Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-10 / 159. szám

T927.junius10. BÁCSMÉGYEI NAPLÓ 3. oldal A magyar párt memoranduma egyenlő elbánást követel a magyarságnak gazdasági, kulturális és politikai téren A Vajdaságban adjanak földet a magyar földmives szegényeknek! — A név­­vegyelemzés megszüntetését és az anyanye’v használatának intézményes biztosítását követelik Meg kell szüntetni a gazdasági vállalatokat korlátozó rendelkezéseket Az országos magyar párt memoran­­dvmát, mint jelentettük, a magyar párt kérésére Sztrilich Béla képviselő és Ma­­ncjkwics Dusán főispán szerdán adták át Vukicsevics miniszterelnöknek. A terjedelmes memorandum a magyarság minden sérelmére rámutat és megjelöli azokat a módozatokat amelyekkel a panaszokat mielőbb orvosolni lehetne. A memorandum külön sorolta fel a magyarság kívánságait és elsősorban közigazgatási jellegű kívánságokkal fog­lalkozik. Ennek keretében rámutat a memorandum a községek és törvényhatóságok autonómiája visszaállításának, a . szabad szervezkedés és gyülekezé­si jog intézményes biztosításának és a kisebbségi sajtónak a többi sajtóval való egyenjogú elbánásá­­nek szükségességére. Rámutat a tisztviselői és különösen a nvugdii kérdés rendezésének égető fon­tosságára. Javasolja, hogy a nyugdíjasok közötti külömbséget szüntessék meg annak az elvnek az alkalmazásával, hogy a volt magyar közszolgálati al­kalmazottak és nyugdíjasok ugyanolyan mértékű illetményt, illetőleg nyugdijat kapjanak, mint aminőben az SHS ki­rályság többi hasonló rangú alkalma­zottai részesülnek. Különös fontossággal emeli ki a me­morandum a magyar kisebbségi nyelv egyenjogúsítására vonatkozó kívánsá­gait. Abból az alapgondolatból indul ki. hogy a magyar kisebbséghez tartozás kérdését kizárólag az illető termé­szetes vagy jogi személy erre vo­natkozó szóbeli vagy Írásbeli nyl. latkozata döntse el. Kéri. hogy intézményesen biztosittas­­sék. hogy a magyar kisebbséghez tar­tozók szabadon használhassák a ma­gyar nyelvet: a magánéletben, az üzleti forgalomban, a vallási életben; a ma gyár kisebbségek lakta községekben a kisebbségeknek a közhivatalokkal való érintkezésben megfelelő könnyítések biz­tosításával kívánja különösen magyarul tudó tisztviselők alkalmazását. A memorandum kulturális kívánságai­ból legfontosabbak az iskolai kívánsá­gok: A névvegyelemzés megszüntetendő. Az iskolaválasztás szabadsága biz­tosítandó. A magyar kisebbség »Országos Iskola­egyesületet« létesíthet, amely magyar tanítási nyelvű iskolákat emelhet, tart­hat, igazgathat az állam közegeinek el­lenőrzése mellett. Magyar tankönyvek kiadása államilag támogatandó. Ma­gvar tanár és tanítóképzők állitandők fel. Más kulturális kívánságokként jelöli meg a memorandum magyar hivatásos és műkedvelő színtársulatok működésé­nek és magyar irodalmi, közművelődési, jótékonysági szociális, sport, dalegye­sületek engedélyezését. A tényleges jogegyenlőségnek biz­tosítására a gazdasági életben a követ­kező irányban tett a memorandum ja­vaslatot: A magyar kisebbséghez tartozó S. H. S. állampolgárok a mezőgazda­sági, ipari, kereskedelmi foglalko­zások alapítása és üzése. valamint más foglalkozások gyakorlása te­kintetében kedvezőtlenebb elbánás, ban nem részesülhetneek. mint a többséghez tartozó állampolgárok. Ehhez képest a magyarság ipari, keres­kedelmi és hitelvállalatai nem kötelezhetők arra, hogy ez ala­kulatokban abszolút többségben a szláv többséghez tartozók vegyenek részt. Az állami és önkormányzati hatóságok, üzemek és vállalatok részére történő közszállitásokban. rendelésekben ma­­ígyar anyanyelvű iparosok, kereskedők és magyar vállalatok arányosan része­­sittessenek. A magyar anyanyelvű személyek és ezek gazdasági vállalkozásai a közter­hek egyenlő viselése elvének megfe­lelően úgy az állami, mint a helyható­sági adózás, nemkülönben mindennemű illetékek és dijak fizetése tekintetében nun részesíthetők kedvezőtlenebb elbá­násban. mint a többséghez tartozó ál­lampolgárok s számukra mindazokban a kerületekben, bizottságokban, szer­vekben, melyek az adózásra befolyás­sá! bírnak, a viselt közterhek arányá ban megfelelő részvétel biztosittassék. A földreform során a magyar kisebb­séget ért sérelmek orvoslása érdekében javasolja az emlékirat, hogy a magyar nyelvű igényjogosultak szintén összeirandók s részükre ugyanolyan iöltéteiek mellett föld juttatandó, mint amilyen föltételek mellett a szerbek, horvátok, szlové­nek földet kaptak, még pedig a ma­gyarság által gazdaságilag ismert és klimatikusan megszokott terüle­teken. A magyar birtokosok birtokából kény­szerbérletbe adott birtokrészek után a haszonbérleti összeg tényleges bérek alapulvételével állapittassék meg és fi­zettessék ki. A nagybirtokok felosztása folytán kenyér és hajlék nélkül maradt volt magyar gazdasági munkások a megejtendő agrárrevizió során a földhöz jultatandók közé okvetlenül besoro­­zandók. A földreformmal kapcsolatos összes kérdések törvényileg rendez­­tessenek. Az egyházi jellegű kívánságokból ki­emelkedik annak föltétien szükségessé­ge hogy a magyar lelkész utánpótlása biztosittassék. A memorandum mindezeket a kérdé­seket alapos részletességgel fejti ki és a kívánságok jogosságát pontos statisztikai adatokkal támogatja alá. A memorandum természetesen nem tartalmaz személyes jellegű kívánságo­kat. de értesüléseink szerint a memo­randum átadásával egyidejűleg meg­kezdődtek a tárgyalások a személyi kérdéseknek a választási együttműködés esetén való rendezésére. Oroszország megbízottja is résztvesz a varsói merénylet vizsgálatában A szovje'korra ;ny követelését Lengyelország elfogadta — A lengyel kormány válasz­jegyzékét pénteken adják át Moszkvában — Lengyelország elhárít magától minden felelősséget a merényletért Angol és len yelellenes tüntetések Szovjetoroszországban Varsóból jelentik: Az orosz jegy­zék megérkezése után Pilsudszki el­nökletével minisztertanács volt, a mely egyöntetű volt annak az orosz vádnak az elutasításában, hogy a lengyel kormányt a Wojkov orosz követ ellen elkövetett merényletért, amit különben is egy orosz állam­polgár követett el, valamely felelős­ség terhelné. Élénk vitát idézett elő a minisztertanácson az orosz jegyzéknek az a kö­vetelése, hogy a vizsgálatba az orosz követség egyik közege Is megfigyelőként bekapcsoítas­­sék. A minisztertanács megállapította, hogy az orosz jegyzéknek egyelőrfe ez az egyetlen konkrét követelése, azonban a jegyzék további konkrét kö­veteléseket helyez kilátásba. Az igazságügyminiszter javaslatára a minisztertanács hosszas vita után úgy döntött, hogy az orosz jogi tényezők megfi­gyelői tevékenységét megenge­di, de csak akkor, ha az illető nem a követség, hanem a meg­gyilkolt követ jogi képviselője­ként szerepel. A lengyel sajtó ezzel a kérdéssel kapcsolatban hevesen támadja az orosz jegyzéket és azt hangoztatja, hogy az orosz követelés teljesítése Lengyelország szuverenitásába ütköznék. Mint Moszkvából jelentik, a mosz kvai ügyvivő megjelent a külügyi népbiztosságon és megkérdezte, váj­jon a szovjetkormány a Lengyelor­szághoz intézett jegyzékkel nem kö­­vet-c távolabbi célokat. Azt hiszik hogy a francia ügyvivő a lengyel kormány felkérésére és párisi utasí­tásra jár el. Litvinov helyettes külügyi nép­biztos kijelentette, hogy a szov­jetkormány nem tervez agresz­­sziv intézkedéseket Lengyelor­szág ellen. A moszkvai lengyel követ is meg­jelent Litvinovná! és iclezte. hogy pénteken érkezik Moszkvába a lengyel válaszjegyzék, amely­ben a lengyel kormány szigorú vizsgálatot és bünteté t igér, de elhárít magáról minden felelős­séget. Wojkov varsói orosz követ meg­gyilkolása Szovjetoroszországban általános izgalmat keltett. Karkov­­ban, Leningradban, Minszkben és Kievben tiltakozó gyűlések voltak, amelyeken Vojkov meggyilkolását össze­függésbe hozták Anglia szov­jetellenes politikájával. A gyűléseken követelték, hogy a gyilkost részesítsék szigorú bünte­tésben és hogy Lengyelországban oszlassák fel a fehér orosz gárdisták szervezeteit. Moszkvában a külügyi népbiz­tosság előtt nagyszabású tünte­tés zajlott le. Délután három órától késő estig tar­tott a tüntető tömegek felvonulása. A moszkvai lengyel követség épületét megerősített katonai osztagok őrzik, amelyek megakadályozzák azt, hogy a tömeg a követség előtt is tüntes­sen. A varsói merénylet arra indította í szovjetkormányt, hogy kiáltványt intézzen a lakossághoz, amelyben erélyes intézkedésekkel fenyegető­zik. A kiáltvány leplezetlenül vá­dolja Angliát, hogy titkos akna­munkát folytat és kijelenti, hogy a szovjetkormány ez ellen eré­lyes intézkedésekkel fog véde­kezni. A proklamáció nyiltan megfenyegeti a külföldiekkel szövetkező szovjet­­oroszországbeli monarchistákat és egyéb antikommunistákat, majd fel­sorolja az utolsó három hónapban elkövetett merényleteket és felszó­lítja a munkásságot, hogy utasítson vissza minden kísérletet arra, hogy külföldi kémek uszításának felüljön. A kiáltvány végül újból hangoztatja elszántságát az aknamunka letöré­sére. Mint Londonból jelentik, a Times csütörtöki vezércikke fejtegeti, hogy ha nem politikai manőver a szovjet­kormány részéről, akkor dőreség Baldwin miniszterelnö­köt a varsói merénylet előké­szítésével vádolni és úgy tün­tetni fel, hogy ez a gyilkosság kedvére van az angol kormány­nak, mert malmára hajtja a vizet. A ve­zércikk megállapítja, hogy Angliá­nak semmi köze a dologhoz és a po­litikai merényieteket elvből elitéli. A Mussolini elleni második merénylet bünpőrének tárgyalását megkezdték Luzetti és társai a vádlottak padján Rómából jelentik: Az államrend hatályosabb védelméről szóló tör­vény értelmében felállított rendkívüli katonai törvényszék csütörtökön kezdte meg a Mussolini elleni máso­dik merénylet szenzációs bünpöré­­nek tárgyalását. A merényletet, mint isiperctes, Qino Luzetti kisérelte meg 1926 szeptember 11-én Musso­lini ellen. Mussolini autója a Porta Pia mellett haladt, amikor Luzetti egy hirdető oszlop mögül előugorva bombát dobott a miniszterelnök autója elé. Mussolini maga sértetlen maradt, kíséretéből és az uccai járó­kelők közül azonban nyolcán meg­sérültek. Luzetti vei együtt a vádlottak pad­jára került Stefano Vatterroni is­mert anarchista is, aki segítségére volt Luzettinek a merénylet előké­szítésében, valamint egy pincér., aki abban a szállodában volt alkalma­zásban, ahol Luzetti lakott. Luzetti a bombát még a világhá­borúban szerezte. A fasiszta forra­dalom kitörése után Luzetti Francia­­országba menekült, ahol 1926 máju­sáig tartózkodott, majd visszatért Olaszországba kifejezetten azzal a szándékkal, hogy Mussolinit meg­ölje. A bünpör tárgyalását óriási érdek­lődés előzte meg és annak eredmé­nyét nagy izgalommal várják Olasz­országban.

Next

/
Thumbnails
Contents