pokraina. Ez a kifejezés for­dul elő a Protics-féle alkotmányterve­zetben. Protics a pokrainának. a tarto­mánynak legislativát. törvényhozó ha­talmat akart adni és amiatt vált cl útja Pasicstól, mert Protics nem fogadta el pokraina helyett az oblastot. nemcsak a nevet nem fogadta el. hanem nem fo­gadta el tartomány helyett a közigaz­gatási területet és nem fogadta el a közigazgatási gyűlés helyett az egy­szerű önkormányzati gyűlést, amely­nek hatásköre csak területileg nagyobb, mint a községnek, vagy a járásnak. Az oblast hatásköre nem terjed túl a sza­bályrendelet-alkotáson és az önkormány­zati közigazgatási tevékenységen. Pro­tics pedig valóságos tartományokat, va­lóban pokrainákat akart. Pribicsevics Szvetozár állította fel azt a tételt, hogv a községben és a já­rásban használható az anyanyeiv az oblastban azonban nem. Ezt a jogelvet Pribicsevics sem tudia semmivel meg­indokolni. Klicin Mita és a bácskai ob­last ezt a mivel sem indokolt elvet át­vette és mert az ő oldalukon van a ha­talom, alkalmazza is. Pedig ennek az elvnek nincs semmi jogi jelentősége, mert ugv az oblast, mint a község és a járás ugyanolyan természetű és hatás­körű egységek, csak egyiknek a területe nagyobb, mint a másiké. Az nem tartomány, amelynek költség­­vetését a miniszter hagyja jóvá, csak­úgy mint a községét és amelynek sza­bályrendeletei sehol sem nyernek szen­tesítést. hanem csak akkor lépnek élet­be, ha a kerületi főispán azok ellen vé­tóval nem él. Ha a legsovénabb állás­pont is elismeri, hogy a községben és a tárásban jogunk van az anyanyelv használatára, akkor kétségtelen, hogy az o. Ing meg van az oblastban is. 2. De ettől a kétségtelen törvényes jogi állásponttól eltekintve figyelembe keit venni a következőket: Klicin Mita na­gyon jól indul ki abból, hogy az alkot­mány szerint az állam hivatalos nyelve: szerb horvát. szlovén. Ez azonban nem jelenti azt s ebbe csak rabuliszti­­kával magyarázható, hogy az állam­nyelv mellett a közélet bizonyos vonat­kozásaiban más nyelv, tehát az anya­­nvjlv is ne érvényesülhessen. Maga az alkotmány bizonyos parag­rafusaiban koncedália ezt. De hogy mennyire igaz az. hogy az alkotmány nem tiltja az anyanyeiv használatát, azokban a vonatkozásokban is, ahol az anyanyelv használatáról nem szól, vagy azt kifejezetten nem engedi, bizonyítja, hogy a középfoku oktatásban is érvé­nyesül az anyanyelv. Az alkotmány ex­press:« verbis csak az elemi oktatás­ban engedi meg az anyanyelvű iskolák felállítását, mégis épen a legsovénebb közoktatásügyi miniszter. Pribicsevics, egy egyszerű miniszteri rendelettel min­den törvényhozási felhatalmazás nél­kül megengedte és megcsinálta a kö­zépfokú oktatásban a párhuzamos ma­gyar és német oszályokat. A Pribicse­vics utódai ezt a miniszteri rendeletét hatályában fenntartották és senkinek nem jutott eszébe, hogy Pribicsevicset az alkotmány megszegéséért vád alá helyezze. Semmiképen nincs tehát igaza Klicin Mitának mert az alkotmány még akkor, sem tiltja az oblastban az anyanyelv használatát, ha az , oblastot tartomány­nak tekintenénk is. 3. Az alkotmány mellett van azonban cgv másik alaptörvénye az SHS király­ságnak. amit szintén figyelembe kell venni. A törvényhozás alaptörvény­ként fogadta el. a király mint ilyent ■szentesitette a párisi szerződést, amely­ben az »SHS királyság a kisebbségek­nek a közigazgatásban könnyítéseket fog megengedni«. Lehet-e könnyítésről, könnyebbségekről beszélni, ha azt sem akarják megengedni, hogy az önkor­mányzati egység közgyűlésén anyanyei-Junius tizenegyedikét a politikai világ­ban hetek óta úgy hirdették, hogy ezen a napon történik meg a parlament fel­oszlatása. A szombati nap azonban el­múlt, anélkül, hogy a királyi ukáz meg­jelent volna, sőt minden politikai kör­ben arról beszélnek, hogy újra válság van, a Vukicsevics-kor­mány nem tudja a maga politikai programját megvalósítani. ezzel kapcsolatban komoly formában ar­ról beszéltek, hogy a Vukicsevics-kor­­mány nem tarthatja magát s kénytelen lesz átadni helyét egy erősebb kormánynak. A bizonytalanság szombaton egész nap tartott s ezt csak igen kevéssé tudja enyhíteni, hogy a kormányhoz közelálló körök változatlan optimizmussal Ítélik meg á helyzetet s az sem, hogy maga Vukicsevics is feltűnően jókedvű volt, amikor délben elhagyta a miniszter­­elnökségi palotát. A palota előtt vára­kozó újságíróknak azonban érdemleges kijelentést nem tett, csak tréfálkozott velük. Hogy valójában mi történt és miért maradt e! a parlament feloszlatása, arra nézve teljes bizonyságot senki sem tud mondani. Ami most a kormány körű! folyik. titkos kulisszamögötti befolyások eredménye és nehéz megállapítani, hogy melyek azok az erők, amelyek megakadályozták a Vukicsevics-kormányt programja vég­rehajtásában. A legkülönbözőbb verziók keltek szárnyra a lappangó kormány­ven lehessen felszólalni. Ennél kisebb foka könnyítést nem képzelhetünk 4. Amikor a törvényhozás felhatalmaz­ta az oblastot hogv ügyrendjét megál­lapítsa, fejhatalmazta arra is. hogy megadja az anyanyelv használatának jo­gát. Nincs igaza Klicin Mitának hogy ezt a kérdést csak általános érvényű törvénnyel lehet szabályozni, mert épen az ellenkezője az igaz. Csak általános érvényű törvénnyel nem lehet szabá­lyozni. A törvény érvénye az egész or­szágra kiterjed, nem lehet elképzelni egy törvényt, amely csak a bácskai, vagy csak a beogradi oblastra vonat­kozik, már pedig a nyelvkérdést sem a valjevói, sem más szerbiai vagy mon­tenegrói oblastra nézve nem kell meg­hozni, mert a nyelvkérdés szabályozásá­nak szükségessége fel sem merül, hanem igen is a bácskai tartomány a saját ha­táskörében megalkotandó ügyrendben adhatja meg a jogo-t az anyanyelv hasz­nálatára. 5. Klicin Mita vasárnapi cikke végén azt állítja hogy Protics Politikája az volt. amit ma ö képvisel. Felel arra a kérdésre, hogy mit szólna Protics Szto­ján a bácskai, oblast álláspontjához ,s fe­leletét körülbelül úgy konstruálja meg, hogv Protics azt mondaná: Védiétek és tartsátok meg a törvényt. A fentiekből nyilvánvaló, hogy a tör­vényt Klicin Mita hibásan magyarázza s ha Protics ^Sztoján .csakugyan a tör­vények uralmat kívánta. aminthogy kétségtelenül azt kivánta. megengedte volna az oblastban az anyanyelv hasz­nálatát. De hogv mennyire ellentétben áll nemcsak Protics Sztoián szellemével, hanem szavaival is Klicin Mita politi­válság okai felől. A kormányhoz közel­álló, különösen demokrata körök azt ál­lítják, hogy szó sincs semmiféle komoly akadályról, a parlament feloszlatása rö­vid halasztást szenved, mert a radikális párt nem tudott megegyezni arra nézve, hogy kikkel töltsék be a párt számára a kormánynál fenntartott tárcákat. Remél­hető azonban, hogy a döntés órákon be­lül megtörténik és hogy hétfőn ezt kö­vetni fogja a parlament feloszlatása is. A kormány radikális részén csodálkoz­va cáfolták meg ezeket az információ­kat, sőt egyik radikális miniszter hatá­rozott formában kijelentette, hogy a de­mokraták ilyen információjának már azért sincs semmi alapja, mert a minisz­teri tárcák betöltése előtt sohasem szok­ták megkérdezni sem a pártot, sem a főbizottságot, hánem a miniszterelnök diszkrecionális joga, hogy maga válasz­­sza meg munkatársait. Pozitív felvilágosítást nem lehet kapni a hirtelen bekövetkezett fennakadás okairól. A kormányon kívül álló körök már többet tudnak. Ezek szerint Vukicsevics gyenge embernek mu­tatkozott a rendkívül komplikált helyzetben és azért arra gondolnak, hogy ismét erősebb kezekbe teszik le a kormány vezetését. Uzunovics és Makszimovics legutóbbi kihallgatásai ezt a célt szolgálják és ezért számolni lehet azzal, hogy Ismét a Vukicsevics előtti állapotok következnek be egy esetleges Uzunovics-kormánnval s a mai nap folyamán mint lehetőséget emlegették a Trifkovics-kormány meg­alakulását is. Ez az uj alakulat nem a kaja, annak igazolására csak ennyit: Az 1923-as választások előtt Protics Sztoján .személyesen vett .részt a felső­­bánáti Protics-párt választási kiáltvá­nyának megszerkesztésében s a kiált­vány kiadása előtt személyesen végzett bizonyos korrektivumokat ezen a kiált­ványon. Ezzel kapcsolatban Ivanics Momosiióhoz intézett s kezeink közt lévő március 12-iki keletű levelében többek közt a következőket irta: A vezérelv legyen: a nemzetiségek számúra loyalis és liberális elismerése mindannak, amit a nemzetközi szer­ződések adnak nekik. Mert ezek a szerződések most a mi hazai törvé­nyeink is. A Protics-párt választási kiáltványá­hoz, amely a közigazgatásban az anya­nyelv használatát követeli. Protics nem­csak hozzájárult, hanem dr. Várady Imréhez intézett táviratában azt Írja: ' A kiáltvánnyal egyetértek s vállalom, hogy azt nyilvánosan képviseljem $ azt védjem. Protics M. Sztoián ezt a meggyőző« dését nemcsak magánlevélben és táv­iratban hangoztatta, hanem leszögezte' azt lapjában, a Radikal-ban is, amely lapnak épen Klicin Mita volt a szer­kesztője, tehát joggal lehetett rólia hin­ni. hogv azonosítja magát vezérének, Protics Sztoján-nak a véleményével. Amennyire logikus volt feltételezni, hogy Protics Sztoján és Klicin Mita nemzetiségi politikája közt nincs ellen­tét. ép olyan meglepő, hogy Klicin, aki, tanúja és részese volt Tomics Jása és Polit Mihály küzdelmeinek a nemzetisé­gek jogaiért és az anyanyelv szabad használatáért, sőt ezért — mint maga is mondja — fekete könyvbe került, ak­kor. amikor az »ülőből kalapács lett«, azokra sújt. akik az ő és politikai vezé­reinek elveit képviselik. demokratákkal dolgozna együtt, akik ellen a radikálisoknak súlyos kifogásaik vannak, hanem ismét a szlovén néppárt­tal és a Radics-párti disszidensekkel. A Radics-párt disszidenseinek száma ismét megnövekedett és remélhető, hogy a ki­zárt Superinát a párt intellektueljei kö­zül többen követik. Éppen a Radics-párt küszöbön álló bomlásával indokolják, hogy Vukicsevicsnak át kell engedni a helyét e'gy másik kormánynak. Vukicse­vics politikájának az a gerince, hogy azonnali választásokkal kell a helyzetet; megoldani, ezzel szemben azzal érvel­nek, hogy a választások azonnali kiírása esetén Radics teljesen kiszorítaná párt­jából az intellcktueleket és általa szug­­gerálható parasztokat hozna be a parla­mentbe. Mig ha a Radics-párti dissziden­­seket beveszik a kormányba és ezáltal, hatalomra juttatják őket, ezeknek sikerül, a maguk pozícióját megerősíteni, hogy. sikerrel vehetik fel a harcot Radics el­len. A pártvezérek konferenciája Trifkovics Márkó, a parlament el­nöke szombaton délelőtt értekezletre hivt ta össze a pártvezéreket. Az értekezle­ten Davidovics Ljuba, dr. Veszenják \ Jovanovics Jovan és Zserjuv jelentek I meg, A konferencia összehívására ' Pribicsevics Szvetozárnak a parlament I elnökéhez intézett levele szolgáltatott okot. Pribicsevics ugyanis felszólitoita Irifkovics Márkot, hogy hívja össze I a pártvezérek konferenciáját, hogy meg­­j beszéljék a külügyi helyzetet és felvilá­gosításokat kapjanak a külügyminiszter­­' tői. Hivatkozott Pribicsevics arra, hogy Lappangó kormányválság A parlament feloszlatása nem következett be

Next

/
Thumbnails
Contents