Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-19 / 137. szám
to. oldal BÁCSMEGYH NAPLÓ 1927. május 19 beliek — amennyiben ezen berendezések és intézmények a nyilvánosságnak szolgálatában állnak — akár az állam vagy községek és egyéb köztestületek, akár magánosok kezelésében vannak. Semmiféle illetékek nem szedhetők be ezen berendezések és intézmények után, ha tényleges használatba nem vétettek, kivéve azonban a világítótornyokra, a jelzötüzekre és a hajókalauzolásra vorn1' -ózó különös rendszabályokat. 18. cikk. A Szerződő Felek egyikének hajói, valamint ezek rakományai és személyzete a másik Szerződő Fél kikötőiben ugyanolyan elbánásban fognak részesülni, mint a nemzetbeli hajók vagy azon nemzet hajói, mely a legnagyobb kedvezményt élvezi. 19. cikk. A vámkezelésnél való kölcsönös támogatás, a vámjövedéki kihágások megakadályozása, üldözése és megbüntetése, valamint a vámjövedéki büntető ügyekben nyújtandó kölcsönös jogsegély külön mellékletben nyer szabályozást. Választott bíróság ellenőrzi a kereskedelmi szerződés végrehajtását Bevásárlás és eladás 15 cikk. A Szerződő Felek egyikének kereskedői, gyárosai és egyéb iparosai, akik országuk illetékes hatóságai által kiállított igazolvány felmutatásával bizonyítják, hogy abban az> államban, a i melyben lakhelyük van, kereskedésük vagy iparuk íizésére jogosultak és hogy a törvényes adókat és illetékeket ugyanott leróják, jogosítva vannak arra, hogy a másik Szerződő Fél területén akár személyesen, akár szolgálatukban álló utazók utján szabadon eszközölhessenek áruvásárlásokat kereskedőknél vagy ezen áruk termelóinál vagy nyilvános árusítási helyeken. Felvehetnek megrendeléseket minták alapján is kereskedőknél vagy más oly személyeknél, akik a megrendelt árukat kereskedésük vagy iparuk keretében használják fel. Igazolvánnyal ellátott iparosoknak és kereskedelmi utazóknak jogukban ’ áll magukkal vinni árumintákat és mustra- ! kát, árukat azonban nem. Mindazon alakszerűségek tekintetében, amelyeknek kereskedők, gyárosok, kereskedelmi utazók stb , alá vannak vetve, a Szerződő Felek kölcsönösen biztosítják egymást a legnagyobb kedvezményt élvező államnak nyújtott elbánást olyképen, hogy az egyik Szerződő Félitek említett állampolgárai a másik Fél területén nem fognak kevésbbé előnyös elbánásban részesülni, mint bármely harmadik állam állampolgárai. A kereskedelmi utazók a másik Szerződő Fél területén kereskedelmi ügyleteik után nem fognak sem más, sem magasabb adóknak álávettetni, mint a )' saját állampolgárok vagy a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet polgárai. A kereskedelmi utazók nem kötelesek a vámkezelésnél személyesen jelen lenni, hanem igazolványukat más személy közvetítésével is előmutathatják. 16. cikk. A Szerződő Felek egyikének állampolgárai, akik a másik Fél területére állatvásárokra járnak, ugyanolyan elbánásban fognak részesülni, mint a saját állampolgárok; ezen egyenlő elbánás kiterjed úgy a vásárok felkeresésének jogára, mint az ott lekötött üzletekkel kapcsolatos illetékek lefizetésére. 17jt cikk. A fuvarozás, a fuvardijak és í a fuvardijak után fizetendő közterhek i tekintetében azonos feltételek 'mellett a 5 vasúti személy- és podgyásztorgalom- , ban semmi különbség sem fog tétetni a i két Fél tekintetbe jövő területeinek ál- j honpolgárai között. 2. A Szerbek, Horvátok és Szlovének j Királyságából a Magyar Királyságba i vagy a Magyar Királyságon át valamely j harmadik államba fuvarozandó áruk i azonos feltételek mellett a magyar vas- ; utakon sem a fuvarozás, sem a fuvardi- j jak. sem a fuvardíjak után fizetendő j közterhek tekintetében nem fognak j kedvczőtlenebbb elbánásban részesittetni. mint a Magyarországból vagy valamely harmadik államból ugyanazon irányban, ugyanazon vonalon fuvarozandó hasonló áruk. Ugyanez az elv nyer alkalmazást a Szerbek. Horvátok és Szlovének Királyságnának vasútjain azokra az árukra, amelyek a Magyar j Krályságbó! a Szerbek. Horvátok és Szlovének Királyságába vagy a Szerbek. Horvátok és Szlovének Királyságán át valamely harmadik államba vannak rendelve. 3. Ez, az elv kölcsönösen alkalmazást nyer azokra az árukra is, amelyek más közlekedési eszközökkel fuvaroztatnak a határon át a másik Szerződő Fél területére és onnan fuvaroztatnak tovább vasúton. 20. cikk. Amennyiben a Szerződő Felek között a szerződésben foglalt határozmányok alkalmazásában vagy értelmezésében nézeteltérés merülne fel, ezen nézeteltérés választott bíróság által intézendő el. A választott biróság minden vitás esetre a következő módon fog mcgalakittatni: a Szerződő Felek mindegyike saját állampolgárai közül fog két illetékes személyt választott bíróul megnevezni s ezek együttesen lógnak megállapodni az elnök megválasztásában, aki baráti állam állampolgára lesz. A Szerződő Felek fenntartják maguknak azt a jogot, hogy azon személyt, aki viták esetén az elnök szerepét fogja betölteni, már előre és meghatározandó időtartamra jelöljék ki. Abban az esetben, ha a Szerződő Felek az elnök megválasztásában nem tudnának megállapodni, az elnököt a Hágai Állandó Nemzetközi Biróság Elnöke iogja kijelölni. A 21. és 22. cikkek formai rendelkezéseket tartalmaznak és megállapítják, hogy a szerződés a megerősítési okmányok kicserélése után tíz nappal lép életbe és három évi időtartamra szól. de ha ezen időtartam lefolyása előtt egy évvel a szerződő felek egyike sem nyilvánítaná a szerződés hatályának megszüntetésére irányuló szándékát, úgy • a szerződés hallgatólagosan határozatlan időtartamra fog meghoszszabbittatni és bármikor fel lesz mondható, azon feltétel mellett, hogy a felmondás napjától számított hat hónapig érvényben maradjon. A szerződést Jugoszlávia részéről Niiicsics Momcsilo akkori külügyminiszter, magyar részről Háry András beogradi magyar követ és Nicki Alfréd követség! tanácsos Írták alá. Fizetésképtelenségek esztendeje 1926'ban 104 fiíetéske'ptelenség volt 49,639.345 dinár érdekeltséggel — A noviszádi H telezők Védegyletének évi közgyűlése A védegylet fiókot létesít Szuboticán Noviszadról jelentik: A Noviszádi Hitelezők Védegylete a napokban tartotta meg harmadik évi rendes közgyűlését, amelyen Löwy Mátyás elnök távollétében Miroszavtjevics Lázár diszelnök elnökölt. A közgyűlés nagy érdeklődéssel hallgatta meg Raskó Lajos igazgatónak kimerítő és érdekes jelentését, amely a Hitelező Védegyletnek most keresztül vitt rekonstrukciója alkalmából körvonalazta a nagykereskedők és gyáriparosok jogait és kötelességeit. A jelentés megállapítja, hogy a legutóbbi év is a gazdasági válság jegyében múlt el és a viszonyok különösen a Vajdaságban, nem javultak, aki különben a Hitelező Védegylet ténykedéséből is kitűnik. Az elmúlt évben a védegyletnek 104 fizetésképtelenségi esete volt 49,639.345 dinár érdekeltséggel, amelyekből 57 eset 15.651.032 dinárnyi összegben, átlag ötvenhárom százalékos egyezségi kvótával csőd elkerülésével egyezség utján nyert elintézést, mig 47 esetben 9,888.31 dinárnyi érdekeltséggel csődöt rendeltek el. A kedvezőtlen helyzet felidézésében nagy szerepe volt annak, hegy a belföldi hitc'ezők a legtöbb esetben közvetlen tárgyalásokat folytattak a közadóssal és ezáltal egységes egyezség lehetőségét kizárták, csökkentették a védegylet erejét, de a viszonyok elfajulásában szerep jutott annak a körülménynek is, hogy a kényszeregyezségi eljárás hatályonkiviil helyezéséről a külföld nem volt idejében értesülve. A védgyilet közbelépése rendszerint kedvező eredménnyel járt. mert energikusan és gyorsan történt fellépése és tekintélye legtöbb esetben arra bírta a közadóst, hogy megfelelő jótállókat állítson. A védegylet tagjainak szolidaritása révén mindig nyomatékosan tudott közbenjárni, Természetesen nem minden esetben sikerült a hitelezőknek olyan egyértelmű eljárást elérni, amely a csőd elkerülését biztosította volna. A jelentés nyomatékosan kierrili a szolidáris eljárás erejét és a hitelezők szempontjából való nagy előnyét. — Téves felfogás azt hinni — mond kcr.ysége abban merül ki, hogy fizetésképtelenségeknél interveniál, hanem hivatva van a tisztességes kereskedelm.'t minden ténykedésében elősegíteni. A hitelezőszolidaritás nemcsak a jelszava, de a célja, alapja és tradíciója a kereskedelmi tényekdésnek és ezeket az eszméket képviselte a védegylet, mely arra kéri tagjait és az egyesületen kívül álló nagykereskedőket, hogy fizetésképtelensége esetek bekövetkezte előtt, mikor ilyen szándék tudomásukra jut, értesítsék a védegyletet. hogy annak módjában legyen megakadályozni, hogy az adósok esetleg meghamisítják a státuszt és ezzel megkárosítsák a hitelezőket. Az adósoK sok esetben, amikor az eljárás nem egyse ;gcs, halasztást eszközölnek ki, amelyeknek időpontját nem tartják be és amikor a védegylet abba a helyzetbe juí, hogy közbelépjen, ez gyakran ennek következtében elkésettnek bizonyul. — Statisztikai adatok bizonyítják hr gy a fizetésképtelenségek 60—70 százalékánál a védegylet tagjai voltak érdekelve és csak 30—40 százalék érdekeltségük volt a védegyleten kívül álló hitelezőknek. Előfordultak c etek, amikor egyes hitelezők fizetésképtelen adósaiknak ujabb hiteleket nyújtanak és ezek az adósok a fizetésképtelenségi kvótát az ujabb hitelekből fedezik és ilyen esetekben természetesen második fizetésképtelenség áll elő. A védegyletek ezzel szemben alaposan megvizsgálják a fizetésképtelenné vált adós anyagi helyzetét, megbízottak utján megállapítja annak igazi státuszát, kikutatja esetleges vagyoneltitkolásokat és mindezek segítségével -megállapítja a kvóta alapjául szolgáló aktívák igazi énékét. A jelentés továbbá kiemeli, hogy a noviszádi védegylet a zagrebi és bécsi hitelezövédegyletekkel karöltve kiván eljárni. Figyelmeztet a jelentés, hogy külön utakon haladó egyezségek nem minden esetben eredményesek is egyúttal, mégha egyes esetekben pillanatnyi sikerekre lehet is rámutatni. A jelentés számos esetre mutat rá, amikor a védegyleten kívül létrejött egyezségek és szejj. 3 jelentés —hogy. a-védegylet teve- paratisstikus megállaDodások. a hitelezők érzékeny megkárosítását vonták maguk után. A jelentés a következőkben foglalja össze a nagykereskedők és gyáriparosok érdekének megfelelő kötelességeket; 1. Beállott fizetési nehézségek azonnali bejelentését a védegyletnek, mielőtt még a fizetésképtelenség bejelentésre került. Tanácsos tehát a védegylet inkasszóosztályának igénybevétele. 2. Kívánatos megtörtént fizetésképtelenségi bejelentés eseteknél a védegy leinek a csatlakozást bejelenteni és a szükséges meghatalmazásokat a védegyletnek rendelkezésre bocsájtani. 3. Feltétlenül szükséges, hogy a hitelezők a konzorciális üléseken mindig résztvegyenek. Különleges megállapodások azonnal a védegylet tudomására hozandók. A jelentés végül kiterjeszkedik a védegylet információsosz.tályának működésére, ennek előnyeire, amely aránylag kevés dij ellenében állandó hiteles és pontos, nemkülönben megbízható információkkal látja cl tagjait. A közgyűlés az igazgató jelentését egész terjedelmében helyeslöleg tudomásul vette és jóváhagyta a beterjesztett számadásokat és az igazgatóságnak és felügyelőbizottságnak megadta a felmentvényt. A közgyűlés ezután megállapította az 1927. évi költségvetését és jövőbeli működési terveit beszélte meg. Az elnök meleg szavakkal emlékezett meg Raskó igazgató fáradhatatlan tevékenységéről. Végül a közgyűlés megejtette a tisztujitást. Az igazgatóság tagjainak megválasztották: Miroszavljevics Kosztát, Lőwy Mátyást, Krajacsevics Gyulát, Lazics Sztankót, Rainer Simont, Miroszavljevics Lázárt, Frank Miroszlávot, Dunyerov Sztevánt, Lőwenberg Artúrt, Bernold Szilvesztert. Bogdanovics Zsivorádot, Sutnbul Jenő Józsefet, Ofner Oszkárt, Koiarszki Veszelint, Weiszkopf Viktort, dr Königstaedtler Ottót, Korodi Lajost, Hajós Gyulát, Wachsberger Jakabot, Kertész Sámuelt. Weisz Jenőt, Kramer Sándort, Weisz Vilmost. Számvizsgálók lettek: Siebold Miksa, Erdős Henrik és Bernold Szilveszter. A védegylet Szuboticán expoziturát létesít, amelynek vezetői Löwenthal Henrik és Kertész Samu bankigazgató, nyugalmazott tanár lettek. Hétszázezer dinár helyett ötvenezer A kormány megvonta a támogatást a vajdasági ipariskoláktól Noviszadról jelentik: Az uj állami költségvetésből hiányzanak azok a tételek, amelyeket az állam eddig az ipariskolák fenntartására fordított. Az állam az eddigi hétszázezer dinárnyi állami hozzájárulás helyett összesen ötvenezer dinárt irányzott erre a célra elő. A kereskedelmi miniszter ugyanis arra az álláspontra helyezkedik, hogy az ipariskolák és főleg a tanonciskolák fen tartása ezentúl az önkormányzati szervek és igy elsősorban is a tartományok másodsorban a községek kötelessége lesz. Noviszad eddig kétszázezer dinár államsegélyt kapott és most az egész Vajdaság számára csak ötvenezer dinár van előirányozva, amely mindegy 50 ipariskola között kerülne felosztásra, úgyhogy egy-egy községre alig jut ezer dinárnál több — egy esztendőre. A városok és községek eddig is jelentékeny áldozatokat hoztak az iskolák fenntartása érdekében, hisz a városok és községek bocsájtották rendelkezésre a tantermeket és gondoskodtak azoknak fűtéséről és világításáról és azonkívül is más természetbeni szolgáltatásokkal járulnak hozzá az ipari oktatás költségeihez, a kereskedelmi miniszter kívánsága szerint most úgyszólván minden költség a tartományra és községekre hárulna. A bácskai tartomány. mint a legtöbb tartomány, csak igen jelentéktelen _ összeget iráaftftott
