Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-10 / 159. szám

2. oldal. BÄCSMEGYE3 NAPLÓ ________________________1927 junius 10. Au'ótusz vagy villamos? A hid megnyitja után nyomban mag­indul a személyközlekedés Noviszad és Petrovaradln között Noviszadról jelentik: A Noviszad— 'péfravaíadini hídépítés munkálatai már a befejezéshez közelednek és ezzel ak­tuálissá vált a Noviszad—Petrovaradin között meginduló közúti személyszállítás megoldásának kérdése iš. A hidat már eredetileg úgy konstruálták, hogy azon egy villamos sínpár részére is hely van. A vágányokat azonban nem fektetik le, mert rrtég nem tudni, hogy melyik vál­lalattal egyezik meg a két város, hogy a hídon a forgalmat bonyolítja le. Mivel Noviszadon a villamos társaság­nak személyszállításra nézve szerződése van a várossal, már hónapok előtt fel­vetődött az a terv, hogy a novjszadi vil­lamosvasút hálózatát terjesszék ki és a ! villampsvasutat Petrovaradinban is ve- i zessék át, esetleg a pályát egészen Szfémszki-Karlovciig építsék ki. Ezt a tervet annál is inkább szimpátiával fo­gadták, mert ilyen módon nemcsak Pet­rovaradin, hanem annak egész vidéke és Kárlovci is egészen közel kerülne No­­viszadhoz és különösen nagy jövőt je­lentene ez; Karloycinak, mint a novisza­­diak eddig is kedvelt kirándulóhelyének. Értesülésünk szerint a város és a villa­mostársaság között már folyamatban vannak a tárgyalások erre vonatkozólag és a közeli hetekben megegyezésre is van kilátás. A villamos-társaság autó­buszjárat meglhmctsdt kívánja, ezt az­zal indokolja, hogy az autóbusz ebben 1 a relációban gyorsabb, olcsóbb és jobb közlekedési eszköz mint a villamos, a melynek építési munkálatai nagy invesz­tíciókat igényelnek. Amennyiben a vil­lamos-társaság és a város az autóbusz­járat megindítását fogadnák el, úgy a petrováradini autóbusz a Duna-uccai vil­lamos ‘végállomáson kapna állandóan csatlakozást a város belsejébe induló villamosokhoz. Ha ellenben a tárgyalá­sok a villamosvasút pályájának kiépítése mellett döntenek, úgy a hidon azonnal hozzáfognak a villamossínek lefektetésé­hez és a híd őszi megnyitása alkalmával Petrovaradin és Noviszad között a Vil­lamosjárat is megindulna. A vajdasági pa asztpárt a horvát parasztpárt ellen Puccsot készítenek elő a vasárnapi konferenciára A horvát parasztpárt szuboticai szer­vezete junius 12-lkén, vasárnap délelőtt konferenciát tart, arpelven rendkívül fon­tos pártiigyek kerülnek napirendre. A horvát parasztpárt zagrebi központja is képviséletétni fogja magát a konferencián és valószínűleg Raáics Pavle volt agrár­ügyi miniszter jön el. A párt kiküldöttje szombaton: este érkezik Szubotioára. A konferencia napirendjén szerepel töb­bek között a Matkovics Tamás és társai­nak kizárására vonatkozó indítvány, a kik, mint, ismeretes, az elmúlt héten vaj­dasági, parasztpárt néven külön' pártot alakítottak. A horvát parasztpárt vezetői szerint a kizárás egyhangúlag fog tör­ténni. Arra számítanak, hogy a konfe­rencia nyugodt lefolyású lesz, mert sem­mi 'ok sincs arra, hogy a napirenden függő tárgyak felett különösebb vita fejlődjön ki. A Bácsmegyei Napló munkatársa más helyről arról értesült, hogy Matkovics Tamás hívei, akik még nem léptek ki a horvát parasztpártból, puccsot készíte­nek elő és meg akarják buktatni a hor­vát parasztpárt vezetőségét. Matkovics Tamás, valamint hívei belátták azt, hogy az uj pártalakulat, közvetlen a választá­sok kiírása előtt, nem kecsegtet semmi eredménnyel és ezért most magában a pártban igyekeznek megszerezni a több­séget. Matkovics Tamás hívei állítólag nagy számban fognak résztvenni a konferencián, amelyen a zagrebi kikül­dött jelenlétében akarják leszavazni a pártvezetőség javaslatait. Matkovics hí­vei bíznak abban, hogy -» horvát pa­rasztpárt tanyai tagjai Vukovics József távolléte miatt, aki viszont a párt fő­erőssége, nem fognak megjelenni és Így könnyűi szerrel jutnak többségbe a ve­zetőséggel szemben. A horvát paraszt­párt vezetősége mindezt alaptalan, üres fenyegetéseknek tartja és nyugodtan néz a vasárnapi konferencia elé. Politikai körökben nagy figyelemmel kísérik a horvát parasztpárt kebelében megindult bomlási folyamatot. A csü­törtöki beogradi lapok is részletes tu­dósításokban számolnak be a vajdasági horvát parasztpárti szervezetek bomlá­sáról, A beogradi sajtó egyöntetűen megállapítja, hogy a horvát parasztpárt tagjainak szétforgácsolódását nem any­­nyira politikai, hanem nemzeti okokban kell keresni. A horvát parasztpárt a Vaj­daságban politikailag szervezkedett,' ez­zel szemben horvát nacionalisták, sze­paratista politikát folytattak. A noviszádi Magyar Daloskor megkezdi működését Tíz esztendei kényszerszünet után cletrekel Noviszadról jelentik: Csaknem tíz esztendei szünetelés után a legközelebbi napokban újból megkezdi működését a teljesen újjászervezett noviszádi Polgári Magyar Daloskor, amely a háború óta egyáltalában nem működött. A főispán­­ságtól e hét elején érkeztek meg Novi­­szadra a minden változtatás nélkül jóvá­hagyott alapszabályok, amelyeknek alap­ján az egyesület ismét megkezdi műkö­dését. A daloskor szerdán este a Sós-féle vendéglőben választmányi ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy most,; miután az alapszabályok jóváhagyása megérke­zett, teljes erővel megkezdi a tagok to­borzását és a szervezés munkáját és már egy-két hét múlva meg is tartja az uj alakuló közgyűlést. Az átszervezett Polgári Magyar Da­loskor ideiglenes helyisége a Sós-féle vendéglőben lesz, de a kör vezetősége azonnal megteszi az intézkedéseket, hogy egyik iskolában kapjon helyet az énekek betanulására. Mivel a daloskor alapszabályaiban a szerb dal ápolása is egyik igen fontos pont, a kör vezetősége szerb dalokat és verseket magyarra is fog iordittatni és ezzel hathatósan közre fog működni a szerb-magyar kulturkö­­zeledésen. A daloskor karnagyi tisztjét Belohorszky Béla zenetanár, a noviszádi Frohsinn kitűnő karmestere fogja be­tölteni. A daloskor első nyilvános sze­replése Szomborban lesz, ahol az ottani Iparoskor jubileumi ünnepségein fog résztvenni. Noviszadon először az épi­­tésszaki munkások egyesületének száz­húsz éves jubileumi ünnepségén lép fel a Polgári Magyar Daloskor hosszú idő után. Románia nagyhete Averescu bukásának története A bukás megtörtént. Meglepő voH, színes, drámai. Az ország csak akkor ocsúdott föl az ámulatból, amikor Ave­rescu helyén hirtelen megjelent Barbu Stirbey. Az udvar reménye. az uj mi­niszterelnök. De mig eddig eljutottak az események: ezer izgalom, kétség bujkált a fővárosban. Románia tij történelme vajúdott —- a kulisszák mögött. Hétfő Csöndes és. zajtalan. Az. újságok víz­tükrei is simák. Parányi liuilámgyürücs­­ke jelentkezik csupán. Az egyik lapban diiltbetüs hír: az uralkodó megbízta Hiottu udvari mini sz te. ‘ hogy tegyen lépéseket egy nemzet, koncentrációs kormány megalakítására. Ennyi volt az egész. A közönség észre se vette, a be­avatottak azonban érezték, bogy a dön­tő harc kezdetét vette Az udvar már határozott. Kedd A Sarinder-uccai demokrata lapok szerkesztőségei tomboltnak örömükben. Biztosra veszik, iiogy Averescunak nem sikerül az udvar óhaját teljesíteni és együttműködésre bírni a többi pártokat. De leginkább azért deríti szivüket a hír: vége lesz a cenzúrának, amit az Averes­­cu-kormány pár nappal ezelőtt beveze­tett. A szerkesztőségek öröme azonban családi öröm — az ucca nem osztozhat benne. Délután csendőrség szállja meg a hatalmas sajtópalotákat és a komiszá­rok lefoglalják a már kinyomott lappél­dányokat. Az újságírók sápadtan néznek össze: mi lesz? Az ucca szétviszi a hirt, a klubokban suttogó, csoportok, a hiva­talokban lázas izgalom. A kormány nem akarja magát egykönnyen megadni. A néppárti lapok fenyegetően hirdetik: nincs kormányválság. Megy a távirat a prefektusokhoz: szájkosarat a sajtóra. A levegőben ezer vészhir diktatúráról, puccsról, udvari komplotról. A minisz­terelnökségen nagy sürgés-forgás. A kormánypárti képviselők nyugalmat erő­szakolnak magukra és az újságíróknak csak ennyit mondanak: Averescu ma­rad. De a szónak már nincs hitele, a válság szele már kisodródott az uccára. (Maliin Gyula nemzeti pártvezér lakásán valóságos bucsujárás. Temetni jöttek Averescut. Szerda Szürke nap, fojtott levegő. Az újságok üresek. Bukarest csöndes, de a csönd vihart takar. A miniszterek Írói itt, hol Ott konferenciáznak. A zárt ajtók mögül azonban semmi hir. Mindenki titkolód­­zik. A veszély pedig már kezd fenyege­tő lenni: reggel egy fehér hajú, bozontos szemöldökű ur vágtat be a vidékről pompás Buick-gépén Bukarestbe. A ti­tokzatos Bratianu Jonel. Azt beszélik, hogy ő a vészmadár. Averescut azért szeretné megbuktatni, mert hozzányúlt a petróleum-kérdéshez. Olaszország kérésére meg akarta en­gedni a nyers-nafta vámmentes kivite­lét. A petróieumrészvénytek pedig á Bra­­tianu-esalád kezében vannak, meg az udvar néhány befolyásos tagja kezében, akik jobban szeretik a pénzt, mint a I>hös4 Averescut Csütörtök Az újságok még mindig némák. A vál­ságról semmi hir. De bent a szerkesztő­ségekben roppannak a tollhegyek. Már mindenki tudja, hogy Averescu vagy bu­kik, vagy — diktatúrát csinál. Mert a tábornok makacskodik. Maniu olyan feltételeket szab neki, hogy keserűség facsarja a szivét. De azért remél. Hiottu már sürgeti ugyan a választ. Averescut azonban ez nem zavarja. Az udvar vár­hat — mondja egy néppárti korifeus. A liberálisok délelőtt, délután üléseznek Bratianu elnöklete alatt. A tábornok be­lekapaszkodik az utolsó szalmaszálba: szerelmes levelet ir a pártvezéreknek, találkára hívja őket a miniszterelnöki palotába. Péntek A búrt már nem lehet feszíteni. A bel­ügyminiszter kénytelen a cenzúra alól felszabaditani a sajtót. A rotációsokból különkiadások robbannak ki. A főváros eszi az eseményeket, A jólinformáltak tudják, hogy a pártvezérek konferenciá­jára Bratianu, Lupu és Maniu nem men­nek el. S valóban délben a miniszter­­elnökségi palota elé csak két konflis ér­kezik. Jorga és Cuza szállnak ki belő­lük A tanácskozásról először Jorga jön ki. Lakonikus nyilatkozat: ő akarja, de­kát a többiek... Rá félórára Cuza je­lenik meg a lépcsőkön. A kis emberke mohón kérdezi meg tőlünk: mit mondott Jorga? Néhányan felolvassák jegyzetei­ket. Cuza arca felragyog: No látják, hát lehet ilyen emberekkel nemzeti kormányt alakítani? Szombat Délelőtt minisztertanács kezdődik. A főváros idegesen figyeli az eseménye­ket. Az Avcrescu-kormánynak a. történ­tek után már be kellett volna nyújtania lemondását. Miért húzzák az időt? Goga nevét kezdik emlegetni. Averescunak délután négy órakor jelentést kell tenni a Scrobisteben nyaraló uralkodónak. A miniszterelnökségen halljuk a hírt: a ti­tokzatos Jonel az egész éjszakát Barbu Stirbey lakásán töltötte. Mi lehet e mö­gött? Délután-két óra. A serobistei ország­úton két autó robog; elől a miniszter­elnök nagy Fiat-ja, hátul a mienk, né­hány újságíróé. Négy óra tiz perckor megérkezünk. Averescut azonnal fogad­ja az uralkodó. A gárdatiszt fővárosi la­pokat kér tőlünk, Átadtunk neki párat. A parkban a szép Ileana hercegnőt lát­juk szandálban és nemzeti kosztümben. Negyedóra múlva az előcsarnokban fel­tűnik a miniszterelnök szikár alakja. Fél hétkor visszaérkeztünk Bukarestbe. A tábornokot már várják a miniszterek. Összeül a minisztertanács. Az egyik averescanus képviselőt megkérdezzük: mi újság? A kormány marad — mondja — Averescu tábornok hétfőig gondolko­dási időt kért a királytól. A hangulat azonban egyre izgatottabb. Nyolc óra előtt néhány perccel hirtelen néma csend lesz. Hatalmas udvari autó robog be a miniszterelnökség udvarára. Az autóból Hiottu udvari miniszter szál! ki elegáns szürke ruhában, fején szalmakalappal. Kezében nagy fehér borítékot tart, mely­ről messziről le lehet olvasni: M. S. Curtea Regula. A királyi udvarból. Hiot­tu elhalad az újságírók sorfala közt és benyit a tanácsterembe. Odamegy Ave­­rescuhoz és szó nélkül átnyújtja neki a fehér borítékot. A tábornok arca sápadt: Szóval írjam aki — mondja. Hiottu bó­lint: igen. Averescu meg se nézi a ki­rályi aktát, aláírja lemondását és ellen­­jegyzi Barbu Stirbey kinevezését. A füg­göny legördül: vége a néppárti rezsim­nek. Nyolc óra után negyven perckor kijön a tanácsteremből Goga miniszter. Az arca vérvörös, a haja r^apzott. Oda­megy az ajtóban ' álldogáló barátjához, egy néppárti képviselőhöz: — Képzeld. Barbu Stirbey a minisz­terelnök — mondja izgatottan. Aztán kijön Averescu. Gogánál is sá­­padtabb. Megtörtén fordul felénk: — Uraim, a király elfogadta a kor­mány lemondását... Ilyen csúfosan még nem bukott meg kormány Romániában. (X.) r Áttették a határon két elfogott sikhasztót A szuboticai határrendőrség a magyar hatóságoknak adta át őket A magyar hatóságok megkeresésére a szuboticái határrendőrség esütöirtö­­kön délután kholoncoha Jugoszláviából és átadta a kelebiai magyar határrend­őrségnek Weisz Béla huszonötéves bu­dapesti magánhivatálnokot és Marko­­vics Boldizsár huszonnégyéves buda­pesti születésű szolnoki magánhivatal-, nokot, akik ellen a budapesti rendőrség sikkasztás miatt adott ki körözőlevelet. A két fiatalembert január hónapban tartóztatták le Oszijeken a szuboticai államrendörség detektivjei. A rendőrség embereinek ugyanis feltűnt a két elha­nyagolt kiilsejii intelligens arcú fiatal­ember,'akik paraszt ruhába öltözve két napon keresztül csavarogtak a Dráva partján. A detektívek igazolásra szólí­tották fel a két fiatalembert, akik azon­ban semmiféle igazolványt nem tudtak felmutatni. Az a gyanú merült fel elle­nük, hogy kémkedni jöttek át Magyar­­országból és Szuboticára, majd Beo­­gradba szállították őket. A gyanús kül­sejű fiatalemberek kihallgatásuk alkab mával elmondották, hogy Szegeden ke­rültek össze és elhatározták, hogy a sorozás elől Jugoszláviába szöknek. El­mondották, hogy Magyarországon tit­kos sorozás folyik és mindenkit, aki] még nem volt katona, besoroznak. El-j mondották még, hogy Röszkéné! lépték) á. a határt. Palicson keresztül Szubo-i ticára jöttek, majd Vinkovcire és inneni Oszijekre utaztak, ahol letartóztatták] őket. A .szuboticai, valamint a beogradi rendőrségek nem adfak hitelt a két fia­talember meséjének hanem a budapesti rendőrséghez fordulta'k információkért, ami a napokban érkezett meg. A buda­pesti rendőrség a beküldött adatok alap­ján megállapította,, hogy mind a két fiatalember ellen sikkasztás miatt elfo­gatási parancs van kiadva és ezért kérte a jugoszláv rendőrséget, hogy Weiszet és Markovicsot adják ki. A kiadatási eljárás lefolytatása után a beogradi rendőrség a' szuboticai határrendőrség utján kiszolgáltatta a magyar rendőr­ségnek a két tikkasztót. 4

Next

/
Thumbnails
Contents