Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-10 / 159. szám
T927.junius10. BÁCSMÉGYEI NAPLÓ 3. oldal A magyar párt memoranduma egyenlő elbánást követel a magyarságnak gazdasági, kulturális és politikai téren A Vajdaságban adjanak földet a magyar földmives szegényeknek! — A névvegyelemzés megszüntetését és az anyanye’v használatának intézményes biztosítását követelik Meg kell szüntetni a gazdasági vállalatokat korlátozó rendelkezéseket Az országos magyar párt memorandvmát, mint jelentettük, a magyar párt kérésére Sztrilich Béla képviselő és Mancjkwics Dusán főispán szerdán adták át Vukicsevics miniszterelnöknek. A terjedelmes memorandum a magyarság minden sérelmére rámutat és megjelöli azokat a módozatokat amelyekkel a panaszokat mielőbb orvosolni lehetne. A memorandum külön sorolta fel a magyarság kívánságait és elsősorban közigazgatási jellegű kívánságokkal foglalkozik. Ennek keretében rámutat a memorandum a községek és törvényhatóságok autonómiája visszaállításának, a . szabad szervezkedés és gyülekezési jog intézményes biztosításának és a kisebbségi sajtónak a többi sajtóval való egyenjogú elbánásánek szükségességére. Rámutat a tisztviselői és különösen a nvugdii kérdés rendezésének égető fontosságára. Javasolja, hogy a nyugdíjasok közötti külömbséget szüntessék meg annak az elvnek az alkalmazásával, hogy a volt magyar közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok ugyanolyan mértékű illetményt, illetőleg nyugdijat kapjanak, mint aminőben az SHS királyság többi hasonló rangú alkalmazottai részesülnek. Különös fontossággal emeli ki a memorandum a magyar kisebbségi nyelv egyenjogúsítására vonatkozó kívánságait. Abból az alapgondolatból indul ki. hogy a magyar kisebbséghez tartozás kérdését kizárólag az illető természetes vagy jogi személy erre vonatkozó szóbeli vagy Írásbeli nyl. latkozata döntse el. Kéri. hogy intézményesen biztosittassék. hogy a magyar kisebbséghez tartozók szabadon használhassák a magyar nyelvet: a magánéletben, az üzleti forgalomban, a vallási életben; a ma gyár kisebbségek lakta községekben a kisebbségeknek a közhivatalokkal való érintkezésben megfelelő könnyítések biztosításával kívánja különösen magyarul tudó tisztviselők alkalmazását. A memorandum kulturális kívánságaiból legfontosabbak az iskolai kívánságok: A névvegyelemzés megszüntetendő. Az iskolaválasztás szabadsága biztosítandó. A magyar kisebbség »Országos Iskolaegyesületet« létesíthet, amely magyar tanítási nyelvű iskolákat emelhet, tarthat, igazgathat az állam közegeinek ellenőrzése mellett. Magyar tankönyvek kiadása államilag támogatandó. Magvar tanár és tanítóképzők állitandők fel. Más kulturális kívánságokként jelöli meg a memorandum magyar hivatásos és műkedvelő színtársulatok működésének és magyar irodalmi, közművelődési, jótékonysági szociális, sport, dalegyesületek engedélyezését. A tényleges jogegyenlőségnek biztosítására a gazdasági életben a következő irányban tett a memorandum javaslatot: A magyar kisebbséghez tartozó S. H. S. állampolgárok a mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi foglalkozások alapítása és üzése. valamint más foglalkozások gyakorlása tekintetében kedvezőtlenebb elbánás, ban nem részesülhetneek. mint a többséghez tartozó állampolgárok. Ehhez képest a magyarság ipari, kereskedelmi és hitelvállalatai nem kötelezhetők arra, hogy ez alakulatokban abszolút többségben a szláv többséghez tartozók vegyenek részt. Az állami és önkormányzati hatóságok, üzemek és vállalatok részére történő közszállitásokban. rendelésekben maígyar anyanyelvű iparosok, kereskedők és magyar vállalatok arányosan részesittessenek. A magyar anyanyelvű személyek és ezek gazdasági vállalkozásai a közterhek egyenlő viselése elvének megfelelően úgy az állami, mint a helyhatósági adózás, nemkülönben mindennemű illetékek és dijak fizetése tekintetében nun részesíthetők kedvezőtlenebb elbánásban. mint a többséghez tartozó állampolgárok s számukra mindazokban a kerületekben, bizottságokban, szervekben, melyek az adózásra befolyássá! bírnak, a viselt közterhek arányá ban megfelelő részvétel biztosittassék. A földreform során a magyar kisebbséget ért sérelmek orvoslása érdekében javasolja az emlékirat, hogy a magyar nyelvű igényjogosultak szintén összeirandók s részükre ugyanolyan iöltéteiek mellett föld juttatandó, mint amilyen föltételek mellett a szerbek, horvátok, szlovének földet kaptak, még pedig a magyarság által gazdaságilag ismert és klimatikusan megszokott területeken. A magyar birtokosok birtokából kényszerbérletbe adott birtokrészek után a haszonbérleti összeg tényleges bérek alapulvételével állapittassék meg és fizettessék ki. A nagybirtokok felosztása folytán kenyér és hajlék nélkül maradt volt magyar gazdasági munkások a megejtendő agrárrevizió során a földhöz jultatandók közé okvetlenül besorozandók. A földreformmal kapcsolatos összes kérdések törvényileg rendeztessenek. Az egyházi jellegű kívánságokból kiemelkedik annak föltétien szükségessége hogy a magyar lelkész utánpótlása biztosittassék. A memorandum mindezeket a kérdéseket alapos részletességgel fejti ki és a kívánságok jogosságát pontos statisztikai adatokkal támogatja alá. A memorandum természetesen nem tartalmaz személyes jellegű kívánságokat. de értesüléseink szerint a memorandum átadásával egyidejűleg megkezdődtek a tárgyalások a személyi kérdéseknek a választási együttműködés esetén való rendezésére. Oroszország megbízottja is résztvesz a varsói merénylet vizsgálatában A szovje'korra ;ny követelését Lengyelország elfogadta — A lengyel kormány válaszjegyzékét pénteken adják át Moszkvában — Lengyelország elhárít magától minden felelősséget a merényletért Angol és len yelellenes tüntetések Szovjetoroszországban Varsóból jelentik: Az orosz jegyzék megérkezése után Pilsudszki elnökletével minisztertanács volt, a mely egyöntetű volt annak az orosz vádnak az elutasításában, hogy a lengyel kormányt a Wojkov orosz követ ellen elkövetett merényletért, amit különben is egy orosz állampolgár követett el, valamely felelősség terhelné. Élénk vitát idézett elő a minisztertanácson az orosz jegyzéknek az a követelése, hogy a vizsgálatba az orosz követség egyik közege Is megfigyelőként bekapcsoítassék. A minisztertanács megállapította, hogy az orosz jegyzéknek egyelőrfe ez az egyetlen konkrét követelése, azonban a jegyzék további konkrét követeléseket helyez kilátásba. Az igazságügyminiszter javaslatára a minisztertanács hosszas vita után úgy döntött, hogy az orosz jogi tényezők megfigyelői tevékenységét megengedi, de csak akkor, ha az illető nem a követség, hanem a meggyilkolt követ jogi képviselőjeként szerepel. A lengyel sajtó ezzel a kérdéssel kapcsolatban hevesen támadja az orosz jegyzéket és azt hangoztatja, hogy az orosz követelés teljesítése Lengyelország szuverenitásába ütköznék. Mint Moszkvából jelentik, a mosz kvai ügyvivő megjelent a külügyi népbiztosságon és megkérdezte, vájjon a szovjetkormány a Lengyelországhoz intézett jegyzékkel nem követ-c távolabbi célokat. Azt hiszik hogy a francia ügyvivő a lengyel kormány felkérésére és párisi utasításra jár el. Litvinov helyettes külügyi népbiztos kijelentette, hogy a szovjetkormány nem tervez agreszsziv intézkedéseket Lengyelország ellen. A moszkvai lengyel követ is megjelent Litvinovná! és iclezte. hogy pénteken érkezik Moszkvába a lengyel válaszjegyzék, amelyben a lengyel kormány szigorú vizsgálatot és bünteté t igér, de elhárít magáról minden felelősséget. Wojkov varsói orosz követ meggyilkolása Szovjetoroszországban általános izgalmat keltett. Karkovban, Leningradban, Minszkben és Kievben tiltakozó gyűlések voltak, amelyeken Vojkov meggyilkolását összefüggésbe hozták Anglia szovjetellenes politikájával. A gyűléseken követelték, hogy a gyilkost részesítsék szigorú büntetésben és hogy Lengyelországban oszlassák fel a fehér orosz gárdisták szervezeteit. Moszkvában a külügyi népbiztosság előtt nagyszabású tüntetés zajlott le. Délután három órától késő estig tartott a tüntető tömegek felvonulása. A moszkvai lengyel követség épületét megerősített katonai osztagok őrzik, amelyek megakadályozzák azt, hogy a tömeg a követség előtt is tüntessen. A varsói merénylet arra indította í szovjetkormányt, hogy kiáltványt intézzen a lakossághoz, amelyben erélyes intézkedésekkel fenyegetőzik. A kiáltvány leplezetlenül vádolja Angliát, hogy titkos aknamunkát folytat és kijelenti, hogy a szovjetkormány ez ellen erélyes intézkedésekkel fog védekezni. A proklamáció nyiltan megfenyegeti a külföldiekkel szövetkező szovjetoroszországbeli monarchistákat és egyéb antikommunistákat, majd felsorolja az utolsó három hónapban elkövetett merényleteket és felszólítja a munkásságot, hogy utasítson vissza minden kísérletet arra, hogy külföldi kémek uszításának felüljön. A kiáltvány végül újból hangoztatja elszántságát az aknamunka letörésére. Mint Londonból jelentik, a Times csütörtöki vezércikke fejtegeti, hogy ha nem politikai manőver a szovjetkormány részéről, akkor dőreség Baldwin miniszterelnököt a varsói merénylet előkészítésével vádolni és úgy tüntetni fel, hogy ez a gyilkosság kedvére van az angol kormánynak, mert malmára hajtja a vizet. A vezércikk megállapítja, hogy Angliának semmi köze a dologhoz és a politikai merényieteket elvből elitéli. A Mussolini elleni második merénylet bünpőrének tárgyalását megkezdték Luzetti és társai a vádlottak padján Rómából jelentik: Az államrend hatályosabb védelméről szóló törvény értelmében felállított rendkívüli katonai törvényszék csütörtökön kezdte meg a Mussolini elleni második merénylet szenzációs bünpörének tárgyalását. A merényletet, mint isiperctes, Qino Luzetti kisérelte meg 1926 szeptember 11-én Mussolini ellen. Mussolini autója a Porta Pia mellett haladt, amikor Luzetti egy hirdető oszlop mögül előugorva bombát dobott a miniszterelnök autója elé. Mussolini maga sértetlen maradt, kíséretéből és az uccai járókelők közül azonban nyolcán megsérültek. Luzetti vei együtt a vádlottak padjára került Stefano Vatterroni ismert anarchista is, aki segítségére volt Luzettinek a merénylet előkészítésében, valamint egy pincér., aki abban a szállodában volt alkalmazásban, ahol Luzetti lakott. Luzetti a bombát még a világháborúban szerezte. A fasiszta forradalom kitörése után Luzetti Franciaországba menekült, ahol 1926 májusáig tartózkodott, majd visszatért Olaszországba kifejezetten azzal a szándékkal, hogy Mussolinit megölje. A bünpör tárgyalását óriási érdeklődés előzte meg és annak eredményét nagy izgalommal várják Olaszországban.
