Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-19 / 137. szám

1927 május 19 elő az ipariskolák fenntartására, igy az egész teher a községekre hárul, ame­lyeknek eddigi teljesítményeken felül átlag körülbelül tizenötezer dinárt kell adniok. Tekintve, hogy nem mindegyik község fogja ezt azi áldozatot meghozni, igy sok ipariskola léte van veszélyez­tetve. A nóviszadi kereskedelmi és iparka­mara ebben az ügyben erélyes akciót indított és széleskörű ankéten állapítja meg a szükségleteket és a megoldás le­hetőségeit. A kamara dr. Mirkovics Mi­jó titkár utján interveniált a kereske­delmi minisztériumban, ahol elérte, hogy a minisztérium hajlandóságot mu­tat a kérdés revideálására, főleg, ami a tanoncoktatás ügyét érinti és hajlandó az oktatást és azi iskolák fenntartásá­nak kérdését uj alapokra fektetni, de hogy milyen keretek között fognak ezek az uj szempontok mozogni, még isme­retlen. Nincs kizárva, rogy a miniszté­rium a költségvetésekkel a községeken kívül a kamaráknak és az ipartestüle­teket is megterheli. Korenics osztályfő­nök, aki igen széles látókörű, európai műveltségű ember, sok jóakarattal és hozzáértéssel dolgozik kielégítő megol­dáson. Nemzetvédelmi szempontok a rézgáiic behozatali vám­jána : megszüntetése el e i A rézgáiic behozatali vámját Kalovec. volt földmivelcsügyi miniszter a szlo­vén ipar érdekében megszüntette és ez­zel egyidejűleg létében támadta meg a rézgáUcot előállító kémiai iparunkat. Azóta számos tiltakozásban kérte a be­hozatali vám változatlan fenntartását, külömben komolyan veszélyeztetve len­ne ezen iparág fennmaradása. Minthogy a széles körben meginduló akció, amelynek a nóviszadi kereskedel­mi és iparkamara állt az élére, eddig nem vezetett a kívánt eredményre, a »Zemaljska hemiljska strazsä« a hazai kémiai iparvédő szövetség most kiált­ványban kel a hazai kémiai ipar védel­mére és erélyesen tiltakozik a behoza­tali . vám megszüntetése ellen, amely az eddig felhozott érveken kívül már az­ért sem szüntethető meg, mert annak háború esetén országvédelmi szempon­tok mondanak, ellent. A szövetség kiáltványa egy olasz lap cikkéből kifolyólag jelent meg, mert ez az olasz újság azt irta, hogy Jugo­­szávia kémiai ipar hiányában még so­kára nem tökéletesítheti haderejét. A rézgáiic behozatali vámjának meg­szüntetése és a mezőgazdasági gépek vámjának tervbevett megszüntetése — állapítja meg a kiáltvány —- még inkább gyengítené a hazai kémiai ipar erejét, mely eddig is gyermekcipőkben járt. Ilyen vámpolitika csak vizet hajtana azoknak a malmára, akiknek érdekében áll, hogy Jugoszlávia ne rendelkezzék megfelelő haderővel és harcászati esz­közökkel. Ha tehál —' Írja továbo a kiáltvány — azi akarjuk, hogy legyen életerős kémiai iparunk, amely háború esetén előállíthatja azokat a szükséges kelléke­ket. amelyekre egy teljesitőképcs had­erőnek szüksége viin. akkor a hazai ké­miai ipart lukozottabb védelemben kell részesíteni, nein hogy ennek ellenkező­jével létében fojtsák meg. Az a gyár, amely háború esetén kénsavat akar elő­állítani, az békében kénytelen olyan cik­keket készíteni, amelyek a kénsavgyár­­táshoz szükségesek. Ezek a cikkek a rézgáiic és a szcipe’rfoszfát. És ép ezen cikkekkel szemben fejtenek ki az olasz kémiai gyárak ellenállhatatlan versenyt, mert tönkre akarják tenni a jugoszláv kémiai ipart. Ezért van fokozott, mér­tékben szükség a behozatali vám továb­bi fenntartására. Az érdekes és erélyeshangu kiállt­­vány kimutatja, hogy a behozatali vám fennmaradása a szőlősgazdáknak a ter­melt bort literenként csak két párával drágítja meg. ami oly csekély összeg. » BACFMBOTBr NAPLŐ _____________________________»■ dm mely komolyan nem veszélyeztetheti a hazai bortermelést, míg ezzel szemben a nemzetvédelmi szempontok beláthatlan fontosságúak. Ha megszüntetik a védvámokat, ak­kor a hazai ipar kénytelen lenne üze­mét beszüntetni és ez esetben a Balká­non befészkelődött olasz kémiai ipar uralná Balkánt és az árakat úgy emel-Beógradból jelentik: A kormány a kö­zeljövőben uj telefon-kábelhálózatot akar kiépíteni, amely bekapcsolódna az euró­pai telefón-kábelhálózatba. Ezzel Ju­goszlávia állandó telefonösszeköttetésbe lépne azzal a kábel-tcleíóahálózattal, amely Angliában, Franciaországban, Belgiumban, Németországban, Hollan­diában, Csehszlovákiában, Ausztriában, Dániában és részben Magyarországon ki van építve. Ezek az államok még 1525-ben csatlakoztak az európai kdbel­­teiegráfhálózat szövetséghez, amelybe most Jugoszlávia is be fog lépni. Az SHS királyság területén egyelőre a következő vonalak kiépítését tervezik: 1. Beograd—Ruma—Noviszad—Szabó­­tica— Horgos-Szeged— Budapest. 2. Zagreb—Cetje—Maribor—Graz— Becs. 3. Beograd—Ruma—Zagreb. g. Beograd—Nis később csatlakozó vonalak Bulgária és Görögország és Törökország felé. , > A napokban Bcogradban tartózkodott dr. Tramm Wilhelm berlini egyetemi tanár, a Deutsche Kabelwerke képvise­lője, aki Pupin Milánnak,, a szerb szár­mazású világhírű pewyorkí egyetemi tanárnak volt az asszisztense, Fráriim a Pupin-rendszerii kábeltelefón problé­májáról tartott, előadást. Az előadáson jelen volt a kormány képviselője és a beogradi postaigazgatóság kiküldöttei, akik rendkívül nagy érdeklődéssel hallgatták Framm tanár előadását az önindikáló kábelrendszerről. I A Deutsche Kabelwerke még a jövő í év tavaszán akarja a Beograd—szuboti­­\ cai szakaszt kiépíteni, amellyel lehetővé j válik, hogy egyidőben Szubotica—Páris, I továbbá Szubotica és egyéb európai íő-Oroszország hitelképes. A német kül- I ügyi hivatal követségi tanácsa dr. Hahn jKönigsbergben meghívott közönség szá­­! mára előadást tartott az. orosz gazdasági viszonyokról. Beszédének bevezetése­­! képpen megjegyezte, hogy Szovjet- i Oroszország már túl van a káosz perió­dusán. A produkció állandó emelkedést mutat és némely helyen elérte a háború ! előtti nívót és mennyiséget. Az ujjá­­: építés munkája erősen halad. A nehézsé­gek, amelyek főleg abban állanak, hogy S az állami gazdálkodást rentábilissá te­­! gyek, fennállanak ugyan, de az orosz 1 gazdasági élet vezetői mindent megtesz­­: nck. hegy ezen a téren is bekövetkezzék í a teljes konszolidáció. A szovjetkormány ! tisztán látja az ország gazdasági hely- I zetét és politikáját ennek megfelelően I szabja meg. Az import szigorú korlá­­j tozása bizonyítja, hogy Oroszország í nem akar több kötelezettséget vállalni a I külfölddel szemben, mint amennyi fel- i tétlenül szükséges. Csak olyan rnérték- I ben vállal kötelezettségeket, ahogyan azt fizetni tudja. Ma már nyugodtan és ob­jektiven mondhatjuk, hogy Oroszország hitelképes — fejezte be előadását dr. Hahn. Olaszországban esnek az árak és le’ szállítják a fizetéseket. Az olasz minisz­tertanács megállapította, hogy a pénz­ügyi politika következményeképpen az árleszállítások az egész országban meg­hetné, ahogy akarja. Bizonyíték erre, hogy amióta a kémiai gyáraink beszün­tették a rézgáiic előállítását, azóta az olasz gyárak tonnánként Írét angol font­tal mentek fel az árban. A kiáltvány mindezek alapján arra hívja fel az illetékes tényezőket, hogy akadályozzák meg a kémiai ipar töhk­­remenését. város között százharminc telefonbeszél­getést lehessen lebonyolitant. A Deutsche Kabelwerke a~kábelrend­­szerek kiépítésénél a Páris felé önindi­káló tekercseket használja, amellyel a teljes áramkiegyenlitödést tudja elérni és igy az egész kábcltelefonforga’omban a hang ereje mindig egy és ugyanaz marad. A tervezett jugoszláviai kábelépítések harminc millió dollárba kerülnek és a Deutsche Kabelwerke a munka finanszí­rozását is maga vállalja. Az államnak ezt az összeget tizenkét év alatt kelle­ne visszafizetnie. A jövő tavaszon már elkészülnek a magyarországi munkála­tok, úgyhogy a jugoszláviai kábelfekte­­, tésnek ekkor már nem lesz semmi aka- I dálya. j A nemzetközi kábelforgalomnak a I Balkánra való kiterjesztése, természete­­j seit a helyi telefonforgalom megjavítá­­\ sót is magával fogja hozni. A drága ká­­j bclfektetés azt követeli, hogy minél szá­mosabban kapcsolódjanak be a nemzet­közi telefonforgalomba és ezért arra kell törekedni, hogy Jugoszláviában a I telefonforgalom minél sűrűbb és nép­­j. s;:érőbb legyen. Azokban a városokban, ahol kábelvezeték lesz, a telefonközpon­tokat boviteni kell, amire okvetlenül szükség is van, hisz a beogradi posta­igazgatóságnál kétezer telefonkérő igé­nyét nem tudják kielégíteni. A kábelfek­tetéssel ezek a bajok természetesen meg fognak szűnni. A vajdasági városok­nak a nemzetközi forgalomba való be­kapcsolása gyorsítani fogja az üzletkö­téseket és az általános üzletmenetet, ezért az európai kábelhálózat jugoszlá­viai kiépítését közgazdasági körökben a legnagyobb örömmel üdvöziik. történtek és a központi statisztikai hi­vatal közlése szerint a nagykereskedel­mi index 1926. augusztus óta 6913-ról 352.25-re esett. Az árleszállítás a köz­szükségleti cikkeknél nem történt meg ilyen mértékben, de érdekes és nagy az áresés néhány fontos élelmiszernél^ mint például a kenyér ára, mely az egyes városokban 27 %-kaI, a vaj majdnem 20 % -kai, a kávé 22 %-kai és a friss hús j 10—15 %-kal esett fél év leforgása alatt, j Ennek megfelelően a minisztertanács ju- i nius 1-töl az összes állami és katonai intézmények alkalmazottainál a drága­sági pótlékot leszállítja és a miniszte­reknél és államtitkároknál teljesen meg- i szünteti. Az olasz iparban már elkezdő- j j dott a harc. A munkások fasiszta szer- j I vezetei nem egyeznek bele a munkabér- j I leszállításokba. ! j Amerikában is védővámok? Reed i szenátor felhívta Coolidge-t, hogy a vámbizottságot utasítsa uj üvegvámté­telek kidolgozására, mert a mostani tani vámtételek mellett a penszilvániai gyárak tönkremennek. A vámtételeket tábla- és ablaküvegeknél, úgyszintén üvegpalackoknál legalább 50 ?á-kal kell felemelni, hogy az amerikai üveggyárak felvehessék a versenyt Belgium, Cseh­ország és Németország üveggyáraival. Cqolidge válaszát nagy érdeklődéssel várják úgy az érdekelt amerikai, mint Európa üveggyárai. Uj magyar tengerhajózási társaság. A fiumei magyar szabad kikötőből rövi­desen magyar hajók fognak kifutni. A magyar kormány egy magyar tenger­­hajózási társaság felállítását határozta cl, amelynek hajói rendszeresen közle­kednének Fiume és Magyarország szá­mára fontos tengeri kikötők között. Kü­lönösen Fiume és a Földközi-tenger ke­leti kikötői között remélnek a magyarok nagy forgalmat. Franciaország nem akar európai szén" kartellt. Franciaországban az utóbbi idő­ben európai szénkartell hire terjedt el, amit most a Genfben tartózkodó francia delegátus, Peyrimhoff erélyesen cáfol. Minthogy Franciaország szénimportra szorul, semmi körülmények közt nem hajlandó a termelés korlátozását a kar­­telibe való belépéssel elömozditani. A kartell megalakulását különben az egyes országokban uralkodó viszonyok is na­gyon megnehezítenék, mert például An­gliában még csak a nemzeti vállalatok érdekközösségét sem sikerült a szénbá­nyák között rendezni. A párisi mintavásár megnyitása. E hó 14-ikén nyitotta meg Bokanovski ke­reskedelmi miniszter a párisi mintavá­sárt, amely méreteiben az eddigi fran­cia kiállításokat messze felülmúlja. Mig 1926-ban a kiállítók száma 6.000 volt, most ez a szám 6.40Ö-ra emelkedett és 300 céget hely hiánya miatt visszauta­sítottak. A vásáron 17 állam van kép­viselve. A külföldiek közül első helyen az olaszok állnak, akik 108 céggel kép­viseltetik magukat a vásáron, Ameriká­ból 51, Németországból 47 és Angliából 35 kiállító vesz részt a kiállításon. Ez alkalommal az oroszok is kiállítanak a párisi vásáron. Szeptember 1-ig le kell bonyolítani a fa'száliitásokat. A szuboticai vasutigaz­­gatóság közli a Lloyddal, hogy a nyári hónapokban elegendő vagon áll a ren­delkezésre a fa-szálli tások lebonyolítá­sára. Épen ezért felhívják az érdekelte­ket, hogy a saját és az általános köz­gazdaság érdekében a szállításokat nyá­ron legkésőbb szeptember elsejéig bo­nyolítsák le. A határidő elteltével a fa­­szállitásra nem adnak vagont, csak, ha az őszi kampány befejeződik. A külföldi munkások alkalmazásának iigyc. A szuboticai Lloydhoz érkezett S jelentések szerint a külföldi munkások j alkalmaztatásának ügye jelenleg a kö- Ivetkezőképen áll: A szociálpolitikai mi- I nisztérium 1278. számú rendeletével ér­tesítette az inspekcia rádát, hogy kül­földi munkások alkalmazását legkésőbb május 1-ig engedélyezheti. Ugyanebben ! a rendeletben azt is közli a felügyelő­­j seggel, hogy juníus elseje után a mi­­j nisztéirum sem ad ki hasonló engedélyt. ! Ebből a rendeletből arra lehetne követ­­jkeztetni, hogy juníus elseje után egy- I általán nem engedélyezik külföldi mun- i kások foglalkoztatását és azok a külföl­­! di munkások is ki vannak téve annak, j hogy távozniok kell az országból, akik­­; nek foglalkoztatását junius elseje utánra i is megengedték. Ezért külföldi munkások j bizalmatlanokká válhatnak és tartózkod­hatnak attól, hogy vállalatukkal szer­ződésüket megkössék. A minisztérium tehát utasította a felügyelőséget, hogy alkalmas módon közölje az érdekeltek­kel, hogy az intézkedés kizárólag admi­nisztrációs célokat szolgái A miniszté­riumnak ugyanis az a szándéka, hogy a külföldi munkások foglalkoztatásának engedélyezését a főispánok hatáskörébe utalja és a- jövőben a külföldi munká­sok tartózkodási engedélyüket a fő­ispántól kérhetik. A közgazdasági szer­vezetek közbenjárására ebben az ügy­ben később . a minisztériumban konfe­rencia volt. amelyen úgy döntöttek, hogy a föntebb; rendelkezést hatályta­lanítani fogják, az inspekcija radáknál külön osztályt létesítenek az ügy inté­zésére. Addig is a junius t-i határidőt a minisztérium julius l-re hosszabbítja meg és ez alatt végleg rendezik a kér­dést Harmincmillió dollárba kerül az uj telefonkábelek lefektetése Beograd és Szubotica több uj kábellel kapcsolódik bele a nemzetközi telefonforgalomba — Belföldi viszonylatban is javulni fog a telefonszolgáltatás HÍREK A NAGYVILÁGBÓL

Next

/
Thumbnails
Contents